Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
Az egyféle ízlésért Megyei útikalauz készül Szabolcsról PÁR ÉVVEL EZELŐTT egy ravasz pesti fényképész nyakába vette masináját és felkutatta a legistenháta mögöt- tibb falvakat, tanyákat, hogy lencséjével időseket és fiatalokat. kicsiket és nagyokat megörökítsen. Hátizsákjában volt műhó és műhold is; tetszés szerint tudott nyári vagy őszi, tavaszi és téli „tájat” akár egy fehérre meszelt falusi konyha kellős közepén is teremteni. Egy-egy ilyen portyázásról tömött pénztárcákkal tért haza. Mostanában ^azonban már kezd megkopni népszerűsége. A ,,rendelők” egyre másra küldik vissza a giccses keretbe illesztett fényképeket, nem egyszer felháborodott hangú levelek kíséretében. A városligeti Helfgott-iskola e kései tanítványa pedig nem tudja mire vélni, mivel magyarázni a változást. Ha azonban jobban ismerné azokat a gondolatokat, amelyek ma modelljeit foglalkoztatják. mindjárt közelebb kerülne a számára megmagyarázhatatlannak tűnő problémához. Arról van ugyanis sző, hogy elérkeztünk az ízlésformálás leglényegesebb pontjához; az emberi tudat átalakításának, átformálásénak, vagy ha úgy tetszik, pallérozásának kérdéséhez. A KÜLSŐ VÁLTOZÁSOK mellet — új omamentikájú házak, utcasorok — életünk rendje is lassan új arcot öltött; Szembeszökő ez a változás, ha a szellemi fejlődés egyes kérdéseit vizsgáljuk. Az utóbbi években tért hódított a televízió. A tv műsorait bíráljuk, sokszor joggal és okkal. Egyet azonban senki sem vitathat el tőle. azt ugyanis, hogy az emberek életére, gondolkodására óriási mértékben hat! S ezúttal nem csupán arra gondolunk, hogy a legeldugottabb falvak művelődési otthonaiban is fiatalok és idősebbek százai szoronganak esténként a televíziós készülékek előtt; hogy az események képpé formálódva százezrek számára váltak érzékelhetőbbé. hanem arra, hogy a televízió színház- és filmköz- vetítésel, a tárlatvezetések, hangversenyterembeli látogatások, egyszóval az egész szellemi élet „házhoz szállítása” révén milyen döntő mértékben járul hozzá az ízlésformálás kérdéséhez. Elég ha csupán egy-egy sikertelen. Maskóval járó televíziós műsor országos vissz-. hangjára gondolunk. A nézők közvetve és közvetlenül olykor a lérelek százaival bírálják, méghozzá a lényeget tapintó eredetiséggel a műsorok hibáit, következetlenségeit, színvonalát. De jé Idaképpen azt is említhetnénk, hogy egy-egy irodalmi műsor milyen mértékben lefolyásolja az ország- szertf működő irodalmi színpadai, színjátszócsoportok mflsh'át; hogy a tánczenei igényt ma már a televízióban láattakhoz-hallottakhoz igaziják, noha a feltételek nem rindenütt adottak egy-egy ilyen igénnyel kialakítandó zenekarhoz, és így tovább. PERSZE A TELEVÍZIÓ az ízlésformálásnak csupán-egyik eszközét képviseli. Mellette ott sorakozik a könyvtár, a mozi, a legkülönbözőbb ismeretterjesztő előadások jól szervezett és irányított rendszere is. Mindez tehát azt a tehetőséget körvonalazza, hogy az emberek tudatában élő múlt maradi vonásai a feledés jól megérdemelt homályába süllyedjenek. Helyüket a szocialista tudatformálás eleven vérkeringése foglalja el. Az igazi értékek elfogadtatásáért, befogadásáért vívott harcot össze kell kapcsolni az értéktelen, ósdi, elavult elleni harccal. Ez a dolgok rendjéből, természetéből következik! Hiszen annak az embernek, akinek lakását a giccsfestők mázolmányai „díszítik” vajmi keveset mond például a Szépművészeti Múzeum világhíres Régi Képtárgyűjteménye. Goya és Rembrandt remek képei. Azok számára, akik a családi képek „műhavas” tájain igyekeznek valamiféle hangulatot teremteni maguk köré, egyszerűen élvezhetetlennek tűnhet egy Renoir vagy Gaugen reprodukció. (Pedig