Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

Szalagszeren javítják az erőgépeket a gépállomások 577 gépet átadnak a termelőszövetkezeteknek gazdasági és kulturális ered­ményeinkről. Az ünnepre forgalomba ke­rülő műveken kívül a könyv­kiadók az év folyamán számos olyan kötetet is megjelentetnek, amelyek ugyancsak az évfor­duló jelentőségét méltatják. Jőnéhány régebbi — időköz­ben teljesen elfogyott — könyvsiker újabb kiadásban kerül az olvasók kezébe; pél­dául Darvas József: „Város az ingoványon”, Karinthy Ferenc: „Budapesti tavasz", Németh László: „Égető Eszter”, Szabó Pál: „Uj föld” és Veres Petet: „Számadás” című műve. A mezőgazdasági könyvhónap eddigi mérlege: 300 ezer forint értékű szakkönyv talált gazdára Szabolcsban Még tél van, „pihen” a ha­tár, de a falvakban mindjob­ban előtérbe kerül a sikeres ta­vaszi munka indítása. A leg­utóbbi országgyűlésen elhang­zott: idén a mezőgazdaságban is tovább kell fokozni a jó munkát, a termelési eredmé­nyeket. Ehhez pedig elengedhe­tetlen a kifogástalan gépek ha­da. az eddig használtaknak a megjavítása, üzemképessé téte­le. Erről kértünk interjút Fa­zekas Pétertől, a Gépállomások Megyei Igazgatósága főmérnö­kétől. — Hány erőgép kerül téli javításra, s milyen eredmény várható? — Főjavítást, folyó és ma­gasabb fokú karbantartást gépállomásaink 454 saját és 608 tsz-erőgépen végeznek no­vembertől március 15-ig. Az eredményességet az eddigi ta­pasztalatok hasznosításával növeljük, vagyis: részegységes szalagszerű javítás történik. Ezenbelül két körzetesítést szerveztünk. Az elsőbe tarto­zik: Tiszavasvári, Nyírtelek, Nagyhalász, Nagykálló, lánc- taplas, UE—28, D4—K, Utos, MTZ, T—28, K—25, 3011-es Ze- tor és Szuper Zetor típusú gé­pek javításával. A többiek ve­gyes gyártmányúak javításával foglalkoznak, éspedig egyszerre egy fajtával, s ha azzal végez­nek, akkor állnak át más típus javítására. így az erő nem for- gácsolódik szét, a folyamatosság biztosított. Mutatja az ered­ményt, hogy a téli javítás je­lenleg 80 százalékban van el­végezve. — Hogyan sikerül le­küzdeni a tapasztalható anyag, alkatrészellátás nehézségeit? — Sajnos, ez a szinte márt krónikussá vált probléma érez­hetően befolyásolja, nehezíti a javítás ütemét. Kezdjük megta­nulni, hogy gépállomásaink sa­ját maguk segítsenek a bajon. Minden arra alkalmas alkat­részt felújítanak, vagy házilag készítenek helyette másikat — Van azonban olyan alkat­rész, amelynek sem helyszíni felújítása, sem pótlása nem lehetséges. Ilyenek a fogaskere­kek, csapágyak. A gépállomá­sok igyekeznek ezeket is min­den lehető módon beszerezni. — Az eddigi eredmény bíz­tató arra, hogy a tavaszi, nyá­ri mezőgazdasági munkában nélkülözhetetlen erőgépeket március 15-i határidőre kija­vítják gépállomásaink. Kivéve A burgonyatermelésről tár­gyalt szerdal ülésén a Nyír­egyházi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A megyei termelésnek több, mint egynegyed ré­szét teszi a járásban ter­melt burgonya. Az elmúlt években valame­lyest csökkent „ vetésterülete, s tavaly elsősorban a tartós aszály miatt a hozam is gyen­ge volt. A jelentás részletese.', elemezte a termelésben ta­pasztalt hibákat es foglalko­zott a burgonya hozamának növelésével összefüggő felada­tokkal. Megállapodtak abban, hogy a burgonyát a járásban kiemelt növényként keze­lik és ennek megfelelően nagyobb gondot fordíta­nak a vetőgítmókra, az ültetésre, a növényápolás­ra, védekezésre és betaka­rításra. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy az idén lobban fel­készültek a burgcmyaterme- Wsre, mint tavalyi Nagyobb esetleg azt a néhányat, amely­hez a szükséges alkatrész pil­lanatnyilag semmilyen módon sem szerezhető be. A2 Ilyen gépek száma azonban elenyé­szően kevés lesz, s lehet, hogy csak kis ideig esnek ki a mun­kából, mert ha a hiányzó al­katrészük előkerül, azonnal üzemképessé teszik az állomá­sok. — Mi a helyzet a mun­kagépeknél? — A tavaszi-nyári munkák­ban igénybe vehető munkagé­pek javítási határideje ugyan­csak március 15. Itt nincs sem­mi különösebb fennakadás. — A tsz-ek zömmel meghaj- tásos és kisebb mértékben von- tatós munkagépeket adnak be javításra, aratógépeket, járva silózót, vetőgépeket, pótkocsi­kat. Javítsuk tervszerűen ha­lad. — Hol tart a gépállo­mások javítóállomások­ká való szervezése, a gépek átadása? I — F. M. rendelet alapján Szabolcs-Szatmárban is megin­dult ez a folyamat. A rendsze­rességet azonban itt sem sza- ban szem elől téveszteni. — 1964 első fél évében 203 darab erőgépet kaptak meg a termelőszövetkezetek a hozzá­való munkagépekkel a tisza­vasvári és a Tyukodl Gépállo­mástól. Ezek azóta át is szer­A megyei tanács vb. me­zőgazdasági osztálya szervezé­sében szerdán tanácskozást tartottak Nyíregyházán a mezőgazdasági bemutató üze­mek munkájáról, idei felada­tairól. A megbeszélésen részt vettek a Földművelésügyi Mi­nisztérium, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a járási tanácsok és a bemuta­tó gazdaságok képviselői. A bemutató gazdaságoknak — állapították meg a tanács­kozáson — továbbra is leg­főbb feladatuk az alapvető termelési módszerek általá­nossá tétele, a fejlett tech­nika megismertetése. A me­gyében évenként eddig mind területet szórtak meg istálló­trágyával. A vetőmag csaknem mindenütt biztosítva van. A burgonyaprizmák jól teleltek. Tekintve, hogy az árrendezés kedvezőén hat a termelésre, a háztáji és közös művelés alatt álló földekből előrelátha­tólag mintegy 19 000 hol­dat vetnek be. Töreked­nek arra, hogy április végére mindenütt földbe kerüljön a mag. A tavalyinál nagyobb területen ültetnek tarlóba is burgonyát. Az öntözést kb 1200 hold­ra terjesztik ki. Holdan­ként három mázsa vegyes műtrágyát használnak fel. Igyekeznek annak eléré­sére, hogy megfelelő tala­jokba kerül ion a burgo­nya. A növényápolári munkák idő­ben és jó minőségben való el­végzése mellett, szervezetten védekeznek a növényi kárte­vők ellen. E célból javasolja a végrehajtó bizottság, hogy ja háztáji burgonyákat is lehető­ségek szerint nagy tömbökbe vessék, mert akkor könnyebb a védekezés. veződtek gépjavító állomások­ká. — Ez év első felében 577 gép kerül átadásra tsz-eknek. Az igényt, vagyis a kihelyezéseket még az ősz folyamán felmér­tük a járási tanácsok mező- gazdasági osztályaival. Ennek alapján történik a gépek át­adása. Az ezzel kapcsolatos ér­tékelések február 16-án meg is kezdődtek. A tavaszi munkák­ban részt vevő gépek kihelye­zését március hónapban sze­retnénk lebonyolítani. Ez év­ben a fehérgyarmati, kisvárdai, mátészalkai, nagvkállói nyír- madai, nyírbátori, nyírteleki és a tiszaszalkai gépállomások­ról kapják az 577 gépet a tsz- ek. Természetesen teljesen ki­javított, használható állapot­ban. S ezek a volt gépállomások július 1-től kimondottan gép­javító állomásokká alakulnak át. Parkjukban egyelőre csak annyi gép marad, amennyi a körzetükhöz tartozó, még