Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

Oz országgyűlési ciklus „féiideie“

Szarvosfatárfalva

MÚLTJA

JELENE

JÖVŐJE

Két év képviselői munkájáról — Miről tárgyal a most kezdődő ülésszak ?

Beszélgetés I/áss Istvánnéval, az országgyűlés

elnökével

Mint ismeretes, a népköztársaság Elnöki Tanácsa február

10-re szerdára összehívta az- országgyülést. Ez az ülésszak nagyjából a mostani parlamenti ciklus munkájának félidejét iS jelzi. Ezért felkerestük Vass Istvánná elvtársnőt, az országgyűlés elnökét, s az elmúlt két év képviselői munkájával, a küszöbön álló ülésszakkal, s a további tervekkel; feladatokkal kapcsolatos néhány kérdést tettünk fel.

— Hogyan értékeli Vass elvtársnő az országgyűlési képviselői munka edd/i tapasztalatait? Milyen tanulságai vannak a képviselők „házon kívüli” tevékenységének?

— Elöljáróban ott kezdeném,

ahol a legnagyobb volt a fejíő- •lés ebben az időszakban: a

képviselők aktivitásával, örömmel számolhatunk be árról, hogy — különösen 1964-ben — elevenebbé, közvetlenebbé és szorosabbá vált a képviselők kapcsolata választóikkal. „Házon kívül”, tehát az ülésszakok közötti időben is hövekvő szerepét vállaltak a lakosság tigyéS-bajós dolgainak intézéséből választókerületük, a közösség gohdjaiból. A képviselők a két év alatt több mint kétezer alkalommal tartottak fogadónapot, illetve fogadóórákat. amelyeken közérdekű cs egyéni kérések problémák ezrei merüllek fel.

—A képviselői munka hatékonyságát a választók — érthetően — elsősorban azon mérik 1c. hogy mennyire sikerült országgyűlési képviselőinknek egy-egy ügy végére járni; elintézni, eredményesen lezárni. Milyen tapasztalatai vannak ftyen szempontból pz országgyűlés elnökének?

— A választók körében valóboa.így merül fel a kérdés, flár elmondhatom, a közéletünkre mind jellemzőbb őszih- te légkör ezen a területen is érezteti hatását. Ez alatt azt értem, hogy ha egy-egy képviselőnk hatáskörét, lehetőségeit meghaladja a gondjaira bízott p?óblémá. éát iha rfiát- többnyire az „indulásnál” á kérdés felvetésénél közli választóival, akik ezt megértik.

— be arra is vannak már példák, amikor a képviselők — adott esetben helyi és órsüfeos érdek konfliktusáról, ütközéséről lévén szó — éppen nagyobb áttekintésük révén felismerik, hogy a helyi, a megyei érdeket összhangba kell hozni az országossal és ézt őszintén niég is mondják választóiknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen nyílt állásfoglalás nem csorbítja a képviselő tekintélyét. Ezt a tekintélyt csak erősíti választóinak bizalmát elmélyíti, há az országgyűlést képviselő alkalom adtáh bátran Vállai közérdekű — dé első pillanatban esetleg népszerűtlen — feladatot ts.

— Egy kicsit konkrétabban szólva: jelenlegi, a gazdasági ftpítőmuhkdban előttünk álló feladataink megoldásában is akkor adnak a képviselők maximális segítséget, ha ott vannak az ..első vonalban”. Ha okos, értő szívvel és szóval segítenék a gyorsabb előrehaladásunkat gátló akadályok elhárításában — az országgyűlésben és megyéjükben, válasz- ló kerületükben egyaránt.

— S e kis kitérő után válaszolok az eredeti kérdésre. A képviselők miriditikább megismerik a megyei és az országos szervek mechanizmusát. Azt, hogy egy-egy konkrét, jogos ügyben hol kell kopogtatniok. Ök maguk is többségükben felelős posztókor! dolgoznak, így szerepük — mind több esétben — nem egyszerű postás szerep; többnyire szakszerűen érvelő, vitatkozó partnerei az adott ügyben a hivatali vezetőknek és sok esetben sikerül eredményt elérniük.

— H;; a jelenlegi or *rággyülési ciklus eddigi kétéves tevékenységének fő tanulságát kívánnánk összefoglalni, mit mondhatnánk erről röviden?

— A képviselők, de maguk a választók is jól tudják, hogy a törvényhozói megbízatás nemcsak arra a néhány ülésszakra szól, ameiyet az Elnöki Tanács égy-egy évben összehív. Én éppen abban látom az elmúlt időszak nagy pozitívumát hogy a képviselők a parlamenten kívül éppen olyán felelősen foglalkoznak választóik problémáival — kisebbekkel és országos jelentőségűekkel egyaránt —, mint amikor az Országháziján törvényt alkotnak.

— Az ülésszakok közötti időben a képviselői munka fofltos fórumai az országgyűlési állandó bizottságok, s a megyei képviselőcsoportok ülései is. Ezekre rendszeresen meghívják az érintett kerület párt- és álláml vonalon felelős „gazdáit" is. Sok figyelemre méltó javaslat, hasznos dlképzelés született és indult él már a képviselőcsoportok, vagy az állandó bizottságok üléseiről' a megvalósulás útjára.

— Anélkül, hogy elébe akarnánk vágni a most kezdődő ülésszaknak,

mondhatna-e ezzel kap- i

csolatban valamit Vassj

elvtársnő?

j

— az esztendő első Üléssza- < kának — köztudomásúan — i fő napirendi pontja az elmúlt népgazdasági év tanúságainak számbavétele és aZ új ér' állami költ* égvetési tervének megvitatása, majd törvényerőre emelése. Bizonyos vagyok benne, hogy országgyűlésünk e tevékenysége most iá rítgy felelősséggel párosul. A képvielők érzik kötelezettségük súlyát, s figyelmük elsősorban arra fog irányulni: mit kellene jobban, s mit lehetne jobban és olcsóbban megvalósítanunk 1965-ben.

— Költségvetési vitáink haladó hagyománya szerint ez alkalommal sem csak pénzügyi értelemben lesz tanácskozásunk központjában a költségvetés. Szigorúbb takarékosságról, a termelékenység növelésének módozatairól, az építkezések jobb koncentrálásáról, sok szervezeti és műszaki tennivalóról lesz szó. Űe vitánkban nem csupán az objektív tényezők szerepelnek majd. Apellálunk az emberi öntudatra, a közösség, hazánk érdekeire és sok olyan tényezőre is, amelyek együtt kovácsolják szorosabbra dolgozó népünk egységét, viszik sikerre n szocializmus építésében előttünk álló feladatokat —, mondotta befejezésül Vass Istvánná elvtársrto, az ország- gyűlés elnöke.

Tabi László:

Vadászat

A

Z Osszagos Erdészeti Főigazgatóság közleményét, amelyet a vadászati idényről, valamint az egyéni vadászatról tett közzé, figyelmesen elolvastam. Hogyj miért olvastam el, azt nem tudnám megmondani. Vadászni sém társakkal, sem egymagámban nem járok, a vadak és vadászok konfliktusában bika, őzbak, fácánkakas, nyúl és vadgalamb mind végelgyengülésben szendetülne jobb léire.

Tanulmányozva az említett közleményt, mégis megelégedést éreztem, mert láttam, hogy az erdők s mezők vadjai csak áz esztendőnek egy bizonyos szakában lőhetók agyon, aeon túl vagy annak előtte fegyvert fogni reájuk szigorúan tilos. A „vadászati tilalom” fogalmát már eddig is ismertem persze, de kellemesen lepett meg, hogy ennek időbeli ha-j tárai milyen aprólékos pontossággal, mondhatnám műgond-j dal vnnttalZ megállapítva, s hogy a közlemény az esztendő! nagyobb részében nyugodt életei biztosit a vadaknak. Csak; példaként kívánóm tnepémlíteni, hogy golyóra érett szarvas- i bikára tnitidössze szeptember 1-től október 31-ig lehet va- dászni, as év tíz hónapjában a szarvasbika minden aggodalom nélkül mászkálhat áz erdőben. Az is rokonszenves dolog,: hogy Csak a golyóra érett szarvasbikát szabad lelőni, de még rokonszenvesebb lenrie, ha golyóra érettnek nein a vadász, hanem maga a bika nyilvánítaná magát. (Ez ma még perste utópia.) A szarvasbikához hasonlóan több hónapos nyugalmát biztosít a közlemény a szárcsának, az őszutónak, a seregélynek, sőt, még a Vetési varjúnak is. Ez az emberséges intézkedés valósággal meghatott. Ekkor azonban a közlemény végére értem $ ott ézl őlvásiam: „Egész évbén szabad vadászni a nyestre, a nyusttra, továbbá a verébre és a gatyás ölyvre.”

„Egész éVbénr Kegyetlen szavak. Ok négyen még egy hón&pig. még egy napig sent élvezhetik a biztonság nagyszerű örömét! A nyestnek nincsenek gondtalan napjai. A nyuszi is kapkodhatja a fejét egész évben. S vajon, mit érezhet a gatyás ölyv, teszem azt augusztus harmudikán. amikor látja, hogy az erdei szalonka egész családjával együtt kirándulni megy, s a szembe jövő vadász barátságosan köszön nekik, mivelhogy szeptember elsejéig nem vadászhat rájuk, mit érezhet ilyenkor a gatyás ölyv? S csoda-é. ha a verebek mind feljönnek Pestre ilyen körülmények között?

Még késön, elalvás előtt ii miattuk szomorkodtám. S ekkor egészen váratlanul a gatyás ölyvről — tudja az ég miért — eszembe jutott a Patyolat. Hogy tudniillik a Patyolatra is egész évben szabód vadászni, a Patyolat is lőhető az év minden szakában, s a humoristák élve a vadászati tilalom hiányával, löttik iS a Patyolatot, sőt, Valamennyi fiókját is. S a verébről eszembe jutott n KIK. ez a lényegében szürke madár, amely szintén lőhető egész évben, nyáron is, télen is. Ha a humorista Vadászni akar, de a szarvashibára tilalom van nem jön zavarba, ott a KJK-rhadár n~t nyugtuk r-r. tő- heti. S a nyestről eszembe jutott a KÖZÉRT, s a nyusziról a közlekedés. Megy a humorista az erdőben, vállán a szh.iva gyilkos fegyvere, metfldt egy fácánkakast, de arra éppen akkor tilalom van, belelő tehát a KÖZÉttT-be. Nem valami nagy Vad — gondolja —, de viszont bármikór lőhető, nem lehet belőlé kellenletlénsége.

Sajátságos... — mondtam ihágambanmiért sajnálom én a gatyás ölyvet, a verebet, a nyestet és a hyusztot, hiszen hozzájuk semmi közöm. Es miért nem esik meg^ a szívem a KIK-ken, a közlekedésen, a Patyolaton ét á KÖZERT-en, akikre olykor magam is fegyvert érnélek? S hát már félálomban voltam, meg tudtafn felelni magamnak: mert igazán szívből azokat tudja sajnálni az ember, akikre mások na- dá sznak.

A múltat Két ház Képviseli, Íme az egyik. Két idős testvér Páti Gusztáv és Agnes az Ady Tsz nyugdíjasai laknak benne. Egyedül élnek, de nem elhagyottan, A nagy szövetkezeti család gondoskodik róluk. Az úttörők is el-ellátogatnak hozzájuk.

Ha a falu legszorgalmasabbjai után érdeklődünk, sokan említik Gereben Pál családját. Aki 1951 óta tagja a szövetkezetnek. Az édesapa cseléd ember volt régen. Cé- génydányádon Kende bárónál dohánykertész, később a Jene! féle birtokon szolgált. Most az Ady Termelőszövetkezet erőssége a család, idén öten dolgoztak, s a kereset ehhez igazodik. Több mint 120 ezer forintot kaptak munkaegységeikre. A népes család jobbára este találkozik. Ilyenkor Miklós és Sanyi — legkisebbek iskolai élményeikről számolnak be. A lányok kézimunkáznak, a férfiszámba menő fiúk néhanapján koccintanak ts édesapjukkal.

Ez már a Jövő arca Sza mostatárfalván. A Szép hát Bódi Pál építési brigádvezetőé. Am ilyenek sorakoznak utcaszerte, díszes kertek, virágok, a házak előtt fenyőfácsEák. új iskola, az utcákon betonjárda és vízvezeték, A szorgalmasan dolgozó szövetkezeti kSttég gyarapodásának ékes bizonyító kai.

Foto; Hammel Jóméi