Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Első helyen a termelés kérdései a szakszervezeti vezetőség újjáválasztásokon Kifüggesztik h jelöltek névsorát — Akit nem választottak újjá Műtérben: a termelési érdekvédelem Január elseje óta a tervtár­gyaló tanácskozások mellett üzemeink, intézményeink je­lentős eseménye a szakszerve­zeti bizottságok újjáválasztá- sa. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Gátfalvi Barna­bással, az SZMT szervezési- és káder osztályának vezetőjével. — Múlt év decemberében volt az előkészítő munka, melynek során újjáválasztották a kisebb egységek szakszerve­zeti bizalmijait. Rajtuk sok múlik: közvetlenül a dolgozók között élnek, közelebbről is­merik problémáikat. Már itt is, csak úgy mint a jelölő bi­zottságok megválasztásánál messzemenően érvényesült a demokratizmus. A jelölő bi­zottságok többségét termelési tanácskozásokon, vagy szak­szervezeti taggyűléseken vá­lasztották, névsorukat tíz nap­ra kifüggesztették, hogy a szervezett dolgozóknak mód­jukban legyen változtatni azon. December óta több. mint há­romezer bizalmi számolt be kétéves munkájáról, tapasztala­tairól, s a jelölő bizottságok jobbára ennek alapján tettek javaslatot az új vezetőség ösz- szetételére. Megemlítem, hogy a Csengeri Állami Gazdaság­ban a jelölő bizottság nem, tett javaslatot az eddigi szb.- titkár újjáválasztására, de a dolgozók más véleményen vol­tak, s felvetették a listára. Januárban hány helyen választottak vezetőséget? — Négy hét alatt száz alap­szervezetnél választottak új ve­zetőséget. Általában minden­hol igyekeztek megtartani a SZOT határozatait, volt azon­ban, ahol megsértették, a de­mokratizmust. Á Nyírmadai Állami Gazdaságban a bizal­miak választását szabályellene­sen végezték: összevont ülésen történt a szavazás, így nem nyílt mód a dolgozók vélemé­nyének akadálytalan nyilvání­tására. A Nyíregyházi Adatfor­galmi Vállalatnál pedig a kül­döttekre úgy kértek javaslatot, hogy végigjárták a szobákat, gyors választ kértek, mintha jelentéktelen dologról lenne szó. Természetesen ezeken a helyeken meg kell ismételni a választást, módot kell adni arra, hogy minden dolgozó el­mondhassa kifogásait, javasla­tait. Mire irányulnak ezek a panaszok, javas'atok? — Igaz, jelentős teret foglal el a tanácskozásokon a dolgo­zók érdekvédelme, s ez jó do­log, de örömmel tapasztaljuk, hogy mind több helyen értik a dolgozók: a termelés javítása, a gazdaságosság fokozása is köz­vetlen érdeke minden szerve­zett munkásnak. Amíg a máté­szalkai kórházban inkább csak a szociális, kulturális hiányos­ságokat ostorozták, addig a nyíregyházi gumigyárban mérj arról beszéltek a felszólalók: miként lehetne javítani a munkafegyelmet, a termelé­kenységet, hogyan lehetne csökkenteni a selejtet s eze­kért mit kell tennie a szak- szervezetnek- A konzervgyár­ban pedig a szocialista brigád­mozgalom lehetőségéről, ez exportáruk minőségéről vitat­koztak. A vásárosnaményi fmsz-nél kérték: az szb a jö­vőben aktívabban kapcsolód­jék be az áruterítésbe, gondos­kodjék arról, hogy a felügye­leti szerv jobban ismerje a valóságos igényeket. Ezen túl az szb feladatul kapta: az ed­diginél is jobban törődjék a területen lévő hat szocialista brigáddal, végezze el a rend­szeres értékelést, segítségadást. Hosszan lehetne sorolni ezeket a felvetéseket, javaslatokat, melyek jelzik: a dolgozók nem szokványos