Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
Szüntelenül növekszik a szocialista tábor ereje A békés egymás mellett élés politikáját követjük Mi résen vagyunk a „fellazítás“ ellen vek vezetőinek komolyan és alaposan tanulmányozniok kell, hogy a munkamódszerek javításával, a szervezet, a testület belső életének további demokratizálásával mi módon lehet még jobban aktivizálni és még jobban bevonni a kérdések eldöntésébe a tagságot, az odaíarlozókat. Amikor a további demokratizálás szükségességét aláhúzzuk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át kell hatnia szocialista állami fegyelemnek is. Most, hogy nálunk szocialista törvényesség és szabad légkör van, akadnak olyanok, akik csak a jogokat tartják számon, mintha sohasem hallottak volna a jogokkal együttjáró. azoktól elválaszthatatlan kötelezettségekről. Széles körben nagy megelégedéssel emlegetik nálunk, milyen jó az, hogy szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell. hogy vannak, akik ezt félreértik és vissza Is élnek vele. A visszaéléseket a közvélemény erejére támaszkodva meg kell szüntetni és a nehéz fel- fogásuakat is meg kell taníta-. ni arra, hogy joga csak annak van, aki eleget tesz kötelezettségeinek is. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Alkotmányos szocialista társadalmi rendünk elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kötelességszerü- en és ingadozás nélkül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra, amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkalmazott, amikor a helyzet azt megengedte. Ez rendszerünk szocialista és humánus jellegéből következik s helyes volt. Az általános amnesztia elrendelése idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatóságaink felfedtek néhány kisebb, rendszerellenes cselekményt elkövető összeesküvő csoportot. Törvényesen eljártak ellenük, s a bűnösök megkapták a bíróságtól azt amit a törvény szerint megérdemeltek. A közelmúltban olvastam egy nyugati lapban megjelent cikket, amely aként filozófált. hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondolom helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség.) Akik a1 latnunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára összeesküvéssel, kémkedéssel és hasonlóval válaszoltak, azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenék minden állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocialista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Szólni kívánok még néhány, társadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista építő munkának velejárója, egyben nélkülözhetetlen feltétele a marxizmus— leninizmus elméletének tömeges elsajátítása, a műveltség, a képzettség színvonalának általános emelkedése, a szocialista közgondolkodás és erkölcs kialakulása. Úgy vélem, e téren is érezhető és mérhető az előrehaladás. Mind a felnőtt dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladunk. Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; van előrehaladás, de az új szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem kielégítő. Még nem tűntek el a régi burzsoó rend maradványai sem teljesen nyomtalanul, s némileg beszivárognak a halódó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szer i- let maradványai. Úgy látsz;' , 5 . (Folytatás a 4. oldalon! 1965. február 12. azonban már három világrészen helyezkedik el, s .számos népet foglal magában. A szocialista országokat összekapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek közössége, az azonos cél. Figyelembe véve közöt történelmi feladatainkat, mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősítéséért. Feltétlen elvtár- siassággal és nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon. hogy az elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jó együttműködés legyen közöttünk az állami és gazdasági kapcsolatok területén A Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együtt működ ősit minden szociaí?<4., országgal. s nem sajnálta a fáradtságot, hagy ez. így legven azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. A Varsó? Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi üléséről kiadott közös nyilatkozat óv a téves számításoktól, s figyelmeztet arra, hogy » szocialista országok egységesen állnak szemben az Imperialistákkal. az kizárólag az albán fétwi múlik, hogy az Albán Népköztársaság kormánya mikor kapcsolódik be a Varsói Szerződés különböző szerveinek munkájába. Megemlítem azt is, — ez is hozzátartozik a beszámolóhoz —, hogy az Albán Nép- köztársaság kormánya értésünkre adta, hogy velünk összhangban teljes mértékben és határozottan elítéli a NATO többoldalú atomütöerejének létrehozására irányuló imperialista terveket. Tisztelt országgyűlés! A napokban volt Prágában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszaka, mint erről Apró elvtárs tegnapi felszólalásában már beszámolt. Az ülésszak határozatot hozott a tagállamok együttműködésének további bővítésére. Meggyőződésünk, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés megköny- nyíti és gyorsítja mind a Magyar Népköztársaság, mind a többi tagország, valamennyi szocialista ország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a szocialista rendszer győzelméhez a kapitalista rendszerrel folyó versenyben. Tisztelt országgyűlés! Kedves élvtársak! A Szovjetunió, az eLső szocialista ország sokáig egyedül állott és az. imperialista országok gyűrűjében elszigetelve harcolt A világrendszerré vált szocializmus 14 országa * tervezett többoldalú NATO atomütőerö ellen. A Magyar Népköztársaság a Német Szövetségi Köztársasággal is békés egymás mellett élésre, a mindkét félnek előnyös kapcsolatok bővítésére törekszik, de határozottan ellene van a nyugatnémet militarista körök kalandor terveinek, a náci háborús bűnösök mentegeté- sének és teljes mértékben a Német Demokratikus Köztársasággal szolidáris. Kormányunk szilárd meggyőződése, hogy az egyesülés felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének említett ülésével kapcsolatban szeretném még megemlíteni a következőket: mint tisztelt képviselőtársaim jól tudják, a szervezetnek teljes jogú tagja Albánia is, de bizonyos köztünk keletkezett viták következtében az Albán Népköztársaság küldöttsége már jó ideje nem vesz részt a tanácsülés munkájában. Amikor ennek az ülésnek az összehívását elhatároztuk, abban egyeztünk meg, hogy az Albán Népköztársaság kormányának minden megkülönböztetés nélkül ugyan úgy, mint bármely más félnek, meghívót kell küldeni. Ez így is történt. Az Albán Népköztársaság kormánya különböző kifogásokkal kitért az ülésen való részvétel elől. Mi, akik részt vettünk az ülésen, ezt konstatáltuk és a;ta az álláspontra helyezkedtünk, hogy ös terv csak kismértékű átlagos életszínvonalemelkedést - Irányoz elő. Munkával, a mun- , ka termelékenységének emelé- . sével, önköltségcsökkentéssel, gazdaságossággal, népgazdasági ; megtakarítással lehet és kell . megteremteni az életszínvonal . további fejlesztésének reális : feltételeit. | Az országgyűlés napirendjén lévő, az 1965. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat éves népgazdasági tervünket, gazdasági céljainkat jól , szolgálja és pénzügyileg biztosítja azok megváló- ' sulását j 1 (Folytató» a 2. oldalról) A gazdasági munka hatásfokának javítása a feltétele az életszínvonal további emelésének is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átlagos országos emelkedés nem minden kategóriánál érvényesült egyformán, s vannak dolgozó rétegek amelyeknek helyzete nehezebb az átlagnál és javításra szorul. Kevés országról mondható el az, ami a mienkről: hogy ,az utóbbi 15 évben a munkások és uikalmazottak reálbére közel 68 százalékkal, a parasztok fogyasztásának reálértéke valamivel több mint 68 százalékkal emelkedett. Jelenlegi lehetőségeinknek megfelelően az 1965dályozzák a Közös Piac országai által bevezetett, s más tőkés országok által pedig fenntartott és a szocialista országokat hátrányosan sújtó magas vámtételek, nem is szólva az Egyesült Államok által bevezetett és más országokra is rákényszerített, mindmáig létező embargóról. Ha a tőkés országok valóban fejleszteni akarják a kereskedelmi kapcsolatokat, akkor ezeknek a korlátozásoknak meg kell szünnjök és a szocialista országok számára is érvényesülnie kell a legnagyobb kedvezmény elvének a vámpolitikában. A békés egymás mellett élést szolgálja az is, ha a népek jobban megismerik egymást. Ez.-' t vagyunk hívei a különbí * ’sadfilmi rensze- rű őrs:... ;ok kapcsolataiban az utazási könnyítéseknek, a turistaforgalomnak. Hívei vagyunk a kulturális érintkezésnek és vállaljuk az összehasonlítást, a versenyt a kapitalizmussal ezen a téren is. sát is jelenti, de szerintünk az is hozzátartozik, hogy két fél közeledése nem irányulhat harmadik fél ellen; s nem lehet a kapcsolat áraként előírni, hogy ki kivel, s hogyan 'barátkozzék. A Magyar Nép- Söztáreaság kész normális, jó viszonyt kialakítani minden országgal, de ezt mint „ Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista ország, mint minden szocialista országgal szoros kapcsolatban álló ország, mint a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép igazi barátja teszi. Mi elsősorban a szocialista országokkal törekszünk hatékony nemzetközi gazdasági munkamegosztásra, kooperációra,. — ez nem titok — de teljesen lehetségesnek tartunk nemzetközi gazdasági munkamegosztást a szocialista és a tőkés országok között. A gazdasági kapcsolatokat azonban ez idő szerint akaTísztelt országgyűlés! Külpolitikai tevékenységünkben nagy jelentőséget tulajdonítunk Ázsia és Afrika újonnan függetlenné vált. fejlődő országaihoz fűződő kapcsolatainknak. A legtöbb felszabadult ázsiai és afrikai ország „ fejlődés nem kapitalista útját, sőt közülük számos kimondottan a szocializmus útját hirdeti és gyakorlati lépéseket is tesz ezen az úton. Minden ország népének saját belső ügye, hogy a társadalmi fejlődés melyik útját választja. A szocialista országok, így a Magyar Népköztársaság is, ettől függetlenül, lehetőségeikhez képest, megkülönböztetés nélkül minden segítséget megadnak a fejlődő országoknak, támogatják harcukat a gyarmatosítás régi és új formái ellen. Segítünk azzal Is, hogy lehetőségeinkhez mérten gazdasági téren mozdítsuk elő önálló fejlődésünket. Segítünk, mert ez elveinkből, a népek iránt érzett testvériségből, an- tiimperialista politikánkból és internacionalizmusunkból következik. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy kormányunk a békés egymás mellett élés elve alapján normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is. A legutóbbi időben magyar— osztrák és magyar—francia viszonylatban voltak közvetlen találkozók, amelyek során történt előrehaladás a gazdasági és más kapcsolatok fejlesztése irányába. Az osztrák—magyar találkozások keretében Pitter- menn alkancellúr úr, Kreisky külügyminiszter űr részéről, s a mi részünkről egyaránt hangzottak el Közép-Európára vonatkozó utalások, Péter János külügyminiszter elvtárs pedig Párizsba érkeztekor kijelentette, hogy meg akar ismerkedni az „európai Európá”-ra vonatkozó francia elgondolásokkal. Ez sokakban meglepetést keltett. Pedig ezen nincs csodálkozni való. A békés egymás mellett élés szerintünk azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes te- Irát. hogy érdekel bennünket a másik felet vezető elgondolás is. Az osztályharc azonkívül nem helyezte hatályon kívül a földrajzi fogalmakat. A földrajzi közelségből sok irányú és hasznos együttműködési lehetőség adódik, népeinknek pedig közös érdekeik vannak a béke fenntartáaá- ban. A békés egymás mellett élés elve a* egymás belügyei- be való be nem avatkozás, a ssuverénitás tiszteletben tartóEzzel kapcsolatban félreértés elkerülése céljából szeretném megismételni ismert álláspontunkat. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok a Varsói Szerződés megállapodásainak keretében, törvényeinkkel és a nemzetközi joggal teljes összhangban tartózkodnak nálunk. Ez a dolog jogi oldala, A Szovjetunió, azzal, hogy ideiglenesen itt állomásoztat meghatározott számú csapatot, óriási segítséget ad népünknek. Abban az esetben, ha ezek a szovjet csapatok nem lennének itt, népünk az életszínvonal rovására kénytelen lenne sokkal több katonát fegyverben tartani. mert a haza legelső. (Nagy taps.) Harmadszor _ ezt Is többször megmondtuk — a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának belpolitikai oka nincs. Ez kizárólag a nemzetközi helyzet függvénye. És ha a nyugati hatalmak úgy gondolják, hogy ne legyenek Magyarországon szovjet csapatok, foglalkozzanak azokkal a nagyon komoly és érdemi javaslatokkal, amelyeket a Varsói Szerződés államai nevében a Szovjetunió és több más állam tett a NATO államainak. Mi nem támogatunk egyoldalú visszavonásokat: Tárgyaljunk komolyan olyan visszavonásokról. amelyek egyik fél számára sem jelentenek eltolódást az erőviszonyokban és a földrajzi elhelyezkedésben. Erről nem beszéltünk Brezsnyevékkel, mert ez réges rég tisztázott, megtárgyalt és világos dolog, de elhatároztam, felsorolok pár kérdést amiről nem beszéltünk. (Derültség.) Mégegyszer rneg akarom mondani, hogy régebbi keletű, baráti meghívásról volt szó. Ez a találkozó baráti látogatás volt és nem hivatalos jellegéből következett, hogy formális tárgyalásokat ezúttal nem folytattunk. Találkozónkon a kötetlen beszélgetések során is mindkét oldalról és jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy viszonyunk őszinte és baráti. Ellenfeleink és ellenségeink találgathatnak, ha kedvük tartja, de még sokszor és sokáig lesz alkalmuk tapasztalni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi és politikai álláspontja azonos, pártjaink szoros egységben együtt haladnak, és a szovjet—magyar viszony jó, töretlen. Ennyit akartam mondani e „rejtélyes" látogatásról. Tisztiéit országgyűlés! Kedves elvtársak! Fontos esemény volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének néhány héttel ezelőtt Varsóban megtartott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgynevezett sokoldalú NATO atomütőerő létrehozására irányuló imperialista terveket, s mint ez a közleményből is kitűnik, megfelelő határozatokat hoztak. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának, különösen a Német Szövetségi Köztársaság kormánya által támogatott ezen terve ha megvalósulna, gyakorlatilag az atomfegyverek további elterjesztését, a re- vansvágyó nyugatnémet militarista körök atomfegyverhez juttatását jelentené, új, súlyos akadályt emelne a német kérdés békés megoldásának útjába, növelné Európa térségében a feszültséget és a kalandor provokációk lehetőségét A Varsói Szerződés államai ennek megfelelő határozottsággal küzdenek Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A következőkben külpolitl- kai kérdésekkel kívánok fog- alkozni. A nemzetközi helyet Ellentmondások közepette ; dakuL Legfőbb jellemzője a zocialista országok erőinek, a ' kapitalista országok haladó . roinéfc, a gyarmati igát napjainkban végképp lerázó Ázsia, Afrika, Latin-Ameri- : n haladó erőinek szakadatlan növekedése, az imperializmus válsága, befolyás! övezetének zsugorodása. Az imperialisták mégis mind újabb agresszív terveket szőnek és a következményekkel nem számolva veszélyes lépésekkel növelik a nemzetközi feszültséget A magyar közvélemény mély felháborodással értesült és mély ségesen elítéli, hogy az amerikai repülőgépek Ismételten bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Kormányunknak az az álláspontja, hogy végre kell hajtani és mindenkinek el kell ismernie az indokínai fegyverszünetre és Vietnam bé- . kés egyesítésére vonatkozó 1064. évi genfi egyezmény rendelkezéseit, meg kell szün- tolni a Laosz és Kambodzsa be'ügyeibe való amerikai imperialista beavatkozást, véget kell vetni az. Amerikai Egyesi''t Államok gyarmati hábo- -ú iának Dél-Vietnam népe ellen. Tiszteletben kell tartani a szocialista Kuba nemzeti ezuverémtását. népének önrendelkezési jogát. Meg kell szüntetni a Kongó belügyibe való imperialista beavatkozást A Magyar Népköztársaság, s annak kormánya lehetőségei szerint ma is, s a jövőben Is becsülettel kiveszi részét a békéért és a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemből. Tisztei országgyűlés! Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alaptétele a szoros baráti viszony és az együttműködés szüntelen erősítése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E törekvéseink jegyében találkoztunk, tárgyaltunk és megfelelő megállapodásokat kötöttünk az elmúlt évben is számos testvéri szocialista ország' vezetőivel. A közelmúltban, régebbi meghívásunknak eleget téve, néhány napra látogatóba hazánkba érkezett Brezsnyev és Podgornij elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, illetve titkára. E látogatás kapcsán nyugaton a ieg- képteienebb találgatások voltak és részben vannak ma is. Arrdf fantáziáinak, hogy váratlan elletétek keletkeztek volna közöttünk és legvégül arról, hogy — sok más mellett — a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaltunk volna. Szeretném először megmondani, hogy sem várt, sem váratlan ellentétek nem keletkeztek és nincsenek közöttünk. Másodszor — mert ess a nyugat számára mindig a legérdekesebb kérdés — nem tárgyaltunk a szovjet csapatok kivonásáról sem. A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete megerősödött, tekintélye megnövekedett. Az ország megnövekedett nemzetközi tekintélyének alapja mindenekelőtt belpolitikai fejlődésünk, szilárd szocialista rendünk, azok az eredmények, amelyeket népünk a legutóbbi években a gazdasági és kulturális építésben elért. Társadalmunk életét a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányúja Társadalmi rendünk a politikailag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Szocialista állami és társadalmi rendünket, annak egyes intézményeit nem megmerevedett, hanem élő, fejlődő rendszernek kell tekintenünk, amely állandóan előrehalad a demokrácia elmélyülésének és kiszélesítésének útján. Szükség van arra, hogy társadalmunk valamennyi szervezett erejének, mind a pártnak, mind a népfrontnak, valamennyi tömegszervezetnek és az állami néphatalmi szerveknek belső életét, munkáját az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, légkörét még szabadabbá és de- mokratikusabbá tegyük. Valamennyi társadalmi szervezet vezetőségének, a választott állami és néphatalmi szerTudjuk, hogy a vezető tőkés országok uralkodó körei taktikát dolgoztak ki arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai között, a különböző kapcsolatok útján „fellazítsák"’ a szocialista országok tömörülését és a szocialista országok belső társadalmi rendjét. Ez ugyan nem vall részükről a legbékésebb szándékokra, de mi résen vagyunk. Csalódniok kell azoknak is, akik újabban arra számítanak, hogy — mint mondják — az ébredező nemzeti öntudat fogja szembeállítani a szocialista országokat egymással él » Szovjetunióval. A nemzeti öntudatunk mindinkább szocialista öntudat, internacionalista öntudat A nemzeti érzés, a hazafiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. A szocialista hazafiság egyúttal szolidaritás valamenyi más szocialista országgal, testvériség a világ minden népével. Erre a nemzeti érzésre hiába számítanak a szocializmus ellenségei. A tőkés országok vezető köreinek bele kell törődniük, hogy alakuljanak bárhogy la a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink őrökre szólóak és viasz a- ronhatatlanok. Tisztelt országgyűlési Kedves elv társak!
