Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

Fegyelmezetten, gaz«! st&ilg osan Gondolatok tlr. Ajtay Miklós előadása nyomán k aszály Kislétát is sújtilto és mégis. .. Ahol pana-zkodá- helyett fegyelmet és rendet Dr. Ajtay Miklós elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának' póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán az MSZMP Po­litikai Akadémiáján is­mertette az ez évi nép- gazdasági terv fő kér­déseit. A Népszabadság csütörtöki száma rövi­dítve közölte az 'elő­adás szövegét. Fegyelmezetten, koncentrál­tan és gazdaságosan — ezekre kell gondolnunk, amikor ol­vassuk az 1965. évi tervvel kapcsolatos feladatokat. Mert mit is mondanak a számok? A múlt évhez képest 1,5—2 százalékkal növekszik a mező­gazdaság termelése, a szocia­lista ipar termelése pedig 4,2 százalékkal emelkedik. A terv tehát nem ír elő olyan roha­mos fejlődést, mint az előző években. (Az előző években a növekedés a szocialista iparban pl. 7—9 %-os volt.) A mér­sékelt növekedés azonban _ mondotta Ajtay elvtárs — csak a számszerű mennyiségi irányzatokra jellemző, a terv által kitűzött feladat nem könnyebb és nem egyszerűbb! mint az előző éveké volt. Meg­nőnek a feladatok és követel­mények a megfelelő gyárt­mány összetétel, a korszerű­ség, a minőség tekintetében. Lényegesen nagyobbak a kö­vetelmények a fogyasztás, a külkereskedelem, a beruházá­sok választék szerinti fegyel­mezett kielégítésében; a terme­lés növekedésénél gyorsabban növekszik az exportra gyártott termék mennyisége. És ami nagyon fontos, nagyobb köve­telményeket támasztanak a gazdaságossággal, a költség- csökkentéssel, a termelékeny­séggel kapcsolatos előirányza­tok. A terv előtérbe állítja és a fejlesztés főbb kérdéseit ren­deli alá a párt gazdaságpoliti­kájának lényeges és sarkalatos alapelveinek. Előtérbe kerülnek és fő feladattá válnak a gazda­sági fejlődés és a termelés úgy­nevezett minőségi vonásai. Más szóval az ipari tervek túl­teljesítése épp úgy nem kívá­natos bizonyos szinten felül, mint a tervek nem teljesítése. Az utóbbi években ugyanis — és ezt megyénkben is tapasz­talhattuk — nem mindig a fo­gyasztásnak, az igényeknek megfelelő mértékben állítot­tunk elő készleteket. A kész­letek növekedése meghaladta a gazdaságilag indokolt ütemet, és gazdaságunk különböző ágaiban felesleges anyag, fél­kész és késztermékek kelet-1 keztek. Az idei terv teljesítése mellett —, amely tehát meny- nyiségileg lényeges eltérést nem mutat az elmúlt évivel szemben —, elsőrendű követel­ményünk, hogy minőségileg jobb, alaposabb és beruházá­sainkra gondolva befejezett munkát végezzünk. Az erőket koncentrálni kell. Számos pél­da utal erre a megyében is, hogy egyszerre egyidő ben erőnkön felül indultak meg munkálatok, építkezések, nme- lveket a szétforgácsolt munka­erők összessége eképpen csak késedelmesen és kapkodva tu­dott megoldani, vagy 1964-ben nem is tudott befejezni. Az erők koncentrálásával meg­gyorsulhat egy-egy fontos be­ruházás létesítése, anrely to­vábbi Icihatással van a terme­lő munkára. Az újonnan indult ■beruházások mértéke országo­san alacsony. Á rendelkezésre álló anyagi erőket • mindenek­előtt a folyamatban lévő