Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
Xár^xámail ás ^xainomegfen A közgyűlésen megjelent Kállai Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezetben is megtartották az 1964. évi zárszámadást. A közgyűlésen megjelent Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A 843 tagot számláló közös gazdaságnak a küldöttei vettek részt a zárszámadáson, de így is megtelt emberekkel a mozihelyiség. A Bodó László elnök által ismertetett beszámoló szerint jó közepes esztendőt zártak. Javult a termelési technika, 300 holdon már öntözéses gazdálkodást folytattak, Rralkodóvá vált az intenzív búzafajták termelése, nőtt a növényfélék tőszáma, az állattenyésztésben bevezették a carbami- dos takarmányozást. A tsz kenyérgabonából az utóbbi évek legjobb termését — 12,7 mázsa holdanként — takarítottak be, s ebből az intenzív fajták 14 és fél mázsát adtak. Néhány vélemény termése alatta maradt a tervezettnek, így a növénytermesztésben összesen 93.4 százalékos eredményt értek el. Az állattenyésztésben nőtt a létszám, a hozamok terv szerint alakultak. Jelentős előrehaladás volt a tejtermelésben: a korábbi 2270 helyett 3000 liter lett a tehenek évi tejhozama. Egy kilogramm sertéshúst 4,1 kiló abrakkal állítottak élő. 3fi milliós közös vagyon A közel négyezer' holdas tsz-nek egy év alatt Ötmillióval nőtt a vagyona, s megközelítene & 3ö milLiót. A közös gazdaság termelési alapja félmillióval magasabb mint egy évvel korábban volt, idei tartaléka a tavalyi másfél millióval szemben több, mint két és fél millió forint. A szövetkezetben a készpénzfizetéses munkadíjazást alkalmazzák. Munkabérre hét és fél milliót, prémiumra közel kétmilliót fizettek ki. Az egy tagra jutó évi jövedelem 16 823 forint volt: egy 10 órás munkanapra 72 forint jutott. Az adottságok jobb kihasználása A beszámolót követő vita során — bár kiderült, hogy az adott viszonyok között elégedettek az eredményekkel — a tagok többsége alaposan, őszintén elemezte azokat a termelési, szervezeti hiányosságokat, amelyek az aszály mellett gátolták a nagy obbmérvű előrejutást. Például egyes veteményeknél nem volt meg a szükséges nö- vénymennyiság, a zöld- ségtertnesztési kiesés egyik oka a késői palántázás volt. Van bőven tennivaló a takarékosság betartásánál, jobban meg kell óvni a szalmát a pusztulástól, valamennyi háztáji gazdaság trágyatermését hordják ki a földekre. Egyrészt jogos felvetés volt, hogy az egyik távoli tanyaközpontban már nem nélkülözhetik a bekötő utat. de rámutattak: sok pazarlástól, értékromlástól mentesülne a tsz. ha saját erőből rendbehozná a többi utakat. A közgyűlésen Kállai Sándor eivtárs is felszólalt. Többek között elmondotta, hogy a tsz-vezetősége szívlelje meg a vitában elhangzott jó javaslatokat, hogy a nemsokára sorra kerülő tervtárgyaló közgyűlés ennek nyomán még eredményesebb legyen. — A vezetőségnek és a tagoknak egyaránt feladata: idejében jó minőségben elvégezni a soron következő munkákat. Fordítsanak nagyobb figyelmet a takarmánygazdálkodásra úgy, hogy a háztáji jószágnak is legyen elegendő. Kállai Sándor utalt a burgonyatermesztés fellendítésének fontosságára, helyeselte, hogy a felszólalók kérték a vezetőséget: a burgonyát jobb talajba ültessék mint tavaly tették. — A mezőgazdaság, így a szamosszegi Dózsa Tsz előtt lévő idei feladatok nagyok — mondotta. — Ezek valóra váltása nagyrészt a meglévő, de kellően még fel nem tárt adottságok kihasználásán, a nagyobb takarékosságon. a munkafegyelmen, a szervezettségen múlik. A vita — utólag megjegyezve — nehezen bontakozott ki a közgyűlésen. Jobban mondva, egy kicsikét eltért a tárgytól. Kezdetben az orvosellátáshoz és ehhez hasonló kommunális kérdésekkel foglalkoztak, később aztán annyira belemelegedtek a közös dolgok részletezésébe, hogy valóban sok segítséget nyújtottak a vezetőségnek