Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
Ma forradalmi tett az, hogy ki hogyan dolgozik a köz javára és boldogulására Biszku Béla elvtárs beszéde az ibrányi Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén Mint arról a Kelet-Magyaror- szág szombati számában hírt adtunk, kedves vendéget fogadtak Ibrányban. Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gombás Sándor elvtársnak, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága titkárának, dr. Fekszi Istvánnak, a megyei tanács vb elnökének, Barczi Gyulának, az MSZMP Nyíregyházi Járási Bizottsága első titkárának és Vincze Józsefnek, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnökének a társaságában részt vett a Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén, melyre a Hámán Kató Művelődési Házban került sor. A. Központi Bizottság titkára nem először látogatott Ib- rányba. Itt volt 1961-ben is, amikor a parasztság a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntött. Beszédet mondott e helyen az emberekhez. Jól ismerik, s így mint kedves ismerőst üdvözölték. Alig fél óra alatt zsúfolásig megtelt a terem, megkezdődött a gyűlés. A vezetőség beszámolóját Kormány Ferenc, — aki a múlt év szeptembere óta a Petőfi Tsz elnöke — ismertette. Elmondta, hogy nincs sok dicsekedni Való, s ezért a tagság sem elégedett. Hozzáfűzte azt is, hogy a múlt esztendőben a prémiummal és a természetbeni juttatásokkal együtt az egy munkaegység értéke meghaladta a 31 forintot. De ez a szám önmagában keveset mond különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet az 1964. évet több mint 500 000 forintos mérleghiánnyal zárta. Ennek oka volt az aszályos idő? járáson kívül a vezetés, a munkaszervezés gyengesége is. Az említett hibák már a kor rabbi években is jelentkeztek. Következményei viszont a múlt esztendőben csúcsosodtak ki, amikor is csaknem 8 hónapon keresztül egyenetlenkédés uralkodott a vezetőség tagjai között. Nem érvényesült a kollektív vezetés, elmulasztották az ellenőrzést, kevés gondot fordítottak a munka helyss megszervezésére. Emiatt sem az állattenyésztésben, sem a növénytermesztésben nem érték el a tervezett eredményt, s nem teljesítették az áruértékesítési tervet sem. Nehéz dolga volt az új vezetőségnek, amely a múlt év szeptemberében került a szövetkezet élére. A betakarítás nagy munkája közben próbálta az új vezetés jó irányába fordítani a tsz-tagság sorsát. A közösség kamráját azonban most már csak azzal lehetett megrakni, amit megtermeltek, s ez nem volt sok. Ha a növénytermesztésben már nem is lehetett lényegesen javítani a helyzetet, az új vezetőség 4 hónapos működése alatt jó eredmények születtek az állat- tenyésztésben, az áruértékesítésben. Csökkentették a sertés- hizlalás határidejét, növelték az almaexport arányát, sikeresen értékesítették a terven felül termelt babot, s egyéb intézkedésekkel is hozzájárultak a tsz jövedelmének növekedéséhez. A megtett intézkedések azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a több esztendős aszályt, a korábbi vezetés mulasztásaiból, a hanyag munkából származó károkat ellensúlyozni tudják. Az idei és az elkövetkezendő évek feladata, hogy a vezetés egységesen, a tagsággal összeforrva szigorú rendet és fegyemet valósítson meg a munkában, s a gazdaságosság elvét követve számolja fel a mérleghiányt, valósítsa lületesség, s az ezekbői eredő kár. A két beszámolót hozzászólások követték, majd Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Biszku elvtárs bevezető szavaiban utalt az elhangzott beszámolókra és felszólalásokra, amelyekből látható volt, milyen gondok nehezítik a tsz-tagság és vezetőinek munkáját. Hangsúlyozta, hogy a hallottak ellenére sincs ok a borúlátásra és utalt arra. honnan indult az ibrányi Petőfi Tsz. Elmondotta, hogy a szövetkezetnek több mint 80 tagja korábban nem rendelkezett földdel. 