gyen­ge tsz-ek igényének kielégíté­sére kell. Az átadásra váró gépek ér­tékelését március 12-re fejezik be a kijelölt bizottságok. Ezek­nek a gépeknek a javítása már 95 százalékban van elvé­gezve. A többi gépeket, ame­lyek a tavaszi munkákban nem közvetlen érintettek, jú­nius 30-ig veszik állományuk­ba az igénylő közös gazdasá­gok. Természetesen azokat is teljesen üzemképesen adjuk számában, mind a gazdaságok kijelölésében igen nagy volt a változás a bemutató üze­meknél. Ez kedvezőtlen hatás­sal volt a jó módszerek elter­jesztésére. 1963-ban 52 alka­lommal, két és fél ezer tsz- tag és szakvezető részvételé­vel rendeztek bemutatót a növény- és a gyümölcster­mesztés, valamint az állatte­nyésztés ágazataiban. Tavaly mintegy ezerrel nőtt a rész­vevők száma. A rátában többen felvetet­ték, hogy egy-egy gazdaság a termelés minden területén nem képes maradéktalanul olyan eredményeket bemutat­ni, módszereket adni, ame­lyek jobbak mint más gazda­ságokban. Éppen ezért szor­galmazták, hogy a járáson­ként legalább egy általános bemutatóüzem — tsz, vagy állami gazdaság — mellett szervezzenek rendszeres láto­gatásokat ott, ahol egyes spe­ciális termelési, állattenyész­tési ágakban a legkiemelke­dőbb eredmények vannak. Könyvkiadásunk is készül a felszabadulás méltó megünnep­lésére. A szép számban megje­lenő jubileumi kiadványok kö­zül kiemelkedik a „Tavasz Ma­gyarországon” című antológia, amely a Szépirodalmi Kiadó gondozásában lát napvilágot. A kötet — Illés Lajos szerkeszté­sében — két évtized magyar lírájának rangos válogatása lesz. A benne „felvonuló” 67 költő öt nemzedéket képvisel. Közöttük megtaláljuk az egy­kori nyugatosok ma élő képvi­selőit s napjaink legtehetsége­sebb fiatal költőit egyaránt. A tavaszi könyvpiac másik nagy sikerének ígérkezik az Illés Endre szerkesztette novella-an­tológia: 1945 utáni irodalmunk ötven kiemelkedő írásának fog­lalata. A kötet címe: „A meg­nőtt élet”. Előreláthatólag áp­rilis elején hagyja el a nyom­dát A Kossuth Kiadónál is több jubileumi könyvön dolgoznak. Díszes kivitelezésben készül a „Magyarország 1965” című al­bum, amely gazdag művészi fo­tóanyaggal szemléltetve mutat­ja be felszabadulás utáni éle tünket. Érdekes, izgalmas, egyéni hangú visszaemlékezése­ket fog csokorba a „Szabadság hajnalán”, az egykori harci események krónikája. „Húsz év” címmel tanulmánykötetet adnak közre megváltozott poli­tikai és társadalmi életünkről, A nyári vakáció idején fe­hér tányérsapkás fiúk, lányok tűntek fel Nyíregyháza utcáin. Különösen a forgalmas szerdai, szombati napokon sokat segí­tettek közlekedési rendőreink­nek. Figyelmeztették a sza­bálytalanul közlekedő gyalogo­sokat, gépjárműveket, féltő gonddal vigyáztak elsősorban a gyerekek és a felnőttek testi épségére. Dicsérni lehet a megyei rend­őrfőkapitányság közlekedésren­dészeti osztályának kezdemé­nyezését. hogy létrehozta a megye első KRESZ-őrsét. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben hazánk­ban több, mint húszezer közlekedési baleset történt. A már hagyományossá vált februári, mezőgazdasági könyvhónap ezúttal is komoly eredményt hoz a megyében. Megnyitása óta a vásárosna- ményi járás 22 termelőszövet­kezete 43 ezer forintért vásá­rolt termelést Segítő szak­könyveket. A vásárlási listát termelési érdeklődésüknek megfelelően állították össze. A nyírbátori járás közös gazda­ságai 50 ezer forintot szántak szakkönyvtáruk gyarapításira. Nem kevésbé érdeklődnek a s durván számítva min­den huszadik halállal vég­ződött. Igen sok — a szabályokat ke­vésbé ismerő, — gyermek és idős ember szerepel az áldoza­tok között. A KRESZ paragra­fusok ismertetésében, megtar­tásában sokat segíthetnek az úttörők. Az 5. számú általános is­kolában már megalakult a „törzs”, s a KRESZ-őrsbe huszonnyolcán kérték fel­vételűket. Hetente egyszer szervezettsze­rű oktatásban vesznek részt. A nyári szünidő alatt már ők is ott lesznek a közlekedési rend­Fi lm hírek Roger Vadim francia ren­dező filmsorozatot akar ké­szíteni a Nagy Októberi Szo­ciálist» Forradalomról. Mun­katársul felkérte Eizenstein segédjét, M. Svejcert. Francois Reichenbach ren­dező, akit „Amerika egy fra" dia szemével” cfmű filmj'' tett ismertté, hat hónapja Mexikóban dolgozik. Üj film je a mexikói törtérielemrő tavasszal lesz készen. Anna Magnani me.Jhívást kapott Charles Aznavourtól hogy vállal ia el a női fősze­repet a francia ellené’lúr mozgalomnak szentelt .,V< rös plakát” című filmben (e" a címe Aragon égjük ve-se nek is). A rendezést Armand Gatti végezné. Moszkva egyik stúdiójában új filmet forgatnak Leninről. Címe: itA jégsivatagón ét”. A film az 1906—1907 évek történetét dolgozza fel. ami­kor Lenin finnországi szám­űzetésben élt. tsz-tagok is, elsősorban a ház­táji termeléssel foglalkozó iro­dalomra. Különösen kedvelt a Minden napra égy tanács cí­mű, díjnyertes könyv, amely a háztáji baromfinevelés idő­szerű kérdéseivel foglakozik. A könyvhónap eddigi me­gyei eredménye — nem teljes adatok alapján — több mint 300 ezer forint értékben ke­rült újabb mezőgazdasági tár­gyú irodalom a legilletékeseb- bekhez. őrök mellett. Feladatukról ők maguk Vallanak. A legutóbbi Oktatáson papírra vetétték el­képzeléseiket. Érdemes néhá­nyat kiragadni közülük. „Egyik nyáron az öcsémet baleset érte, — írja Horváth Mária VII. osztályos tanuló _, sajnos, nem ő az egyedüli ál­dozat Rájöttem, nem elég, ha én tudom a KRESZ-t, azt má­soknak ia ismerniük kell. Amit itt tanulok, tovább fogom ad­ni. A nyároh ügyelek a gyére­kek és a felnőttek helyes köz­lekedésére, hogy senkit ne ér­jen baleset. Hiszen mindenkit hazavámak.” Tóth Erzsébet kerékpárral igyekezett hazafelé, amikor egy teherkocsi elgázolta. Csak más­nap a kórházban tért magú­hoz. Kisebb fokú agyrázkódást szenvedett, Talán éppen ez a tragikus eset volt a mozgatórugója annak az el­határozásnak, hogy ő is a KRESZ-órs tagja legyen és oktasson a szabályokra. „Véleményem szerint, — vallja Puskás Margit —, a köz­lekedésben nincs két tábor: gépjárművezető és gyalogos. Hiszen a gépjárművezető egyik pillanatban a volán mellett ül, a másikban már gyalogos. He­lyes lenne, ha az autósok gya­logos, a gj'alogosok pedig autós fejjel gondolkodnának. Keve­sebb lenne a nézeteltérés és a baleset”. Az őrs tagjai felnőttes ko­molysággal készülnek a nyár­ra. Segíteni akarnak társaikon, a felnőtteken. Jó kezdeménye­zés, de kár, hogy csak huszon­nyolcán vannak. 0>f) 1965, február U. Ismerkedés a zenével, a hangszerekkel, a Nyíregyházi Állami Zeneiskolában. Hammel József felv. Asztalos Bálint Megyei tanácskozás a bemutató gazdaságok munkájáról Különös gondot fordítanak a burgonyatermelésre a nyíregyházi járásban Mindenkit hazavárnak... „Baleset érte az öcsémet** — Akit elgázolt egy gépkocsi KRESZ-őrs úttörőkből Felszabadulás utáni életűnk versben, novellában, fotókon A könyvkiadók jubileumi kötetei

Next

/
Thumbnails
Contents