a tervtárgyaló közgyűlés előkészítéséhez, az idei gazdálkodás szervezéséhez, (s. a.) Politechnikai oktatás a városban 207 csoportbeli 40% feisőtagozatos gyerek részesül szakrendszerű képzésben Változások a TMK~ban Nagyobb feladatok előtt a konzervgyár egyik tapasztalt szakmunkás így szólt társaihoz: — Én a DIMÁVAG-ban szocialista brigádban dolgoztán!. Ha mi is tgy cselekednénk, a kollektíva és az üzem közösen látná a hasznát... Harmincán vállalkoztak rá. Igen ám. de amikor elgondolásukat a gyár vezetősége elé terjesztették, ellenzésre találtak. .,Még italai az üzem, nem értek meg a feltételek...” A szerelők, lakatosok és a villanyszerelők nem hagyták magúkat. A sZakszervézfet segítségét is kérték. Horváth Gábor, a szakszervezeti bizottság szervező titkára — látva lelkesedésüket — támogatta a kezdeményezést. Hetekig folyt a vita. Végül a gyár vezetőit sikerült ..meggyőzni”, akik végül is támogatásukról biztosították a szocialista brigádok megalakulását. Február 8-tól pedig hivatalosan is felvette a három brigád a „Május I", a Zalka Máté” és ez ,.Alkotmány” nevet, hogy jobb munkájukkal kivívják a szocialista brigád címet. Mi van a naplóban? Vállalásukat naplóban rögzítették. melyben pontos határidőket szabtak például a gépsorok minőségi javítására, az újítások és ötletek beadására. Meghatározták a tanulás, a közös összejövetelek módját egyéni megőrzésre vették a szerszámgépeket, megjelölték az egyéni vállalásokat, a fiatal szakmunkások segítését, nevelését. — A teljesítéssel nem lesz probléma — újságolja Huczik Lajos, a Zalka Máté brigád vezetője. — Magunk jöttünk rá. ha vigyázunk egymásra, akkor jobban dolgozunk... — Ez így van — erősíti meg Riczó József, a Május 1. brigád vezetője. — Mi csak a jobb minőséget akarjuk, ezért akarunk dolgozni. Hisz a legcsekélyebb mulasztásunk is Te- ] ronthatja az egész gyár termelését. Bár a brigád tagjai különböző típusú emberek, sok vállalattól kerültek össze, az j együttműködést máris terűié- j szelesnek tartják. — Ügy érez- I zük — mondták —, hogy ez a kollektíva egymásra talált... j Ennek jegyében már eddig is sok ötlet, újítás született j meg. Sőt, eredeti konstrukció-, kát változtattak meg, mert üz.Cm közben jöttek rá a hibára. Ennek hasznosságai már az új szezonban érezni fogják az üzemben. Bálint Lajos A hatalmas méretű üzemcsarnok egyik részében fürge kezű. fehér köpenyes nők a konzervtöltő gépek melleit szorgoskodnak, míg a másik oldalon kékoverallos, svájcisapkás karbantartók, a zöldbab- és a borsóvonal gépeit szerelik. Az üzem javítása, szerelése közben a termelés zavartalanul folyik... Ez a pillanatfelvétel, . a Nyíregyházi Konzervgyárban készült, ahol a múlt év lezárást után már az új szezonra készülnek. Igaz, nem teljes ..gőzzel”, mint a szezon Idején, de annál serényebben dolgoznak a karbantartó munkások. Nehezebb lesz 1965 — A munka fő súlya most a mi vállunkra nehezedik — magyarázza Hajdú András, a TMK művezetője. — Hisz az indulásnál alig húztuk meg az utolsó csavarokat a gépeken, a gyárnak már (érmeinié kellett... A kezdeti nehézségek, a váratlan események ellenére a gyár kollektívájának erőfeszítése nem volt hiábavaló. Ez elsősorban abban mutatkozott meg. hogy mint az ország legfiatalabb konzervgyára, tervét túlteljesítetté, exporttermékének minősége 98 százalékban első osztályú volt. Az 1965-ös év nehezebbnek ígérkezik, mint az elmúlt esztendő. Az igazgató szavai szerint a gyárnak háromszor kell többet termelnie, mint 1964- ben. Akik nem hagyták magukat A felismerés leghamarabb » TMK dolgozóinál született meg: elhatározták, szocialista brigádokat alakítanak. Még a múlt év végén Kukk József, az M. Buzukasvili: A közelmúltban foglalkoztak a városi művelődésügyi szervek Nyíregyháza iskolá nak politechnikai oktatásával Az elmúlt évtől az alsótagozatosok is