Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-16 / 13. szám
Esentén yek sorokba** Maurice Faurc, J radikális köztársasági és radikális-szocialista párt elnöke ismertette pártja végrehajtó bizottságának a községi választásokkal és a köztársasági elnökválasztással kapcsolatos állásfoglalását. Eszerint n radikálisok és radikál-Szocialisták a de- gaullei rendszer ellenfeleinek a szocialistáktól a szélsőjobb- cdalig terjedő választási szövetségére törekszenek. Fulbright szenátor Thompson volt moszkvai amerikai nagykövettel folytatott megbeszélése után az AP jelentése szerint, kifejezte azt „ véleményét, hogy az amerikai— szovjet viszony továbbra is fokozatosan javul. Nicosiába, Ciprus fővárosába szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson , két ország közötti hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Nasszer, az EAK elnöke fogadta az asszuáni gát alapkőletételének ötödik évfordulója alkalmából Egyiptomban tartózkodó szovjet küldöttséget, amelyet Nyeporozsnyij, az energetikai és villamosítási állami bizottság elnöke vezet. Sir Winston Churchill súlyosan megbetegedett. Anglia volt miniszterelnöke már napok óta betegágyban fekszik, az első szűkszavú orvosi jelentést azonban csak pénteken délután tette közzé háziorvosa, Lord Moran: „Sir Winston meghűlés után vérkeringési zavarokkal küzdött, majd agytrombózist kapott”. Mello Baptista brazil haditengerészeti miniszter csütörtökön benyújtotta lemondását Castelo Branco elnöknek. A lemondás oka állítólag az, hogy az elnök a légierő ellenőrzése alá helyezte az egyik brazil repülőgépanyahajón lévő repülőgépeket. Kickover amerikai tengernagyot, a „Polaris-tengeralatt- járók atyját” Fermi-díjjal tüntették ki. Az amerikai atomenergia bizottság által alapított Fermi-díj aranyérem, amel3r 25 000 dollár pénzjutalommal jár együtt Az amerikai atomenergia bizottság nevadai kísérleti telepén csütörtökön kisere jű föld alatti nukleáris robbantási kísérletet hajtottak végre. Ez volt az idei első amerikai atcmrobbantási kísérlet Magyar vonatkozásban különös figyelmet érdemel külügyminiszterünk Péter János hivatalos párizsi látogatása. Első ízben fordult elő, hogy magyar külügyminiszter a francia kormány meghívására Párizsba látogatott. A látogatásról készített mérleg mindenképpen pozitív és a tárgyalásokon konkrét eredmények is születtek. Első helyen kell említeni, hogy Couve de Murville francia külügyminiszter elfogadta magyar kollégája meghívását. Ez egyben azt is jelenti, hogy folytatódik a két állam kormányának személyes kapcsolata. A tárgyalásokon elvi egyezmény született a két ország kapcsolatainak kiszélesítésére. Ennek alapján rövidesen megkezdődhet egy hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés, egy szélesebb kulturális egyezmény egy műszaki-tudományos együttműködés és a konzuli kapcsolatok megteremtéséről szóló egyezmény előkészítése. Szato Japán miniszterelnök washingtoni tárgyalásai során a legmeglepőbb az volt, hogy nem került sor az okinawai és bonini sziget-támaszpontok Japánnak történő visszaadására. Mint Szato sajtóértekezletéből kiderült, az amerikai félnek nem sikerült Japán szövetségesét maradéktalanul politikájának oldalára állítani. Szato ugyanis határozottan síkraszállt a Japán és a Kínai Népköz- társaság gazdasági és kulturális közeledésének szükségessége mellett. Washingtonnak ugyancsak nem sikerült maga mellé állítania a japán miniszterelnököt Dél-Vietnam