Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

színházi est Háború és béke Nem erejét meghaladó, de grandiózus felt “dalra vállal­kozott a Debreceni Csokonai Színház Lev Nyikolájevics Tolsztoj Háború és Béke-jé- nek a szín behozásával. Az író 1863—69-ig írta a művet, melyet joggal neveznek a kri­tikusok az „orosz irodalom Iliászának.” Nem is regény ez a hatalmas mű hanem eposz, egy „egész enciklopédia'*, az orosz társadalom keresztmet­szete 1805 és 1820 között. A műben a nemzeti gondolat­nak, te. orosz hazafiasságnak a szelleme, a reformok szel­leme uralkodik. Az író ere­deti szándéka megmutatni a dekabrista mozgalom igazi mozgatórugóit, a dekabrista eszmék nemzetformáló erejét, a nép hazaszeretetét. Nem leltet korszak a történelem­ben, amely számára ne mon­dana általános érvényű örök igazságot. A mű védő és vádló regény; meg akarja védeni az orosz vitézséget, a népet, Kutuzovot, és le akar- if, leplezni Sándor cár sok Vitára okot adó korát. Ezt a gondolati gazdagságot — mely 1800 oldalon, 559 árnyaltan megrajzolt figurá­val — kell a rendezőnek, szí­nésznek visszaadni egy há­romórás, előadás keretei kö­zölt úgy, hogy kielégítse a regényt olvasott nézőnek a já­tékkal szemben támasztott követelményét; de tökéletes, érthető és összefüggő tartal­mat, érthető és élvezhető já­tékot produkáljon a regé­nyig eddig el nem jutott kö­zönségnek is. Különösen ne-* héz feladatot ró ti színházra az előbb említettek igénye. Tudvalevő, hogy egy—egy „nagyregény*’ színpadi válto­zata elé mindig szorongással ül le ír. ember. Félti a re­gényt az apró monológokra való darabolástól, félti a re­gény olvasásakor keletkezett impressziókat, képeket; ? megkedvelt alakokat, maga­terem tette mivoltukat akarja őrizni, veszíteni ezek tulaj­donságaiból nem akar sem­mit. Sőt, a lakjait, képeit ne­mesebbnek, szebbnek akarja látni. Ha e2t eléri az előadás, akkor a közönség is elégedett. A Debreceni Csokonai Színház nem, csonkította meg a Háború és Bélke mondani­valóját, a nézőkben korábban kialakult képet. Dicsérni keli azt a nemes vállalkozást, mellyel Tolsztoj halhatatlan mondanivalóját hozzákötötte korunk létkérdéséhez, a bé­ke és emberiség, a béke és a félelem nélküli jövő kérdé­séhez, „...hogy senki se haljon meg többet testvérének, Ká­innál: kezétől” — mondja mintegy' prófétaként, a béke prófétájaként befejezésül a mesélő. Az örök emberi téma és a nemes színészi játék pátosza átragadt a nézőtérre Is. Külön dicsérendő a mesélő nehéz feladatát teljesítő Bángyörgyi Károly. Mint nar­rátor legtöbbször egyedül van r, színpadon és érzékeltetnie kell a kort, milliót, történelmi háttért, a szereplők jellemét. Mindehhez rendelkezésére áll: arcjátéka és hangja, — hang­színe és tisztán tagolt, hely­zethez mért szó és mondat­hangsúlya. Ezeket viszont mértéktartó biztonsággal, de a virtuozitásig vitt alapossággal használja ki. Oroszlánrésze van abban, hogy az együttes a színpadra varázsolja a ko­rabeli Oroszországot. Másik nagyszerű alakítást Sarlai Imre nyújtotta. Az ál­tala ali (kitett figura sugallta a régi világbeli — Katalin cárnő, Szuvorov korabeli — nemzedék gondolkodásmódját, nemesi gőgjét, szembeállá­sát Andrejék nemzedékével. A legmélyebben átélt alakítást tőle láttuk. Természetes ezeket a nagy­szerű í íakításokat csak úgy lehetett elérni, hogy az együt­tes minden tagja tudása maximumát nyújtotta az elő­adáson. Az igíz, hogy csak két szereplő játékát emelem ki, de ezt éppen azért teszem, hogy bizonyosam itt is, — jóllehet az együttes eddig elért sikere magáért beszél — hogy az együttes most is kitű­nő játékkal ajándékozta meg a közönséget. A rendező — Ruszt József sikeresen és a korszerű szín­padtechnikai 1 ehe'.őségeket ügyesen alkalmazva fogta össze az eseményszálakat. Hiányérzete talán csak a nép és Kutuzov r.zerepének nem elég erőteljes ábrázolása, mi­att támadhat a nézőknek. A darab gördülékenysége vi­szont ismét. ;• rendező eré­nyeit dicséri. A hármas színpadi beosztás korszerűségével, a díszletek és jelmezek korhűségükkel segítették a rendezőt és szí­nészeket a tolsztoji kóncep- c-ió színrehozá fiában. Summázva a színházi esten látottakat és hallotta-kát, a legmélyebb nyomokat az hagyta a nézőkben, hogy Tolsztoj örökérvényű gondo­latait művészien kapcsolták korunk éltető fő kérdéséhez, a világbélte gondolatához. S.gér Imre Látogatóban Radnóti olasz fordítójánál Rómában a Via dei Gier- nalisti 25-ben laknak Gianni Totiék. A bejárat körül pál­mák, oleanderek, az első emeleti ablakban tűzpiros muskátlik pompáznak, A hallbói nyílik Gianni dolgo­zószobája. írógépe mellől mosolyogva áll fel, tört ma­gyarsággal köszön. A2 időt megtréfáiva kopaszodó fiatal költő. Könyvtára erdejében vényt azoknak a forradalmi impulzusoknak, melyek tisz­tán szövik át életét. Üj iro­dalmi műfajt teremtett: na­gyon érdeke.:, plakátműfajt. O írja. szerkeszti. Mexikói,) spanyol, olasz metszetek.' til­takozó szövegekkel, saját költeményeivel. Egész mun­kásságában. az újfasizmus létrejötte elleni sürgető cse­lekvésre Szólít fel, nagy hu­manizmussal, az antifasisz­ta egységre való felhívás ölt testet. Felesége, Marinka Dallos, szintén költő, műfordító, publicista. Szép frigyet kö­tött „ fiatal, magyar költé­szet az olasszal, „ Lőrinciből származó Marinkával és a római Giannival. A nyáron Keszthelyen találkoztunk újra. Gianni a szigligeti ai- kotóházban Radnóti köteté­nek utolsó cizellátori teen­dőin dolgozott. Azóta a kötet megjelent. Dedikált példányt kaptam, s mellette Marinka Dallos levelét, amely Radnóti tragi­kus halálának 20. évfordu­lója alkalmából rendezett rómgi ünnepségről tudósít. „Nagyon szép est volt az akadémián, ahol Gianni is beszélt a Radnóti-versek for­dításáról és talán nem va­gyok szerénytelen, ha azt íróm, igen szép sikerrel.” A nagy költői kvaíitáisal és műgonddal elkészített Radnóti-kötet elegáns for­mája újszerűségével hat, s bizonyítja a modern műfor­dítás sokszínűségét. A ma­gyar nyelv hajlékonysága lehetővé teszi bármilyen versforma alkalmazását, az olaszra fordítás azonban el­sősorban tartalmi lehet. A művész-házaspár kitűnő munkát végzett. Az előszót Tolnai Gábor, Radnóti ifjúkori barátja ír­ta, az illusztrációkat Orosz János magyar és Ennio Ca­labria olasz művészek készí­tették a műalkotás dicsére­tes igényével. Totiék József Attila után Radnóti Miklóst ismertetik meg az Olasz iro­dalmat szerető közönséggel. Czinke Ferenc A restaurátor műhelyében Radnóti Miklós válogatott verselnek olosinyelvü kötete (Ennio Calabria olasz művész ilinsztrációi) ülőn polcon „ fiatal életút azdag termése, mint Színes nozaik aranyverelesen, nint a ravennai — figyel- eztet, rangos ember, ma- .asan szárnyaló költő. Jó­sat Attila első szép olasz ordítása és értékelése, esz- Sétikai tanulmányai, műfor­dítások. kritikák, publicisz­tikák, szép verseskötetei a mai olasz irodalom élvona­lába sorolják. Sokat tanultam tőle, mint művész, mint ember egy- aráht. Naponta szerez éf­Egy nagyobb és egy kisebb (zoba, az asztalon agyagedé- íyek, fémtárgyak, fegyverek, /egyszeres üvegek, elektromos ■.záritok. Egy darab bronzkor, .emetkezesi urna, de megta­lálható a középkor, az ókor számos fennmaradt emléke. A restaurátor műhelyében a Fel- szabadulás útja 6. sfc. alatt évente 4—5 ezer különböző régészeti tárgy fordul még, hogy konzerválás, restaurálás után elfoglalja helyét a mú­zeumokban. Kísérő cédula a mégye min­den ( zugából: Tisza vasvári Gyopáros, Keresztfái, Papte- lekhát, Gáva-Katóhaíom, Ti- szadob-Sziget, Beszteo.ee- Földvár, Vámosatya-Várelő, Nyírpazony-Cserebogárpart... A leletmentés eredményeként egyre több községből küldenek be tárgyakat. A sok száz, sőt sok ezer éve a földben heverő edények, szerszámok, csontok azonban kemény munkát tar­togatnak a restaurátoroknak. — A megtisztítás, a konzer­válás a leggyakoribb, de akad bőven restaurálás is. Főleg ke­rámia, amelynek főanyaga a a gipsz és a különböző por­festékek — mondja Futaki László, a Józsii András mú­zeum restaurátora. — Az iz­galmas az ebben a munká­ban, hogy minden tárgy kü­lön feladja a leckét, egyéni megoldásokat kíván. Rajzok, szakkönyvek talál­hatók az asztalon. Egy nem­rég Nyíregyházán járt lengyel régész vázlata is előkerül, egy tapasztalatcsere mai-adandó dokumentuma. A res< aurátor- nalt is lépést kell tartani a fejlődéssel. — Minden évben van meg­lepetés. A budapesti kutató- csoport, amelyben vegyész­mérnökök is vannak, világ­színvonalon tartja a hazai restaurátori munkát. Üjabban a hagyományom anyagok, vegyszerek mellett alkalmaz­zuk a műanyagokat is. A múlt sokszínű felvonu­lása a restaurátori műhelyben gazdag élményt jelent. A me­gye múltjának feltárása, az egy­kor itt élő népek kultúrájának, életmódjának apró mozaikjai többek között a restaurátor keze nyomán öltenek formát, Külön sarkot foglalnak el a műhelyben a néprajzi tár­gyak; a díszes menyasszonyi láda, a mángorló, a halászok sárhajója, a szűcs&narszámok, szövőszékek, az egykori nyír­ségi emberek faekéi, festő­minták. — Ezekhez most fogunk hozzá — folytaja a restaurá­tor. Népviseleti ruhák, szőt­tesek is kerülnek a műhelybe tartósítás, molyirtás miatt, sőt alkalmanként természet- tudományos gyűjtemények, mint a bogárgyűjtemény, melyeket fertőtlenítésre kül­denek hozzánk. Az a bajunk mindössze, hogy a raktárhé- lyiségünk az Egyház utcában van, ez egy kicsit komplikálja a gyorsabb haladást.., A restaurátor munkája fölé hajol, folytatja amit korábban elkezdett. Az építkezésekről, az eke nyomából kifogyhatat­lanul érkeznek a múlt üze­netéi, hogy gondos kezek megóvják a romlástól, s to­vábbadj ált az utókornak.. (P8T) Torább bőrül a színházi előadások száma Az idén tovább bővül a színházi előadások száma Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Az Országos Fllhsr- mónián, valamint a nép- ! szerű Debreceni Csokonai, n Miskolci Nemzeti, valamint az Állami Déryné Színházon kívül az idei nyáron elő­ször a szolnoki Szigligeti Színház is ellátogat Sza­bolcsba. Júllfis közepétől kezdve hat hetet tölt a me­gyében. Naponta két-két előadást tart, Myírejjyhá án és a községekben egyaránt fellép. Helyen szabó lesi községben rendeznek bans versenyt Elkészítették Szabíilcs- i SZatmár megyében az 1963— 66 évre szóló komolyzenei hangversenytervet. A prog­ram szerint Nyíregyházán felnőttek részére kiváló mű­vészek és zenekarok felléoé- sávei négy előadásból ál'ó hangversenysorozatot ren­deznek. A középiskolások­nak bérlet formájában 10 ! községben összegen negyven : hangversenyt adnak. Mint­egy ötezer diák részvételére számítanak. Húsz helyen íz általános iskolák táisó- tagozatos tanulói részére nyolcvan hangversenyt ter­veznek, mintegy 8000 tanúií bevonásával. Ugyanakkor az pari munkásoknak és tw.r- : nelőszövetkezeti tagoltnak kb. negyven községben tar­tanuk hangversenyt, ame­lyet népszerű zeneművökből állítanak össtc. A hang er- senyeket az Qzszáeos Fil­harmónia adja. Budapesti séta A Mezőgazdasági Múzeumban Vajdahunyadvár, n gótikus, reneszánsz, és román sinusban épült Alpúr Ignác tervezte műemlék falai között a Mező­gazdasági Múzeum foglal he­lyet több mint fél évszázada. A korszerű termelési módok bemutatója A tájékoztató tábla a laikus városi számára is érdekes lát­nivalókat ígér, nem csoda hát, ha az épületeken belül „ fal­vak lakóival, termelőszövetke­zeti dolgozók érdeklődő cso­portjaival találkozunk. Mit nyújthat számukra ez a mú­zeum? Csatlakozva a látogatók egy esc.portjához, keresztülhala­dunk a múzeum auláján, ahol a mezőgazdaságunk nagyjairól készült szobrok fogadják a vendégeket. A múzeum nem a régisége­ket gyűjti egybe, hanem a múlt haladó hágj ományaiból kiindulva, a korszerű _ terme­lési módokat mutatja be, bi­zonyítva a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Első állomásunk az állatte­nyésztési kiállítás, amelynek felújítása — mint megtudjuk — három éve tart, éj hama­rosan befejeződik. A scrtéslc- nyésztéii részleg egy-két hó­nap múlva, az új juhtenyész- tési kiállítás pedig tavaszra készül el. A szarvasmarha-, ló-, és baramfitacjjésztéai kor széni nagyüzemi módsze­reivel máris megismerkedhet a látogató, és ha körülnéz, mindenütt szemléletesen, játsz­va, szórakozva tanulja meg gazdasági háziállataink te­nyésztésének és takarmányo­zásának történetét, és mai el­járásait. — A szemlédé tő agitáció itt ts hatásosabb a. szóbelinél, és jobban megfelel korszerű pe­dagógiai törekvéselaiek, Világrekorder tehenek A szarvasmarhák testi fel­építését, életműködését, és egészségügyi vonatkozásait szí­nesen, érdekeien mutatják be a tablók, a szemléltető eszkö­zök. és megismerkedhetünk fiz ístádót!pu30k fejlődésével, ! „ fejőgépekkel, a fejes törté­netével a kézi fejestől egészén a gépi fejősig, valamint a be­tegségek mégolőzécóvel, felis­merésével, és gyógyításával. A zsebekből mind sűrűbben kerülnek elő a papírok, ceru­zák, és a frissen tanultakat ki-ld megörökítve viszi majd haza. hogy otthon továbbadja és hasznosíthassa. Nagy csoport áll Vas tagi; György szobrászművész világ­hírű állatszobraí előtt; itt lát­ható a Rüge bika. amelyik jó utódokat adott, a Dáma tehén, a tejtermelés világrekordeve 55,4 kilogrammos fi,api átlag­gal, prz Auguszta, a tej zsírtar­talmának vilagrekordere 6,04 százalék átlagóa tejZsírta ita­lommal. Megismerkedünk itt a szé- nakészftés hagyományos és új módszereivel, és a mezőgaz­daság dolgozói jó szakmai se- 'gítséget kapnak , takarmány­növények korszsra termeszté­sére. betakarítására és felhasz­nálására vonatkozó modern is­meretek múzeumi ábrázolásá­ból. A takarmányfélék terme­lését előkészítését, összetételét és tápértékét, az öntözést, le­geltetést, a gyomirtást, gyep- trágyázást mind-mind számiéi - tótik a tablók, makettek és diorámák. Legfontosabb takar­mánynövényünkről a kukori­cáról is bóven ad lameriotéat a kiállítás. „Hazavinném a szövetkezetbe.^ — Hazávinném a tsz-bc éz: a játékot — mondV-, tréfát h az egyik Msvárdai látegít/ aki a z&ldtakarmányok tab t- zata előtt megnyom cgy-eg, gombot, majd sűrűn jegyri a gombnyomásra kigyulladó táb­la feliratait. Rendkívül szel­lemes ez a táblázat, é» bizony elkelne valamennyi termelö- saövetkeaetben, állami gav.da- ságban. Talajnemek és hóna­pok szerint kimutatja, milyen takarmánynövények teszik le­hetővé a nagyüzemi gazdasá­gokban kora tavasztól késő őszig az állatok zöld-takarmány ellátását. Agyagtalajról pél­dául októberben köles, íehír- mustár, cukorrépa koronája, takarmánytök, saikestalajról ugyanakkor napraförgóc*a a- mádé, cukorrépa koronája ad­ható. A takarmánykiállítá* bemu­tat j0 még a szemes-, állati- és ipari eredetű takarmány > kát, a gyári keveréktakarmá­nyokat, a nedvdúsakat, ts résvletesen szemlélteti a adóz­ható növényeket, a slótipus . kát is. Sok a látogatója a !ók:áU tásnak is, ahol a múlt század­ban élt világklasszis Kincsem ló csontváza látható. Az 54 versenyen veretlenül első vev- eenyparipa hagyatékai mellett a mai lótenyésztéssel is meg­ismerkedhet a látogató. A ba­i-omflkiállítás bemutatja a ba­romfiépületek fejlődését *z, o.­tól a keltetőállcmásig, az. öt­ventbjásos keltetőűsztaliól a tízezres keltetőgépig, a tojás- lámpézást, az csatái: ozást, tö- mögópeket és csirkehibrideket, a pecsenyekacsa fejlődését. Külön látványosság a fajtabe­mutató gyűjtemény, amely élethűen ad képet a baromfi- fajtákról, A gőzgéptől a traktorig A gépeket a gőzgéptől a traktorig bemutató kiállításon gombnyomásra működik min­dén, az erdészeti kiállítás és erdei botanikáiéi as erdővé­delmen keresztül az er dóhasz­nálatig ad tájékoztatást, A va­dászati kiállításon a világ leg­nagyobb és legértékesebb tró­feagyűjteménye látható, de nem kevésbé érdekei a halá­szati kiállítás, és n borászat történetének bemutatója. A múzeum nagy és az idő rövid. Aki mindent látni é- megtanulni kíván, as áldozzon hosszúbb időt a múneum meg­tekintésére. Érdemes! Targa Anoka

Next

/
Thumbnails
Contents