Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

4 munkaügyi döntőbizottság gyakorlatából Túlóra, pontatlan adminisztráció A Nyíregyházi Közös Egyez­tető Bizottság — amely az év végén megszűnt és átadta he­lyét a munkaügyi döntőbi­zottságnak — 1964. decembe­rében két panaszos ügy záró­tárgyalását végezte el. A Tokaj hegyaljai Állami Pincegazdaság sóstói üzem­egységének dolgozói panaszol, ták, hogy a túlórájukért ko­rábban kifizetett pénzössze­get utólag — szerintük — jogtalanul levonták. Az egyez­tető bizottsági tárgyaláson a gazdaság bebizonyította, hogy a levonás jogos volt, annál is inkább, mert egyesek napi 25—26 órára is kértek bért. A bizottság elmarasztalta a gazdaság vezetőit az ellenőr­zés lazasága, a pontatlan ad­minisztráció miatt. A másik panaszos ügy záró­tárgyalása a panaszttevő dol­gozó igazával végződött. Az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 3 számú telepéről, a 110. számú Iparitanuló-iskola üzemi konyhájáról elbocsá­tották M. I-nét, azzal az in­dokkal, hogy alkalmatlan a munka ellátására. „A kartárs­nő kivonja magát a munka alól és csak a könnyebb mű­szakban dolgozik, megrögzött üzemi tolvaj” — írja róla a vállalat debreceni igazgatója a nyíregyházi telepvezető tájé­koztatása alapján. Az egyeztető bizottság meg­vizsgálta az ügyet, kihall­gatta az érdekelteket, tanú­kat. A telepvezető a vádak közül egyiket sem tudta bizo­nyítani. Tanúskodó munkatár­sai pedig a vádak ellenkező­jét állították M. I-néről. Az egyeztető bizottság a bi­zonyítékok alapján M. , I-né munkaviszonyát visszaáll/ $ tta és a kiesett csaknem két he­tet munkában eltöltöttnek minősitette. Az ügy azonban ezzel nem zárult le. Sz. Sz. LEVELEZŐNK ÍRJA: Apák találkozója Szerdán este a kisvárdai IV. sz. általános iskolában szülői értekezletet tartottak az apák részére. Ez volt az első kísérlet a községben ar­ra, hogy az édesapákkal is íj megbeszéljék a pedagógusok a gyermekekkel kapcsolatos j iskolai és családi nevelési I problémákat Az érdeklődés, | a megjelentek száma minden várakozást felülmúlt, az is­kola nagyterme megtelt édesapákkal. Cikkünk nyomán: Intézkedett a Sütőipari Vállalat A Kelet-Magyarország cikkben foglalkozott Záhony lakosságának kenyér és péksütemény ellátása prob­lémájával. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat „ cikk nyomán azonnal megtette a szükséges intézkedéseket Tekintettel arra, hogy a záhonyi üzem — a cikkben is megállapított — elavult­sága és szakemberhiánya miatt süteménytermelést nem folytat ezért a válla­lat igazgatója elrendelte, hogy a kisvárdai t üzemből úgy történjen a szállítás, hogy a péksütemény a bolt- nyitáskor Záhonyban le­gyen. A szállítási problé­mák is megoldódtak, mert a Sütőipari Vállalat a lo­vaskocsi helyett, gépkocsit bocsátott a kisvárdai üzem rendelkezésére. Megyei Tanács VB. Ipari Osztálya Sándor József, osztályvezető Az édesapák részére tar­tandó szülői értekezletek gondolatát „ járási nőtanács vetette fel. Az első sikeres szülői értekezlet azt iga­zolta, hogy a kísérlet be­vált Kisvárdán is. Ezért úgy határoztak, hogy a község többi általános Iskolájában is megrendezik az apák ta­lálkozóját Kocsis Lászlóné Rekord a Ssatereiscsi Cnboi^j'áritan Újítással, olcsóbban, több cukorrépa Megyénk vasútállomásain még sok helyen láthatunk cukorrépaprizmákat. Közös gazdaságaink 13 715 kataszt- rális holdon termeltek cukor­répát, melynek termését de­cember 1-ig valamennyi tsz átadta. Az elmúlt év rekordot je­lent a Szerencsi Cukorgyár­nak. A mintegy 38 és fél ezer vagon cukorrépából megyénk 16 400 vagonnal szállított. A tapasztalat szerint nagyüze­A