Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
Az olvasó kérdez, illetékes válaszol A Munkácsy utca vízellátásáról vízvezetékek bekötésére. Viszont a lakók egymásküzött oldották meg. Az egyik lakásból bevezették a vizet a másikba, onnan a harmadikba és így tovább. Érthető, hogy ilyen előzmények után egyre kevesebb a víz... A TXTÁSZ-nál a teljes közművesítésig, mint átmeneti megoldást javasolták, hogy a vízszolgáltatásba kapcsolódjon be az autójavító vállalat is. A két vállalat talán enyhíteni tudna a gondokon. Panaszos levelet kaptunk az egyik Munkácsy utcai ol- sónktól. ,.Több ezer forintos költséggel bekötöttük a vízvezetéket és az utóbbi időben egyre rosszabb az ellátás. Mi ennek az oka, és hogyan lehetne rajta segíteni?” Válaszol: Dohanics László, a TIT ASZ erőművének vezetője: — Még 1952-ben vállaltuk, hogy' a Munkácsy úti lakásokat vízzel látjuk el, napi 10 köbSegilő szándék — rossz megoldás Néhány hete foglalkozott a lap panaszunkkal, környékünk — Hímes utca, Kórház utca, Ujszőlő utca, Vasvári Pál utca — rossz útviszonyaival kapcsolatban. Nem sokkal azután íöldszállító kocsik jelentek meg néhány rakomány földdel. A munkások leszórták a homokot, s eltávoztak. Gondoljuk, segíteni szándékoztak az illetékesek. De ez a megoldás nem a legszerencsésebb. Ugyanis ezek a hóm okhalmok méginlcább megnehezítették a járművekkel való közlekedést a Hímes utcán. Attól tartunk, hogy a hidegre fordult időjárás következtében megfagy a homok, s akkor már csak tavaszai tudják — rendeltetésének megfelelően — feltölteni vele a kátyúkat. S addig marad minden a régiben. Sándor Matild, Nyíregyháza, Kórház u. Köszönet helyett Közel egy hónapot töltöttem Fehérgyarmaton kiküldetésben. Szabad időmben első utam a járási könyvtárba vezetett, ahol elsősorban „ felvételi vizsgáimhoz szükséges szakkönyveket kerestem (felsőfokú öntözéses növénytermesztési technikumba jelentkeztem). Meglepetésemre, csak a tárgyköröket kellett megneveznem, s máris tették elém a könyveket, felnyitva ott, ahol az engem érdeklő részek megtalálhatók voltak. Ez a széles körű szakismeret és tájékozottság erős hivatásérzetről tanúskodik. Úgy érzem, hogy a könyvtár kollektívája megérdemli a dicséretet ezért a lelkiismeretes munkáért. Nagy Bertalanné, kertésztechnikus Csengeri Állami Gazdaság Úttörőhöz méltóan Minden télen mozgalmat indítunk a hasznos madarak védelmére. Tudjuk, hogy ezek az apró munkások sok hasznos ingyenmunkát végeznek a természetnek, a mezőgazdaságnak. Ilyenkor, a fagyos, havas időben, nehezen jutnak táplálékhoz, sok elpusztul belőlük. Ezért nálunk minden úttörő készít egy-egy madáretetőt és kifüggeszti a kertbe. Természetesen naponta gondoskodunk az eleségről is. Egyéb tennivaló is akad; síkosak az utak, megnőtt a balesetveszély. Gondosan sa- lakozzuk az utakat, mindnyájunk érdeke, hogy egyre kevesebb legyen a baleset. De segítünk az idős embereknek is a házkörüli munkákban. Közben a tanulásról sem feledkezünk meg. Tanulópárokat alakítottunk, segítjük egymást az előmenetelben. Szeretnénk elérni, hogy ne legyen bukott tanuló az iskolánkban. Lippai Jenő Fényeslitke a Bornemissza őrs vezetője Fiataljaink megállják helyüket a mezőgazdasági munkákban is. A tapasztalatok azt igazolják, helyes volt az a javaslat, hogy legyen tsz-tag a KISZ-szervezet titkára. Azóta nemcsak „ munkában, a szórakozásban is nagyabb összetartás tapasztalható. A szilvesztert is közösen töltötték a fiatalok. •> vidám mulatság reggelig tartott. Balogh Áron, vb. elnök Elfúlja a szél — a villanyt A bakai hímzőasszonyok Minden gazdaságnak nagy jövedelmet biztosít a vemhesüsző nevelési szerződés Az akcióban lekötött szűzüsző után 1500 Ft készpénz előleg mellett 400 kg abraktakarmányt juttatunk kedvezményes áron. Átvételkor a minőségtől függően 8500—9500 Ft. vételárat fizetünk. Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi Vállalat. (42172) 1965. január 13. 700 000 károsult, 971 miilfó kártérítés egy év alatt Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója sához, elpusztult értékek pótlásához egy év alatt ÍC3 COÖ esetben 100 millió forintnyi segítséget adott a biztosító. A kötelező gépjármű biztosítások alapján (100 vadonatúj Wartburg árának megfelelő összeget kaptak a gépjárműtulajdono- sok. Az önkéntes gépjárműbiz- tosítás — a CASCO — száma tavaly két és félszeresére növekedett, ennek ellenére alig 15 000 kocsitulajdonos rendelkezik vele. Pedig egy év alatt — a statisztika szerint — minden második CASCO biztosításra fizették kártérítést. Az utas balesetbiztosítás1 hasznáról a kétezer esetre kifizetett 8 millió forint kürtén- ' tés tanúskodik. Az életbiztosítás ugyancsak jelentősen fejlődött. Az ÁB megalakulásakor, 1949-ben. még csak 177 millió forint volt, most pedig már 11 milliárd forint a mintegy 2 millió dolgozó életbiztosítási összege. Az intézet a múlt évben kezdte, meg az üzemi, a hivatali csoportos élet- és balesetbiztosítások szervezését.- Egy év alatt több . mint 500 biztosítási és önsegélyező cső- . port alakult s ezek már 360 000 tagot számlálnak. Befejezésként a vezérigazga- . tó elmondotta, hogy az évet. felhasználják különböző vizsgálatokra, amelyek alapján . egyebek között sor kerülhet majd a termelőszövetkezeti állatbiztosítás továbbfejlesztésére. Foglalkoznak a palánta- - zással termelt zöldségfélék és a szőlő tavaszi fagykárainak a biztosításával is. Az önkéntes járműbiztosítás bizonyos módosításával a kocsitulajdonosokat szeretnék jobban ösztönözni a kár megelőzésre. Továbbfejlesztik majd a lakossá* vagyonbiztosítását, s az igényeknek megfelelően várhatóan egy városi és egy falusi módozatot alakítanak ki. (Munkatársunk jelentése): Az Állami Biztosító kedden a Magyar Sajtó Házában tartotta hagyományos évi sajtótájékoztatóját. Fehér Sándor vezérigazgató bevezetőben elmondotta, hogy a lakosság életkörülményeinek a javulása, pénzbevételeinek a növekedése kedvezően hatott a biztosítás fejlődésére. Egy év alatt mintegy negyedmillióval növekedett a biztosítottak tábora. A lakosság házának, lakásának, háztáji gazdaságának, gépjárművének védelmére 140 000 új biztosítást kötött 110 000 új ügyfél pedig az élet- és balesetbiztosítást vette igénybe. Jelenleg 3,5 millió különféle biztosítást tart nyilván az intézet. Majdnem minden termelőszövetkezetnek van összevont vagyonbiztosítása, amely 1,2 millió szövetkezeti tag közös tulajdonát védi. Körülbelül 80 000 gépkocsi és 600 000 motorkerékpár szavatossági biztosítását intézi az ÁB. További tízmillióra tehető azoknak a biztosításoknak a száma, amelyeket a lakosság alkalomszerűen vesz igénybe. A biztosítottak számának növekedésével megszaporodott az intézet munkája. Tavaly — az előző évihez képest — csaknem 100 millió forinttal többet összesen 971 millió forintot fizetett ki 700 000 károsultnak. Vagyis naponta több mint kétezer ügyfelet kártalanítottak az ÁB fiókjai, kirendeltségei. Ebből az összegből 526 millió forint a termelőszövetkezeteknek jutott. Vidéken a legtöbb kárt a múlt évben is a jég okozta. Márciustól, szokatlanul későig, októberig 1456 község határát 2731 alkalommal érte jégverés, amely 346 000 ka- tasztrális holdon pusztított. _ Eddig mintegy másfél millióan kötöttek különféle vagyonbiztosítást. Ezek alapján épületek, lakások helyreállítáméter erejéig. Ezt a megállapodást annak- idején minden nehézség nélkül teljesíteni tudtuk, mert alig volt 5—6 ház az utcában. Ma már ez a szám megsokszorozódott. A havi 300 köbméter helyett adtunk már 3000 köbmétert is, — ha lehetett. Közben egyes vállalatok vízigénye is urás- szerűen emelkedett, elsősorban őket kell ellátni. — A városi tanács építési és közlekedési osztálya — nem adott ki engedélyt újabb S miközben beszélnek, meg nem áll a kezük, egyre csak hímeznek. Előbb a csillagok készülnek, ez lesz az abrosz szegélye, majd a tyúkláb jön, mert az „hozza meg az ékességet.” — S a kereset? — Mikor milj'en szorgos * munka. Nyolcszázat, ezret — Mert egész nap azért nem hímezhetünk. Délben, amikor rám érik, hogy ebédet kell főzni, akkor felállók. Aztán egyéb munka is akad. S amikor szorulunk, a páromnak is segíteni kell... — Hogyan? A férfiaknak? — Hát! — s csodálkoznak, hogy mi csodálkozunk. Egyszer jöttünk haza Nyíregyházáról a kisvonattal, varrta az uram a vezércsikot velem.. Csak nézték a vonaton az asz- szonyok, micsoda ember az, aki még ebben is segít. De ott nem volt senki falubeli ismerős. — És itthon? — Itthon is segítenek, de csak ha más nem látja. S ha jön valaki, úgy eldobják az abroszt, mint a huzat. S mi csak kacagunk rajtuk. így beszélgetünk a kis szobában, miközben buzgón hímeznek. Szemüket le nem veszik a munkáról, s közben ki tudná megszámolni hányat is villan a kezükben a tű. S hányat villan, amíg egy akkora abrosz elkészül... A homályos szobában elnézem a himzőasszonyok szelíd areat, s fürge ujjaikat. És arra gondolok, hogy ők is ilyenek lehettek a hajdan való drága asz- szonyok, akik — akárcsak az előttem ülők, — nem ismerték a pihenést és tenger munkájuk közt még a hímzésre is maradt idejük. S akár ezeknek a balsai asszonyoknak, azoknak sem jutott eszébe, hogy amit csinálnak: művészet. (Megjelent a Népművészet Háziipar legutóbbi számában.) ból álló gyűjtemény van birtokában. De a szövetkezet nem csupán összevásárolta, hanem a régi minták alapján újjá is élesztette a beregi hímző művészetet. Ám mindenek előtt a régi alapanyagot kellett korszerűsíteni. Ezért a durva szövésű, változó minőségű, nem megfelelően kvadrátoít . len- vásznat kellett kikisérletezni, amelyen új formákban, új színezéssel fejlesztették, tovább ezt az ősi művészetet így készülnek ma már nyugatnémet, svájci, svéd és olasz exportra a Rákóczi-mintás, a tulipános, kakasos, csillagos asztalterítők, zsurgarnitúrák, fálifutók, a párnák... Nyugat- Európa megkedvelte a beregi hímzést, mely 400 szabolcsi asszonynak ad munkát, keresetet... Balsán először Helmeczi Já- nosné hímzőasszonyhoz kopogtattam be. Mikor meghallja, hogy a hímzésről van szó, készségesen veszi elő a szekrényből a készülő térítőt. S közben himzőtársáért Veteczki József néért is elüzenünk. — Valamikor régen,' amikor még gyerek voltam, Bujról volt itt valaki, az tanított meg bennünket erre a hímzésre — így meséli Helmecziné. — Később magunknak csináltuk — staférban. Abroszt, szakajtókendőt, fehérvásznat... Közben megérkezik Velecz- kiné, nyakát gyöngysorként most is három színű fonal keresztezi. — így teszünk — mondja —, hogy kéznél legyen. Amikor varrunk csak húzzuk a szálat és fűzzük be. _ S hogyan kerültek be a háziipari szövetkezetbe? — Valamikor, honnan, honnan nem, megtudtuk, hogy a háziiparnak lehet varrni. Én is kérdeztem, tán Fenyvesiné- től: hallod, nem lehetne beiratkozni? Bementem Nyíregyházára, s felvettek. Elég nehéz idők voltak azok, mert akkor még nem volt elegendő anyagunk. így fogtunk hozzá a beregi munkához. — Ennek a cipőnek az az előnye, ha leveszi, kitűnően fogja magát érezni. Együtt a munkában, szórakozásban A beregi keresztszemes hímzést nézegetem. Gyönyörködöm a frissen varrott, csillogóan színes mintákban. Hol születhetett meg ez a nemes minta? Ki lehetett az első asszony, akinek keze ezeket a „hímeket'’ legelőször vászonra hímezte...? A kérdésre már sohasem kaphatok választ. A múlt elrejti az egykori mestert, csak a mű, — a beregi himzés — maradt itt nekünk. Bár ezeket a mintákat is majdnem csak az utolsó pillanatban sikerült megmenteni; Hiszen még csak tíz éve, hogy a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezel, a pusztuló beregi hímzés mintáinak a felkutatását megkezdte. Jó tíz esztendővel ezelőtt indult meg a gyűjtögető munka: Vá- sárosnamény, Tarpa, Szatmár- cseke, Beregdaróc, s még jó néhány falu volt a vadászterület, ahol a szövetkezet a még fellelhető anyagot felvásárolta, s ma már közel hatszáz darabnyökkel, amelyeket az áram- szogáltaíás nyújt. Belátjuk, hogy a körzeti szerelőnek nagy a területe, emiatt 3—4 napot is kell várnunk míg a hibát kijavítja. De úgy gondoljuk, meg lehetne javítani egyszer már úgy is, hogy a szeles kon ne kelljen ismét petróleumlámpával világítani. Mészáros Mihályné, Nyírtelek-Görögszállás 74. Április 4-én gyűlt ki a villanyfény tanyatelepülésünkön. Azóta már sok bosszúságot okozott. Furcsán hangzik; de még egy aránylag gyengébb erejű szél is — elfújja! Szeles időben megszűnik az áramszolgáltatás. Ez akadályozza a munkát a tsz-ben, például most a dohánycsomózást, a zárszámadás előkészületeit és sok embert a tanulásban is. Pedig mi, ■— ha már van villanyunk, — szeretnénk jól gazdálkodni azokkal az előAz olcsvaapáti KlSZ-szer- vezet tagjai jelentős értékű társadalmi munkával rendbehozták községünk elhanyagolt állapotban lévő sportpályáját. A terepet elegyengették, és körülkerítették. Ehhez maguk készítették az oszlopokat is. A munkában élenjárt Kosa László KISZ-titkár, Szászl Pál, Szabó Bála, Szászi Sándor, Borbás László, Szászi Bertalan. Példamutatásukkal mozgósították a többieket is.