ma már éppen a reprodukció az a „műfaj", amely mindenki számára hozzáférhető, olcsó áron az új és régi lakások díszítését a legízlésesebb módon szolgálja!) AZOK ELŐTT, akik a reális élet, a mindennapos problémák irodalmi ábrázolása helyett a happy-endes szerelmi históriák, vagy a sérthetetlen jellemű lovagok és lovasok ponyva-világát keresik, zárva marad annak a világnak ablaka, melyen át például Balzac, Victor Hugó vagy Leo Tolsztoj stb. csodálatos, érzelemgazdag világára nyílik pompás kilátás. Pedig a kaland és a romantika, a szerelem és a hősök gazdag lelkivilága olyan vonzó tartozékai többek között ezeknek a_ világirodalmi klasszikus műveknek is. amelyek össze sem hasonlíthatók egyetlen ponyvával sem. Csak felül kell emelkedni az előítéleteken! A tudatban ugyanis olyan téves képzetek is élnek, hogy mindez a „tanult emberek” számára fenntartott Világ, melyhez az alapfokú iskolai végzettséggel bíró emberek nem férkőzhetnek közel. Hamis, ezerszer megcáfolt érvelés ez, ám folyvást szembe kell szállni vele, hiszen miatta nagyon sokan rekednek kívül az igazi kultúrából. Persze nem kevés időbe, erőfeszítésbe telik, amíg mindenki egyforma intenzitással tud kapcsolatot teremteni ezzel a most formálódó szocialista tudatvilággal, s ezen belül az új ízléssel. De ebben n harcban nem is az a legdöntőbb; hogy ki-ki maradéktalanul egyik napról a másikra „átálljon” az új igények szabta követelmények, normák mellé, hanem, hogy mindenki megtegye az első lépéseket ezen az úton. Nincs is arra tehetőség, hogy az otthontól a munkahelyig, a pihenés és szórakozás megszervezéséig, az élet minden területén egyszerre oldjuk fel azokat az ellentmondásokat. kötöttségeket, melyek még a régi tudatvilághoz kapcsolnak, csupán nagyon fiatal hajtások kötnek az újhoz. Nem szükséges egyszeriben vallani és vállalni ennek az új ízlésrendszemek jól körülhatárolt törvényszerűségét, hanem elegendő ha folyamatosan, lépésről lépésre közelítjük meg. vesszük birtokunkba a szocialista tudatvilágot, a szocialista ízlést. EGYKOR AZT MONDOTTÁK: ..ízlések és pofonok különbözőek.” Ezzel voltaképpen azt igyekeztek bizonyítani: ki-ki érje be annyival, amennyire körülményeiből, neveltetéséből telik; próbálkozzék kialakítani valamiféle egységes, mindenki számára elérhető normát. Ma ezzel szemben azt valljuk: ízlés éi ízlés között még vannak különbségek. Az új, korszerű és szocialista ízlésrendszer kialakítása azonban azt sugalmazza: a múlttal örökölt, megkülönböztető. az embereket egymástól szétválasztó különbségeket fokozatosan megszüntessük. Hogy az ízlésbeli kettősséget felváltsa egy izmos, életképes, jól funkcionáló szocialista ízlés. Az utóbbi években Szabolcs- Szatmár megye idegenforgalma is egyre növekszik. A külföldi vendégek azonban eddig csak nehezen és körülményesen tájékozódhattak az itt-található nevezetességekről. Ezt a hiányt pótolja a megyei tanács vb. művelődési osztálya egy zsebben elhelyezhető megyei útikalauz kiadásával. A térképpel és képekkel illusztrált könyv rövid tájékoztatást ad majd a megye gazdasági, kulturális helyzetéről, műemlékeiről és egyéb látnivalóiról, feltünteti, hogy az egyes útvonalak mentén milyen nevezetességek találhatók. Az anyag jó részét már összegyűjtötték, márciusban nyomdába adják, s előreláthatólag az idegenforgalom kezdetére napvilágot lát az Útikalauz. A nyíregyházi múzeum 130 külföldi intézménnyel tart kapcsolatot A Nyíregyházi Jósa András megyei múzeum 130 külföldi kulturális, illetve tudományos Intézettel tart kapcsolatot. Ennyi helyre küldi el a múzeum évkönyveit, s cserébe 13C intézménytől kapja, a kiadványokat. A napokban a lenín- grádi múzeum négy kiadványát kézbesítetté a posta a múzeumnak. Közülük az egyik Leonardo Da Vinci festményeinek, a másik V. Sz. Sza- dovnikov akvarelljeinek színes reprodukcióját tartalmazta. Mindkettő a leningrédi múzeum kiadásában jelent meg. Előző napon a Francia Néprajzi Múzeum és a Román Nép- köztársaság akadémiájának legújabb kiadványa jutott el Nyíregyházára. Az előbbi kiadvány régi görög és római bölcselők Romániára vonatkozó történeti forrásanyagát tartalmazza, az utóbbi különféle országok, köztük magyar, ezenbelül Sza- bolcs-Szatmár megyei népviselettel foglalkozik. Házi lehetőségek a művelődésre Miért üresek a városban a kisebb művelődési otthonok, klubszobák? Kiss Lajos emlékére Meghalt Kiss Lajos, a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kossuth-díjas nyugalmazott gazgalója. Tulajdonképpen néprajzos tolt. Múzeumőrként mégis a nég kizárólagosan régészeti árgyakat gyűjtő múzeumhoz — x nyolcvan éve jelé haladó — Jósa András mellé, 1912-ben ajánlották és állították. Országos hírű régészünknek azonban így is hasznos munkatársává, ,,jobbkezévé” vált Kiss Lajos. Hu rajzaival szemléltetővé tette annak a régészeti leírásait. Jósa András 1918-ban bekövetkezett halála után múzeumunk igazgatójává nevezeték ki. Ilyen minőségben számos égészeti leletmentést ás tárgy- begyűjtést végzett. És ezek publikálását is elvégezte. Az ő közreműködése mellett kerültek múzeumunkba az ófehértói késő-bronzkori aranylelet, a geszterédi honfoglaló tős hódmezővásárhelyi dolgozatot is írt. Ezek együttes figyelembe vételével adományozták részére 1948-ban a Kossuth-dljat és a történettudományok doktorátusságot. Az idősebb nemzedékhez tartozó szabolcsiaknak még alkalmuk volt arra, hogy megismerhessék és megszerethessék. Barátságos magatartásával és nagy tudásával erre a legnagyobb mértékben rá is szolgált. Akik azonban csupán tudományos munliáiból ismerték vagy ismerik meg, azok sem lehetnek közömbösek iránta Helyiismereti kutatásaikhoz az adatok százait találhatják és találják meg az ő hangyaszorgalommal gyűjtött cs kialakított munkáiból. Halálával nagy veszteség érte a néprajztudományt Dr. Nyárádi Mihály, a múzeum tudományos munkatársa A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula ösztöndíjra. Pályázhat mindén olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Kivételes esetben — ha művészi munkássága indokolja — olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összegé — három évi időtartamra — havi 3000 forint. A pályázati kérelemhez mellékelni kell! 1. a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését; 2, művészi munkájának, célkítűzé* sexnek tervét az ösztöndíj időtartamára; 3. önéletrajzot; 4. főiskolai végzettség esetén a főiskolai oklevél hiteles másolatát; 5, művészi munkásságát és célkitűzéseit bemutató műveit. A pályázati kérelmet a Művelődésügyi Minisztérium kép. zőművészeíi osztályára (Budapest, V. kerület, Szalai utca 10. 4. emelet 35.), a műveke* az Einst Múzeumba (Budapest, Vt. kerület Nagymező utca 8.) 1965. március 8-án és 9-én kell beküldeni. Seregszemle A lig egv-két tucat lapot tej>rs- tünk le a naptárról, ■ már itt az év egyik legérdekesebb tömegeket átfogó eseménye: a Kulturális Szemle, amely nemes, régi hagyományokra épült. Szinte együtt született a a magyar népi demokráciával. Az első kultúr versenyeket még 1947-ben rendezték. Akkor. s még éveken át. egésznapos elemózsiával felszerelve szurkolták végig lázas ifjú seregek a tizenkét—tizennégy óra hosszat is eltartó bemutatókat. Lelkesen, s számban egyre szaporodva jöttek, de megtörtént az is, hogy a parányi színvonalkülönbség miatt második, harmadik lxelyfe szorult együttesek tagjai elkedvetlenedtek, és a csoport széthullott. 1955-ben váltotta fel a kitl- túrversenvt a Kulturális Szemle, ahol többé nem helyezésért, hanem a minden jó együttesnek. szólistának kijáró arany; j ezüst vagy bronzéremért folyt a vetélkedés. De a formai, szervezeti változásoknál sokkal fontosabb az a tartahni. eszmei gazdagodás, amelyről a legutóbbi évek szemléi tanúskodnak. Az öncélú magamutogatás helyébe tudatos önművelő és népművelő munka lépett. A fő cél nem a magssszinlű, tehát megyei vagy országos bemutatók rendezés« tett, hanem az. hogy a helyi és körzeti bemutatókat minél nagyobb nézőközönség kísérje figyelemmel. Országos találkozót éppen ezért évenként csak egy kiemelt művészeti ágban tartottak: 1961-ben a Liszt- és Bartók évforduló esztendejében a zene, később az irodalmi színpad, tavaly pedig a tánczene, s a társastánc szerepelt. A szemle ma már nem egyszerű látványos parádé. Legtöbb helyen megszűnt, s mindenütt tűnő félben van az a szokás, hogy a háromhónapos, lázas felkészülést kilenchóna- pos holt időszak kövesse. Most egész éven át szorgos tevékenység folyik a csoportokban, s ennek biztosítéka az, hogy csak olyan együttesek nevezhetnek be a járási, városi találkozókra, amelyek legalább három előadást tartottak saját községükben, üzemükben, iskolájukban. A műsorpolitika is átgondoltabbá, céltudatosabba vált, s ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a KISZ minden évben megjelöli a szemle alaptémáját. „Béka és barátság” — ez volt az 19Gl-es jelszó, s ezt követte két-három éven át „A korszerű tudomány és művészet eredményeinek megismeréséért” lelkesítő felhívása. Ezekben az években hódított teret az a szemlélet, mely a József Attila olvasómozgalmat és az ismeretterjesztést, ezeket a kevésbé látványos, de a műveltség megszerzéséhez elengedhetetlen területeket a műkedvelő művészi tevékenységgel azonos rangra emelte, s a szemle részévé tette. Az 1965-ös szemle fő témája pedig hazánk felszabadulásának 20. évfordulója. Az olvasmányok anyagát, a művészet! csoportok műsorát húsz év legjobb magyar irodalmából, zenéjéből. táncszámaiból állítják össze. Húsz év dalaiból, kantátáiból, verseiből, novelláiból, drámáiból villantják elénk az új távlatok felé mutató magyar valóságot. 1961 óta —mint említettük — minden évben csak egy művészeti ágban volt országos találkozó. A felszabadulás évfordulójának tiszteletére rendezett szemle ismét felsorakoztatja az összes művészeteket. Irodalmi, színpadok, színjátszók, bábjátékosok, szimfónikus zenekarok, kamarazenekarok, amatőrfilmesek, népi táncosok, tánc- és jazz-zenékarok seregszemléje, társastánc verseny, gyermekrajz kiállítás, amatőr fotókiállítás, népművészeti kiállítás, Helikon ünnepségek, Erkel Ferenc diáknapok, sárospataki és budapesti ünnepi diáknapok teszik még emlékezetesebbé a huszadik évfordulót. A szemle a maga egyre tökéletesedő módszereivel, lenyűgöző számszerű eredményeivel, komplex, minden művelődési ágat átfogó rendszerével csak út, mely a mát értő, a jövőt formáló, szocialista szelleműi választékos ízlésű, sokoldalúan kiművelt emberfőkhöz vezet. irodának használják a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A város közepétől 2 kilométerre fekvő vállalatnál a dolgozók 31 egy ven százaléka 26 éven uxu .. nagyrészük A.cj politikai oktatásban ve z részt. A szakműveltség bővítésére munkásakadémiát szerveztek, de eddig nem tudták megkezdeni az oktatást. Hasonló a helyzet még több kisebb művelődési otthonban: a nyíregyházi MÉK Vállalat kultúrtermének kihasználása is csupán abból áll, hogy délben a dolgozók itt ebédelnek, és esetenként a fiatalok ösz- sze jönnek egy-egy teadélutánra. A vállalati letéti könyvtár azonban eredményesein működik, 70 állandó olvasójuk van, s rendezitek egy író- olvasó találkozót Váci Mihály költő részvételével. A sóstóhegyi Vörös Csillag Tei’melőezovetkezetnek két klubhelyisége is van, de a klubélet a tv-meccsek megtekintésére korlátozódik. Öntevékenyebben E néhány helyzetképből kiderül, jól szolgálhatják a művelődés céljait a kisebb művelődési otthonok, klubszobák is, ha törődnek velük. Nem a tárgyi feltételek, az elaprózottság a fő akadály, hanem egyes esetekben a tétlenség, a hiányos irányítás. A kisebb művelődési otthonok népművelési munkájához több támogatást szükséges adni a városi művelődési szerveknek. 9- g. a 340 dolgozót foglalkoztató Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységében. Tanú. mányi kirándulásokat szerveztek az elmúlt időszakban Egerbe, Sátoraljaújhelybe éi Aggtelekre. A dolgozók közül 39-en járnak általános és középiskolába. Jól felszerelt klubhelyiségük van, — tv, magnetofon, rádió, lemezjátszó — azonban nincs klubélet, a foglalkozások alkalmiak. A Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatinak van kultúrterme, ebédlőnek is használják. A ldubfoglaikozsás, a tv-názés alkalomszerű, sem az elmúlt, sem a mostani népművelési évadban nem folyik tervszerű népművelés. Megalakult egy fotoszakkör, azonban nem tartanak szakköri foglalkozásokat. Említésre méltó, hogy a vállalat költségvetéséből szakszervezeti hozzájárulással 3000 forint értékű szakmai könyvet vásároltak. A Nyíregyházi TUZEP Vállalat kuKurhelyiségében főként szakmai filmeket vetítenek: a gázsziiikát elemek fel- használásáról, új gyártási folyamatokról, s az érdeklődőknek a takarékos fűtéstechnikai módszerekről. A Bzakmai oktatáson kívül ismeretterjesztő, vagy egyéb előadást nem tartottak. A jól felszerelt Lenin téri kultúrteremben semmilyen kulturális tevékenység nem folyik. Kulturális felszerelést azonban 9000 forint értékben vásárolt a vállalat. A kulturtarehn tágas, délben étkezdének, színpadát Mintegy harminc-negyven kisebb művelődési otthon és klubhelyiség van a városban üzemek, vállalatok, tsz-ek kezelésben. Hogyan használják l:i a kínálkozó házi lehetőségeket? Erre kerestünk választ néhány helyen. Három munkásakadémia m A vasutas saakBaeirveíZieU művelődési otthon jó lehetőségekkel rendelkezik a szakmai oktatásban részvevő 1600 vasutas tíznapomkónti foglalkozásainak lebonyolításához. Három munkásakadémia működik a művelődési otthonban. A havonkénti szakmai filmvetítéseket általában ötszázan tekintik meg. Könyvtáruk állománya 2884 kötet, mely részben helyben, részben pedig 18 letéti könyvtárban van. A vasutas olvasók száma 591. Évente tízezer forintot költenek könyvek vásárlására. Területi munkát is ellát a vasutas otthon. Hetenként három alkalommal tartanak filmvetítést, melyét a környék lakói is látogatnak, előadásonként 80—85 néző. Huszonöt főis eszperantó és 46 fős né- metnyelvű szakkörükben to vannak nem vasutas dolgozók. Élénk kulturális élet folyik magyar fejedelmi sírlelet, a ti- szalöki Árpád-kori temető II Endre korából származó érmekkel datált^ tárgyai, stb. stb Mint múzeumig azgató — c ráváró régészeti munka mellett módját tudta ejteni annak hogy múzeumunk gyűjtő profilját kiegészítse. Megkezdte c néprajzi tárgyak gyűjtését. £ ezzel Sok ritkaság számba menő tárgyat megmentett a pusztulástól. így többek között égi sárhajót, egy nyargalóbárkát egy vidacs-ekét, több céhládát és tulipános menyasszonyi ládát. Több dolgozatát önálló kötetben adták ki. Ezek közül bennünket a szabolcs-szatmária- kát, a régi rétközi életre vonatkozók érdekelhetnek leginkább. Harminchét évi nyíregyház múzeumi működési ideje alat írt szabolcsi vonatkozású dolgozatai mellett számos jelenPályázat Derkovits ösztöndíjra
