Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

Vízgazdálkodási kiállítás A Felső-Tíszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kiállítást rendezett Mátészalkán az Erdőhát ás Szamos-köz tájá­nak vízügyi múltjáról és jö­vőjéről. Fényképeket és egyéb dokumentumanyagokat mutattak be a szatmári ter­melőszövetkezetek vezetőinek és szakembereink az Erdőhát múlt századbeli vadvizedről, a megye legnagyobb mocsará­ról, az Ecsedi-lápróL A fény­képek hűen bizonyítják en­nek a tájnak talaj és éghaj­lati mostohaságót és 20 éves fejlődését. Bemutatták a ki­állításon azoknak a létesítmé­nyeknek rajzait is, amelyek korszerűsítették a táj mező- gazdaságát. Többek között gazdag fényképanyag számol be a Tiszabecs—milotai ön­tözőfürt megépítéséről. Az öntözőfürtöt Tiszabecsnél a Tiszából ágaztatják ki, s má­sik vége a Túrba tarkollik. Hossza csaknem 20 kilomé­ter. Mindkét folyóról egy­aránt táplálhatják a partok mentén megépített 5225 ka­taszter ális holdra kiterjedő ön­tözőtelepeket. A szatmári táj másik nagy vízügyi létesít­ménye a tunyogmatolcsi ön­tözőfürt, amely kilencezer hold mezőgazdasági növényekkel hasznosított terület öntözését teszi lehetővé. A két nagy be­ruházásra csaknem húszmillió forintot költenek, s ezzel megváltoztatják a vidék mos­toha természeti adottságát. n. v. millió 750 ezer forint bruttó bevételt eredményezett. Nyil­vánvaló, hogy a 4850 holdon gazdálkodó szövetkezetnek az állattenyésztés fejlesztésében rejlik nagyobb lehetősége. Mindkét faluban is ez a vé­lemény, amit Szarka Sándor elnök így összegez: — Legjobb az adottságunk a szarvasmarha tartásra. 1963- ban 240, tavaly 355 létszámos állományunk volt, idén pedig 465 darab lesz. A tehénállo­mány ez idő alatt 70-ről 122- re, a hízómarhák száma 45- ről 255-re növekszik. Ez a gyarapodás növeli a takar­mánygondokat is. Azonban a nálunk jól bevált csőkutas öntözéssel meg tudjuk olda­ni. És ezt a figyelmet, a vele Járó törődést egyáltalán nem sajnáljuk. Tizenegy csikót Tavaly egy esőztető öntöző- berendezése volt a tsz-nek mellyel 170 holdat öntözött Idén 5 öntözőberendezés fog működni 830 holdas kanaci- tással. s a kutak száma héttel szemben, tizenegy lesz. A mesterséges öntözéssel főleg a l-akarmánvféleséeek hozamá­nak növelését serkentik. de n1k'’'mpzzák eeves kapcsokra Is. Két évvel ezelőtt még 30 hold lucerna volt két falu határában. Idén 180 hold lecz. Ez a termelési szerkezetválto­zás azonban nem érinti a nél­külözhetetlen fontos növénye­ket; a változás lényegében az eddigi takarmányterületen be­lül történik, az egyéves szá­lasok rovására. Négy —öt forinttal többet A két felső-tiszaháti falu­ban a közös összefogás, a nagyüzemi termelés mindjob­ban kibontakozik. Egy hold lucerna korábban alig adott 20 mázsa körüli hozamot egész esztendőben; tavaly az öntö­zött helyen, négyszeri kaszá­lással 50 mázsa finom takar­mányt takarítottak be holdjá­ról. S ha ehhez hozzávesszük, hogy idén 180 hold pillangós mellett 170 hold kukoricát, 30 hold cukorrépát, a a lehető­ség szerint burgonyát és egyéb kapásokat Is öntöznek, nem nehéz kiszámítani a Jő- vede’em gyarapodását. Erre íz évre már 5,B millió forint bevételt irányoztak elő az ál­lattenyésztés. 4,2 milliót a nö­vénytermesztés után. — Nem félünk az újtól — jelenti ki az elnök. — Még­merevedett sablonhoz nem ragaszkodhatunk. Ami jó, azt Tartjuk, mint az ésszerű anya­gi érdekeltség, a brigádszer­vezet, a személyes felelősség a munkában, de amiben — éppen a saját érdekünkben — — előbbre léphetünk, előtte nem hunyhatjuk be a sze­münket. Most is elértük, amit terveztünk: 31 forint 90 fil­lért ér egy munkaegységünk, ^z új tervünk 4—5 forinttal növeli majd egységenként a keresetet. A tagsággal össze­fogva ezt is elérhetjük. A. B MIÉRT NE LEHETNE...? üdülőtelep a Tisza partján Határo%ottabb kezdeményezés kellene Szorgos hét végi munka a vásárosnaményl Vörös Csillag Tss-Ssen A tél ellenére sem szünetel a munka a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben. Külö­nösen a férfiak jórésze dol­gozik rendszeresen. A dűlőutak mentén, s a szövetkezet kezelésében levő kisebb szórvényerdőkben már ■Csaknem teljesen befejezték a kívánt ritkítást, gallyalást. Hetek óta végzik a trá­gyahordást, az eddigi eredmény 20 ezer mázsa. Még mintegy 10—15 ezer mázsa trágyát hordanak ki a közös határba, ahol a talajba művelésig szarvasokban tartják. Idei termelésre a terület 20 százalékát szervestrágyázzák. Folyamatos — az időjárás alakulása szerint— a metszés. 67 hold termőalma gyümöl­csösből 30 holdon Végezték el a nélkülözhetetlen íelada­Villamos bereoi'zíseV ’artista szakosítják a Kisvárdai Gépállomás' A Kisvárdai Gépállomás ta- kívül saját erőből építettek valyi tervét 115,6 százalékra, egy fedett kocsimosót és egy 50 ezebelül vetési tervét 148,8, köbméteres víztárolót, a szántási tervét pedig 159,7 A gépállomás Június 30-val százalékra teljesítette. Az évi gépjavító állomássá alakul át. tervteljesítés olykor akadá­lyokba ütközött, mégis az egy holdra eső önköltség a tervezett 94,50 forint helyett 93,56 forint volt. A nyere­ség körülbelül 700 ezer fo­rintra alakult. Már korábban megkezdte működését a villanyszerelő- részleg. Jelenleg 56 fővel dol- pc-'k. Feladatuk a megyé- 4- í a termelőszövetkezeti, gépúUomási gépek villamossá­gi berendezéseinek karbantar­tása, felújítása és javítása. A balesetelhárítás érdeké­ben a gépállomás megszervez­te a munkavédelmi és mun­kásvédelmi őrhálózatot, ösz- szesen 14 munkásvédelmi őrt láttak el megbízólevéllel, s olyan felhatalmazással, hogy indokait esetben a munkát ie is állíthatják, ha arra szükség van a balesetveszély elhárításának érdekében. A gépállomás kapott égy 4 millió 700 eaer forintos be­ruházási keretet, melynek fel­használását 1964. júniusában meg is kezdték. Építenek egy nagy szerelőműhelyt, egy szo­ciális és irodaépületet, ezen­Gazdagodó hazánk Hárr.mmíiszakos, folyamatos tenne! issei nap] 16 tonna ta­karmány élesztőt állítanak elő a Győri Automata Takar* mányclesztő Gyárban. Az au tematagépek kezelését egy- cgy műszakban mindössze hat ember látja eL Újabb 200 öntöző szakmunkás Ebben az oktatási időssak- ismeretekben, az algebrában ban* újabb 200 öntözéses szak- és geometriában is bővítik munkást képeznek ki a me- tudásukat a hallgatók. Az is- gye tsz-tagjai közül Sóstón. A kola