Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

fl jubileumi év elején # Hetven tanyán tartanak fítmvetitést # Agrárklubok a nagyobb községekben # 20 ezren a szellemi vetélkedőkön # 300 ezerreI több mozilátogató ív eleji művelődési eredmé­nyekről tájékozódóit munka­társunk a megyei szerveknél. Többek között elmondták, hogy a tanyai lakosság kulturá­lis ellátottsága érdekében to­vábbfejlesztették a íilm- és könyvtári hálózatot. A műve­lődési autók hetven tanyai te­lepülésen tartanak rendszere­sen filmvetítést és 117 tanyán működik könyvtár. Az utóbbi időben különösen jól dolgoztak « nyírbátori járásban: négy új letéti könyvtarai létesítettek. 700 000 FORINT KÖNYVRE Fokozatosan emelkedik a közművelődési könyvtárak lá­togatottsága megyeszerte. A la­kosság 15,4 százaléka beiratko­zott olvasója a könyvtáraknak. A parasztolvasók aránya 40 százalékos. Az egy lakosra ju­tó könyv 1.1 kötet a megyében, különösen eredményesen dol­goznak a Uszalöki a fehér­gyarmati a vóKárosnarnényi já­rásokban és Nyíregyháza vá­rosban. ahol az állomány elérte vagy meghaladta az ötéves terv végére kitűzött irányszá­mot. Egy év alatt negyven tsz létesített kézi szakkönyvtárat. Az olvasás iránti érdeklődést! mutatta az is, hogy a téli me- i zógazdasági könyvhónap során | 2ü0 ezer forint, az ünnepi j könyvhéten pedig félmillió fo-j rint értékű könyvet vásároltál meg a megye dolgozói. JÁRÁSI AGRÁRKLUBOK Megyeszerte gyarapodtak az ismeretterjesztő akadémiák, fi­gyelemre méltó, hogy a koráb­bi vegyesteinatika helyett az üzem, a tsz profiljának megfe­lelő és a szakműveltség bőví­tését elősegítő előadássorozatot alakítottak ki: Dombrádijn gyümölcstermesztő. állatte­nyésztő és növénytermesztő speciális akadémiákat szervez­tek. Uj formája a mezőgazda­sági értelmiség továbbképzésé­nek, a klubszerű élet megvaló­sításának a Tarpán és Nyírbá­torban megalakult agrarklub. Az a terv, hogy minden járási székhelyen és nagyobb község­ben, — ahol a tárgyi és szemé­lyi feltételek megvannak — lé­tesüljön agrárklub. Bővült a különböző előadá­sok száma, melyeket filmvetí­tés követ. 4200 filmst kölcsö­nöztek a megyei filmtárból. A szellemi vetélkedőkön részve­vők szama 20 ezerrel emelke­dett. A mozik látogatottsága a tv elterjedése ellenére 300 ezerrel nőtt, az egy lakosra jutó lá­togatások száma 8. A Megyei Moziüzemi Vállalat irányításá­val jó eredményeket értek el a megyei filmszínházak, or­szágosan az első helyet bizto­sították. A közeljövőben növel­ni fogják a tsz-bérletek szá­mát. Az irodalmi és képzőművé­szeti élet gazdagítása érdeké­ben megjelent a Szabolcs-Szat- mári Szemle melynek hasáb­jain a jövőben szélesebb kere­tek között lehetőség nyílik a megyében élő írók, képzőmű­vészek munkáinak megismer­tetésére. Lépések történtek an­nak érdekében, hogy a város­ban kiállítóterem és képzőmű­Szörp>, dextróz, krumplicukor Főszezon úján a Demecseri Rurgonyakeménvífő Gyárban vészeli terem létesüljön a III. ötéves terv időszakában. Bizto- : sítani kívánják a megyei mű- j velődési szervek, hogy az írók ! képzőművészek alkotóhelyisé- j get kapjanak a vajai vármüze- ' umban. HÚSZ EV DOKUMENTUMAI A művelődési intézmények tervében fontos helyen szere­pel a felszabadulás 20. évfordu­lójának méltó előkészítése, megünneplése. Kiemelkedő honismereti gyűjtőmunkát In­dított el ezzel kapcsolatban a fehérgyarmati járás. Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igaz­gatóságának „Húsz év a szocia­lizmus útján", a megyei könyv­tár ,Húsz év képekben” című kiadványa és jó ütemben ha­lad a megyei monográfia fel­dolgozása is. Megkezdődött egy átfogó megyei kiállítás anya­gának összegyűjtése amely a húszéves fejlődést fogja be­mutatni. Képzőművészeink tá­mogatását és ünnepi készülődé­sét jelenti a Képcsarnok gon­dozásában kiadásra kerülő 20 éves album, amely hét szaWjl- esi festő két-két grafikáját tar­talmazza majd. <M) A főszezon már befeje­ződött a Demecseri Burgo­nyakeményítő Gyárban, de a termelés nem szünetel. A dexfcrózé és krumpli cu­kor üzemben teljes kapa­citással dolgoznak. Szükség is van erre, mert 1965-ben a gyár dolgozóinak 175 va­gon szörpöt, 40 vagon nagytáblás és 12 vagon kis- táblás krumplicukrot, 42 vagon dextrózét és dextró- zalét kell készítem. Hajnal Zoltán, a gyér főművezetője a januári ter­meléssel kapcsolatban — mig bemutatta a cukor és dextróz előállítás fázisait — úgy nyilatkozott, hogy a termékek minősége most nagymértékben a dolgozó­kon múlik. — Tavaly ugyanis a szo­kástól eltérően nem a legjobb minőségű burgo­nyát kaptuk. így az előállí­tott keményítő minősége is gyengébb volt a tervezett­nél. Ennek ellenére a dex- trózé és a krumpiieukor változatlanul jó minőségű. Ez dolgozóink érdeme. A gyárban a besűrítőnél. kristályosítónál, a centrifu­gánál és a többi gépeknél is kipróbált, jó szakképzett­ségű törzsgárda dolgozik. Eredménye ennek, hogy a dextróz cukortartalma 98 százalékos, a maximum» amit el lehet érni. 10 ezer kistáblás krumpli cukrot csomagolnak 1 na# alatt Baráz Péterné, Zele Lászióné, Erdélyi Ferencné é* a gép. Nemcsak a cukor ml Hősége jó, de a csomagolás is ízléses, szép. Legújabb megyei adatok; 220 művelődési otthon. könyvtár i 95710 rádió, II 260 tv Megyénkben a legújabb adatok szerint 220 községi és járási művelődési otthon, 362 könyvtár és 235 filmszínház működik. A rádióelőfizetők száma meghaladta a 95 710-et, a ív-tulajdonosoké pedig az 11 260-at. Az összes olvasók száma 90 702, a megye könyv­tárainak könyvállománya pe­dig 571 339 kötet. Az ismeretterjesztő előadá­sok és a részvevők átlagos azámu is emelkedett: egy év alatt 5405 imeretterjesztó elő- j adáson 316 863 dolgozó jelent. J meg. az egy előadásra Jutó hallgatók száma ötvenkilenc. 130 ismeretterjesztő tanfolya­mot, és 128 akadémiát tartotr tak meg. A műkedvelő cso­portok nem gyarapodtak je­lentősen. jelenleg 912^ csoport működik, a részvevők száma 20 306. — . tartalmi munkájuk azonban fejlődött. A centrifugában mint a hó. kristályosán fehér a dextróz Jenéi András feladata, hogy a centrifuga pontosan és jól működjék. A cukorfok megfelelő. Tö rök János csoportvezető, vá» kuuinkrzelö rendszeresen ellen őrzi, hogy a dextróz a tech­nológiai előírásnak megfelelően készüljön. 150 mázsa krumpiieukor egy rakásban. A cukor tárolását, osztályozását Gyurlcsk# Ferencné, Szlovik Andrásné és özv. Jenéi Miklósné végzi. Seres—Hamm# • • Oí év után újra jól zárt a balkányi Üj Erő Tsz A tsz-elnök csak ennyit mond: — Minden munkát Ide­jében végeztünk eh más titka nincs eredményeinknek. így ez igen egyszerűnek tű­nik. De ha mélyére nézünk, több van mögötte. Mert a munkafegyelem megjavításához nem elóg szigorúnak lenni, ér­telmet és célt kell adni a mun­kának. S ez történt a balkányi Uj Erőben. S a jó eredmény azt is .példázza, amit nem ár­tana jónéhány megyebeli tsz- ben megszívlelni hogy az üzemszervezéshez is érteni kell. A Leites ehe A íalu egyik vezuióje mond­ta el a következő epizódot: A tsz tavaly új Szuper Zetort kapott s hozzá egy hármasokét. Bogdán Sándor zetoros a ta- tajelőkészitésnél levett egy ekefejet, mert úgy tapasztalta, hogy három ekefejjel nem lehet olyan jól felszántani a földet, mint kettővel. Ö így kevesebb munkaegységet telje­sített, de jól megmunkálta a földet, jobban, mint három­mal. Talán ez az apró eset is a tsz gyors fejlődésének tiíjeai közé tartozik... K. J. közgyűlés részt vevőin, a 73 tsz-tag arcán, amelyek elége­dett örömet sugároznak, meg­sejtheti, hogy tévedett. Téve­dett, mert a bevezető szavak­ban egy kemény, dolgos év ta­pasztalata, s a másodállású el­nök, aki annak idején nem szívesen vállalta nehéz mun­kája mellé még egy tsz gong­ját is, év eleji kétségei s mos­tani öröme fogalmazódnak meg. Mert milyen volt akár­csak egy évvel ezelőtt is az Uj Erő Tsz? A tagság fele járt csupán dolgozni, egyesek a közös vagyon eltulajdonítása révén próbáltak megélni, a ve­zetőség nem értett sem az emberekhez, sem a gazdálko­dáshoz, s a tagságnak évről év­re alig volt valamicske jöve­delme. S most. egy év után, 54.80 forint jut cgy-egy mun­kaegységre. Ha jó a vezetés Mi a titka ennek az ugrássze­rű fejlődésnek? Mi a titka az 54.80 forintnak? A hatvannyolc éves H. Tóth Imre bácsi azt mondja: — Ha jó a vezetés, jól kell mennie mindennek — s még hozzáteszi — Mindenki meg van eléged­ve. 1964. úgy kezdődött a balká­nyi Üj Erő Tsz-ben, hogy le­váltották az elnököt, a vezető­ség néhány tagját, s az új el- nöx. Bojtor Miklós, a Balkányi Állami Gazdaság igazgatója. 15 forint előleget osztott ki a tel­jesített munkaegységek után, és negyven forint körüli része­sedést tervezett be munkaegy­ségenként. A tsz-tagok szívesen fogadták az előleget, de a negy­ven forinton csak hitetlenked­ve nevettek. Aztán megkapták a második, harmadik előlegei es a kiniaradozók vakarni kezdték a fejüket, hogy nekik is jól jönne havonta az a né­hány száz forint. És bízni kezdtek az új vezetőségben. 1959 óta minden zárszámadá­sunk negatív volt. Kellemes c tál óűás így kezdődött. S most a zár­számadó közgyűlésen Bojtor Miklós elvlárs ezekkel a sza­vakkal vezeti be beszámolóját: _ Ebben a tsz-ben nagyon sok becsületes, rendes ember van, kellemesen csalódtam, s szeretném, ha jövőre is meg­hagynának ebben a csalódás­ban. Jó szónoki fogás, gondolja a kívülálló, de amint végignéz a

Next

/
Thumbnails
Contents