Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
Események sorokban Párizsban szombaton tárgyalások kezdődtek Roy jen- írins brit repülésügyi miniszter, Denis Healey hadügyminiszter, valamint Messmer francia hadügyminiszter és a francia légügyi szakértők között. A megbeszélések célja, a hadi repülőgyártás terén is szoros együttműködés alakuljon ki Franciaország és Nagy- Britannia között. Szó van arról is, hogy Franciaonszág és Nagy-Britannia közösen gyárt- •oai légvédelmi rakétákat. Todor Zsivkov, a bolgár irii- nisztertanáes elnöke szombaton fogadta Pittermann osztrák. alkancellárt és megbeszélést folytatott vele. Hamburgban több száz egyetemi hallgató fáklyás menetben tüntetett a náci háborús bűnösök Nyugat-Németország területén történő üldözésének beszüntetése ellen. De Gaulle francia elnök szombaton fogadta Brosio NÁTO-főtitkárt, Az indokínai népek értekezletének titkársága szombat reggel hivatalosan közölte, hogy az értekezlet március 1-éh délelőtt tíz órakor kezdődik Phnom Penhben. A közlés szerinti sikerült elsimítani a küldöttségek között [elmerüli nehézségeket és így ki lehetett tűzni az értekezlet új időpontját. A március 1-i megnyitó ülésen Norodom Sziltanuk herceg kambodzsai államfő — aki az értekezlet .elnöke lesz — mond beszédet Makariosz ciprusi elnök pénteken sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy kormánya még akkor sem kíván részt venni a ciprusi kérdésben érdekeit öt ország értekezletén, ha Galo Plaza E^JSZ-közvetítő javasolná ilyen értekezlet megtartását, mert „egy ilyen értekezlet semmi jóra nem vezethet és kudarca csak növelné a fésűül tségét.” A magyar parlamenti küldöttség szombaton délelőtt a lengyel szejm bizottságainak elnökeivel találkozott. A delegáció tagjai délután a Varsó melletti szyrhanowi nagy ga- bönaféldolgozó üzemet látogatták meg. A küldöttség Varsóból Szczecinbe utazott. Rosztropovics, VisnyevszkaJa és Gyegyuhin szovjet művészieket, akik Japánból a BOAC légiforgalmi társaság gépén Hongkongon keresztül utaztak izraeli vendégszereplésre, a hongkongi hatóságok 18 órára, a többi utastól elkülönítve visszatartották. A kellemetlen incidens után a szovjet művészek , folytathatták, újukat és szerencsésen megérkeztek Tel Avivba. Rugyenko üzenete a nürnbergi per nyugati résztvevőihez Moszkva* (MTI): Pénteken Moszkvában szovjet nemzetközi jogászok tekintélyes fóruma tanácskozott a nyugatnémet hatóságok bejelentéséről, amely szerint 1965. május 8-tól beszüntetik a náci háborús bűnösök üldözését. Sz. V. Molodcov profesz- szor, az ENSZ baráti társaságok világszövetségéhek aiel- nöke, I. I. Karpec, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének alelnöke és más ismert szovjet nemzetközi jogászok határozottan elutasították az NSZK-hatósá- gok szándékait. A konferencia felhívta a világközvéleményt és a világ jogászait, tiltakozzanak a nyugatnémet kormány tervezett intézkedése ellen. R. Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze, aki a náci háborús főbűnösök nürnbergi perén szovjet fővádló volt, üzenetben fordult nyugati kollégáihoz. Emlékeztet arra az egyöntetűségre, amellyel annak idején követelték minden náci háborús bőnös megbüntetését. Az üzenet, amelyet Rugyenko akkori két helyettese, L. Szmirnov, az OSZSZSZK Legfelső Bíróságának elnöke és D. Karjov, a moszkvai egyetem jogi karának dékánja is aláírt, tiltakozásra szólítja a nürnbergi per nyugati fővádlóit és vádlóit az elévülés elvének a háborús bűntettekre való alkalmazása ejlen. Felhívja őket, hogy vegyék védelmükbe azokat az elveket, amelyeket a nemzetközi katonai törvényszék alapokmánya annak idején lefektetett. Állami kezelésbe veszik az amerikai ültetvényeket Indonéziában Djakarta, (MTI): Pénteken az indonéz kormány hivatalos közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal állami kezelésbe veszi az amerikai tulajdonban levő ültetvényeket Hírügynökségi jelentések szerint ez az intézkedés az észak-szumatrai amerikai gumiültetvényeket érinti. Első ízben történik meg, hogy az indonéz kormány közvetlenül intézkedett amerikai javak állami ellenőrzésbe helyezéséről. Az állami kezelésbe vett amerikai javak értéke a UFI becslése szerint körülbelül 80 millió dollár. Az An tara hírügynökség ezzel az intézkedéssel párhuzamosan hírt ad arról is, hogy Indonéziában országszerte bezárták áz USIS amerikai tájékoztató szolgálat helyiségeit. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy e tájékoztató szerv indonézellenes propaganda tevékenységet fejtett ki. Holt’«vöt úfbóS börtön Sie szálSitották Brazzaville, (TASZSZ): Sepickij, a Szovjetunió Brazzaville-i nagykövete pénteken átnyújtotta kormánya nyilatkozatát Massemba De- bat köztársasági elnöknek. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a Szovjetunió határozottan elítéli az imperialisták csé! szövéseit a fiatal afrikai köztársaság kormánya és népe ellen, s más békeszerető országokkal együtt a Brazzaville-! Kongó népének és kormányának oldalán áll. Massemba Debat megköszönte a Szovjetunió kormányának és népének a támogatáWinsi&l&iB msoSsáf Hogyan élnek a mai indiánok? Nehéz elfelejteni azokat a sorokat, amelyek a „The American Indian Frontier” című könyvben tették közzé William ; Christie Mac-Leod szavaival az . Egyesült Államok álláspontját 1 az indiánkérdésben. A szerző i a következőket írta: „Az VSA ; hivatalos politikája arra irá- 1 nyúl, hogy féken tartsa az in- i diánokat, míg fokozatosan ki \ nem pusztulnak olyan okok 1 következtében, amelyek alatto- i mosabban végeznek velük, i mint a kard és a golyó.’’ 1 < Cooper rézbőrű hősei ] E sorokat nem ma vetették ' papírra, de írhatták volna ’ akár 1964-ben is. A2 Egyesült Államokban Cooper és May j Károly rézbőrű hősei, gyér- * mekkorunk olvasmányainak ro- J mantikus törzsfői és harcosai J semmivel sem élnek jobban, 5 mint a földrésznyí ország fe- 1 kete bőrű lakosságai a négerek. ( S hogy kevesebbet hallunk ró- J luk, az csupán azzal függ ősz- j sze, hogy e fajta, amely hihe- ‘ teilen véráldozatok árán pró- -■ hálta megvédeni földjét és sza- 1 badságát, ma szétszórva, rezer- ‘ vátumokba telepítve kénytelen 1 élni, többségükben távol a nagyvárosoktól és távol egy- 1 mástól is. ‘ A rezervátumok Oklahamá- ban, Uj-Mexikóban, Arizoná- ‘ ban, Dél-Dakotában, Wiscon- stinben, Minneseíában, Oregonban, Floridában és Michigan- j ben találhatók. Eredetileg - ez ,j 131 millió acre földet jelentett, a terület azonban 56 millió ac- ‘ re-ra zsugorodott. Különböző : szerződések védték az őslakók < földterületét, ezeket a szerződé- - seket kezdték kijátszani, fel- ! rúgni és semmisnek tekinteni, 1 ahogy idővel rájöttek arra, < hogy az indiánok számára biz- - tosított földek gazdag ásványi , kincseket rejtenek. I Az eladók a vásárlók S az indiánok kísemmizésé- ‘ ben a vezető szerepet éppen az úgynevezett, Indián ügyek Hivatala-: jáijssza,; amelyet pedig azzal a rendeltetéssel, állítottak , feli Hogy a „korftíány gyamoíf- jainak” érdekéit Védje és képviselje. Nagy botrány tört ki,i amikor kiszivárgott például a Fekete Láb törzs egy Oregon állambeli 400 ezer dollár értékű erdőségének „eladása”. A hivatal tisztviselői a területet 135 ezer dollárért bocsátották áruba és 25 ezer dollár „jutalékot” is felszámoltak. Mint később kidérült, a tisztviselők maguk voltak a vásárlók. A botrány azonban csak a lapok . hasábjain tükröződött, egyetlen tisztviselőt sem vontak felelősségre. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a „nyomor statisz- í tikájának” nevezték a lapok kólában, mint egy jó börtön- ben... Több mint 50 gyermek közül egyetlen egynél sem láttam játékot, vagy valamely más, gyermekeknek kedves tárgyat. A tantermen kívül voltaképpen nincs olyan hely, ahol játszhatnának. Valaki, aki sok éven át tartózkodott ott, elmondta: télen a fiúk körbejárnak a pincében és hol itt, hol ott néznek ki az ablakon..." Ugyanakkor a hivatalos Amerika — a Cooper könyveken felnőtt európai turisták-’ nak — előszeretettel, mutogatja a kirakat-rezervátumokat, az „Uj világ” néprajzi kuriózumait. A fényképezőgépek lencséi számára felöltött fejdí-1 szék, s a kiváncsi látogatók ■ borravalójáért bemutatott harci táncok sem leplezik azonban a nagyszerű, de majd egymillióról 400 ezerre csökkent fajtának a nyomorát és szinte kilátástalan élet-halál, harcát. Az igazság az, amit égy amerikai jogász, Felix Coheir a következő szavakban fogalmazott meg: „Nagy baj az. hogy ma igen sok amerikai úgy gondol az indiánokra, mint- az amerikai történelem románii-o: kus vagy komikus alakjaira, Winnetou le szárra azottaim va- . lójában az indiánok sok tekintetben ugyanazt a szerepet töl-' tik be a mi amerikai társadat-; inunkban, akárcsak a bányák ban a kanári. Nálunk az indiá- : nők helyzete jelzi, ha friss levegő helyett mérges gáz tölti meg a politikai légkört. Az a mód, ahogyan az indiánokkal bánunk, minden más kisebb-- seggel való bánásmód jobban, tükrözi demokratikus meggyőződésünk erősödését, vagy gyengülését.” Csakhogy a „demokratikus, meggyőződés” körül — akár a, napi események tükrében, akár évtizedek távlataiban . nézzük, is — nemcsak általános, de el-' uralkodó — Félix Cohor- . sza* vaival a „gyengülés”. . ■ ....,, ónodv György sát. Megjegyezte: az imperialisták érzik, hogy a talaj kicsúszik a lábuk alól, s ezért a Csőmbe rezsim felszámolásával fokozottabban áskálódnak országunk ellen. Mi azonban nem hátrálunk meg, hanem folytatjuk a harcot hazánk függetlenségéért — hangoztatta Massemba Debat. A Leopoldvilleben törvény- ellenesen fogvatartott Hohlo- vot, az Izvesztyija tudósítóját pénteken újból a főügyészségre szállították. A szovjet újságírót egészségi állapota kivizsgálása végett az elmúlt tíz napban kórházban tartották. Megnyílt az Bfrlkal Egység Szervezet miniszteri tanácsának 4. ülésszaka Nairobi (MTI): A miniszteri tanács délután. zárt ülésén Murumbi kenyai A kenyai fővárosban pénte- külügyminisztert választották ken összeült az Afrikai Egy- az ülésszak elnökévé, ség Szervezet miniszteri taná- Az Afrikai Egység Szét-ve^ csának 4. ülésszaka. Jomo Ke- zet mostani ülésszaka előrelát-, nyatta kenyai elnök megnyitó haíólag kilenc napig tart, - s beszédében elítélte az afrikai naPireudjén az afrikai kontj- , ,, , „ nens szatnos aktuális problé-’ egyseg ellen tevekenykedo erő- mája szerepel, köztük a kongói két. kérdés. *>: : Gerö János; Kicsi Biri királysága Szatirikus kisregény 13. Az elnök mosolyogva nyújtja a kezét. — Nem bánták meg a csatlakozást? A majofbeliek mogorva arccal válaszolnak. — Nem! Oda csatlakozunk, ahonnan földet adnak. Többet nem is beszélnek, indulnak tovább Békésházának. A hő egyre nagyobb pelyhekben liúll, kavarog utánuk a levegőben. A lovak fel-felkapják a fejüket, ha a szél szemükbe fújja a havat. A stráfszekéren a közbiztonságiak demizsont adnak kézről-kézre. Jókat húznak belőle, óvatosan léguggolva a szekér aljába, háttal a oldaldeszkához támaszkodva. Ügyelnek, mert az elnök megtiltotta a szolgálat közben a 1963. február 28. szeszes ital fogyasztását. Márpedig ez ingyen bor, potya bor. Zsoldba kapják, két litert fejenként, minden három napra. Ezért a parancs ellenére is csuda jólesik ebben a hideg időben kortyolgatni belőle. Még Molnár Anti is megszívja az üveget, hogy felmelegítse fázós testét. Az elnök elől hajt. Jobban mondva Kun Feri hajt, Kicsi Biri meg élvezi a hadsereg vonulását. Nagyritkán kihajol a hintóból, félkézzel megkapaszkodik a vántartó vasba, amire most egy ponyvát feszítenek ki a hó ellen. Ebben a testállásban figyeli hátul a legénységet. Amikor látja, hogy jön utánuk a stráf, meg a pusztaiak szekere, visszaül a kényelmes, rugós ülésre és komótosan előhúz kabátjából egy literes üveget. Kortyol belőle, azután megkínálja Kérészt. Az is J megdönti az üveget, de csak ! néhányat kortyol. Ebből ugyanis nem lehet sokat inni, mert ez kisüsti, erős, mint a méreg. Ennek okáért el is tart egészen Békésházáig. A házak között óvatosan hajtanak, mert ellenséges területen sohasem lehet tudni, hogy mi adja elő magát. A községházától vagy száz méternyire megállítják a lovakat. Gyorsan leugrálnak a szekérről, és a közbiztonságiak a fegyvert szuronyszegezve tartva közelednek az épület felé. Egyik német puskát, másik magyar karabélyt, harmadik felismerhetetlen nemzetiségű géppisztolyt szorongat a markában. Különbség azonban csak a fegyverben van, egyébként mindegyik elszántan, vésztjósló tekintettel lépked a főhadiszállás felé. • Elérik a bejáratot, s ellenállásra nem találnak. Az utcai járókelők gyorsan eltűnnek a kapualjakban a fegyveresek láttán, csak néhány kiváncsi szem pislog a kerítések felett az idegenekre. Molnár Antal feléjük irányítja géppisztolyát, megereszt egy sorozatot, úgy, hogy a kíváncsiskodók eltűnnek szélsebesen. Tizenkét fegyveres, meg a pusztaiak kintmaradnak az utcán, közreveszik az épületet. A többiek mennek befelé Kicsi Birivel az élen. Nyomkodják a kilincseket lefelé sorjában, de az irodaajtók zárva vannak, egyetlen szobába se tudnak bejutni. Állnak a folyosón, néznek egymásra és káromkodnak. — Kérész! — akarja az elnök kiadni, az utasítást, de akkor a leghátsó ajtó 'megnyílik. Éppen ott nem próbálkoztak. Egy csizmás, nagy bajuszú ember lép ki a folyosóra, és feléjük kiált: — Kit keresnek? Kérész hirtelen Birihez hajlik, és a fülébe súgja: — Ez az. Kuruc Andrásnak hívják, ö a Nemzeti Bizottság elnöke, meg a Kommunista Párt titkára. A másik elnöknek Kicsi Biri válaszol. — Magát keressük, polgártárs! —■ Hm... _ A békésházi ember csak ennyit mond, es Kérészt nézi, akit tegnapelőtt meglovasítottak, vagyis szégyenszemre kizavarták a faluból. Az ajtóban . megjelenik még egy ember. Ez már. pantallós. Ez is szótlanul nézi a fegyveres jövevényeket. És mintha parancsszóra tennék, a biharberettyóiab elindulnak feléjük. Elől most is Kicsi Biri, utána Kérész egy másik fegyveressel...' Amint mindnyájan bévül bérűinek az ajtón, Kérészék ráfogják a fegyvert a két helybelire. Biri szolgál magyarázattal a két csodálkozó békésházinak: — A tegnapelőtti ügyben jöttünk — mondja szaggatottan, minden szót külön hangsúlyozva. — Az a baj — feleli Kuruc András kurtán, és úgy néz lefelé a csepp emberre, Biri- re, mint ahogy a liba szokott a csirkére. Felülről lefelé, kissé oldalvást. Kicsi Biri elvörösödött. Érti a pillantást azon nyomban. Kihúzza magát, s hogy nagyobbnak tetsszen, a hangjával segít. — Hogy értsük ezt’ Mondja csak, hogy értsük ezt!? — ügy, hogy abból nem lesz semmi — feleli a helyi Nemzeti Bizottság elnöke csendesen. Kicsi Biri csodálkozva látja, hogy ezek nem túlságosan ijedtek meg. Pedig innen nem mehetnek haza eredmény nélkül. Örökre elvesz az elnöki tekintély, ha kudarcot vallanak. Ezért hát erélyesen kezdi: — Írást kérünk a terület azonnali átadásáról. Körül van fogva az épület, innen addig nincs távozás, amíg papírt nem kapunk a Lies- thein-birtokról. Kuruc csodálatraméltó nyu- godtsággal válaszolt: —• Láttam én, komám, már nagyobb legényt is tenáíád, mégse ganéztam be. Hát mit gondolsz, te? Nem volt nekünk elég a méltóságos úr, most te akarsz a helyébe lépni! A földet mi dolgoztuk meg, és most a miénk lesz! Aki ellenünk szegül, azt eltapossa ,a nép! — Tegnapelőtt már megadtuk a választ. Majd, ha a saját nincstelenjeinket kielégítjük, akkor majd lehet szó a maradék terület átadásáról. De csak arról. Ezt a másik helybeli mondja, s igyekszik szintén nyu- godtnak mutatkozni. — Maga kicsoda? — för-, med rá Biri, miközben' egy pisztollyal az orra alatt kaparász. Kuruc a társa mellé lép. ö felel Bitinek kurtán-funcsán; — Az, aki. A birtokot majd ő méri ki a parasztoknak, ha a kormány rendelete megjelenik. Kiesi Birinek igen sérti a fülét a Kuruc beszéde. Gondolkodik kicsit, aztán int Kérésznek, hogy a géppisztollyal jöjjön közelebb. Az „ezredes”-! nem is kell bíztatni, bíztatja a minapi megszégyenítés, meg ,a hintóbán felkortyolt pálinka eléggé. Dongó léptekkel közelebb megy és nekiszegezi a géppisztoly! Kuruc Andrásnak. (Folytatjuk) azt a jelentést, amelyet a nemrégiben tartott országos indián kongresszus készített és terjesztett elő a Fehér Házba, Johnson elnöknek — az őslakosság nyomorúságos helyzetéről. A jelentés — többek között — leszögezi, hogy a munkaképes felnőtt indiánok fele munkanélküli, s néhány rezervátumban ez a százalék a kétharmadot is meghaladja. Az Acoma (Uj-Mexikó) rezervátumban például 1380 18 —55 év közötti indiánból csak 197 rendelkezik állandó munkával. Észak és Dél-Dakotában a dolgozó indiánok átlagos évi jövedelme 105 dollár, vagyis napi 30 cent. De a hivatalos amerikai statisztikák sem tudnak — még szépített formájukban sem — kedvezőbb körülményeket jelenteni. A legfrissebb adatok szerint az USA-ban élő indiánok átlagjövedelme egyharma- da, de nemritkán csak egyötöde a fehér bőrű amerikaiak átlagjövedelmének. Átlagos életkoruk 20 évvel alacsonyabb, a ; gyermekhalandóság pedig messze felülmúlja az országos átlagoU Az indián lakosság nyomorúságos életmódja arra kényszeríti az indián gyermekek 60 százalékát, hogy idő előtt abbahagyják tanulmányaikat. A Browning i kollégium Érdemes egyébként szólni az indiánok számára létesített iskolákról' is. Alexander Lesser, az Indián Ügyekkel Foglalkozó Egyesület képviselője például a következőket írta a Cut Bank internátusról, amelyet az Egyesült Államok a Montana állambeli Browning-ban állított fel az indiánok részére: „Megdöbbentett és elképesztett az egész berendezés. Körülbelül 120 elemi iskolás fiú és lány lakik két épületben, amelyek a legsürgősebben alapos javításra szorulnak. De nem is önmagában ezért, hanem az itteni életkörülmények miatt van rosszabb helyzet ebben az is-