elvégzése után bizto- tanfolyam résztvevői sikeres sítva van a továbbtanulási vizsga után szakmunkásbizo- lehetőség. Különbözeti vizs- nyitványt kapnak kézhez, gával felvételt nyerhetnek a Idáig két csoportban 88 ta- középfokú technikumok má- nuló vizsgázott lé, a harma- sodik osztályába, vagy a fel- dikban pedig 52 résztvevő- sőfokú technikum első osz- vel folyik az oktatás. Már- télyába. cius 1-én indul a negyedik A tanfolyam időtartamára csoport, amelyben az előzőek- a hallgatóknak ingyenes száj­tól eltérően nemcsak tsz-ta- lást, étkezést adnak, több tsz gok, hanem állami gazdasági munkaegységet fr jóvá a dolgozók is részt vesznek. A tanfolyamon résztvevő dolgo- tanfolyamon elsősorban nö- Kót évvel ezelőtt in­vénytermesztést, öntözéses ^ évben l20_t20 tanuló géptant, munkaszervezést ta- kapott szakmunkásbizonyit- nulnak, emellett a politikai vényt. ravaly ugyanis jó négyezer perccel több sportműsort su­gároztak. Az iskolatelevízió 5142 perccel, az újonnan be­vezetett kulturális műsor, a Barangolás pedig 2964 perc­cel növelte az évi műsoridőt. A legtöbb műsort az aktu­ális főosztály szolgáltatta. Bel­politikai, külpolitikai, ipari és mezőgazdasági, valamint sportrovata összesen 32 760 percre, egyszerűbben 546 órá­ra foglalta le a nézőket. A művészeti osztály műsoride­je 11 113 perc volt. Ebből a komolyzene kedvelői 4800 percet kaptak. Könnyűzenét, esztrádműsort, kabarét 3160 percnyit nézhetett, hallhatott a közönség, míg az irodalmi műsorok kerek kétezer perc szórakozást nyújtottak. A te­levízió" híradója 10 945 peren i eseményt tudósított. Az év során kerek két he tét töltöttünk a tv mozi­jában és 104 órányi szín­házi közvetítést, televízió* játékot nézhettünk. A fiataloknak 17 623 percei adott a televízió. A közkedvelt Mazsolát, a Futrinka utcaiakat, .loot, Foxi Maxit, az egyéb báb- műsorokat, és az esti me­séket egyfolytában két és fél napig nézhették volna a gyerekek. Még a villanásnyi rajzos idő- járásjelentésekből is egész es­tét betöltő műsort lehetett volna készíteni. S akinek mindez nem volt elég, magánszorgalomból még további 22 315 percet tölthe- tett a készülékek előtt. Ennyi volt ugyanis a különböző mű­sorok — a televízió híradó, az iskolatelevízió, a játékfilmek, stb. — ismétlési ideje. Takarékos kültséggazdálko (lássál Tervkészítés Beregdarócon zéséig ellenőrizzük az önkölt* : ség alakulását. A tsz életében új típusú üzemtervben tehát nemcsak az van feltüntetve, hány hol- i dón lesz burgonya, naprafor- i gó, vagy dohány, milyen vár­ható átlagterméssel, hanem az is, mennyi lehet a termelés i költsége. — így, ha azt látjuk, hogy például a kukorica termelésé­nél az idő-zakos ráfordítás nem kedvezően alakul, egy kiló hús, liter tej előállítása magasabb a kelleténél, azon­nal intézkedni tudunk. Nem kell a könyvelés — esetleg késői figyelmeztetésére várni, a gazdasági vezetés is állan­dóan vizsgálja a költségalaku­lást. Mert az a tapasztalatunk, hogy a tervteljesítés, de még a túlteljesítés is csak akkor értékes, amikor arányos ön­költséggel párosul. Ahol a jobb lehetőség rejlik A termelőszövetkezetben az elmúlt évi gazdálkodás alap­ján a növénytermelés 3 millió 900 ezer, az állattenyésztés 4 A zárszámadás előkészítésé­vel párhuzamosan az idei termelési terv is készült a beregdaróci—beregsurányi Ba­rátság Tsz-ben. Maga a terv- készítés persze már megszo­kott: felmérni a lehetősége­ket, irányt szabni az éves munkának De ez a mostani másabb, különbözik minden eddiginél, s ez foglalkoztatja mindkét faluban a tagságot. Mint az ipari üzemeknél... — Eddig nálunk is az volt a szokás — magyarázza Szendrei Kálmán főagronómus —, hogy a könyvelési bevétel* kiadás adta a termelés vetü- letét, nyilvántartotta az önkölt­ség helyzetét. Aztán, időközön­ként, csak akkor néztünk na­gyot, amikor valamilyen ter­melési terminus befejeztekor, rendszerint értékesítés után kiderült a magas ráfordítás. Ekkor azonban már aligha le­hetett segíteni. Nos. mostani tervünk egyik alapkövetelmé­nye, hogy menet közben, akárcsak ipari üzemeknél, ál­lami gazdaságoknál, a terme­lés kezdeti fázisától befeje­csapadéklefolyás a mélyebb helyeken hordja össze a pé­tisót. E munkával is annyira előrehaladtak a tsz-ben, hogy most már, alkalmas idő­ben egy hét alatt végezni tudnak a fejtrágyázással. Az igényelt műtrágya vissza­igazolása megtörtént, s a j szükséges gépek rendelkezés- 1 re állnak. 50 hold kukorica- föld -vegyszeres gyomirtásához ; megrendelték a vegyszert. A főagronómus szobájába ; „bevonultak” a vetőmagcsí­ráztató ládikák, melyek rö- j videsen megkezdik „üzeme- , lésüket”. Különben, a tárolt ; vetőmagvakat, burgonyát fo- j kozott felügyelet, ellenőrzés j alatt tartják. A burgonyar , prizmák hőmérsékletét rend- , szeresen ellenőrzik. , Serény szorgalom uralkodik > az iparos segédüzemág mű- a helyeiben. ■ Javítják, szerelik az arra szoruló 11 erőgépet, a munkagépeket, a lovas­kocsikat, a különböző ter­melésben szükséges eszkö­zöket. A tsz éves termelési terve ■ elkészült. Amennyiben a tervtárgyaló közgyűlés jóvá­hagyja, egyetlen nan alatt megtörténik a brigádonkén- ti elosztás. A. B. tot. Minden alkalmas percet kihasználnak. 25 fős munkacsapat áll a metszési munkában ren­delkezésre, akik a gyü­mölcstermesztő szakmun­kásképző tanfolyamon ta­nultaknak jó hasznát ve­szik ». gyakorlatban. A mostani időt tartják al­kalmasnak az almásládák át­vételére, a várható termés számára. A tavaszi, nyári munkák során ezzel sem kell majd törődni. Eddig 15 ezer ládát vettek át a MÉK helyi iádatelepétől és szállítottak a gyümölcsösbe, ahol szakszerű­en összerakták. Még további, több mint 10 ezer ládát vesz­nek át. Havazás előtt, síkterületű kalászos vetéseken megkezd­ték a fejtrágyázást: a leitős helyeket egyelőre kihagyták, nehogy az esetleges, későbbi sorban az ellátásra panasz­kodnak. Gazda kell! A gergelyiugornyai tauues létrehozott egy úgynevezett „Tisza-bizottságot”, de lénye­ges eredményt ők sem tudtak felmutatni. Parkosítottak, ki­jelölték a kabinok építésének helyét bizonyos rendszer alapján, de többre nem jutot­tak. Pedig kel’ene egy út, mert eső* időben a gépkocsik meg sem tudják közelíteni a strandot, a villanyhálóza­tot is csak ideiglenesen szerelték fel, ami köay- . nyen balesetet okozhat. Érthető a járási pártbizott­ság, a járási tanács vóle.né- nye: ahhoz, hogy a strand to­vább fejlődjék, először is gazdát kell keresni a terület­nek. Olyan gazdát, aki meg­felelő anyagi alappal rendel­kezik a további fejlesztéshez. Utána üdülőteleppé kell nyil­váníttatni. Ilyen esetben nem Idegenkedne nagyobb beruhá­zásoktól az fmsz sem, de az egyes vállalatok is szíveseb­ben építenének üdülőket. Első lépések Ahhoz azonban, hogy üdülő­teleppé nyilvánítsák, valamit fel kell mutatni. Már ilyen vonatkozásban történtek is lé­pések. A MEGYEVILL egv kiselejtezett autóbuszt alakít át nyaralónak. A Felsőtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság a közelben nagyobb arányú munkát fog végezni, ezért száz fős munkásszállást épít. A munkásszállást nyáron szívesen bocsátják a nya­ralók rendelkezésére. A községi tanács a parttól 150— 200 méterre egy holdnyi területet tartalékolt arra gondolva: hátha építenek oda szállodát, üdülőket. A stran­don több száz facsemetét ül­tetnek el. W) Kedvelt kinándulóhellyé i vált a néhány évvel ezelőtt még ismeretlen gergelyiugor­nyai Tiszapart. Egy-egy kellemes vasár­napon nem ritkaság, hogy a parton 50—80 gép- 1 kocsi, több száz motorke­rékpár, kerékpár sorako- I zik, s a kirándulók szá­ma megközelíti az ötezret. A környező községeken kívül Mátészalkáról, Nyíregyházá­ról, Debrecenből érkeznek vi- kendezők. Varga István, a községi tanács vb titkára el­mondta, hogy a nyár folya­mán az ország legkülönbözőbb részeiből jöttek levelek, tele­fonok. A kíváncsiskodókat nem annyira a fürdési, mint inkább a pihenési lehetősé­gek, a vadregényes Tiszatáj szépsége vonzotta. Pénz... pénz... Elhangzott olyan megjegy- : zés is, hogy a Debreceni Cső- , ;konai Színház művészei ré­szére üdülőt létesítenek Ger- 3 gelyiugornyán. ( Egyes vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóik ré­szére szeretnének hétvégi víkendházat építeni. Igények tehát vannak, az ér­deklődés nagy, a strand tej- 1 lesztése viszont egyhelyben to- 1 pog­A strand területe a helyi Üj Élet Termelőszövetkezet kezelésében van. Már létesítettek egy kerékpár­megőrzőt, többrie viszont nem telik anyagi erejük­ből. A tanács érdemben nem tud beszélni, hiszen a terület fe­lett nem rendelkezik, más­részt nincs pénzük, fizették a kerékpármegőrzőt, a parkőrt, vettek egy csónakot. Az ímsz : sem tud lépést tartani a meg- i növekedett igényekkel, érthe­tő, hogy a kirándulók első­Modern rabtartónk, a tele­vízió, az évek során egyre többünket köt le, s egyre több időnket veszi igénybe. Igaz, nem kötelező a műsorok meg­tekintése, sokan azonban — elsősorban a „legfrissebb” ké­szüléktulajdonosok és a ráérő nyugdíjasok — nem bírnak el­szakadni a képernyőtől. A televízió nemrégen elké­szült statisztikája szerint a múlt évben mintegy százhúsz­ezer percet — egyfolytában több mint két és fél hónapot — tölt­hettünk a televízió előtt, kerek tizenötezer perccel többet, mint az előz i esz­tendőben. A mű orldő nö­velted séhez elsősorban az olimpia járult ho zá. Kéi és fél hónap cgifvégiébcn a ív döfi 3H8 A rekord oka: az olimpia Hüg Két hét a tv mozijában Um .Haz-ola, Foxi Maxi 2 ég fél napért felelős...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents