Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
Tudományos igényű vezetés szorosabbra fűzni a gyermek- védelmi felügyelői hálózattal. Megyénkben szép példája akad az örökbefogadásnak. 1904. végéig 516 gyereket fogadtak örökbe, illetve helyeztek ki nevelőszülőkhöz. A vizsgálat leszűrte azt a tanulságot is. hogy a veszélyeztetett gyermekek érdekében állami és társadalmi szervek egyaránt túlságosan óvakodva lépnek fel abból a helytelen szemléletből kiindulva, „kényes dolog más családok életébe beavatkozni.. Ez a szemlélet legveszélyesebb olyan esetben, amikor a veszélyeztetettség iszákosság, rendezetlen családi élet vagy durva bánásmód miatt áll elő. Az ilyen esetekben a gyermekek sorsa, életének alakulása a legbizonytalanabb és tág teret kap az erkölcsi züllésre. Effé-z'éaüavt téren már sokkal határozottabb az intézkedés. Ahhoz, hogy m°g határozottabb e'őretópés történjen me- gvénkben is a gyermek- és if- jú'á «védelemben. az állami támogatás mellett nagyobb támadaimi összefogásra van szükség. Bálint Lajos „Jlimudka, elült ézlietnéíL...!“ 150 000 fonni társadalmi munka Űj feliért on A megye legnagyobb községében Úifehértón 150 000 forint társadalmi munkát vállaltak a dolgozó parasztok. Elhatározták, hogy a község legelőjét. — amelynek kiterjedése csaknem ezer hold — felújítják és 21 000 forint értékű társadalmi munkával korszerűsítik. A földutak rendezését is önkéntes munkával veszik el. Kijavítják a csatornahálózatokat, kitisztítják az árkokat. átereszeket és tavasszal, fásíüák a falu parkjait, tereit. A község dolgozó parasztjai összesen több mint húszezer óra társadalmi munkával járulnak hozzá faluiuk korsze- rűs'téséhez. szépítéséhez. A közsérfeilesztési alapot is jól hasznosítják. 129 000 forintot egv művelődési ház megépítésére költenek, tízezer forintból sportfelszereléseket vásárolnak. hogy ezzel is elősegíthessék a fiatalok szórakozásét. A tanulni vágvó ifjúság számára i.s ló lehetőséget teremtettek. 82 275 fortntot szavaztak meg ösztöndíj alapra. Ebből az összegből egy orvos, két mezőgazdász, egy jogászhallgató és nyolc általános iskolai tanárjelölt tanul. Tanyai kollégiumot létesítettek hosy a községtől távoleső településekről a központi iskoláig — amelynek távolsága 8—10 kilométer — ne kelljen a gyermekeknek a közlekedés nehézségeivel küzdeniük. Ez a kollégium bentlakásos. Nem a legideálisabb munkahely. A £o'-u gra'itportól kormosak. az ablakokon ujjnyi vastagon ül a por. A csiszolók, öntvénytisztítók is 3—4 órai munka után porosak, kormosak. Ez az öntvénytisztító műhely sajátossága. De van egy másik, sakkal lényegesebb oldala is az ömtvényti ?ztí tónak: az emberek, akik éveket dolgoznak ott, eggyé kovácsolódn.ok, összeszoknak, megszeretik egymásit és munkájukat, egyúttal azt a pár négyzetméternyi területet is, ahol nap mint nap, zn iban eltöltik életük egy résiét „..beteg a gyerek...“ A férfiak és asszonyok 12 órakor naponta a műhely közepén terpeszkedő öblös dobkályha köré telepednek. Otthonról hozott ételek illata terjeng, beszélgetlek, nem egyszer tréfálkoznak. A beszélgetésben gyakori a komoly szó. — Mancika, elintézhetnéd, hogy kapjak valamennyi segélyt, mert nagyon beteg a gyerek. Az emberek Balogh Miklósra néznek és tekintetükkel azt is nyugtázzák, jogos a kérés. Miklósnak 3 gyereke van, a betegség pedig a legjobb családi pénzgazdálkodást is felborítja. Mancikában, Farkas Ottóné- ban megbíznak. A mosolygós, mindig szolgálatkész asszony, ami tőle telik, megteszi az emberekért. Másnap már közük Balogh Miklóssal: kap 300 forintot, menjen el érte a pénztárhoz. Mancika meós. Mint kislány került a gyárba még 1947-ben. 18 év alatt változatosan, színesen telt az idő. Asszony lett, kislánya született, meóssá képezte magát, de a családi és munkaköri változás nem vál^fagfarorssái 1965. február 1. Ki vezetheti a közgyűlést? A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink szervezeti működésének gyakorlatában he- lyenkint észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök, vagy helyettese vezeti, hanem úgynevezett „közgyű ési" elnök, esetleg a vezetőségen is^ kívülálló személy. Az is előfordul, hogy közgyűlési elnökként a szövetkezet rendes tagjainak körén is kívülálló személy — általános iskolai igazgató, községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, stb. — jár el. Ez a gyakorlat, tehát a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban nem álló személy közgyűlési, elnöki feladatkörben való eljárása, mint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása határozottan rámutat, nem egyeztethető össze az érvén.vben lévő törvényes rendelkezésekkel. A .termelőszövetkezet elnökének kizárólagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladatköre ugyan nem állapítható meg a jogszabályokból, következésképpen nincs kizárva az a lehetőség, hogy a közgyűlést nem az elnök, hanem más személy vezeti. Figyelemmel azonban arra, hogy e megbízatás, illetve feladat a termelőszövetkezet, legmagasabbszintű, legszélesebb hatáskörű vezető szervének tör\‘ényes és alapszabály- szerű gyakorlása, csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személytől várható el és követelhető meg, továbbá mivel az előírásom szerint szavazati joggal is rendelkeznie kell, nyilvánvaló, hogy közgyűlési elnök csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személj) lehet. A közgyűlési elnöki megbízatásnak törvényesnél! és alapszabályszerűnek kel! lennie. A gyermek-és megyei tapasztalatai A JNépi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata került nehéz anyagi helyzetbe, gyerekükről nerii tudnak gondoskodni. Megyénkben hat gyermek- otthon működik. Mivel a férőhely korlátozott, sokka! nagyobb szerep hárul a társadalmi szervekre, intézményekre. A KISZ például 416 alkalommal telt hathatós Intézkedést az ifjúság védelmében. Azonban a vizsgálat legfőbb tanulsága mégis abban van, liogy a gyermekvédelmi munka zöme nz államigazgatási szervekre hárul. A széles körű társadalmi segítség a megelőzésben hiányzik. Sajnos, ma még mind az általános mind a speciális gyermekvédelmi intézmények tekintetében a gyengén ellátóit megyék közé tartozunk. Férőhely hiányában r veszélyeztetett és rossz körülmények között élő gyermekeket csak kismértékben tudiuk megfelelő környezetbe juttatni. Jelentős és eredményes az az erőfeszítés, ami az iskoláztatás területén a Um« názinmok, szakiskolák, tanyai kollégiumok, az intézmények férőhelyeinek növelése érdekében történik. A gyermek- é- ifjúságvédelemben nagy szerepük van a gyámhatóságoknak. Általában gondosan, körültekintően végzik munkájukat. Sajnos több helyen más munkával is megterhelik a gyámügyi előadókat, ami elveszi fi «vei műket a tényleges munkájukról. A másik: nem kapnak megfelelő társadalmi támogatást. Helyes volna például munkájukét A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott a gyermek- és ifjúságvédelem gyakorlati megvalósulásáról, az állami szervek és gyermek- otthonok ez irányú tevékenységéről. Milyen tapasztalatokat és további feladatokat szűrt le a széles körű vizsgálat? Az egyik tanulság: az utóbbi években kedvező irányban halad az ifjúsággal való törődés, a veszélyeztetett és magukra hagyott gyermekekről való gondoskodás. Lehetővé tette ezt a szélesebb társadalmi megalapozottság és az állam fokozottabb gondoskodása. Másrészt — talán a társadalmi közbelépések eredményeként több az államilag gondozott gyermek. A növekedést vizsgáivá megállapították, hogy míg országos viszonylatban az erkölcsi okok — válás, rendezetlen családi élet — miatt kerül legtöbb gyermek állami gondozásba, addig megyénkben első helyre az anyagi okok kerülnek. A gondozásba vett gyerekek mintegy 30 százaléka ezért kerül gyermekotthonba. Sok közülük cigánycsalád gyermeke, akiknek életszínvonala elmarad az átlagostól. Mivel ezek a legnépesebb családok. sok gyerekről nem történik megfelelő gondolkodás. A harmadik tényező: a megyéből sok az eljáró munkás. Eleinte hetenként, kéthetenként jártak haza, később egy- részük teljesen elszakadt a családjától. Emiatt több család három hétig tartó egesznapos tanfolyamot. A tanfolyam vezetésére érdemes felkérni a korszerű vezetéssel foglalkozó legjobb közgazdasági szakembereket. A speciális szaktudással rendelkező közgazdászok segítségével havi egy-két előadással és vitával is megoldható „ vezetőképzés. A vezető- képzésnek jói bevált módszere a kisebb csoportokban rendezett konzultációs vita. A vezetői tudás fejlesztésének mindenképpen nélkülözhetetlen része az önképzés. A különböző tanfolyamok csak általános és előre kidolgozott témák feldolgozását oldhatják meg. A vállalati vezetés jövőbeli igényeivel lépést tartani a rendszeres önképzéssel lehet. Végül még egy kérdés: Kik ismerkedjenek meg a tudományos igényű vezetéssel? Szinte mindenki. A jelen és a jövő vezetőin kívül az egész vállalati kollektívát érdemes bevonni a vezetési feladatok megoldásába. A szocialista társadalomban az alkotó erő kibontakozásának fontos ösztönzője a dolgozóknak a vezetésbe vató bevonása. Minél közelebbről és behatóbban ismerik a dolgozók a vezetés által megjelölt feladatokat, annál aktívabban tudnak annak megvalósításában részt venni. Lónyai Sándor lően történjen. Vajon e cél elérésére mit szükséges tenni? A legjobb eredménnyel dolgozó vállalati igazgatók és a gyári vezetéssel foglalkozó közgazdászok egyformán a tanulást, a továbbképzést, a legjobb tapasztalatok általánosítását ajánlják. MIT ÉRDEMES TANULNI? A kérdésre teljesen átfogó választ nem lehet adni, hiszen az üzemek személyi és objektív lehetőségei, feladatai eltérnek egymástól. A jelen és a látható jövőbeni feladatok a vezetés számára számos feladatot adhatnak. A termelés közismerten mindinkább ösz- szefonódik a tudománnyal. E valóság igénye, hogy a vállalati igazgatás tervszerűen sajátítsa el apparátusának tudományos . irányítását. A tudományos vezetési készség elsajátításával lehet az egész apparátust a legésszerűbben Tnozgatni és az intézkedéseket olyan alapossággal kidolgozni, hogy annak szükségességét szinte mindenki tudatosan elfogadja. A szocialista vállalati vezetés tudományos alapossággal ismeri a dolgozók szakmai képességeit és vele együtt a munka végzésének összes körülményeit. Az effajta vizsgálat és értékelés átfogja a szellemi és fizikai. az adminisztratív munkaköröket. Mindenütt — az adminisztrációs szervekben is — rendkívüli jelentősége van an- , nsk, hogy a dolgozók munka- feltételei (munkaeszközök, berendezések, helyiségek) menynyire biztosítják a rendszeres jó munkát. A munka legoptimálisabb végzéséhez hasznos tanulmányozni például az üzemi kollektíva kor szerinti megoszlását is. Alapos kutatómunkával meg lehet találni az idősebbeknek és a fiataloknak azt a legjobb arányát, amelynek a megközelítése a legkedvezőbb a termelés végzéséhez. A MINDEN KÖRÜLMÉNYEKRE KITERJEDŐ vállalati vezetés alaposan elemzi dolgozóinak kulturális továbbképzési lehetőségét. — Igyekszik a vállalati intézményi kollektívát úgy alakítani, hogy annak tagjai az utazással ne veszítsenek szabad idejükből. (A napi két-három órás utazás fárasztó, rontja a munkás szellemi és fizikai képességét, és elveszi az időt, a kedvet a szórakozástól, tanulástól, a felfrissüléstől.) A dolgozók munka- és egészségügyi körülményeinek tudományos alapon yaló irányítása nemcsak a dolgozók szociális helyzetét javítja, hanem egyszersmind a vállalati gazdásági eredményességet is messzemenően fokozza. A korszerű vállalati Üzem- gazdasági ügyvitel megszervezése ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik. A biztonságos, gyors döntés csak akkor lehetséges, ha a vezetés tudományos igényességgel kiatókítja a gazdasági ügyvitelt és így a jó áttekintés birtokában hozza határozatait. A vállalati irányításnak elismert szükséglete a gyors és megbízható információ a szakmai' eseményekről, a legújaSb szabadalmakról, a tudományos kut-tásokról. a fogyasztók Várható igényéről, stb. A megbízható. gyors és könnyen áttekinthető inforomációs szolgálat létrehozásáért érdeme-? tanulmányozni a bevált módszereket. A GYÁRAK, GAZDASÁGI INTÉZMÉNYEK vezetési színvonalának növelése számos módszerrel oldható meg. A nagyobb vállalat (vagy több közepes és kisebb üzem közösen) szervezhet kétAz iparilag fejlett szocialista é.> kapitalista • országokban nagy technikai előrehaladás tapasztalható. A technikai fejlődésben óriási szerepe van a tudományos kutatásnak, amely mindinkább közvetlen részesévé válik a termelésnek. A világ országaiban közvetve vagy közvetlenül többmillió tudós és ' kutatómérnök működik együtt a gyakorlati szakemberekkel a technikai fejlesztés ütemének gyorsításáért. Százmillióra tehető a nyilvántartott tudományos művek száma és ebből több mint 20 millió a szabadalom. A Magyar Népköztársaságban is tízezernél többen végeznek kutatómunkát és vesznek részt a világ technikai előrehaladásában. A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT számos esetben máris teljesen közel került egymáshoz, hogy szinte összefonódjék vele. A modern kémiai üzemek felnagyított tudományos kémiai laboratóriumainak nevezhető. S fordítva az is állítható, hogy a korszerű nagy tudományos kutatóintézetek laboratóriumai gyáraknak is tekinthetők. A tudományos kutatómunkával összefonódott termelés az automatizálás, az ipari üzemek vezetését is átalakítja. Az egykori vezetés, amelyben a tekintélyen alapuló fegyelem volt a lényeg, már nem elegendő. A rutinvezetés ma már mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozhat a népgazdaságban! A mai üzem vezetésének feladatát az igazgató csak akkor tudja megoldani, ha a vezetőapparátus segítségével jól ismeri a fogyasztók igényeit, a technikai lehetőségeket, a vállalat egész személyi állomá- nvat és az iparágban végzendő tudományos kutatás fő útjait! AZ ÉLET MIND SOKOLDALÚBB, bonyolultabb feladatainak meg- oldás„ a gyárak igazgatóitól igényli a vezetés színvonalának emelését. Különösen ott mutatkozik a vezetés korszerűbbé tételének a szükségessége, ahol több üzemegységet, tízezernyi dolgozót, vagy éppen kiemelkedő magas szintű műszaki feladatokat oldanak meg. A nagyüzemekben — de gyakorta a kisebbekben is —• a termelés szervezésének, végrehajtásának, a gyártmányok értékesítésének közvetlenül az igazgató által egy személyben történő irányítása lehetetlen. E körülmény ismeretes, de a vezetési szervezettség kisebb, vagy nagyobb mértékben még nagyon sokszor elmarad a követelményektől. Gyakorta éppen a vezetésbeli fogyatékosságból, emberi hiúságból, — látástól vakulásik tartó kisebb ügyek intézése, az elaprózottság közepette — nincs idő arra még gondolni sem, hogyan is lehetne másképpen, jobban vé • : az irányító, sokoldalú L. ékeiiyrcget. Fonák dolog: nc;n marad idő a vezetésre! Az ipari és egyéb gazdasági intézmény vezetői sokoldalú feladattal küszködnek. Többségük elfogadhatóan jól, vagy éppen kiválóan megállja a helyét. De az eredményeket gyakorta túlterheltséggel 'érik el. Ez nem jó, egészségtelen. A lövő igényeinek sem felel meg. A vállalatnak és az irányitó- r.ík is érdeke a vezetés olyan módon való megszervezése, hogy az általában törvényesen megszabott munkaidőben a növekvő igényeknek megfeletozíatta meg jellemet. Mancika az maradt, aki volt: mindenkihez közvetlen és jó, és társadalmi munkás. Szakszervezeti bizalminak. társadalmi ellenőrnek választották. A dobkályhánál, ahol ő is ebédel, már nem egy alkalommal megkérdezték tőle: — Nem fárasztó a boltok < ellenőrzése, és mit szól hoz- j zá az urad? Csábítás, téliszalámival — Fárasztó, de hasznos munka. A legtöbb üzletben becsületesek az eladók, ellenben akadt már olyan is, hogy disznóhús helyett juhhúst mért és űzelmeit egy rúd téliszalámi felkínálásával akarta eltussolni. Hogy senkit be ne csapjanak, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, az nem csak nekem, mindenkinek érdeke. A férjemnek meg nem lehet panasza. Ha későig maradok el, későn fekszem és korán kelek, de elvégzem a házi munkát, törődök a gyerekemmel. Farkasné ezüstérme A kályha mellett a segély, az üdülés és egyéb szociális ügyeken túl sok szó esik a munkáról is. A temperöntödé- ben 14 tonna alapanyagot akarnak 1965-ben megtakarítani. Farkas Ottóné munka- verreriyt szervez. Az egyik kormos arcú munkás nevetne, de komolyan jegyzi meg: — Mancika, véled tűzönvízen át. Nem ok n éküli a népszerűség, és Farkas Ottóné nem ok nélkül kapta decemberben a szakszervezeti munkáért érem ezüst fokozatát sem. Seres Ernő