részesülnek gyakorlati foglalkozásban. A kézimunka tárgy oktatása korszerűvé vált, a tananyag új elemekkel bűvölt, így az alsó négy osztály munkája szerves részévé válik a felsőtagozatba-n folyó oktatásnak. Ahol nincs gyakorlókért Mindez sok tárgyi és személyi probélmát jelentett az iskoláknak. A gyakorlati foglalkozások anyagában a III. és a IV. osztályban szerepel a fa és a fém munka is. Ennek megmunkálása a 40—50-es létszámmal a rendes tanteremben nehéz, balesetveszélyes. A város iskolái nincsenek abban a helyzetben, hogy külön alsótagozati politechnikai ter- i met rendezzenek be. A meg- j oldás az lenne, ha a III. és a i IV. osztályokban is félosztályos csoportokat lehetne kialakítani. és a foglalkozást politechnikai termekben tartanák meg. A város bel- és külterületén a felső tagozatos osztályokban a gyakorlati tárgy bevezetésénél a fokozatosság elve szerint jártak él. A város ösz- szes osztott iskoláiban folyik a gyakorlati foglalkozás oktatása, s megkezdték a részben oszlott iskolákban is ennek bevezetését.. A város és környezete jellegéből adódóan az iskolák zömében a2 l-es, 2-es, 5-ös, 6-os, 10-es, 11-es 12-es, 13-as és a 15-ös sz. iskolában, a Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájában mezőgazdasági, a 3-as és 4-es számú iskolákban ipari jellegű oktatás folyik. A városban 207 tanulócsoportban 4095 íel- sőtagozatos gyerek részesül politechnikai oktatásban. Az általános iskolák zömében mezőgazdasági gyakorlati képzés folyik, nélkülözhetetlen a jól felszerelt és védett gyakorlóikért. A belterületi iskoláknál, az l-es, 5-ös és a 6-os iskola gyakorlókertje az átköltözés után nyugvópontra jutott, a felszerelés kiegészítése folyamatban van. Nem megoldott még a gyakorlóikért létesítése a sóstóhegy! iskolánál. Nem termelő üzem Nem minden esetben tartják helyesnek az oktatási szervek a gyakorlókertek költségvetésének jóváhagyását, ugyanis egyes esetekben a pénzügyi szervek a keliotéSzalntacséplés A z egyik lap szerkesztösé- gébé lévél érkézéit. — Tisztelt Szerkesztőség! Tegnap a következő eset történt velem. Józan állapot- ben hazafelé tartok és útközben találkozom egy kutyával. Nem egyedül volt, hanem gazdája kíséretében. Szereltem volna megsimogatni és meg is tettem. Erre az eb megharapta a kezemet. Másnap nem menteni munkába, ügy vélem, hogy a kutya helytelenül járt el. Kérem, válaszoljanak lapjukban, vajon joga van-é a kutyának ahhoz, hogy megharapjon egy embert? — A szerkesztőségben sokéig vajúdtak rajta, hogy kinyomtassák-e a levelet vagy sem, hogy ez az eset tipikus, avagy kivételes. Aztán döntöttek: kinyomtatják, nehogy valami homály maradjon ebben a kérdésben. A szerkesztőség felhívására — ,.Várjuk leveleikét, kedves olvasók!” — 10 293 levél érkezett be. Parázs vita lángolt fél. A vélemények megoszlottak. A szerkesztőség minden héten szemelvényeket közölt az olvasók leveleiből. Az egyik munkatárs reggeltől késő éjszakáig mást sem csinált, csak a postát szortírozta. Három vastag dossziéba rakta a leveleket. A dossziék tetejére szépen megrajzolt betűkkel kiírta: „Petykin védelmében”, „A kutya védelmében„Semleges állás- foglalások” (Meg kell jegyeznünk: Pctykinnek hívták a panasztevőt, aki a levéllavinát elindította.) Sokan feltétel nélkül Petykin theüé álltak. Senki sem emelt szót * kutya védelmében oly halánál magasabb bevételi tervet állapítanak meg az iskolai gyakorlókertnek megfeledkezve arról, hogy nem árutermelő üzemről, hanem az iskolai oktatást szolgáló kísér- ieli gyakorlókertről van szó. Fejlesztésre szorulnak a városban az ipari oktatás céljait szolgáló műhelytermek is: megoldásra vár a közel jövőben a 10., 13., 14., és a 15. sz: iskolák műhelyterem gondja. A műhelymunkához szükséges anyagok sem állnak mindig rendelkezésre. Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat a szükségletet nem tudja fedezni: hiány van faanyagban, huzalban, lemez- anyagban. Nehezíti a munkát, hogy a szükséges anyagokat kézi erővel kell feldarabolni. Ezt akarják megoldani a gépekkel felszerelt központi előkészítő és anyagellátási műhellyel. A tárgyi és személyi feltételek megvannak, azonban nehezíti a helyzetet, hogy a Művelődésügyi Minisztérium rendelete előírja a zuhanyozót és az irodát is. A központi ellátó és előkészítő műhelyt a 2. sz. iskolában helyeznék el. A városi művelődési szervek azt is megállapították; jogos a gyakorlati foglalkozást vezető nevelők kívánsága, hogy részesüljenek védőruha ellátásban. A középiskolák gyakorlati oktatását is megvizsgálták: a városban két középiskola — a Kossuth Lajos Szakközépiskola és a Vasvári Pál gimnázium — rendelkezik tanműhellyel. A szakközépiskolák 1963—61-ben végzett növendékeinek nyolcvan százaiéira a •zakmában helyezkedett el. Egyedül az autószerelő vállalat nem alkalmazott éretí- ságizett szakmunkásokat. Mive! a kétéves iskolai műhelygyakorlat után üzemekben sajátítják el a tovább; szakmai ismereteket az iskolák tanulói, lényeges, milyen a kapcsolat az iskolák és az üzemek között. Intézkedések Az üzemekben folyó gyakorlati oktatás dologi és egyéb kiadásaihoz az iskolák 1963. január 1-től hozzájárulást térítenek az üzemeknek. Ennek összege az iparban tanulónként 250, a mezőgazda- sági üzemben 200 forint egy évre. Amint azonban az elmúlt év’t népi ellenőrzési vizsgálat is megállapította — az üzemek ezeket az összegeket nem mindig az oktatás céljaira fordítják. A városi művelődésügyi szervek számbavették a politechnikai oktatás akadályait és határozatot hoztak kiküszöbölésükre; többek között létrehozzák a központi politechnikai műhelyt. Javasolta a városi tanács művelődési ós2- tálya: hívják össze közös megbeszélésre a politechnikai oktatásban érdekelt üzemek, Vállalatok vezetőit a vitás kérdések tisztázására. (Ml) Gazdagodó hazánk Évente 115 millió téglát pótol a Kazincbarcikán felépült kön nyű belong.vár termelése. A KGST keretein belül, lengyel segítséggel létesített gyár Észak-Magyarország lakás- és üzemépitkezcseit segíti elő. Autoklávokban, száraz gőzben szárítják a falazóelcmek ct. (MTI—foto) rozottan, mint az Állatvédő Társaság tagjai. — „Tegyük fel, hogy Petykin elvtárs egy bájos leányzót próbál megsimogatni, akivel útközben találkozott. Természetesen pofon lett volna a válasz. S ezen senki sem lepődik meg. Miért csodálkozunk hát most a kárvallottól, vagyis a kutyától kapott pofonon, azaz hogy harapáson?” • Természetesen szélsőséges megnyilatkozások is akadtak. ilyesfélék: „Pccérnek azt a kutyát!” avagy ,,Pétykih provokátor”! Nemrég a szerkesztőség az olvasókkal együtt összegezte a hosszú vita eredményeit. A vélemények összecsapásának füzében megszületett az igazság: nem szabad megengedni a kutyáknak, hogy megharapják az embereket. Nem szabad megengedni, hogy egy kutya miatt valaki kénytelen legyen munkanapéit elveszíteni. Ez a vita hivatalos eredménye. Hát a nem hivatalos? Titokban megsúgjuk: a vitára 832 normál munkanapot (az olvasók által a levélek megfogalmazására fordított időt figyelembe véve) 85 tonna papírt (nemcsak az újságpapírt, hanem az iskolásfüzetekből kitépett 5124 füzetlapot is beleértve) fordítottak. A három vastag dosszié porosodik á Szerkesztőségi irattárban. Egy levélnek sehogy sem tudtak helyet találni, mivel tartalmánál fogva egyik dossziéba sem illáit. Csupán néhány mondatból állt: ,,S mi van akkor, ha Petykin útközben nem kutyával, hanem tigrissel találkozik? Hogyan néznék ekkor e kérdést: MegengedhetŐ-é a tigrisnek, hogy embereket faljanak fél? Kérem, válaszoljanak lapjukban a következő kérdésre: ifajon kell-e kezet mosni evés előtt? Lehet, hogy ebből újabb vita lesz? Az „Ogonyok”-ból fordította: Dosek Lajos 1965. február 16.