kérdésében sem. Szató határozottan visszautasította az amerikaiaknak azt a felszólítását, hogy Japán kapcsolódjék be valamilyen módon a dél-vietnami szennyes háborúba. Mindez természetesen, alapvetően nem változtat az USA és Japán viszonyán, amely lényegében ezután is régi vágányon halad. A felek közötti „eszmecsere” a pozíciók megtartása, illetőleg korrigálása jegyében ment végbe. Erre a hétre nyúlik át két jelentős diplomáciai küldetés, illetőleg tárgyalás is. Elsősorban a Podgornij vezette szovjet küldöttség török- országi látogatásának mérlegét kell megemlíteni. Megállapítható: a héten véget ért látogatás fordulópontot jelent a szovjet—török viszonyban. A 32 esztendő után először Törökországban járt szovjet küldöttség tárgyalásai a vártnál is nagyobb sikert értek el és kaput nyitottak e két ország kapcsolatai bővítésének. Jelentős az is, hogy még ez évben török parlamenti küldöttség utazik Moszkvába és előkészíti Gürsel elnök valamint Inönü miniszterelnök látogatását. A szovjet—török tárgyalások egyben újabb világos bizonyítékai a Szovjetunió békés egymás mellett éléséről szóló politikája megvalósíthatóságának és helyességének. Érthetően NATO körökben nyugtalan érdeklődéssel figyelték a szovjet delegáció törökországi útját, és a nyugtalanságot követte a török kormánynak az a hivatalos bejelentése is, hogy országa nem vállal részvételt a MLF-ben, a NATO hírhedt közös atomhaderejében. A három legveszélyesebb feszültség! gócponton szintén jelentős események történtek. Kongóban a hazafiak támadást intéztek Stanleyville ellen. Igaz ezt sikerült még a Csőmbe féle kormány- és zsoldoscsapatoknak elhárítaniuk, de ugyanakkor ki kellet üríteniük északi „végvárukat”, Mahagi városát. A másik érdekesség, hogy színre lépett Adoula az emigrációban lévő volt miniszterelnök, aki egy nyilatkozatában kompromisz- szumos programot hirdetett meg. Eszerint hajlandó lenne a felkelőkkel való tárgyalások előfeltételeit megteremteni, természetesen Csőmbe nélkül. Diplomáciai megfigyelők szerint, Adoula jelentkezése nem véletlen. Úgy látszik Csőmbe imperialista pártfogói csalódtak „erős emberükben”, aki nem tudott lényeges eredményeket felmutatni a hazafiak eileni harcban, viszont teljesen elszigetelte magát az afrikai országoktól. Dél-Vietnamban folytatódnak a tüntetések és megmozdulások. A belpolitikai nehézségeken keveset változtatott az a tény, hogy Taylor amerikai nagykövetnek kompromisszumos megegyezéssel sikerült létrehozni egy látszat-egységet a „fiatal tábornokok” és a polgári kormány között. Trang Van Hűen miniszterelnök rádióbeszédében fordult a délvietnami lakossághoz. Támoga tásukat kérte a partizánok elleni harcban és új, általános választásokra tett Ígéretet. Ehhez elég annyit megjegyezni: vajon hogyan lehet választásokat tartani egy olyan országban, amelynek területén legnagyobb részt jelenleg is harc folyik? Végül egy harmadik feszültség! gócról az indonéz— malaysiai kérdésről. Itt nem volt még fegyveres összetűzés —, mégis pillanatnyilag, a béke szempontjából, ez látszik a legveszélyesebbnek. Az angol kormány hatalmas erőfitogtatást hajt végre Ázsiának ezen a területén. A maláj-vizeken hetvennél több különböző rendeltetésű angol hadihajó cirkál és a Malaysiába szállított angol csapatok száma jóval meghaladja már az ötvenezret. A világ e pontján London robbanásig feszítette a helyzetet. Ugyanakkor meg kell állapítani: Indonézia a fenyegető felvonulások