be- r-úházások gyors folytatására, befejezésére koncentrálja a terv. A nagy beruházások gyorsítását még egy intézkedés segíti átmenetileg. Eszerint ez évben erősen korlátozzák a kis beruházásokat és a helyi alapokból végzett beruházáso­kat is. Mindezzel azonban a népgazdaságikig fontos beruhá­zások végrehajtása meggyorsul és az ezekben meginduló ter­melés újabb nagy gazdasági alapot biztosít az országnak. Megyénket elsősorban a me­zőgazdaság 1965-i évi terve érinti. Egész gazdaságunk elő­rehaladásának fontos feltétele, hogy a mezőgazdasági termelés növekedjék. Az 1,5—2 százalé­kos növekedés igen reális szám, hiszen a terv eleve figyelembe .veszi az időjárási tényezőket is. A termelési célók biztonsá­gosak és közepes termés ese­tén is teljesíthetők. Első és legfontosabb célkitűzés, hogy az ország kenyérgabona szük­ségletét mi termeljük meg. Különös gondot kell fordítani az őszi vetések védelmére, ta­vaszi ápolására, a gyengébb vetésterületek fejtrágyázására, a gyomirtás elvégzésére. Me­gyénk nagymérvű szőlő- és gyümölcstelepítéssel rendelke­zik, s ezeknek jelentékeny ré­sze még nem fordult termőre. A telepítéseink fejlesztése mel­lett azonban elmaradtak a kie­gészítő beruházások. Gondol­junk csak arra, hogy milyen nagy erőfeszítéseket követelt az alma tárolása, a gyümöl­csök feldolgozása, ezért ez év­ben az országos terv már a szőlő- és gyümölcstelepítés csökkentését írja elő. És szor­galmazza a hiányzó kiegészítő beruházások létesítését. Ez is a gazdaságosság szempontjából igen fontos. Az utóbbi időszakban az ál­lattenyésztésben javultak a tartási, gondozási és takarmá­nyozási viszonyok. A terv sze­rint tovább kell javítani az állomány minőségét. Tovább javult a keveréktakarmány el­látás. Nagy gondot kell fordí­tani arra, hogy a központi készletekből az előző évieknél lényegesen nagyobb mennyi­ségben elosztásra kerülő, jó­részt importból származó ta­karmány gazdaságosan szolgál­ja az állattenyésztési, minde­nekelőtt a sertés tenyésztési, és vágósertés tenyésztési ten' teljesítését. Ezért a takarmá­nyok elosztásánál előnyben ré­szesülnek a takarmányt job­ban hasznosító üzemek. Reá­lis az a cél, hogy a nagyüze­mekben egy kiló sertéshúst átlagosan 4.5 kiló takarmány­ból állítsanak elő, a hizlalást 10—11 hónapra csökkentsék. Az egy tehénre jutó évi tej­hozam pedig mielőbb megha­ladja a 2500 litert. A mezőgazdasági termelés előrehaladásában, a hozamok növelésében döntő tényező a már meglévő rendelkezésre ál­ló anyagi, műszaki eszközök ésszerű és gazdaságos felhasz­nálása, a munka termelékeny­ségének növelése. E téren ala­pos tennivaló van megyénkben is. Az elheverő anyagi és mű­szaki eszközök, a gépek ki­használatlansága, felbecsülhe­tetlen károkat, okozott a mező­gazdáságban is. Pedig csak a megterhelt javakkal, a még gazdaságosabb munkával együtt növekedhet az életszín­vonal. Az utóbbi években dolgozó népünk életkörülményei szá­mottevő mértékben javultak. az életszínvonal emelkedése szocialista építő munkánk két­ségtelenül jelentős sikere. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme előzetes adatok szerint négy év alatt 18 százalékkal emelke­dett. A parasztság egy főre ju­tó személyes rendelkezésű fo­gyasztásának reálértéke az elő­zetes becslések szerint a terv­nek megfelelő mértékben emelkedett. Az életszínvonal emelkedését nemcsak ez jelzi, hanem a számtalan szociális, kulturális juttatás, az egészség- védelem. A társadalmi juttatá­sok értéke pedig a négy év alatt 27 százaléklcal növekedett. Ugyanakkor azonban a terme­lést nagyobb létszámmal, bé­ren kívüli juttatásokkal és túl­órákkal végeztük. Az életszín­vonal növekedésben tehát na­gyobb teret foglalt el a spon­tán elem, mint tervszerűség. Az 1965. évi népgazdasági terv az elért életszínvonal stabilizálá­sát tűzi ki célul. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó reáljö­vedelem hozzávetőleg egy szá­zalékkal emelkedik. A terve­zett életszínvonalat a vásárlő­erő és az árualap harmonikus egyensúlyával kell megalapoz­ni. Lényeges vonása lesz ez évi munkánknak tehát az ésszerű, fegyelmezett tevékenység, amelyhez okos takarékosság is párosul. A takarékosságnak azonban közüggyé kell válnia. Ebben a takarékosságban rej­lik az a tartalék, amellyel nö­vekedhet az évi termelékeny­ség, a gazdaságosság. Hozzáve­tőleges számítás szerint egyik megyei nagy vállalatunknál — az építőiparban —. a munka­időnek mintegy 20 százaléka fecsérelődött el az elmúlt év­ben. Húsz százalék! És csak egyetlen munkahely. De ugyan­így törrnelékhegyet lehetne építeni a tönkretett különféle anyagokból, a gondatlan keze­léstől tönkrement zöldség és gyümölcshalmokból is. Ez ré­szint önfegyelem, részint fe­gyelem kérdése. önfegyelem és fegyelem: hogy minden dolgozó minden munkahelyen tudja és ismerje — saját munkájával hogyan járul hozzá gazdasági erősödé­sünk stabilizálásához, hogy a termelés világméretű harcában hazánk hogyan állja meg he­lyét, s hogy az elkövetkező harmadik ötéves tervidőszak milyen biztos alapokon kezdhet majd ez év után. Vonatkozik ez a vezetésre is, a vezetőkre ugyancsak minden helyen, hogy sokoldalúbban, határo­zottabban biztosítsák az éves terv sikerét. A határozottság és erély a dolgozók túlnyomó többségére támaszkodva egész népünk érdekét szolgálja. A demokratizmus további erősíté­se — párosulva a vezetés hatá­rozottságával, a feladatok si­keres teljesítésének egyik leg­fontosabb feltétele. Ez pedig további fejlődésünk megalapo­zása is. S. B. Alig egy hónap választja el a kislétai Rákóczi Tsz tagjait a zárszámadó közgyűléstől. A leltározást befejezték. Az ér­tékelése most folyik. Az már biztos: jól dolgoztak a múlt esztendőben. A tervezett 42 forint munkaegységenként meglesz, sőt többre számítanak. Erről folyik a beszélgetés a tsz-irodában. „NEM ÉRTEK EGYET AZOKKAL A VEZETŐKKEL...“ Mikó János tsz-elnök el­mondja, hogy búzából a hol­danként! átlag 16,14 mázsa volt. A szövetkezet 2 és fél millió forinttal gyarapította a közös vagyonát. Építettek 5 dohánypajtát, telepítettek 50 hold törpegyümölcsöst, vásá­roltak 4 traktort, egy silókom­bájnt és 1. személygépkocsit. — A legtöbbet a tagságnak köszönhetünk — folytatja. _ És nem szabad megfeledkez­nünk a szakemberekről sem. A múlt évben két agrármér­nökkel, Orosz Mihállyal és Nagy Gyulával gyarapodtunk. Nekem az a véleményem, hogy nem lehet hivatkozni az aszályra. S a magam részéről, nem is értek egyet azokkal a szövetkezeti vezetőkkel, akik ezt teszik. Bennünket is súj­tott. Ennek ellenére mégis esztendőről-esztendőre többet termeltünk. Madácsi, az agronómus ar­ról szól, hogy nagy gondot for­dítottak a vegyszerezésre. a növényápolásra, a talajerő utánpótlásra. — Első nagy követelmény volt, hogy a futóhomok kivéte­lével minden területen elvé­gezzük a mélyszántást — ma­gyarázza az elnök. — Ez nem maradt el egy évben rém. Ta­valy 200 holdon vetettünk má­sodnövényként keserű csillag- fűrtöt trágyának s amennyi mű­trágyánk volt azt mind fel­használtuk. Ezeknek köszönhe­tő, hogy kukoricából kimagas­ló jó termést takarítottunk be. s az ötven holdon vetett Be- zosztája I átlagosan 22,04 má­zsával fizetett. „A LÓGÓSOK DICSÉRETÉT NEM VÁRJUK“ — Nem volt sógor, koma. Aki megsértette a fegyelmet, az megfizetett érte — mondja Pataki Sándor tsz-tag. Mintegy 3 millió forintot ér® vagyont mért fel a leltározó bizottság a zsarolyáni Üj Barázda Termelőszövetkezetben. A kukoricával telt gőrék tartalmát kötözéssel ál­lapították meg. Király Báláz s, ifjú Nagy Bertalan, Kovács Gábor, Bónls Gyula, Ary Endre a bizottság tagjai. Foto: Hammel József tartottak — Különben nem lett volna rend — így az elnök. — Tu­dom, mindenki nem lesz elé­gedett. De ne is legyen. Mi lenne akkor, ha a lógosok is dicsérnének? — Itt a kis füzet, ez bizo­nyítja, hogy ki mit vétett — mutatja Mikó János. — Van még nekünk olyan tagunk, aki Kállósemjénben fogott feles dohányt, s most meg tartaná a markát. Büntetést kapott az is, aki nem kapálta meg a te­rületét, vagy. az, aki miatt állt a munka, nem tudták végezni a többiek a műtrágyaszórást vagy más* egyebet. TURÓCZiÉK PANASZKOD NAK... — Szerintem még tovább szükséges javítani a fegyelmet — szól közbe Simon István, a tehenész. — Nálunk a tehené­szetben is. Meg a körülmé­nyek. Gondoskodhatna a ve­zetőség jobb egyedek beállítá­sáról, aztán meg korszerűbb istállók kellenének. Nem mon­dom én, hogy nincs elegendő takarmány, de baj, hogy nem kapjuk meg mindig idejében. S az állatok nem várhatnak. — Én is a fegyelem erősítése mellett vagyok — veszi át a szót újra Pataki Sándor. — Tudom, hogy ha ezt hallaná az én Turóezi barátom, meg Sin- kovics Ferenc, akkor most megint nekem állnának. De ez az igazság. Egy brigádban dol­gozunk, s most, hogy közeledik a zárszámadás, panaszkodnak. Mondom nekik. hogy nincs igazuk, mert ha kevesebb időt fecséreltek volna az irogatás­ra. s többet n munkára, akkor mosU ok se zsörtölődnének. Ez az igazság. Engem említenek mindig. Mi okkal? Hisz ha ne­kem éjszaka vagy vasárnap szóltak, mentem, csináltam. —Sokat kell a jó munkaegy­ségért dolgozni, de megéri — folytatja Simon István tehe­nész. S amit eddig nem ért ink el kérem, tavaly már nekünk állatgondozóknak is volt 6 nap fizetett szabadságunk, s most meg a közgyűlés 12 napot sza­vazott meg — mondja elége­detten.