fáraó gyöngyétől a mexikói ekevasig Amulettek és talizmánok — „Isten“ kardja — Sándor cár fegyvere — Kezdetleges szerszámok meteorvasból A legtöbb tudós álláspontja szerint a vaskorszak előtti idők emberének vas eszközei­hez a világűrből idekerült koz­mikus vasdarabok — meteo­ritok — szolgáltatták az alap­anyagot. A vasmeteoritokat — tudományos nevükön: szideri- teket — már a csiszolt kőkor­szak primitív eszközeivel is megmunkálhatták, reszelhet­ték, kovácsolhatták. Honnan származott Attila kardja? Régészeti leletek bizonyít­ják, hogy Egyiptomban még a dinasztiák előtti idők (i. e. IV. évezred) uralkodói vasgyön­gyöket viseltek. A gerzehi ásatásoknál kilenc gyöngyöt találtak, erősen oxidált álla­potban, 7,5 százalék nikkel tartalommal, ami csaknem azonos a vasmeteori tok Ismert nikkeltartalmával. (A vasol­vasztás tudományát csak az Állattenyésztési tanácsok: A takarmánytápok szakszerű etetése A keveréktakarmányok 10 —30 féle anyagból tevődnek össze. A különféle alapanyagok üzikai és kémiai tulajdonságai egymástól eltérőek. A baromfi­tápok egyik fő alkotó része a kukorica (45—60 százalékban.) A kukorica szemesen igen jól tárolható, de megőrölve hamar avasodik. dohosodik. Az álla­ti fehérjék, amelyek különböző zsírtartalommal kerülnek ke­verésre, ugyancsak könnyen a asodnak. Az avasodást elő- b gítik a tápokba kevert ásva- n 1 anyagok és nyomelemek ( as, mangán, cink, réz stb.) A keverékekben végbemenő ké­miai folyamatok következtéber az egyes anyagok károsodás: s ten vednek, a vitaminok el­omlása meggyorsul és a ta­karmány tápértéke ezáltal lé­nyegesen csökken. meink szívesen foglalkozna t a cukorrépa termelésével. Több szövetkezetben kétszáz mázsa fölé emelték a holdan- kénti termésátlagot. Ez évben a megyében is­mét több mint 13 ezer hí­don termelnek szerződ... e, cukorrépát. Eddig a tervezett területnek ' mintegy har­minc százalékára kötöttek szerződést a tsz-ek. A nyíregy­házi járásban ez jóval a me­gyei átlag felett van: megha­ladja a 60 százalékot. A szerződéskötésekben álta­lában a tavaly kiváló ered­ményeket elérő tsz-ek járnak elől. Már most gondolkoznak azon Is, hogyan tehetnék még gazdaságosabbá a ter­melést. A nyíregyházi Dózsa Tsz-ben Bagi Ferenc főagro- nómus — aki megyénkben először Rakamazon vezette be a cukorrépe szemenkénti vetését— már beszerzett egy speciális szemenkénti vetőgé­pet, amellyel a tapasztalatok szerint holdanként 5—600 fo­rint megtakarítást lehet elér­ni. mivel kisebb a magszük­séglet és a növényápolás is egyszerűbb. M. S. mellett, az állati szervezetben hiánybetegségek kifejlődését segíti elő. Az elkerülhetetlen hígítás esetén gondoskodni kell kellő mennyiségű ásványi anyag, vitaminpótlásáról. Célszerű a keveréktakarmá­nyokat az állatokkal szárazon etetni. Nedvesítés esetén a keverékben lévő vas, mangán, réz, cink stb. fokozzák a bom­lást, ami az állatok megbete­gedését segíti elő. A betegség forrása lehet az alomba kiszó­ródott és ott erjedésnek indult takarmány, a tisztaság elha­nyagolása és a rosszul tárolt keverék is. Csak fokozatosan Takarmányváltoztatás — pl. indító csibetápról nevelő csi­betápra való áttérés esetén — csak fokozatosan 3—5 nap alatt szabad végrehajtani. Az illatok megszokják a keverék­takarmány szemcsenagyságát, szagát, ízét és színét, és ha minden átmenet nélkül változ­tatunk, sokszor jóvátehetetlen hibát követünk el — különösen tenyészállomány esetén. Nagyon fontos, hogy a ren­delkezésünkre álló takarmányt az előírásoknak megfelelően tároljuk. A takarmányraktár legyen száraz, hézagmentes pa­dozatú, jól fertőtleníthető, köz­vetlen napfénytől védett és jól szellőztethető. Petes János, a Baromfikeltető Vállalat igazgatója A keveréket frissen kell etetni A keveréktakarmány eltart­hatóságának fokozása érdeké­ben, az oxidációs folyamatok fékezésére, és e változások élettani hatásának mérséklésé­re a Phylaxía antioxidánst Hí­zott a forgalomba. Az antioxi- dáns csökkenti ugyan, de tel­jesen megszüntetni nem képes a bomlási folyamatot. A keve- réktakarmány tehát még így is könnyen romló, fokozatosan értékét vesztő (1—2 hónap alatt) anyag, melyet ezért fris­sen, a legrövidebb időn belül < álszerű feletetni. A keverék t ikarmt ny értékveszteség nél- ;ül egy hónapnál tovább nem tárolható. Szárazon egészségesebb A baromfi keveréktakar- irányokat kizárólag tisztáp, hi­g'tás nélkül adagoljuk. Min­dennemű hígítás, kiegészítés, a belterjes zárt tartási viszonyok Mezőnaydasáqi szakhemutalók A mezőgazdaság bemutató üzemei termelési tervükkel együtt most készítik el a ta­pasztalatcserék és a szakmai bemutatók idei programját. A bemutató gazdaságok tervében az idén 13 főbb témakör szere­pel. Több, már régebben gé­pesített termelőszövetkezetben mutatják be, hogy kell a leg­ésszerűbben és gazdaságosab­ban létrehozni a szövetkezeti gépudvart, felszerelni és üze­meltetni a gépkarbantartó mű­helyt. Az eddiginél több be­mutatón és tapasztalatcserén ismertetik majd az üzemszer­vezés újabo módszereit, ezek közül is főleg az önköltségszá­mítást, valamint a termelés és értékesítés gazdaságosságának vizsgálatát. i. sz. első évezred derekán is­merték meg Közel-Keleten.) Az i. e. 2050 körüli időkből származik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteor­vasból készült: a XI. dinasztia korából származó amulett A neolit korszak embere az „égből” gyakran a szeme lát­tára lehulló izzó, füstölgő me­teoritet mágikus, természetfe­letti tulajdonságokkal ruházta fel, amely bűvös fegyverek, amulettek, csodatévő szerszá­mok készítésére alkalmas. E korai időkben a vas becsesebb volt, mint az arany, amelynek birtoklásáért később emberek milliói pusztultak el. Ebben az időben a vas lehetett az igazi „királyi” fém, mint ezt a híres Tutankhamen fáraó sírjának vaspengéjű tőre is bizonyítja. Az óegyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevezte, ami égi ércet jelent! Az „égből” hullott vas míto­szának nyomait más népek tör­ténetében is megtaláljuk. Hon­nan származott Attila kardja, amelyet isten kardjának is ne­veztek? A monda szerint av „égből” hullott alá, csak éppen nem kard alakban, Hanem alaktalan meteorvas formájá­ban s ezt találta meg a híres legenda pásztorfiúja. Hasonló eredetű volt Tamerlán (Timur Lenk) tőre is. Indián ekevasak, eszkimó kések A kultúra és a civilizáció térhódítása folytán a „csoda­tévő” amulettekben való hit — a babonás emberek egyik jel­legzetes gyermekbetegsége — áttolódott az elmaradott tár­sadalmak területére. Feljegyezték, hogy egy 1798- ban lehullott meteorvasból a dél-afrikai parasztok mezőgaz­dasági szerszámokat készítet­tek s egyikük, James Sowerby- farmer egy 60 centiméter hosz- szú pengéjű kardot kovácsolt belőle I. Sándor orosz cár szá­mára. Történelmi dokumentumok szerint a spanyol—portugál hó­Új műszer az állatgyógyászatban Az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tan­székén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zol­tán egyetemi tanár vezetésé­vel. A műszer rendkívül hasz­nos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi beavatkozás érde­kében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda—Zalavá- ri—Molnár—Petrikovics féle elektronikus fémkutató segít­ségével mindez gyorsan elvé­gezhető. A tranzisztoros ké­szüléket, — amely száz órára elegendő 4,5 voltos teleppel működik —, kis méret és nagy mérési pontosság jellemzi. Ké­pünkön: dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy 6zöget nyelt szarvasmarhát; Védjük a madarakat Egy széncinkepár szaporulata 120 kilő rovart pusztít el fogyasztott rovarok napi mennyisége saját testsúlyukat Is felülmúlhatja. Apró ma­daraink egyetlen napon 1000— 2000 rovart etetnek meg fiaik­kal. A barátcinke óránként 280 fenyőágat vizsgál át rovarok után; az őszapó több mint 1009 fa és bo­korágat. Egy széncinkepár és kétszeri költéséből származó szaporu­lata egy évben kb 80—120 ki­logramm rovart fogyaszt. Egy pocokjárástól erősen sújtott területen a múlt őszön, 2 kilométer hosszú útvonalon, 86 baglyot számoltak meg, amelyek a pockokra vadásztak. Nem véletlen, hogy mind­ezekről most napjainkban esik szó. Hótakaró borítja a határt, elzárva fázó és éhező madaraink elől az utolsó táp­lálkozási lehetőséget is. Ért­hető módon egyre nagyobb számban jelentkeznek a név­telen segítők az ember háza táján. Most van itt az idő, hogy védelmünkbe fogadjuk őket Építsünk számukra minél több etetőt, etessük őket, mert a nyáron végzett munkájukkal ezt nagyon kiérdemelték. é< kikeletkor újra meghálálja: Seprős Imre, mezőgazdasági mérnök Ma a kémiai növényvédelem fejlett szakaszában hajlamos az ember arra, hogy egyre ke­vesebb szerepet tulajdonítson a nagy hasznot hajtó egyéb segítőtársak munkájának. Tu­dott dolog pedig, hogy a vegyszeres kémiai véde­kezés a megművelt terü­letnek is csak egy részén folyik. Nagy az a terület (erdők, árterületek, legelők stb.) ahol a természet egyensúlyát, a kártevők tömeges elszaporodá­sának meggátlásót a hasznos madarak biztosítják. Az álta­luk végzett munka pontos, számszerű összegezése jelenleg bonyolult és nehéz feladat lenne, annyi azonban bizonyos, hogy a tömeges rovarszapo­rodást megakadályozzák és ezáltal hatalmas károktól mentik meg a népgazdaságot. A varjú is igen hasznos ma­dár. Megyénkben található belőle a legtöbb. Csapatostól követi a traktort és a szántás­kor kiforgatott nagyszámú ro­vart megsemmisítik. Azokon a táblákon, ahol sok a varjú, ott sok a kártevő is. Fiókáit szinte kizárólag rovarokkal táplálja, A növényekben okozott kár eltörpül hasznos mun­kája mellett. Rovarevő hasznos mada­raink jóformán egész év alatt rovarokkal táplálkoznak, fiai­kat is azzal nevelik és csak a rovarok fogytával térnek át növényi táplálékra. A rovarevő madarak na­ponta 5—6-szor töltik meg gyomrukat. Ez azt jelenti, hogy az apróbb madaraink által el­1965. január 16. dítókat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az in­diánok vas amulettjeit és nyíl­hegyeit. Ezeket csak meteor­vasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vas­érc olvasztását. Az európai kultúmépek ál­tal gyakran lebecsült primitív népek nem egyszer nagy gya­korlati érzékről tettek tanúsá­got. A mexikói Xiquipileo mellett még a középkorban lehullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyvere­ket kovácsoltak, hanem a kör­nyékbeli indián patkolóková­csok évszázadokon keresztül „dézsmálták” a hatalmas vas­darabot és patkót meg ekevasat készítettek belőle. A modern kor embere már többé-kevésbé kilábalt az ég­ből hulló vas mítoszából és nincs szükségünk arra, hogy fegyvereket, használati tárgya­kat kovácsoljunk belőle. A meteoritok mégis igen fontosak a tudomány számára: hírt hoz­nak távoli világokból s tanul­mányozásuk nagymértékben elősegít’ a világegyetem meg­ismerését. Gauser Károly, a Planetárium vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents