Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
Jó terv, jó munka Hyeakor, év elején rendre készülnek a tervek, összehajolnak a csalátagok, megbeszélik, ki mit szeretne, s mit kellene tennie ahhoz, hogy a tervek, a vágyak teljesüljenek. Tervez a nagyobb család, a gyár, az üzem, a termelőszövetkezet is. Leszűrik a múlt év tapasztalatait, s eldöntik: mit kell jobban csinálniak, mint a múltban, mennyi befektetés, milyen erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak. S a kisebb és a nagyobb családok terveinek összességeként kialakul, elénk rajzolódik a nagy családnak, az ország «épének a terve, a népgazdasági terv. Az 1965. évi népgazdasági terv megmutatja eredményeinket is. Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a szorgalomban töltött múlt esztendő meghozta gyümölcseit. De a komoly felelősség hangja is megszólal a tervben: még nem tettünk meg mindent, amire boldogulásunk érdekében szükségünk lett volna! Nem termeltünk elég gazdaságosan, több helyen baj van a termékek minőségével, ahol döcög a munkaszervezés, fegyelmezetlenségek törik meg a munka ütemét. Nem minden tekintetben dolgoztunk úgy. ahogyan szocialista létünk, fejlődésünk és rangunk megköveteli. Márpedig a jó terv is csak akkor éri el célját, ha megvalósul, ha a szorgalmas munka még jobb élet teremt meg nyomában. Az új esztendőben nagyobb fegyelemben kell dolgoznunk, mint eddig. Szilárd fegyelem nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Ez vonatkozik a munkásra. a termelőszövetkezeti parasztra, az értelmiségi dolgozóra, mindenkire. De különösen azokra, akik megszokták, hogy munkaidő alatt sétálnak, beszélgetnek, értékes perceket töltenek el semmittevéssel. Vonatkozik a vezető beosztásuak- ra is, akiknek kötelessége állandó- rendet tartani, de ugyancsak kötelességük megteremteni a munka jó feltételeit egyes üzemekben. Hiszen többször abból származik a fegyelmezetlenség, hogy a munkás dolgozna, de nincs anyaga, vagy megfelelő szerszáma. A termelőszövetkezeti gazda ücsörög, mert a szövetkezet vezetője nem biztosította időben a vetőmagot, a műtrágyát, nem gondoskodott a gépek kijavításáról. Egyesek szerint a demokrácia valami olyat jelent; „mindenki azt tesz, amit akar.” Minden a miénk, s „a miénkben úgy dolgozunk. ahogyan kedvünk tartja.” Az ilyen nősetek csak a demokrácia félreértésén alapulhatnak. Mert az a tény, hogy ez az ország valóban a miénk, roppant felelősséget jelent. Hiszen nem azért a miénk, hogy elherdáljuk javainkat. A demokrácia tehát számunkra a jógok bő-, sége mellett a felelősségvállalást. a fegyelem kötelezettségét is jelenti. Hová jelentkezzem? Várja a szakembereket a mezőgazdaság — Miért főként a technikumokba jelentkeznek? — Félév előtt az iskolákban Január 25—30 között zárul az iskolák első féléve, február elsején kézhez kapja a tanulóifjúság tanulmányi eredményéről a tájékoztatást. Ezekben a napokban fokozott a munka az iskolákban. Buzgóbban végzik a pályaválasztással kapcsolatos feladatokat is. Figula Györgytől, a megyei tanács művelődési osztályvezető helyettesétől kértünk tájékoztatást, hol s hogyan javítható még a munka, az eredmény, s milyen tanácsokat kaphatnak a végző iskolások, szülök a továbbtanulásra, pályakezdésre? Két nap helyett 6,3 Amellett, hogy az iskolareform megvalósítása mindennapi feladat, az év eleji statisztika figyelmeztetése szerint ez nem mindenben kielégítő ütemű. Különösen az általános iskolákban lassú a lemorzsolódás csökkentése. Ez megyei viszonylatban igen nagy; a beiratkozott általános iskolásoknak hat százaléka nem jut magasabb osztályba. Az országos átlag 4,2 százalék. Nem lebecsülendő hiba ez! Körülbelül annyit jelent, mintha minden járásban egy kisebb község