­Akik becsületesen dolgoztak* most szép pénzt kapnak a kis­létai Rákóczi Tsz-ben. S. ez a tagság túlnyomó többsége. És vonzó azokra is. akii; egv-két éve elmentek a faluból. Most jönnek haza. Ujabbari négyen jelentkeztek a tsz-be. V. K. Pipetta, kapilláris, centrifugacső Az eltiö fecskék Debrecenből — Megkezdő­dön a munka az üvegtechnikai üzemben Alaposan megváltozott az autójavító vállalat .volt telep­helye. Nem is olyan régen még gépkocsik, alkatrészek hevertek a hatalmas műhely­ben, néhány nap óta viszont fehér köpenybe öltözött lá­nyok, fiatalasszonyok hajolnak a sziszegő szúrólángok felé. Megkezdődött a munka az Építőanyagipari Vállalat üveg- technikai üzemében. Gáz házilag Az üzem létesítésének gon­dolata nem újkeletű. Fejlődik a vegyipar, az orvosegészség­ügyi munkában is igen sok üvegeszközzel dolgoznak. Könnyen törnek, szükség van az utánpótlásra. A múlt év áp­rilisában megérkeztek az első fecskék. Pethő Attila és Szé­kelyhídi Ferenc, — akkor még igen mostoha körülmények között, — megkezdte a mun­kát. — A debreceni atommag- kutató intézetben tanultuk másfél éven keresztül az üvegtechnikát — mesélik. — Alighogy végeztünk, átjöttünk Nyíregyházára, Az akkori kö­rülményekről jobb nem be­szélni. Csupán az tartotta ben­nünk a lelket, hogy már ja­vában folytak az átalakítási munkálatok Szükség volt ránk, számítottak a munkánk­ra. s talán ezért is vállai tűk Debrecen után az albérletet családostól együtt. Az „első fecskék”, akik köz­ben, művezetők lettek, jogos büszkeséggel mutogatják az üzemet. Minden megtalálható itt, akár egy nagy gyárban csak kicsiben. Öltöző, fürdő, iroda, készül az ebédlő, me­lyet később kultúrteremnek is használhatnak. Maguk fejlesz­tik a gázt is — benzinből. Vigyázni a méretekre Az üzem hosszú asztalai mellett 36 munkahely van. Egyelőre még csak tizenheten dolgoznak, de év végére el­érik az 50—60-as létszámot. Elsősorban női munkaerőt fog­lalkoztatnak. A munkások nagyrésze néhány hónapja ke­rült ide. Kropkó Jáno.né, Borbély Mária. Tóth József- né a csempeüzemből jött. Farkas Zoltánná a GELKA- ban volt adminisztrátor. — Nem mondom, az ciső időszak nagyon szokatlan volt — mondja. — Más dolog a számokkal bánni, és egészen másképp kell az üveghez nyúl­ni. Lassan belejövök. Jelenleg T elágazókat készítek. A művezetők szei'int az egyik legügyesebb dolgozó. Már a nagy érzéket, ügyessé­get kívánó munkákat is rá lehet bízni. — Különösen a méretekkel volt sok baj — tájékoztat Székelyhídi Ferenc. — A meg­rendelők rendkívül kényesek erre. Egyformánál; kell lenni „ pipettáknak, a T-elosztók- nak, de még a néhány centi nagyságú S-kapilláriscknak is. Bár ki van adva egy minta- példány, mégis hosszú gyakor­lat kell ahhoz, hogy egyfor­mára sikerüljenek. Külföldre is Telnek a papírdobozok • munkások előtt. Centrifuga­csövek. pipetták és egyéb esz­közök kerülnek bele. A na­gyobb darabokra fluorral né­hány betűt maratnak: ÉPA1NY. Épitőanyagipar, Vál­lalat, Nyíregyháza. A nyíregyházi üvegtechnikai üzem készítményeit egyelőre csak a laboratóriumokban, kórházakban ismerik De ké­sőbb talán sikerül megoldaná a kettős műszakot, és termé­keik eljuthatnak az országha­táron túlra is. Az alig néhány napos üzem még csak az első lépéseket te­szi. Biztatóak ezek a lépések. Bár még ismeretlenek, de né­hány év múlva talán már külföldön is beszélnek róluk, Bogár Ferenc 1965. január 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents