Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
Állattenyésztési tanácsok Nemcsak hajtani, hanem tenyészteni, gondozni is kell a lovat A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban , ló- fogatokra még nagy szükség van. A háztáji földek munkálata, szállítások, a takarmányozás üzemegységekben általában lófogattal történik és azon helyeken, ahol jelenleg nem tudnak alkalmazni gépi munkát. Továbbá a szatmár-beregi részeken a talajviszonyok olyanok, hogy az őszi és tavaszi munkák egy részét lófogattal tudják megoldani. A lótenyésztés célkitűzése, hogy a meglévő gépesítés mellett biztosítsa a nagyüzemi munkaló kitenyésztését, úgy, hogy évente meglegyen a csikószaporulatból a 25—30 százalék utánpótlás. A VEMHES LÓ IS DOLGOZHAT És mégis a lovakkal való bánásmód nagyon mostoha. Sok „ lóhoz nem értő hajtó, kik hajtani szeretnek, de etetni. gondozni kevésbé. Ezért van az, hogy egyes termelőszövetkezeteknél nagyon soványak a fogatos lovak, túl nagy az igénybevétel. A kancák fedeztetése csak egyes helyeken van megoldva. A fogatos azt mondja: ha vemhes a lova és csikót nevel, akkor nem tud úgy dolgozni fogatával, mint egyébként. A termelőszövetkezetek vezetőségének kell odahatni, hogy a jó minőségű törzskancák lehetőleg egy brigádba legyenek összpontosítva, és komoly fogatosok kezében ösz- szefogva. A kancalóval is lehet dolgozni bármilyen munkát, csak kíméletesen, őszi esőben, sáros utakon van nagy szükség a fogatokra, de ilyenkor gondolni kell arra, hogy mennyi terhet rakok két ló után. Téli száraz fagyoknál is 6okát kint vannak a fogatok, ilyenkor feltétlenül szükséges, hogy a vemhes kancákat pokróccal letakarják. Továbbá arra is gondolni kell, hogy csak úgy Várhatunk jól fejlett kiscsikót, ha a vemhes kancának valamivel jobb takadmányt és 2—3 kilogramm abrakot adunk. Az eddigi megállapítás az, hogy a csikózásd százalék alacsony: 1963. évben a tszi-ek fedeztettek 3251 darab kancát, vem- hességi százalék 49,4, a csikó- zási százalék 36 volt. 13,4 százalék vetélés mutatkozik, ez igen nagy kiesést jelent A CSIKÓNEVELÉS Ha a kanca leellett, 8—10 napig pihentetni kell és utána kíméletesen lehet vele dolgozni. Sajnos, néhol már 4—5 napra dolgoztatják a fias kancát. A közmondás azt tartja: Egy rókáról nem lehet két bőrt lehúzni, „ szoptató kanca az a róka, melyről három bőrt húznak le egyidőben. Napi munkáját végzi, szoptatja csákóját, közben újra terméke- nyülve táplálja n vemhet. Szopós csikóval élete első heteiben kevés gondunk van. A 2.—3. héten belekóstol anyjának szénájába, abrakjába. Ezért is fontos, hogy a kanca ebben az időben igen jól legyen tálcám!ányózva. A 3. héten a kiscsikónak zabló ládát kell készíteni és Zúzott zabbal etetni. A szopós korban jól fejlett, változatos takarmányon tartott, evéshez szokott csikótól reméljük, hogy jó növendék, megfelelő ló lesz. A választott csikó igen. gyors fejlődésre, növekedésre képes, ezt a tulajdonságát mindenképpen használjuk ki. Etessük a csikót 5—6 hónapos korban és Választása után, az így nevelt csikóból biztosítva van az utánpótlás. a felesleg csikót exportra jó áron lehet eladni. November hónapban 62 darab exportcsikót adtak el a tsz-ek 27Ö0 forintos átlagárban. Általában a tsa-ekben istálló hiánya, legeltetés; és takarmányozási nehézségek miatt idegenkednek a csikóneveléstől. Az istálló egy szakaszán akkora helyet rekesszünk el, ahol a csikók szabadon lehetnek és az istálló előtt karám legyen. Legeltetést közösen kell megoldani, tsz-ek társulása 80—10Ö csikóval. Eladási lehetőség mindenkor van, a szabolcs-szatmári fél- véflovat szívesen felvásárolja külföld, ha az jól fejlett és jó küllemű, és nincs korán fogatolva. Nvdtrai Mihály lótenyésztési felügyelő. Rhizonit négyezer holdon TalajoUás a megye lucernásaiban Az állattenyésztés fejlesztésének egyik feltétele a termőhelyi viszonyoknak megfelelő évelő pillangósvirágú takarmánynövények vetésterületének kiterjesztése, a hozamok növelése. A terméshozam növelésének egyik módja a ,.Rhizonit” talajoltó baktérium felhasználása. Kívánatos, hogy a rhizobiumos talajoltást ez évben már minél több tsz alkalmazza a talaj nitrogén készletének és a terméshozam növelésének érdekében, A Rhizonit alkalmazása a termelés ráfordítási költségét csak minimális mértékben növeli, azonkívül a használata gyors é* egyszerű. Ezzel a mesterségesen előállított tenyészettel, vagy a talajból hiányzó, vagy a meglévőnél nagyobb életképességű, jobb nitrogéngyűjtő baktériumokat juttatunk a talajba. Ezek a gyökérzetbe jutva szimbiózisban élnek a kultúrnövénnyel, megkötik a talaj- szemcsék közötti levegő nitrogénjét, átadják a gazdanövényeknek, A talajoitás eredményességére megyénkben még nincs megfigyelés és tapasztalat, de a kutatóintézetekben bebizonyosodott használatának termésfokozó hatása. Kísérleti eredmények szerint mind a takarmány, mind a maghozamot a kezelés 10—20 százalékkal növeli. Ita a tervezett 4000 holdba a vetőmag oltva kerül, úgy a megyében a korábTerdik Mihály, a nyírbog- dán ji Petőfi Tsz. juhásza tavaly 5,60 kilós nyírási átlagot ért el. Az idén sem akar kevesebb gyapjút; kihasználja a téli legelőket is. Hammel 1. felv. bt évek átlagát figyelembe véve, 80—160 vagon szénatöbblet nyerhető. A íttagtermeléshez Is fontos népgazdasági érdek fűződik, ami miatt nagy jelentőségű a hozamok növelése, hiszen a belföldi igények kielégítése mellett az exportlehetőségeket is ki kell használni, ezen nagy devizahozamot biztosító magféleségekből. A talajoltószert a tsz-ek a Vetőmag Vállalat alközpontjától rendelhetik meg lucernához, vörösheréhez és szarvas- kerephez, amennyiben saját magjukat használják fel vetéshez. Ha vetőmagakción keresztül szerzik be a vetőmagot vagy szerződéses termelést folytatnak, úgy a Rhizonit kiszállítását a vetőmaggal együtt kell kérni. Egy hold bevetéséhez szükséges vetőmaghoz 20Ó gramm oltóanyag keverése szükséges. A talajoltó használata nem Old meg minden tákarfnóny- termelési problémát, Íriszen az csak egy termésfokozó módszer, amit viszont kiaknázatlanul hagyni súlyos mulasztás lenne. Több termelő egységnél a pillangósvirágú takarmánynövények termelésénél még agrotechnikai hiányosságokat tapasztalhatunk, amelyeket fel kell számolni, és a termést kialakító valamennyi tényezőt össze kell hangolni az eredményesség érdekében. Szakolczay Sándor, mg. mérnök. Vetőmagtermeltető Vállalat Rendelei a KRESZ módosításáról A Közúti Közlekedés Szabályairól szóló 2/1962. (9. 29.) BM—KPM. számú együttes rendelet (KRESZ) hatálybalépése óta eltelt két év gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendelet a fejlett közlekedés követelményeinek megfelelően határozza meg a közúti forgalom rendjét, a közlekedésben részvevők kötelességeit és jogait. A forgalom növekedése miatt azonban időközben szükségessé vált néhány rendelkezés módosítása, illetőleg kiegészítése. Erről szól a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 1 1965. (1. 9.) BM—KPM. számú együttes rendelete, amely 1965. február hó 1-én lép életbe. A módosítások, illetőleg kiegészítések közül a lakosságot leginkább érintő részek főleg a következők: 1. A GYALOGOSOK ÜT- TESTEN TÖRTÉNŐ ÁTHALADÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA. A közúti forgalom gyors ütemű növekedése mind nagyobb felelősséget ró a gyalogosokra is. A járdáról való lelépésnél, a járművek előtt vagy között történő áthaladásnál fokozott figyelmet és óvatosságot kell tanúsítaniuk. Az idevonatkozó szabály egyértelműen kimondja, hogy: „Lakott területen levő főútvonalon a gyalogs csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, lia az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nines, a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úttesten.” A lakott területen kívüli főútvonalakon és a mellékútvonalon lakott területen belül és kívül elsősorban ugyancsak a kijelölt gyalogátkelőhelyen szabad az úttesten áthaladni, illetőleg ha ilyen nincs, akkor az útkereszteződésben a járda meghosszabbított vonalában. Ha pedig a közelben sem kijelölt gyalog- átkelőhely, sem pedig útkereszteződés nincsen, akkor az úttesten fokozott óvatossággal a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át a gyalogős az úttesten. A gyalogos az úttesten történő áthaladása során: — mielőtt lelépné az úttestre, köteles meggyőződni az áthaladás veszélytelenségről; — nem zavarhatja a járművek forgalmát; — nem léphet le az úttestre akkor, ha a jármű már olyan közel van, hogy a gyalogos veszélytelen áthaladását a jármű vezetője nem képes biztosítani (a járművek megállításához egy meghatározott távolság szükséges, amit a sebesség és az útviszonyok befolyásolnak. Ez az un. féktávolság. Ha a gyalogos ezen a távolságon belül lép a jármű elé, a jármű vezetője már a balesetet nem tudja elkerülni); — köteles késedelmeskedés nélkül áthaladni; — köteles tartózkodni minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. A gyalogost tehát a szabály egyértelműen kötelezi arra, hogy meg kell győződnie az áthaladás veszélytelenségéről. Egyértelműen meghatározza a módosítás a gyalogosok áthaladási elsőbbségének a szabályát is. A gyalogosoknak az úttesten történő áthaladásuk során az úttesten haladó járművekkel szemben az alábbi helyeken van áthaladási elsőbbségük: — a kijelölt gyalogátkelőhelyen (zebrasávval, vagy szaggatott vonalakkal az útburkolatra festett jelzések); — a közhasználatú járművek megállóhelyeinél tevő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda közötti úttestrészen; — a kanyarodó járművekkel szemben. Természetesen a gyalogosok ezeket! a helyeken sem léphetnek le a járdáról, ha nyilvánvaló, hogy a jármű vezetője a gyalogos áthaladási elsőbbségét jármüvének kötelező lassításával vagy megállításával sem képes biztosítani. A gyalogos áthaladási szándékát karjának felemelésével jelezheti. A gyalogosnak az úttesten késedelmeskedés nélkül kell áthaladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. 2. A BUKÓSISAK VISELÉSI KÖTELEZETTSÉG ÁLTALÁNOSÍTÁSA. A módosító rendelkezés kimondja: „Motorkerékpárral a közúti forgalomban csak abban az esetben szabad részt ’venni, ha annak rnlnd a vezetője; mind utasa becsatolt bukósisakot visel.” A bukósisak viselési kötelezettség független a sebességtől. •' 3. „MEGÁLLÁS VAGY VÁRAKOZÁS KORLÁTOZOTT!’' JELZŐ1ÁB- LA RENDSZERESÍTÉSE. A genfi közúti egyezményhez csatlakozásunkból kifolyólag meg kellett szüntetni a „Várakozni tilos!” jelzőtáblát. Helyette a „Megálló* vagy várakozás korlátozott!, jelzőtáblával jelzik a megállási, illetőleg Várakozási korlátozásokat. E tábla megegyezik az eddig használt „Megállni tilos !' jelzőtáblával. Ezentúl é tábla után a járművel a ki- és beszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl várakozni tilos. Ha a hatóságok valahid a várakozást bizonyos időtartamra korlátozzák, azt a tábla alsó szegélyében vagy külön kiegészítő táblán feltüntetik. Ilyen esetben a jelzőtáblán vagy kiegészítő táblán feltüntetett időn túl a tábla utáni úttestrészen tilos a tartózkodás. Ha a tábla alsó szegélyén, vagy a kiegészítő táblán „Megállni tilos!” felirat van, akkor a tábla megállási tilalmat jelent és a tábla utáni úttestrészen még a ki- és beszállás, illetőleg a fel- és lerakodás idejére sem szabad megállni. Kiegészítő felirat utalhat még ezenkívül arra is, Iwgy a várakozás napok szermt váltáközóan hol éz úttest egyik, hol a másik oldalén tilos. 4. SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK ÉS KERÉKPÁROK MEGŐRZÉSÉNEK' SZABÁLYOZÁSA. A rendelkezés kimondja* hogy: „Segédmotoros kerékpárt és kerékpárt közterületen őrizetlenül vagy lezáratlanul hagyni tilos.” Bűnügyi krónikás Rómában kerüli rendőrkézre az ékszerrabió török „házaspár” A legfantasztikusabb detek- tívregény leírásait is megszégyenítő hajsza után vasárnap Rómában rendőrkézre került Henri Na- jar 30 éves és Erén Kuja Szuat 34 éves török állampolgár, a nemzetközi rendőrség régi ismerősei. A két bűnöző ellen egy Firenzében élő török asszony tett feljelentést, aki olasz férjével a karácsonyi ünnepekre Párizsba utazott. A lakás kulcsait szomszédjukra bízták, akinél azonban csakhamar magát házaspárnak kiadó két török jelentkezett. Azt mondták, hogy régi ismerősei a Párizsba utazott házaspárnak, aki megkérte őket, hogy távollétükben „őrizzék” a lakást. A szomszéd gyanútlanul átadta a kulcsokat, s néhány napig minden a legnagyobb rendben volt. A török házaspár igen szolidan élt. Egy hét múlva azonban a „házőrzők” eltűntek anélkül, hogy a kulcsot visszaadták volna. Rövidesen visszaérkeztek a lakás tulajdonosai, akik megdöbbenve vették észre, hogy 150 millió líra értékű ékszerük tűnt ej távollétükben. Az olasz rendőrség ekkor nagyszabású nyomozásba kezdett. Rövidesen megállapították, hogy a „vendégházaspár” valójában két férfi, aki közül az egyik csupán azért öltözött nőnek, hogy jobban a szomszédok bizalmába férkőzhessen. Csakhamar a keresett bűnözők nyomára akadtak, mégpedig Rómában. A kör egyre szűkült. Pincéreknek és gépkocsiőröknek álcázott detektívek lepték el azokat a helyeket, ahol a két bűnözőt látták. A kapott személyleírás alapján végül mégsem a detektívek, hanem egy római rendőr fogta el a „házaspárt”, amint éppen csomagokkal megrakva egy taxiba szálltak. Az „asszony” ekkor azonban már férfiruhában volt. Letartóztatásukkor nem fejtettek ki ellenállást.. Egyikük zsebében sárga zsebkendőbe becsavarva megtalálták az ékszereket. Revolveres országúti incidens Párizs környékén A Párizs—mantesi országút szakítás nélkül tülköL Mikor mentén fekvő egyik magá- a szokatlan éjszakai csend- nyos ház lakói vasárnap haj- háborítást megunták, a kocsi- nalban arra ébredtek, hogy a hoz mentek, amelyben vérző közelben az országúton egy fejű férfit találtak, aki a korálló gépkocsi vezetője meg- mányra borult, közben megszólaltatva áz autó Villanykürt* jét. Loüis Lóndiéhe 31 év és autószerelő — az áldözát — szombaton késő este munkája végeztével gépkocsijába ült, hogy vidéken élő családjához menj eh. Az országúton robogva kocsija kissé megcsúszott és előzés közben enyhén súrolt égy nagy Peugeot személygépkocsit. Néhány száz méterrel odább a két kocsi leállt, s a vezetők az ilyenkor szokásos formalitások között kicserélték adataikat, biztosítóik címét. Ügy látszott,, hogy most már mindketten folytathatják útjukat, amikor ismeretlen okból szóváltás támadt közöttük. A Peugeot vezetője ekkor kinyitotta kocsijának ajtaját, revolvert húzott elő és rálőtt a szerelőre. A golyó bal fülénél érte Lon- diche fejét és nyakán át távozott. Ezután a revolveres „úrvezető” — mint aki jól végezte dolgát — összeeső áldozatát otthagyva gépkocsijába ült és továbbhajtott. Londichenak, akinek »fejéből dőlt a vér, még/«/olt any- nyi ereje* hogy kocsijába vonszolja magát és ott a kormányra borulva elvesztette eszméletét. Eközben szólaltatta meg a kürtöt, ami talán életét mentette meg. Az országút menti csendőröket közben riadóztatták, a lelkiismeretlen gyilkos úrvezető kézrekerítésére. Másfél órával később • Mureaux-i őr- szobéh megszólalt a telefoni „Itt Abdel káder Dagmus be- szél. Én lőttem rá az országúton egy férfira. Ostobaságot követtem ei, nagyon áajná- lom* Rövidesen önöknél le szék...*