egész tanulóifjúsága abbahagyná tanulmányát a nyolcadik előtt. Oka: egyrészt a magas bukási százalék, másrészt a túlzott mulasztás. Mind a bukás, mind a sok mulasztás következtében a tanulóifjúság egvrésze túlkorossá válik, s ezek azok, akik kimaradnak az iskolából. A mulasztás indoktalannak látszik. Bár a három év előtti egy tanulóra eső 9 napról 6,3 napra csökkent, legfeljebb 2 nap lenne a helyes szám. A félév eredményétől várjuk a további javulást, i illetve a nagyobb igyekezetei a hibák megszüntetésére a következő félévben. Az iskoláknak szükségszerű lesz ösz- szevetni a félév eredményét az előző évivel, s ahol bajok tapasztalhatók — például tárgyak, amelyekből a leggyakoribb a bukás, osztályok, ahol a legtöbb a mulasztás, stb. — természetszerűleg nagyobb segítséget kell adniuk megszüntetésük érdekében. Igen fontos az első osztályokra több figyelmet fordítani. Ezekben a napokban az általános és középiskolák végzős növendékei előtt áll a nagy kérdés: hová jelentkez- asem? A pályaválasztási tevékenység tehát megélénkült az iskolákban. A megyei tanács a választást igyekezett megkönnyíteni azzal, hogy az iskoláknak tájékoztatókat küldenek ki. Az idén az osztályfőnökök igyekeztek jobban megismerni végzős növendékeiket, hogy hajlamuk, képességeik szerint tanácsokat adhassanak nekik. Az előző évek tapasztalatából leszűrve várható, hogy az idén is nagyobb lesz az érdeklődés a technikumok iránt, mint a szakközépiskolák és gimnáziumok iránt. Abból következik, hogy a szülők az érettségivel szeretnék biztosítva látni gyermekük jövőjét, kenyeret adva kezükbe. Á gyakorlat azonban az, hogy technikumi végzettséggel igen sokan tanulnak tovább, ami könnyebb volna például gimnázium elvégzése után. A technikumokba túljelentkezés történik, természetesen mindenkit nem vehetnek fel, s akik így kimaradnak, általában kimaradnak a gimnáziumokból is, hiszen a jelentkezéseket lezárják. így sok, jó és kitűnő jelentkezik akkor a gimnáziumira, szakközépiskolába, amikor a közepeseket már oda felvették, s a létszám betelt. Meg kell tehát gondolni a fiataloknak és szülőknek, hogy hová jelentkezzék a gyermek: tovább akar-e tanulni főiskolán, egyetemen, vagy érettségi után dolgozni fog. A középiskolás végzősök főiskolai, egyetemi jelentkezése az előző évivel hasonló lehetőségeket biztosít. Itt azt kell megjegyezni, hogy még mindig nem kielégítő az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iránt. Pedig itt a lehetőségek nagyok. A mezőgazdasági szakközépiskolát vagy gimnáziumban mezőgazdasági jellegű politechnikai tanulmányokat végzettek, ha mezőgazdaságban helyezkednek el, lehetőségük van levelező úton továbbtanulni. A mezőgazdaság várja a szakembereket! És ezt segíteni a mezőgazda- sági üzemeknek, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek nemcsak érdekük, hanem társadalmi kötelességük is! Lelkiismerettel Hasonlóan lehetőséget ad az ipari tanulóképzésen belül a mezőgazdasági szakmunkás- képzés. A közelgő félév lelkiismeretesebb munkára hívja mind a tanulóifjúságot, mind a pedagógusokat, szülőket. Megtörténhet, hogy év közben egy-egy szerencsétlen felelet alapján gyenge jegy csúszik be. az egyébként igyekvőnek is. Most még itt az alkalom a javításra, arra, hogy a nevelő alaposan meggyőződjék a tanuló tudásáról, s ne egy-két jegy, hanem a valóságos felkészültség döntsön az eredmény kialakításában. S. B. Mérleghiány nélkül A tsz-ek négv eszteadeje a szaJkai járá-bau Hivatalos helyeken is, beszélgetéseken is gyakran elhangzott: a termelőszövetkezetek tömeges megalakulása óta nem volt még egyetlen esztendő sem, amikor az időjárás valamilyen formában ne sújtotta volna a mezőgazdaságot. A kezdeti szervezeti nehézségek, a niég ma is előforduló vezetési fonákságok és helyenként a nem kedvező termelési adottságok, találkozva a rossz időjárással, játszottak közre abban, hogy még mindig vannak gyenge, mérleghiányom közös gazdaságok a megyében, s legtöbbjük a nyíregyházi és kisvártíai járásban található. A szárszámadási közgvű’. pontos számvetés alapján, a mátészalkai járásb^ui u __ várnak mérleghiányt. A következeié« szervező munka gyümölcse Négy nehéz közös év van a szálkái járás termelőszövetkezetei mögött is, s ha úgy mondhatjuk: az időjárás mialt egyre halmozódó gondok között is éppen tavaly jutottak el gazdasági ügyek „tisztába tételéig”, altkor ennek a magyarázatát a következetes termelést szervező munkában lehet keresni. A mátészeJkai járásban évenként egy-kettővel csökkent a mérleghiányos gazdaságok száma, egy évvel ezelőtt már csak egy volt. A járási vezetök úgy ítélik meg, hogy a mérleghiány megszüntetésében. egyik alapvető volt a tsz-vezetők változtatásának a minimálisra csökkenté:«. Ez természetesen úgy valósulhatott meg. hogy segítették is őket n nagyüzemi vezetés és termelési szemlélet kia’akítá- tásában. Az utóbbi egy-két évben már hagy gondot fordítottak arra is, hogy' ne csupán a függetlenített vezetők, hanem a vezetőségi tagok is állandósuljanak: csak azok leváltását javasolták, akik hoz- zánemértésükkel, vagy korrupciós cselekedeteikkel mutatták meg alkalmatlanságukat. Legtöbb esetben sikerült megértetni a tagokkal: a gazdasági eredmények esetleges csökkenése korántsem indokolja a vezetők leváltását, mint ahogy a nyimregeyesi példa is iga- zeíta. Kúntórjánosiban, Nyír- kátán az „Erős segítse a gyengét" élv alapján következtek be változások, néhány helyen vezetőségcsere vezetett eredményre. 87 ösztöndíjas Fokozatosan jutottak előre a szakvezetés kialakításában és megerősítésében: az úgynevezett szakemberteJitettség legalább középfokon 70—75 százalékos. Már 1962-től nagy figyelmet fordítottak a felső végzettségű szakemberek biztosítására, az utánpótlásra. Aüg akadt tsz, ahol még az állattenyésztésben Is ne lenne középfokú végzettségű szakember, három helyen pedig már főiskolát végzett dolgozik. A huszonhárom tsz közül húsznak 1962 óta 37 ösztöndíjas fiatallal volt és van szerződése. 1963-ban 6, tavaly 14 ilyen gyakornok kezdte meg a munkát a szövetkezetekben. A szakembereHátoítság javítása, a több elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazása sokban segítette az új tér* meési gazdálkodási módszerek gyorsabb elterjesztését Egv év. alatt például több mint kétszeresére nőtt a »cr- téshizlalúsnál az önetetők alkalmazása. s megkétszereződött a pépes'tűk, takarmány- konyhák száma is. Néhá:.y helyen sikerrel alka’maza'k a hideglevegős szénaszárítósi módot, tíz tizenkét tsz nagyarányú legelő javítást végzett tavaly. Sztmosszegen például a csrbamind-eíetést is bevezették, s jó eredményeik alaptan ,iz idén újabb nyolc tsz-hen alkalmazzák majd. Lényeg? . hegy egy-egy máshol már bevált vagy új módszer meghonosítására egy-két olyan gazdaságban fektetnek súlyt, ahol a feltételek a legjobbak: innen terjesztik majd tovább. A növénytermesztésben la szinte általánosan győzött az optimális főszám-elmélet. A kemizáUsban előre jutottak: 1300 holdon hungazinoztakj 10 000 hold búza és árpa — szinte az egész terület — részesült vegyszeres gyomirtásban, amit 60 százalékban levéltrágyázással kötöttek egybe. A sajátosságoknak megfelelően Az arányaiban nem tűlnagy, de biztos megerősödésnek egyik alapvető része volt az, hogy a járás két fő területén — n homokon és a kötött földeken — 3 sajátosságoknak megfelelően igyekeztek kialakítani a gazdálkodás szerkezetét. Elsősorban a homokra — egyben a korábban leggyengébb tsz-elcbe — helyezték a gazdaságok egyetértésével azokat a kultúrákat, amelyek gyorsan a legnagyobb hozamot biztosították. Ezekben a homoki gazda,súgókban egyenként száz hold vagy afölötti a dohány területe, nagyobb arányú „ zöldség- és a bo- gyós^yünclcsüek termesztése. A járás gyümölcsös telepítéseinek : . tégy 90 százaléka a honi: .:;-H koncentrálódott. A nagyobb arányú termelésű beruházások nemcsak a hozamnövelésben, hanem a 3004-eseken keresztül is segítették a gyenge homoki gazdaságok erősödését, például a dohánypajták,, a fiatal gyümölcsösök kedvezményei stb. Takarmánytermesztési és ellátási gondjai a járásnak nem enyhültek számottevően az eddig bevezetett ésszerűsítések után sem. A kivezető utat az öntözési program valóra váltásában látják elsősorban a Szamos—Kiúszna közén. tíkMtPMÍfiyvásái Iák !a fezeiét biztosítják- A Htos'ani eredmény-alakulásban sólet segített ak az 1963-ről k.pzett l-rtaiékok. Többek közöli száz vagon kukoricát vásároltak a tsz-ok — nein hitelre!, hanem saját alapból, készpénzért. A tervezések, az anyag; érdekeltség alka ma zásának fő elvekben egységes, de ts -énként sajátos rendszere segítségével Igyekeztek a helyenként meglévő gazdái krtíúsi gondokat csökkenteni jó eredménnyel. A további előrehaladás végett az idén is megpróbálnak lépést tenni — az (dóig bevált gyakorlat folytatása. kiszélesítése mellett — néhány dologban. A termelés szervezetében „ brigád területeik rendezésén a • gór; ahol a feltételek biztosítottak, ott nagyobb egységekbe koncentrálják q brigádokat, s ez egyben a brigád vezetők talpra«-ettsé. gének is a próbája lesz. A terület családokra bontása nehézkessé teszi esetenként » gépi betakarítást. Kidől'sózzák azt a módszert, aminek segítségévei — az egyéni érdekeltség megsértése nélkül — például a burgonya, cukorrépa, dp a napraforgó és kukorica betakarítása meggyorsítható. Cél: továbbjutni a inegerősíiéüben Nem volt könnyű eljutni a mátészalkai járás közös gazdaságainak „ mérleghiány leküzdéséig. Megtartani ezt, és tovább fokozni E taz-ek - erősítését még nehezebb, különösen akkor, ha az idei esztendő is mostoha lesz a mezőgazdasághoz, A járásban nem rosszak az alapok a továbbjutásához, £ ehhez az emberek, a tsz-tagok aktív rószvéte.ével minden bizonnyal megteremtik az előfeltételeket most a tervkészítőé idején, a zársgá- madó és tervtárgyaló közgyűléseken. Samu András Rendszeres tartalékolás A gazdaságok erősödésében komoly szerepe volt a tartalékolásnak. Már több éves gyakorlat, hogy azokhan a tsz-ekben, amelyekben az egy tagra jutó jövedelem eléri a 12 0QO forintot, ott tetemes pénztartalékot is képeznek a következő évre, elsősorban a Manyolai teljesen kimer illet ébredt. Álmában az adminisztrációs létszám csökkentése végett kihelyezték a segédüzembe cnyagmozgatónak. Néhányszoi már megálmodta, hogy nem lesz négyese a lottón s mindig bekövetkezett. Nem zörög c kárászt, ha nem fúj a szél — évődött öltözködés közben. Kilenc órakor már ott állt a: igazgató előtt: — Vasárnapi csendes óráimban számítást végeztem s a: eredmény lesújtó. Képzeld igazgató elvtárs, nálunk egt fizikai munkásra két adminisztratív dolgozó jut. Tűrhetetlen, azonnal cselekednünl kell. Átszervezésre van szükség, s ha példát mutatunk t többi vállalatnak, még juta lomra is számíthatunk. — Helyes, igaza van Manyo lai kartárs. Még ma hozzákez dünk az átszervezéshez. Manyolainak egy pillanata A t szervezés az igazgató asztalára. Fő az eréig és a gazdaságossági — biztatta Manyolait az igazgató és jó munkát kívánt neki ahhoz, hogy egy héten belül minden osztály létszámát legalább egy fővel csökkentse. Kedden öt perc alatt elintézte az igazgatónál, hogy ügyintézőt kapjon kimerítő munkájához: maga mellé vette