ellenére is nyugodt és józan magatartást tanúsít. Sukarno elnök több ízben kijelentette: Indonézia nem támad meg senkit, de ha kell visszaüt. A legújabb fejlemény ebben az ügyben Sukarno nyilatkozata. Eszerint — bár Indonézia nem tagja már az ENSZ-nek, elfogad bármilyen ENSZ bizottságot, annak megvizsgálására, hogy Saravak és Savak lakossága nem akar Malaysiához tartozni. Aw, MDK wiiv*ja Ko&xigiRltf A Német Demokratikus Köztársaságban osztatlan örömet keltett az a hír, hogy az idei lipcsei jubileumi vásáron, — amely február 28-tól március 9-ig tart — a szovjet küldöttséget Koszigin miniszterelnök vezeti. A demokratikus Berlin politikai körei rámutatnak, ez a tény is világosan mutatja, hogy a Szovjetunió vezetői továbbra is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a német kérdés megoldásának, s ezen belül nagyra értékelik és támogatják n Német Demokratikus Köztársaságnak a német kérdés tárgyalásos rendezésére, a két német állam normális kapcsolatainak kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Mende alkancellár: „Äz FDP ©gyedül is elmegy Mosskvdka' Bonn, (MTI): Monde alkancellár, az FDP elnöke, a Baden-Württemberg-! Pforzheimben kijelentette: pártja továbbra is sürgeti, hogy a Bundestag küldjön delegációt Moszkvába. — Ha a többi párt ehhez nem járul hozzá — mondotta — akkor az FDP egyedül is elmegy Moszkvába. Az alkancellár a továbbiakban hangsúlyozta: a német kérdés megoldása csak hosszú éveken át tartó lassú és nehézségekkel teli folyamat útján lehetséges és pártja ezt tartja szem előtt. Míg ,, többi nyugati kormány ma már aktív „keleti politikát” folytat* Bonn még mindig lemond arról a lehetőségről, hogy közvetlen eszmecserébe bocsátkozzék a szovjet kormánnyal Az ISA gépei hét hónap óta bombázzák Laoszt Törökország, nem támogatja a ciprusi angol támaszpontok fenntartását Szófia, (MTI): Az ankarai kormány bejelentését, hogy nem vesz részt a sokoldalú NATO-atomhad- eröben, a világsajtó a legfontosabb politikai események egyikének értékelte, s mint rámutatott: e lépésnek nemcsak „pszihológiai”, hanem gyakorlati hatása is jelentős lehet. De a bejelentéssel egy- időben a török sajtóban Cio- rusra vonatkozóan is olyan írások látnak napvilágot, amelyek arra engednek következtetni, hogy módosulóban, van a Ciprussial kapcsolatos török álláspont is. A Yemi Gazetta cikke szerint Törökország nem támogatja a sziget-köztársa ágban lévő angol támaszpontok fenntartását. „E támaszpontoknak — állapítja meg a lap — többé semmi jelentőségük nincs Törökország biztonsága szempontjából. Ezért Ankara úgy véli, semmi értelme, hogy az ország saját érdekeit áldozza fel olyan ciprusi idegen támaszpontok támogatásával, amelyek félelmet keltenek a semleges országokban, s amelyek egyetlen célja a nyugati szolidaritás megőrzése”. Újabb részletek látnak napvilágot a Laoszban szerdán végrehajtott amerikai légitámadásról, amelynek során a hazafias erők légeihárító tüzérsége megsemmisítette az agresszorak két repülőgépét. Az Uj Kína hírügynökség arról számol be, hogy a támadásban 24 gép vett részt. A UPI hírügynökség saigoni keltezésű jelentésében közli* hogy a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai vadászbombázók már hét hónapja hajtanak végre rárepüléseket .kommunista célpontokra és utánpótlási vonalakra Laoszban”» S Szovieluiró teljesíti az ENSZ-iránti kö élességeit New York, (TASZSZ): A Szovjetunió pontosan, az ENSZ alapokmányának megfelelően teljesíti a világszervezettel szemben fennálló kötelezettségeit. A Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszia ENSZ- képviselete csütörtökön befizette az ENSZ 1984. évi költségvetéséről rá jutó hozzájárulás utolsó részletét. Ezzel egyidejűén az ENSZ- ben működő szovjet képviselet felhívta U Thant főtitkár figyelmét arra, hogy az utóbbi időkben többször is elhangzott szovjet megnyilatkozásoknak megfelelően a szovjet kormány nem hajlandó fedezni az 1964 évi ENSZ költségvetésből a Szovjetunióra kirótt összegnek azt a részét, amely ‘olyan intézkedésekre fordított kiadásokból származik, amelyeket az ENSZ alapokmányának megszegésével hajtottak végre, vagy pedig nem az alapokmány érteimében a tagállamokat terhelő kötelezettségekből fakadnak. Ide tartoznak annak az úgynevezett ENSZ kölcsönnek a kamatai és törlesztése, amelyet az alapokmány megszegésével a kongói és a közép-keleti ENSZ- műveletek kiadásainak fedezésére bocsátottak ki, a Korea egyesítése és helyreállítása ügyében kiküldött bizottság kiadásai, valamint a Palesztinái fegyverszüneti feltételek betartásának ellenőrzéséből kifolyólag az ENSZ-re háruló költségek. Gerencsér Miklós: TANÚK NÉLKÜL Kisregény i Afelől már nem voltak kétségei, hogy a szóváltás oka sokkal több, mint rokoni ügy. De net, hogy az általa szórványosnak tekintett léha habzsolás, a társadalom ellenére folytatott telhetetlen önzés az ő családjába is betörjön, ezt a személye iránti egyenes támadásnak minősítette. Megértést kérve, s megértést kívánva próbált mosolyogni. — Egy kis türelmet Kató. Téged becsapnak. Hova lett a tisztességes szövőlány? — A gyárban felejtettem. Vedd tudomásul. A zsíros kenyérrel, az izzadt köpenynyel, a normával, meg a havi 900 forinttal együtt. — És mit kapsz érte cserébe? A húg. mint aki nem értette pontosam a kérdést. furcsán tágra meresztette a szemét. — Mindent... — vonta meg a vállát. — És mát adsz ezért a mindenért? — faggatta tovább az orvos. — Semmit. Csak annyit, hogy vagyok. — Meg a becsületed. — Mi e<z a becsület?! — unt rá Kató idegesen a kellemetlen kérdezősködésre. —• Magyarázd meg egyszer, ha olyan okos ember vagy. Teljesen reménytelen — gondolta csüggedten az orvos. Olyan helyzetbeír érezte magát, minthe egyenletet akart volna megfejteni olyasvalakivel, aki a számtani alípművaietekkél sincs tisztába. Mint ahogy nem kívánhatta volna Katótól, hogy ismerje a hormonműködés titkait, holott fizikai létéhez e működésnek kitűnő hasznát vette, úgy rét sem kívánhatta, hogy a fiatalasszony járatos legyen a többi rejtett, de életbevágó összefüggések ismeretében. — Én most csak a testvéred vagyok. Aki félt. Tönkretesz téged ez e> vásározó vi- géc. Semmi más nem érdekli, csak a szélhámosság, a pénz, meg a nők. Parazita. Téged is azzá tesz. Nem érheted be ennyivel. Másképp kellene, hogy becsüljenek az emberek. Kató a fölényesség páncélzatát vette m:»gára. — Jobban becsülnek, mint téged. — A hasonszőrűek. A szol- galelküek. Akik nagyságos asszonynak szólítanak. — Ezt irigyled? — Irigyli a nyavnja. De valami nem stimmel. Hiába magyarázom? Valahova tartozunk, értsd meg végre. Nem jábsahntjuk meg az urat azok bőrére, akik borítékban kapják a fizetésüket. Lopott pénzből varratod a ruháidat a Váci utcáb; n. Lopott pénzen vásárolja szeretőit a férjed. Lopott pénzen töltheted itt a nyarat májustól szeptemberig, miközben o maszek sógorom esténként más és más rin- gyókat hurcol otthon a húgom ágyába. Kató a fölényesség után most már a sértett méltósá- gos asszony pózát is felöltötte. — Először is, senki nem hatalme-zott fél arra, hogy az ágyam tisztaságáért aggódj. Másodszor, van any- nyi eszem, hogy jól szórakozzam itt a Balatonon májustól szeptemberig. Nincsenek szellemi és erkölcsi ambícióim, mint neked. Jól akarok élni. Minden áron jól akarok élni, amíg fiatal vagyok. Eddig szívesen áltatta magát azzal az orvos, hogy Kató életmódjában fontosabb mozgatórugó a vak ösztön, a vélt jobb sors iránti öntudatlan éhség, mint a tudatos romlottság. A húg kijelentései minden kétséget kizáróan eloszlatták dédelgetett balhitét- Szemtől-szemben állt a legostobább cinizmussal, s ez ellen nem volt fegyvere. — Gyönyörű... Ez nem lehet igaz... Kató egyre hevesebben lendült támadásba— Tessék ennél okosabbat mondani. Vagy neked talán fenékig tejfel? Sokra mentél a híres ambícióiddal- Azt hittem, hogy komoly tudós a bátyám, egyszer csak kiderült, hogy közönséges falusi körorvos. Te aszpirint írsz föl receptre, a férjem meg kardigánt árul a vásáron. Mi a különbség? Annyi, hogy a kardigánért több pénzt adnak. Mert hülye vagy. Mert félsz a pénztől. Mert lehetetlen rögeszméid vannak- A parasztoktól szégyelled elfogadni a pénzt, a húgodból meg szent Margitot akarsz csinálni. Kedves bátyám, lehetsz akármekkora tudós, de engem sem ejtettek a fejemre. Zsupán eddig is tudta, hogy az öntelt butaság ellen a legnehezebb hadakozni. Nem látta értelmét a további vitának. És azt is tudta, hogy ez a beszélgetés hosszú időre megpecsételi a testvéri szeretet sorsát. Érveire már gyakran mondták mások is. hogy frázisok. Nem akart előhozakodni velük. Túlságosan drágák voltak a szavak, túlságosan bonyolultak voltak a fogalmak, hogy egycsapásra megértést reméljen- Testvére a balgák aranyigazságait vágta a fejéhez, azokat a közhelyeket, amelyeket a legrosszabb fajta igénytelenség minősített bölcsességé. Jobb volt innen távoznia. Búcsúzóul megdöbbenve motyogta maga elé: — Világos. Egészen világos. Micsoda élmény, amikor az ember a testvére helyett egy szajhát lát maga előtt... Lesújtva vánszorgott ki a szobából- Gondtalanul napozó felesége mellé állt, igyekezett türtőztetni felindultságát. Az asszony kérdő pillantására csak ennyit mondott: — Drágám... Ma este megint sátorban alszunk. VIII. Tulajdonképpen semmi keresnivalója itt, sőt utál idejönni, az akkumulátor csak felszínes alibi, mással is el- küldhette volna. Mégis hajtja valami kívül szeszélyes bévül következetes, már-már végzetes szórakozottság- Mint aki véletlenül tévedt ide, bizonytalanul beóvatoskodik dr. Jász Tiborék fényűző lakásába. Megáll a hall ajtajában, bekémlel. A halion túl hatalmas balkon, kilátással a festői dimbes-dombos tájra. A kollega felesége, egy hivalkodóan elegáns, de már öregedő hölgy hisztériába hajló örömmel fedezi fel a jövevényt, s felborzolva maga körül az elida illatfelhőt, eléje viharzik csipkemintái és horgolófonalai közül. Kitüntető szívélyességgel sürgeti: — Csakhogy nálunk, aranyos Sándorba! Jöjjön már* na jöjjön! — Köszönöm, Erika, de csak egy percre. Meghoztam Tibor akkumulátorját. — Az most nem fontos- Üljön már le — sürgölődik negédesen a háziasszony. — Hozok egy kávét. Isteni nes- caffe. Most kaptam Mont- reálból. Tudja, a sógornőm küldte. Beszéltem már róluk, 56-ban hajóztak át. Négyszáz kanadai dollárt keresnek havonta. Van fogalma, hogy mennyi pénz az? (Folytatjuk) Egy hét a világpolitikában