115 tsz- tagnak alig 1-3 hold földje volt és kevesen voltak, akik 5—10 holddal léptek be a tsz-be. — Tudom — mondotta —, hogy a szövetkezet földterülete nem Biszku elvtárs a beszéd ét mondja. Az elnökségben: Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizo ttságának titkára. Kormány F erenc, a tsz elnöke, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke és Vincze József, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnöke látható. s felvetette azt a gondolatot is, hogy a jövő megalapozása érdekében érdemes lett volna meggondolni: kiosszanak-e előre mindent. . Ezek után megjegyezte Biszku elvtárs, hogy a közgyűlési beszámolóban kevés szó esétt az idei tervfeladatokról. Erőteljesen aláhúzta a vezetőknek azt a kötelességét hogy időben tájékoztassák a tagságot tennivalóikról, s arról, hogy jó munkájuk eredményeként mit várhatnak. Majd említést tett a kormány végrehajtott és tervezett felvásárlási árkorrekcióiról, s hangsúlyozta: a kormány- intézkedések fontosak, segíthetnek, de hogy mindennek mi a hatása, az elsősorban a szövetkezet vezetőinek, tagságának összeforrott munkáján múlik. Aláhúzta: az egyetlen értékmérő a közösség részére végzett munka. — Ha a forradalomhoz való hűséget — mondotta — azzal mérjük, hogy ki hogyan dőlgozik a köz javára és boldogulására. Ha á földeken végzett munka a forradalmi tett. Biszku elvtárs ezek után szólott a demokrácia elvének helyes értelmezéséről és alkalmazásáról. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokráciához a rend és a fegyelem is hozzátartozik és ez azt jelenti, hogy amikor egy határozat a tagság véleményének figyelembe vétele után megszületett, nincs helye a fecsegésnek, a locsogásnak. a határozatot fegyelmezetten pontosan végre kell hajtani. Kifejezte a párt és a korARCOK, EMBEREK A pesti fiú — Naményban A közgyűlés résztvevői Biszku elvtárs beszédét hallgatják Hammel József felvételei 1965. február 21. mány elhatározását, hogy a jövőben is támogatja a szövetkezetek fejlesztését. Hangsúlyozta ' hogy a szövetkezetek tagjaitól, vezetőitől viszont azt kéri a párt és kormány, hogv csökkentsék termékeik előállítási költségeit, javítsák a gazdaságosságot, ne tűrjék a pazarlást, Biszku elvtárs tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit, aktuális külpolitikai kérdésekről, majd részletesen szólott azokról a gazdasági feladatokról, amelyek az országgyűlés napirendjét} szerepeltek. Felszólalása végén Biszku elvtárs ismét visszatért a szövetkezeti ellenőrző bizottság beszámolójára. Utalt a jelentésre, amelyből kitűnt, hogy egyesek hozzányúlnak a szövetkezeti vagyonhoz, hangsúlyozta, hogy aki a közösségéhez nyúl, saját magát károsítja meg. A közösség tagjainak nem szabad elnézni. megengedni, hogy emiatt lassabban boldoguljanak. Befejezésül elmondottá, hogy az ibrányi Petőfi Tsz-be — mini a tagok is elmondották — i talaljviszonyok hefn rosszak, a »'ezetés is változott. — Most az a feladat — mondotta —. hogy jó munkával. sikeresen végezzék el a tavaszi tennivalókat, s összefogással biztosítsák évi munkájuk jó eredményeit. Végül kifejezte . azt. a reményét, hogy legközelebbi -látogatása alkalmával minden ibrányi tsz-ben jók lesznek az eredmények, elégedett lesz a tagság. Farkas Kálmán okok gátolják a szövetkezet erősödését. Hangsúlyozta, hogy a vezetőknek meg kell tanulniuk a nagyüzem vezetését s okúlniok kell a korábban elkövetett hibákból. Felhívta a fijak még? — Elhiszem, hogy nem tipikus az esetem. Kevés nagyvárosi fiatal hagyja el a színek, a... fény, az események tarkaságát. Én elhagytam. És teljesen elégedett vagyok. Vagyis többesszámban kell mondanom; feleségem is pesti lány volt. Jól érzi magát itt velem. Könyvelő. A gyakori mosoly külön ízt ad beszédének. — Tehát nem hiányzik a „Nagykörút?” — Tisztelhetjük innen is Budapestet, mint az ország fővárosát, de a magunk érzését sem hagyhatjuk tiszteletlenül. Évente lcétszer-háromszor meglátogatjuk szüleinket. Legutóbb mikor voltunk, örültek, hogy jól, egészségesen vagyunk a feleségemmel. Az elmúlt esztendőre negyvennyolc forintot terveztek a szövetkezetben egy munkaegységre, és ötvenegy forint lett belőle. Zentai Gyulának már köze volt hozzá. A. B Van abban valami különös melegség, ahogy jelenléte nélkül is szólnak róla az emberek. Mármint Zentai Gyuláról, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronómusáról. Elő is kerítik a tanyaközpontból. Pesti fiú, egy vidéki tsz-ben! — Miért? Talán hihetetlen, hogy szüleim, valamennyi ismert ősöm tősgyökeres fővárosi. én meg... itt vagyok? Homlokát ráncolja. Nevet. — Hogyan történt? — Nincs különösebb esete. Szorgalmasan tanultam. Tudtom mindig a leckémet. Agráregyetemre kerültem. Mérnök lettem. — És vidékre jött... * — Miért ne. Bújtam volna be valamelyik hivatalba? Persze, nem azért mondom így, mért aki azt teszi, azt talán megvetem. A fő az, hogy célja legyen az embernek. Különben is, a magam részéről mondva, szeretem a tágasságot. Kamasz koromban gyakran barangoltam a budai térségeken. Meg, ' ha az időm úgy hozta, a piacokon. Ez utóbbi alkalmakkor tűnődve tudtam elnézni a városi asszonyok szatyraiba kerülő, vidékről származó árukat. Hogy származnak? Hogy nőnek? Hogy teremnek? Kérdezgettem magamtól... Mit mondBiszku elvtárs Barczi Gyulának, az MSZMP Nyíregyházi JáraSi Bizottsága elst titkárának társaságában Kormány Ferenccel, az ibrányi Petőfi Tsz elnökével beszélget gyeimet arra, hogy az ibrányi Petőfi Tsz-ben- is félre kell ten-' ni minden rokoni, kiscsoporti érdekeket, mindezeket alá kell rendelni az egész közösség, a szövetkezeti tagság közös érdekeinek. Utalt arra, hogy bár növekedett a közös vagyon, s az összjövedelem, még mindig szép számban vannak a szövetkezetben olyan tagok, akiknek a jövedelme nem haladja meg az 5000 forintot. Lényeges feladatként hangsúlyozta a munkaegység értékének növelését, nagy, de ahhoz bőségesen elegendő, hogy jövedelmezően és a tagság megélégedésére gazdálkodjanak. A szövetkezet 1963-ban 4,5 millió forint állami' hitelt kapott. Most a tagság és a vezetőség kezében van a lehetőség, hogy jó munkával a jól gazdálkodó szöyetkezetsk színvonalára emelkedjenek, s ezek után egyesüljenek más, jobban gazdálkodó szövetkezettel. A továbbiakban Biszku elvtárs elemezte, hogy milyen meg a terv teljesítésének feltételeit, s a tagsággal együtt jobb munkával teremtse meg a közös boldogulás feltételeit. A beszámoló után az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a zárszámadó közgyűlés résztvevőinek a bizottság 4 hónapos működéséről. Elmondotta, hogy 7 vizsgálatot folytattak, s tapasztalataik azt bizonyítják, hogy nem megfe- , lelő a szövetkezeti vagyon védelme, sok a gondatlanság, fe-