Karrier- lét a tervosztályról. Szerdán Marikát, a mandula szemű gépirónöt hozta fel az Átszervezési Csoporthoz a beruházási osztályról. Egy nappal később Beszédes Kázmér vette át az átszervezés propagandista teendőit a bérosztályról. Pénteken Támasz Ödönt nevezték ki Manyolai helyettesévé a statisztikai csoporttól, hogy az Átszervezési Csoport munkája akkor se álljon meg, ha Manyolai kartárs influenzás lesz. Szombaton aztán Manyolai elkészítette első jelentését: „Tekintettel a termelés gazdaságosságára ezen a héten egy fővel csökkentettük a terv-, a beruházási-, a bérosztály, valamint a statisztikai csoport létszámát, Elvtársi üdvözlettel: Manyolai Gedeon osztályvezető,” ügy hírlik, Manyolai nem áll meg félúton, kiadta a permanens átszervezés jelszavát. E héten — az Átszervezési Csoport 11, — érdekében újabb létszámcsökkentést hajt végre az inproduktiv osztályokon. Reméljük, hamarosan felfigyelnek zseniális tehetségére! (angyal) Újabb tizenhat tanyai nép front bizottság alakult A legutóbbi választások alkalmával 16 új tanyai népfrontbizottság alakult megyénkben, s számuk jelenleg 35. A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamennyi jól dolgozik. Fő tevékenységük elsősorban as elmaradottság felszámolásában való hathatos közreműködés. Megnyilvánul ez a kulturális, az ismeret- terjesztő, a közhasznú társadalmi munkák szervezésében, sőt egyes helyeken még a korszerű mezőgazda- sági termelési eljárások terjesztésében is. A nagykállói járásban többek között a népfrontbizottságok' a gyümölcskertészettel ismertették meg a tanyák lakosait. Az eddigi eredmények alapján az illetékes párls- szervezetekkel egyetértésben az idén újabb tanyai népfrontbizottságokat alakítanak. Elsősorban a nyíregyházi, nagykállói és nyírbátori járásban van erre lehetőség. Ezekben a járásokban még sok olyan nagy település található, ahol nem működik népírontbi* zottság. 1963. január 13. S ösztönözni is kell a fegye-1 lemre. Úgy. hogy a szorgalmas munkás mindig megtalálja számítását: tettei és buzgalma anyagi boldogulásában is kifejezésre jusson. S ahol ezt megértik a vezetők, ott arra is törekszenek, hogy például a prémiumok és jutalmak az erkölcsi ösztönzést is szolgálják. Ott a juttatások a legjobbak szorgalmát dicsérik, akik a legtöbbet tették, akik valóban példaként állnak mások előtt. Rendkívül fontos a kiadott feladatok ellenőrzése is. Nem igaz, hogy az ellenőrzés a bizalmatlanság jele: inkább segítség azok számára, akik valóban jó munkát akarnak végezni. Akik pedig lopják a napot, veszítsenek csak rajta. A mi társadalmunk az önkéntes munkafegyelem, a jó munkaszellem kialakítását elsősorban nevelési kérdésnek tekinti. De a notórius lógósokat, a kallódó vándormadarakat, a társadalmi tulajdon rongálóit, ha nem fog rajtuk a szép szó, erélyesen kell rendre utasítani. S ne azt tartsuk humanistának, aki az ilyen emberek siránkozásán elérzé- kenyül, hanem azt, aki mindannyiunk boldogulása érdekében szilárdan áll a rend és a fegyelem pártján. Jó munka nélkül a terv csak; elképzelés marad. A szorgalom, a fürge munkáskéz, a ritmikus, fegyelmezett munka teremt csak boldogabb jövőt, szebb életet. Kékesdi Gyula felderült az arca. aztán újból mély gondbarázdák lepték el homlokát. — Persze, a dolog korántsem egyszerű. Alapos felmérésre van szükség, perspektivikusan kell cselekednünk s főleg nem szabad elhanyagolnunk a felvilágosító munkát. Ezt valakinek kézbe kell vennie! _ Én önre. gondolnék, Manyolai kartárs. — Megtisztel az igazgató elvtárs, Ígérem, legjobb tudásommal szolgálom az átszervezés ügyét. Kezet ráztak. Manyolai még aznap a titkárság létszámába került. Mire a műszakot lecsengették, a titkárság új 'tagja már le is tette kész tervét
