Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
Terv tárgyalások előtt A fehérgyarmati járás közös gazdaságai befejezték az 1964. évi zárszámadási közgyűléseiket, s készülnek az idei gazdálkodást jóváhagyó tervtárgyaló közgyűlésekre. A járási tanács mezőgazdasági osztályán készülő összesítőből már lemérhető főbb vonalaiban a tavalyi gazdálkodás alakulása, ami az aszállyal szembeni küzdelemben, helyenként a szervezeti, vezetési gondok közepette realizálódott, A közös gazdaságok — ha nem is érték el a helyenként magasra méretezett tervet — összességében 90,7 százalékosan váltották valóra árutermelési számításaikat. A gyarmati járásban egy évvel korábban nem volt mérleghiányos tsz, most kettő van: Magosliget és Fü- lesd. Azonban ennek a hiánynak az összege nem számottevő: 333 ezer és 38 ezer forint; gazdálkodási alapjuk viszont erősödött. Nem mérleghiányos gyenge tsz több van, s ezek legtöbbjében szervezeti, vezetési gondokkal lehet találkozni a rossz időjárás hatása mellett. Több közös gazdaság megerősödött vagy jelentősen tovább gyarapodott a múlt évben. Ezek közé tartoznak a kisnaményl Petőfi a kömörői Uj Élet, a kérsemjéni Úttörő, a gyügyei Uj Barázda és a csa- holci Zalka Máté tsz-ek. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona az elmúlt évben több mint 30 millióval gyarapodott. Az anyag és árutartalék mellett négy és fél milliót tettek félre pénzben az idei termelés biztonságának a fokozására. Az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem a járásban 10 720 forint, mintegy 600 forinttal alacsonyabb mint a korábbi évben volt. Figyelembe véve a több éves kedvezőtlen időjárást ez nem rossz, azonban hogy sok a tennivaló mind a termelés növelésében, mind a tagok jövedelmének a gyarapításában, arra az egyes munkabérkategóriák aránya is figyelmeztet. Mert például a 9341 tag közül 4400-an 8000 forint alatti átlag- jövedelemben részesültek és csak két és fél ezren vannak a 10—15 ezer forint közötti középső csoportban. A járás felvásárlási eredménye búzából 105,2, napraforgóból 74,7, burgonyából 17,1 vágósertésből 101,3 vágómarhából 92,7, baromfiból 95,4, tejből 98,7 és tojásból 127,7 százalékos lett. Noha kedvezően gyarapodott a tagok háztáji állatállománya, több cikknél a felvásárlásban csökkenés volt, mint például sertésénél, vágómarhánál, baromfinál. Ez figyelmeztet a háztáji gazdaságok takarmányellátásának jobb megszervezésére. A tervek készítése során nemcsak az látszott meg, hogy végre kedvezőbb időjárásra számítanak, hanem főképp az, hogy legtöbb helyen tovább szilárdult a termelési alap, jobban biztosították a kedvezőbb termelési feltételeket mind az agrotechnikával, mind az állatállomány minőségének a javításával. Ez a szerződéskötéseknél is megmutatkozik. A járás áruértékesitési tervének kenyérgabonából 125,8, napraforgóból 93,9, burgonyából 100, sertésből 61, vágómarhából 65 százalékát szerződték le eddig. A burgonyatermesztésben jelentős változást várnak a terület egy részének az öntözésétől. A tervtárgyaló közgyűlések előkészítésénél fontos, mint ahogy néhány közös gazdaságban már el is határozták, hogy valamennyi termelőszövetkezetben, hasonlóan a zár- számadási felkészüléshez, a tagokkal előzetes megbeszéléseket folytassanak. Brigádgyúlé- seken és más kisebb egységekben részleteire kell boncolni a tervet, összegyűjteni a további jó javaslatokat, azokat most, menet közben beépíteni a tennivalók közé, hogy a közgyűlésen érdemben megvitathassák az 1965. évi fontos tennivalókat. Néhány helyen — főképpen a vezetők — húzódoznak az anyagi érdekeltség elvének, a premizálásnak az alkalmazásától: félnek az egyes termelési ágakban emiatt előforduló ösz- szecsapásoktól, húzódoznak a premizálással járó többletmunkától. Ez igen helytelen — állapították meg a járási pártvezetők is. — Minden termelő- szövetkezetben több éves tapasztalat van. Ismerik az alkalmazott premizálás gyengéit. Mivel maguk a tsz-vezetők sem tagadják az anyagi ösztönzés termelést fokozó hatását, igyekezzenek — a járási pártós tanácsvezetők segítségével — megtalálni adottságaik között a legegyszerűbb és a legcélravezetőbb premizálási módszert. A fehérgyarmati járás gazdaságaiban is komoly erőfeszítésekre van szükség az 1965-ös terveknek a végrehajtásához, ahhoz hogy a párt Központi Bizottságának a decemberi határozata szellemében sikeresen záruljon a második ötéves terv utolsó esztendeje. Az erők felmérésével kezd kibontakozni az üzemen belüli és a tsz-ek közötti verseny. A csaholciak például a turricseieket, a kis- szekeresiek a vámosorosziakat szólították páros vetélkedőre, s néhány gazdaság tagjai a tervtárgyaló közgyűlésen döntenek a nyíregyházi Ságvári Tsz által kezdeményezett felszabadulási versenyhez való csatlakozásról. A fehérgyarmati járás vezetői, de a tsz-vezetők is reálisnak tartják az idei terveket. A tervtárgyaló közgyűlések vannak most hivatva arra, hogy valamennyi tag magáévá tegye a feladatokat. A lakosság szolgáltatási igényének a kielégítése a fehérgyarmati járásban alatta marad a megyei átlagos színvonalnak. A ruházati, asztalos, vegyesipari ktsz-ek idei szolgáltatási teve — Papp Lajos ipari előadó tájékoztatása szerint — mintegy ötmillió forint. Ennek közel fele a ruházati ktsz-é, amely tavaly a hozom- viszem szolgálatban csupán javítást 800 000 forint értékben végzett, s idei terve ez irányban negyedmillióval lett több. Nehezen bontakozik a szövetkezeti Iparfejlesztés, korszerűsítés a ktsz-eknél. Egyik legnagyobb gond az asztalos- ipari ktsz-nél jelentkezik a szűkös munkahelyek és raktárak miatt. A ktsz fémipari részlege foglalkozik például a rádiók televíziók garanciális javításával is. A műhelyben — kis helyiség — öten zsúfolódnak össze; szakmunkások, tanulók. Raktáruk nincs, a felhalmozódó készülékeket magánháznál tárolják, ahol nincs az ablakokon rács az ajtón biztonsági zár... Nem kielégítő a javítórészlegnél a műszaki ellátottság sem. Mint mondják, a gondokon lehetne segíteni, ha jobb volna a megértés a helyiségeket illetően a ktsz és az fmsz között. Az asztalosipari részlegnél még nemrég is az udvaron, a szabadban tárolták az „Erzsébet” háló garnitúrákat. Most a felépült lakatosműhelybe zsúfolták a garnitúrák egy részét, és itt végzik a hidegben a festést is. Jó lenne, ha a KISZÖV nagyobb figyelmet fordítana a gyarmati járás ktsz-einek a fejlesztésére, hogy a lakosság- szolgáltatást megnyugtatóbban, nagyobb méretekben oldhassák meg itt, az ország keleti csücskében is. Erdőháti hírek Szerdán nyitották meg Fehérgyarmaton az egy hétig megtekinthető vízügyi vándorkiállítást. Kárpát-Ukrajnába utazik március 21-én a gyarmati járás tsz-tagjainak egy 42 tagú csoportja; a kirándulás költségeit a termelőszövetkezetek a kulturális alapból biztosítják. A fehérgyarmati meleg vizű fürdő területén a járás termelőszövetkezetei egyenként egy-cgy női és férfi fürdőkabint építenek a szezon kezdetéig, tagjaik részére. 222 fiatalt tanítanak az egyes szakmákban a helyi ktsz-ek. Közöttük 17 olyan fodrásztanuló van, akik visz- szamennek községeikbe, ahol ez idő szerint nincs fodrász. Nagyszabású kiállításra készül a járási művelődési ház április 4-re „A járás 20 éve címmel”, ahol eredeti dokumentumokkal. tablókon, fényképeken, grafikonokon mutatják be az elért eredményeket. Saját erőből Félmillióval gyarapodott a bevétele a szamosújlaki fjj Élet Tsz-nek A fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei között a szamosújlaki Uj Élet Tsz a favorit. A mintegy 600 lakosú községben, ezt tudják a környéken, az alma „dirigál” a jövedelem alakulásánál. A többi termelési ágat sem hanyagolják el. Jó az állatsűrűségük: 100 holdra pélSául 16 szarvasmarha jut. A gazdaság tej és sertésértékesítési tervét túlteljesítette. Cukorrépából is többet adott el. Mint mondani szokás, a szamosúj lakiaknak van mit apritaniok a tejbe: az egy családra jutó évi jövedelem 28 ezer forint lett a korábbi 23 ezerrel szemben. Talán nem is ez a leglényegesebb az Uj Élet Tsz-ben, ami megragadhatja a kívülállót, hanem az, hogy nem álldogálnak a nagy állami kassza előtt, hanem évek óta saját erejükből biztosítják beruházásaikhoz a fedezetet. Mint Veszprémi Ferenc, a tsz elnöke elmondja, 1961 óta egyetlen forint hitelt sem vettek igénybe, összes korábbi hitelük is mindössze 314 ezer forint. Saját erőből oldották meg a tanyavillamosítást, a gépbeszerzést. Tavaly például 600 ezer forint értékű volt a beruházásuk: egy 15 vagonos magtár, egy gépkocsigarázs építése, egy Szuper- Zetor és két pótkocsi vásárlása van a legfőbbek között. Almatermelők, így maguk gondoskodnak tároló-feldolgozó építéséről is. Tavaly 130 ezer forintért építettek egyet, a másikhoz, az ideihez már megvan az építőanyag többsége. Úgy tervezik, hogy a két tárolót egymás mellé építik, közös tetővel, a külső részeket üvegezett falakkal. A tárolóépítés egy kicsikét ajándékként jelentkezik: tavaly félmillióval gyarapodott a bevételük azáltal, hogy a gyümölcsöt maguk, helyben dolgozták fel exportra. Gondoltak az fdei gazdálkodás biztonságára, összes anyag, takarmány és más érték tartalékolásuk több mint másfél millió. Készpénzt 639 ezer forintot tettek félre. Közben már megvásárolták az idén szükséges műtrágyát, növényvédőszert és az esedékes hitelüket is rendezték. 68G mi leránt szakmunkásképzésre a fehérgyarmati járásban A mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésének igen fontos kívánalma a szakmai színvonal növelése mind az irányításban, mind a közvetlen termelő munkában. A gyarmati járásban már a korábbi évek során nagy figyelmet fordítottak a szakember utánpótlásra; ösztöndíjas fiatalok szerződtetésére. Ez idő szerint a járás 34 termelőszövetkezetének 54 olyan végzett, gyakornoki idejét töltő és még tanuló — leendő — fiatal szakembere van, akik ösztöndíjat kaptak vagy még kapnak. Közülük 11 már felelős munkakört tölt pe, nyolcán gyakornokok, az idén 10-en végeznek és mennek ki a gazdaságokba mérnöki, felsőfokú technikumi képesítéssel. Néhány gazdaság — a jó járási átlag mellett — különös figyelmet fordít a szakember- képzésre. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz például 5, a szatmárcsekei 3, a milotai 4, a kölesei 4, a kis- paládi 4, a kisari közös gazdaság 2 ösztöndíjassal rendelkezik. A szövetkezetek kedvezően fogadják a fiatal szakmunkás- tanulók jelentkezését. A járásban 211 van, s tavaly mindössze öt morzsolódott le. Idén újabb 106 fiatallal akarják gyarapítani az ifjú szakmunkástanulók számát. Többségében növénytermesztő, állattenyésztő szakmát tanulnak, de nagy az érdeklődés az ipari jellegű oktatás iránt is. Ez utóbbi igényt jelentős mértékben a tsz-közi vállalkozás által történő szerződtetésekkel elégítik ki a fiá- talok körében. Legszívesebben Sonkádon, Tiszabecsen, Kölesén, Panyolán, Fehérgyarmaton fogadják a fiatal szakmunkásjelölteket . A gyarmati járásban évi 600 000 forint állami költséget fordítanak a fiatal mezőgazdasági szakmunkások képzésére. A felnőttek 36 szakmunkás tanfolyamán több mint ezren képezik magukat a szövetkezetek tagjai. öt tanfolyam résztvevői harmadévesek és a tavaszon vizsgáznak, s kapják meg szakmunkás-bizonyítványukat. Kát vau — de hol a víz ? Más vízszerzési lehetőség híján még 1962-ben eltervezték a vámosoroszi Uj Élet Tsz-ben, hogy csőku- takból öntözik majd a szomjas földeket. Az Alföldön — valószínű, hogy magasabb vízszintű területen — jól hasznosítják az egy szivattyúrendszcrrel összekötött csőkutakat. A vízügyi szakemberek ilyet terveztek Orosziban is: három kutat egy szivattyúra. A kutak el is készültek 1963-ra, a szivattyúkat is felszerelték. A műszaki átadásra azonban a mai napig sem került sor. Kiderült, hogy a szivattyú nem képes az összekötő csőrendszert légteleníteni, ennek következtében a vizet a kutakból kiemelni. A nem eléggé megalapozottan átvett alföldi módszer Vámosorosziban — de Turricsén Is, Turistvándi- ban is — csődöt mondott. A közös gazdaság kárára. Az orosziak a három kútra és tartozékaira 350 000 forintot költöttek. Ez az egyik kár. A másik az, hogy két éven át ötven-ötven hold öntözése, e területnek a magasabb terméshozama maradt el. Ez a sikertelenség — érthetően — elvette a kedvét a tsz vezetőinek, hogy a korábban elhatározott öniözésbővítést megvalósítsa. A Beruházási Iroda feladata lenne, hogy ebben az ügyben mielőbb rendet teremtsen. Félszázezres művelődési „forgalom44 A járási művelődési házba kivételesen lehet betérni úgy, hogy ott ne lenne valamilyen rendezvény. A művelődés házának fiatal vezetői, munkatársai a kulturális élet sok formáját honosították meg az elmúlt évek során. Tavaly például 57 ismeretterjesztő előadás, 12 kiállítás, 24 szellemi vetélkedő, 32 színházi és más műsoros rendezvény, több mint kétszáz klubfoglalkozás zajlott le az épület falai között félszázezer fő részvételével. Ez a rendezvényeknek a számottevőbb része. Ezeken túl voltak kisebb találkozások is. A művelődési ház kebelén Belül működik 8 műkedvelő, művészeti csoport 271 aktív taggal, 8 szakkör 363 résztvevővel. A szakköröket, klub- foglalkozásokat mindinkább szakosítják. Létrehozzák többek között az öregek, szocialista brigádvezetők. értelmiségiek, agrárszakemberek stb. klubját. Zenés, kulturális vetélkedőik tematikája, módszerei iránt más járási művelődési otthonokban is érdeklődnek. Például három napi rendezvényt kitöltő történelmi, irodalmi, politikai és földrajzi vetélkedőhöz állítottak össze zenés tematikát. Jó a .kapcsolatuk a Járás községeinek kultúrmunkásai- val, de a lakossággal is. A művészeti csoportokból például egy vidám együttest válogattak össze, amely az elmúlt két esztendőben 31 községben szerepelt. Jelentős szerepük van abban, hogy a járásnak ez idő szerint 54 színjátszó, 18 tánccsoportja van, és 4 irodalmi színpadot szerveztek. Vasárnap, február 28-án kerül sorra hat helyen a körzeti kulturális seregszemle, amit a felszabadulási évforduló tiszteletére rendeznek. A községi színjátszó csoportok közül kiemelkedő munkát végez a turricsei felnőtt, a szamosújlaki KISZ. és a botpalá- di együttes. A jó táncos csoportoknak egész sora van g járásban, mint amilyen a jánkmajtlsi, turistvándi, turricsei, szatmárcsekei és a fehérgyarmati együtteseit. Törpe vízmű építését tervezik Gyügyen Az ötszáz lakosú Gyügyén nagy terveket szőnek a község, a tsz vezetői és a dolgozók: elhatározták, hogy törpe vízmüvet létesítenek. Büszkék arra, hogy a 1*2 család községfejlesztési hozzájárulása nyomán néhány év alatt megoldották a falu teljes villamosítását, a járdaépítést és művelődési házat is emeltek. A törpe vízmű tetemes ösz- szeget igényel, amit községfejlesztési hozzájárulásból évenként törlesztenek. A lakosság, tanáeskörzeti megbeszéléseken általában szívesen fogadta az építési tervet, s vállalta a víz bevezetési költségeit a lakásokba. A vízmű terveit már készítik, s bíznak abban, hogy jelentős társadalmi munkával is segítve, jövőre megkezdhetik az építkezést. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik ssrretr't édesanyánk, nagymamánk ÖZV. PIOSZEGHV GYULA:*: temetésin részt Tettek, s fájda munkát enyhíteni Igyekeztek. Gyászold család | ««391) í A megyei átlag alatt a lakosságszolgáltatás