eseménynek tekin­tik az szb. üjjáválasztását. Két példa is ide kívánkozik: a mátészalkai ERDÉRT-nél pél­dául a jelölés ellenére sem választották meg a munkavé­delmi felelősi, mert nem tu­dott jó kapcsolatot kiépíteni a munkásokkal, A tiszavasvári téglagyárban pedig — annak ellenére, hogy a dolgozók je­lenleg íagyszabadságon vannak — majdnem teljes létszámmal vettek részt a vezetőség újjá- választásán s mondták el véle­ményüket. Vannak-e közérdekű fel­vetések? A közérdekű felvetésektől a legszemélyesebb jellegű pana­szokig minden probléma jegy­zőkönyvbe kerül, s határoznak annak kivizsgálásáról, megje­lölik a felelős személyeket. Itt kívánom megjegyezni, hogy a már munkához látott új veze­tőségek intézkedési tervei jól igazodnak a vállalat termelési tervéhez, első helyre a takaré­kosság. a munkaverseny, az újítás kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a választások után megkezdődik a bulimiák oktatása, amely a szakszerű és következetesebb szakszervezeti munka követelménye, elmond­hatjuk: a választások kedvező hatása rövidesen érezhető lesz. a. s. A tarpai Győzelem Tsz tagjait saját könyvtáruk is se­gíti a tanulásban, művelődés ben. A különböző szakmai és szépirodalmi könyveket Esze Józscfné könyvtáros rendez­geti. Foto: Hammel Ovidiu Dumitru: ICúíd feladat A pákám, tegnap nem jól «1 csináltad meg a mértani feladatomat. — Hogyhogy? — Nem jól számítottad ki a háromszög területét. — Hát ma mi a lecke? — Fizika. De most vigyázz apukám. A feladat Archime- desz tételéről szól. Csókolom, szaladok o nagymamához, mert a iv-ben most adják A tizenhárom éves kapitány har­madik részét. — Szervusz. — Szóval Arc- himedesz törvénye. De ml is az? Bizony isten, elfelejtettem. Hol a fizikakönyv. Elnyelte a föld. Majd megkérdezem Naet, Mi is a telefonszáma? Ahá megvan! ft _ Halló Nae! Drágám, itt Costache. Hallgass ide, szíves­séget kérek tőled. Élt valami­kor egy bizonyos Archimédesz. — Hogy hívják? Ismételd meg a nevét. — Archimédesz. — Ahá, az a híres ember a fürdővel! A fürdőbe ült és egyszerre elkiállotta magát: Heuréka! Talán a feleségét szólította, hogy dörzsölje meg a hátát. — És mi volt az ő tétele? — Nézd Costache, a részle­tekre már nem emlékszem, de megadom neked Botea tele­fonszámát. Ez talán tudja, hi­szen folyton az országot járja. •k — Halló! Botea? Itt Costac­he. Hallod öregem, tudsz te valamit Archimédeszről? — Nálunk dolgozik? — Ugyan! Arról az Archi­médeszről van szó, aki fürdőit. törvényt talált fel és elkiáltot­ta magát: Heuréka! — Ahá, az a fizikus! Tudom már. Körülbelül úgy volt, hogy mikor beült a fürdőbe, ki­folyt... — Micsoda? — A víz. — No! No! és aztán? — Aztán? Kérdezd meg in­kább láncút, aki a folyamsza­bályozásnál van, ő ért az ilyen vízi dolgokhoz. ár — Halló, láncú? — Igen. — Ne haragudj, hogy zavar­talak, de egy probléma motoz a fejemben. Mit csinált Archi­médesz, miután beült a fürdő­be? — Beszappanozta magát. Menni, vagy maradni ? Csábító ajánlatok — s akik nem élnek vele — Amit forinttal nem lehet mérni — Építők között a Tűzoltó utcában Január vége kedvezett az építőipari munkásoknak. Az enyhe időjárás miatt nyugod­tan lehetett betonozni, falaz­ni. Ahol csak tehettek, éltek is az alkalommal. Néhány heti pihenő után a nagyhalászi ktsz építőbrigadja is kivonult a Tűzoltó utcára, hogy foly­tassa a tizenkétlakásos tár- easház építését. A sokat, ta­pasztalt brigádvezető magn állt a betonkeverő géphez, hogy minden a legnagyobb rendben menjen. tíz éve EGYÜTT Építők, akik már csaknem tíz éve együtt dolgoznak. A fiatalok is hamarosan megis­merhették a munkatempót. Elég egy tekintet, egy-egy el­ejtett szó. és mindenki tudja, mi a feladata. Megyénkben számos hasonlóan jól összeszo­kott kollektíva dolgozik, a munka nehézsége, vagy éppen- a szépsége kovácsolta eggyé őket. Mégis, mióta megjelent a Munkatörvénykönyv módosí­tása, soknak megfordult a fejében a gondolat: elmenni, újrakezdeni. Az építőipari vállalat mun­kaügyese elmondta, hogy ná­luk még mindig a régi for­ma szerint adják be a kilé­pési kérelmeket. Egyszerűen azért, mert a munkások nem ismerik az újabb rendelkezé­seket. Olvastak, hallottak va­lamit. de a lényegét nem tud­ják. — Mj Ismerjük —. mondja Kovács József, brigádvezető­helyettes —, beszélgettünk is róla. De a dolog nem olyan egyszerű, mint ahogy látszik. Cigarettát vesz elő, rágyújt és megindítja a szállítószala­got. ALAPTÓL A KAPUKULCSIG — Tíz éve kezdtem a munkát, van némi gyakorla­tom. Mióta megjelent az új rendelet, iiívtak néhány hely­re. Olyan ajánlatok is szület­tek, hegy ha letelik a fél év, magasabb fizetést kapok- A szabadság egyelőre kevesebb lenne, de később megkapnám a kilépéssel elvesztett jogokat. Mégsem megyek el. — Itt van ez a ház. Itt voltam, amikor leraktuk az el­ső téglákat és itt szeretnék lenni a kapukulcs átadásánál is. Megkezdtük. befejezzük. Mégpedig határidőre! Ha csak az időjárás közbe nem szók — Ugyan, ne tréfálj. Valamit felfedezett. — Biztosan felfedezte, hogy nem folyik a meleg víz. — Nem. nem, fizikai dolog­ról van szó. — Ahá, tudom már. Egyenlő volt a vízzel. — Miféle vízzel? — Amit kiszorított a kód­ból. — Neked pontosan kellene tudni, mi történt, hiszen víz­zel foglalkozol. — Vízzel dolgozom, de nem érintkezem vele, kivéve, ha megiszom belőle egy pohárral. De adok neked egy tanácsot. Fordulj Visanhoz, aki minden­hez ért. A múltkor is előre megmondta a futballmérkőzés eredményét. — De értsd meg, Itt egy fi­zikai törvényről van szó. — Ez az! Visan alkalmas er­re, Hiszen tudod, milyen fizi­kai ereje van. •ir — Halló, Visan! Itt Costa­che! Kovács József vidékről jái be. Mindennap vonattal érke­zik. de szerencsére a közleke­dés jó. A fizetéssel is meg van elégedve. Havi 2206—230!) összejön. — Persze maradásomnak nem ezek a fő okai. A közel­múltban tartott a vezetőség egy értekezletet. Ismertették az idei feladatokat. A terv feszített, de teljesíthető. Ha itt végzünk, a szomszédos Vörösmarty utcában hozzákez­dünk egy kilenclakásos épü­lethez. i SZÁMÍTANAK RÁIUK — Hogy a tervei teljesíteni tudjuk, ahhoz feltétlen szük­ség van a mi munkánkra is. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a vezetőség már eleve tervezte ezt. Jólesik azt tudni, hogy számítanak ránk. bízna* bennünk. Ezt nem lehet fo­rintban lemérni... Persze van miről panaszkod­ni is. A munkások kifogásol­ják. hogy a pufajkát. ami tör­vényesen jár. már másfél éve nem kapták meg. Pedig télen, még ha enyhe is az idő. na­gyon jól jönne. Sok jó: dolgozó brigád, sok munkás kívánságát fogalmaz­ták meg a nagyhalásziak. Nem akarnak vándormadarak len­ni. ha feszített is a terv, ki­tartanak, becsületesen dolgoz­nak. Cserében csupán azt kí­vánják, hogy biztosítsák azo­kat a feltételeket, melyek jo­gosan megilletik őket. Ha mindez megvan. aligha iut eszükbe a munkahely változta­tás. B. F« 4 hogy a párt titkár lát ja Termelési gondok a kérsemjéni ÚUörő Tsz-ben Közös gazdaságunknak nincs rossz híre a járásban, a megyében. Hangzik el — jogosan — hivatalos bírálat is munkánkról. Szövetkeze­tünkben kevés a munkaerő és a nem mindig megfelelő szervezés következtében itt- ott laza a munkafegyelem. Kendet kell teremteni a mun- kaegységgazdálkodásban is. A szocialista tudat bonta- kozásával gond van egyes vezetőknél is. A növényter­mesztési brigádvezető például tavaly az aratás kellős köze­pén mondott fel. A gyümölcs­termesztési brigádvezető, aki gyakran nézett a pohár fene­kére, ahelyett, hogy megfo­gadta volna a jóindulatú fi­gyelmeztetést, kitérő utat vá­lasztott — és szintén lemon­dott. Az állattenyésztési bri­gádvezető ez év első napjai­ban vált meg munkakörétől, azzal a hivatkozással, hogy: cigánnyal nem dolgozik együtt. Ez tanulságos törté­net, szintén a- munkafegye­lemmel függ össze. A takar- mányosok és az egyik hízó­marha nevelő keveselték a havi 45 munkaegységet, a gyarapodásért járó és az azon túl már nem törvénye­sen kapott prémiumot, ami — Mi a baj öreg fiú? — Ne haragudj, hogy késő éjszaka zavarlak. — Szót sem érdemel. Mii akarsz? — Visan, húzz ki a bajból. Archimédesz nem hagy nyug­ton. — Melyik csapatban játszik? — Dehogy! Archimédesz, a fizikus, a fürdővel, a Hevréká­iial. — Miket beszélsz essze-visz- sza? Erikával együtt a fürdő­ben? De hiszen ez borzasztó. — Visan, könyörgök. — Erika? —r Letette a kagylót. Most mit csináljak Archimédesszel, a növénytermesztők átlag* volt. És csupán azért, hogy 1963-ban 51,60 volt, most 42 forint körüli az egy munka­egység után járó jövedelem. A két ember helyett jelent- keaett ifjú Lakatos Sándor, hogy 6 egyedül ellátja a munkát, mint ahogy tette ko­rábban, amikor a munkakö­rülmények rosszabbak voltak a mostaninál az állattenyész­tésben. Ezt a személyi válto­zást nem bírta elviselni a mi állattenyésztési brigádve­zetőnk! Ha a gondokról írok. meg kell még jegyeznem, hogy eredményesebb lehetett volna zárszámadásunk, ha jobban megszervezzük a gyümölcsös­ben a növényvédelmet és a szüretet: ha nincs permetező­szer pazarlás és minőség- romlás. Ez vonatkozik más növényféleségekre is. Persze, sötét képet feste­nék, ha csak a hibákat em­legetném. Voltak és többsé­gében vannak tagok, akik rájöttek: csakis a közös jobb megbecsülésével gyarapszik egyéni jövedelmük is. Több olyan feladatot megoldottunk tavaly, amilyenekre koráb­ban saját erőből nem vol- ‘nnk maradéktalanul képesek. Az idei kezdés is kedvezőbb mint egy esztendővel ezelőtt volt. Például a szerves trágya többségét már kiszállítottuk a földekre, végezzük a gyü­mölcsfák metszését. A téli időt tanulásra fordít- julc. Folyik a kertészeti szak­munkásképzés, eljárnak a ta­gok az ismeretterjesztő elő­adásokra. nagy az érdeklő­dés a tsz tv-jének előadásai iránt. Kidolgoztuk a tsz vezető­ségéved munkarendünket. A nevelő munkában a munka- fegyelem további javítására fordítjuk a fő ügyeimet. Gondosabban gazdálkodunk a munkaegységráfordítással, a termelést úgy szervezzük* hogy idei feladatainkat ma­radéktalanul valóra válthas­suk. Tóth Béla ★ — Apukám kitűnőt kaptam fizikából. — Hogyan? Hiszen ez csodá­latos! Kitől tudtad meg? — A nagymamától! Ford: Hegedős Nándor párttitkár 1965. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents