Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
Húsz év létesítményeiből A mátészalkai tejüzem. Foto: Hammel Józseg Rájuk mindig számíthatnak A második KISZ-brigád alakul Leveleken Fiatal lányok dolgoznak a • levelek! Dózsa Tsz egyik épületében. — Most dohányt csomósaink — mondja Takács Borbála, a fiatal brigádvezető. — Tavaly tavasszal a do~ hanypalántázásnál vetődött lel a KISZ-brigád létrehozásának gondolata — kezdi a brigád történetét- A tsz 182 holdra tervezett dohányából a tagok 120 holdat vállalatak. A hiányzó 62-nek nem volt ..gazdája ’. A tsz vezetőségével megbeszéltük, s elvállalták a KlSZ-isták. A KISZ-helyiség barátságtalan — A KISZ-brigád tagjai már együtt palántázták, gondozták, majd törték a dohányt. Munka közben összeszoktunk. Mór vasárnaponként is együtt jártunk moziba, színházba. Együtt mentünk kirándulni Debrecenbe, Miskolcra, Budapes re, december 12-én pedig, a brigádnak mind a 16 tagja együtt ünnepelte brigádta- gunk, Fodor Andrásné esküvőjét. — A hosszú téli délutánokat, estéket is együtt töltjük: jelentkeztünk a gyümölcskertész szakmunkásképző iskolába. — Van problémánk is — szól közbe Rózsa Erzsébet. — Esténként szeretnénk ösz- szejönni szórakozni, szerepet tanulni, a KISZ-heíyiség pedig kicsi és barátságtalan is. Szívesen ajánlanánk fel társadalmi munkát akáir az új kuitúrház építésénél, akár a KISZ-helyiség nagyobbításá- nál, szépítésénél-.. Szavait a többiek élénk helyeslése kíséri, de mindjárt hozzá is teszik. Marika róluk beszélt a tv-ben... Ha Marika hazajön Miskolcról, biztos tud majd segíteni, valami megoldást találni. Mert Baglé Mária — aki a levelek) fiatalok képviseletében jelen volt a KISZ hatodik kongresszusán is — most KISZ-iskolán van. Kicsit hiányzik a munkája, vidámsága. Amikor a kongresz- szuson felszólalt, ők rádión hallgatták, este megnézték a televízióban majd az újságokban is olvasták. Róluk is beszélt. És a lányok azt mondják, megvoltak elégedve vele. Jönnek a riválisok A fiatalok munkájáról mondja Révész Imre főkönyvelő: — Eleinte sokan kételkedtek, mert a KISZ-brigád olyankor már hazafelé jött a dohánykapálásból, amikor mások munkához kezdtek... Csak arra nem gondoltak, hogy alig virradt és ők már dolgoztak- A tsz belső életében sokat segítettek, hiszen ha gyors munkára volt szükségünk, reájuk biztosan számíthattunk. Legújabban pedig annak őrölünk, hogy nemsokára riválisaik is lesznek: példájukra új KISZbrigádunk szerveződik. Marik Sándor A régi abban az értelemben hat, hogy csaknem minden munka gondja az anyára nehezedik. Szerencsére a szolgáltatások fejlesztése, az' üzlethálózat és a háztartási ismeretterjesztés igyekezik segíteni a nők gondjain. A gyermekintézmények ugyancsak nagy támogatást nyújtanak. Lényeges a társadalom által a nőknek adott segítség. de az igények rohamos növekedéséhez mérten — még mindig nem elegendő. A nő családon belüli helyzete a múltban méltatlan, alárendelt volt. A változás sajnos nagyon lassú, szívós munkát igényel. A nő- mozgalom, az iskolák, a szülői munkaközösségek nevelői igen sokat tehetnek ebben a tekintetben. A visszahúzó hagyományok letörése az egyik jelentős tényezője a társadalmi haladás ügyének. Főként abban segíthetik a nőket, hogy képesek legyenek szocialista emberré nevelni gyermekeiket. A nőtanócs többek között azt kutatta, milyen pályát szánnak a szülők a gyermekeiknek. Mire készülnek maguk a gyermekek? Elgondolkodtató volt az a tapasztalat, hogy azok ez anyák, akik megértették a nagyüzemi termelés fontosságát — népgazdasági és egyéni előnyeit — olykor mily kevéssé érzik fontosnak gyermekeik számára a mező- gazdasági szakmát. Vajon az úttörés nehézségei miatt nem veszik észre a nagyszerű lehetőségeket? Pedig látniuk kellene, miként változik a gépesítés és a szaktudás révén mind könnyebbé a hajdan oly nehéz munka. Igaz, még hosszú a folyamat, de a könnyebbség a gyermekek számára már általános lesz. Az a nő, aki ezt világosan látja, lelkesíti gyermekeit e pálya számára. A pedagógiai munka egyik fontos feladata, hogy ezeket a problémákat a szülői munka- közösségek tevékenységének középpontjába helyezze. A nagyszerű úttörő munkát végző szülők forradalmi szemlélete az ő munkájuk folytatására nevelje a gyermekeket. A termelőszövetkezeti nőbi- zotlságok még fiatalok. De már jelentős munkát végeznek. Többségük eredményesen segíti a termelőszövetkezetek vezetőségének munkáját. Támogatják a termelőszövetkezetek termelési, politikai, kulturális tennivalóit. Érdekvédelmi szerepet is betöltenek. A termelőszövetkezeti nőbizottságok, munkájuk alapján, egyre inkább fellépnek azzal az igénnyel, hogy a nőit jelentősebb szerepet kapjanak a vezetésben. A termelőszövetkezeti nőbizottságok segítése, továbbképzése, a jó módszerek elterjesztése egyik legfontosabb feladata a mozgalomnak. Húsz év eredményeinek számbavétele folyik most hazánkban. A nők és közöttük a paraszt nők fejlődését, megváltozott helyzetét, a társadalomért vállalt felelős munkáját — a legnagyobb eredmények közé soroljuk. Olyképpen, ahogy az egyik asszony sommázta: „Ez csa népköztársaságunkban valósulhatott meg így.” A Mátészalkai Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál. Ellenőrzésük során megállapították: a vállalat igazgatója, Szabolcsi György, olyan vezetési gyakorlatot valósított meg, ami ellenkezik az emberi együttélés szabályaival, hivatali hatáskörével visszaélve megsértette a szocialista törvényességet. Az ügy súlyossága nem a visszaélés összegszerűségében —, hanem társadalmi veszélyességében van. A cselekmény mór csak azért is visz- szataszító. mert vezető beosztású emberről van szó, akinek magatartása, cselekedete megfertőzte a kollektíva légkörét. Ha nem ment „simán” a dolog, félelemmel teli légkört teremtett, ahol mindenki köteles volt végrehajtani utasításait. „Igazolnak az eredmények“ Az igazgató kezdetben jól szervezte a munkát, a termelési mutató is felfelé ívelt. Ám az ügy egyik tanulsága éppen abban van: a termelési eredmények hogyan teszik „magabiztossá” az embereket és tévesztik meg a felsőbb ellenőrzési szerveket is. A járási pártbizottság számtalanszor megbírálta az igazgatót, mert kemény, durva hangon beszélt a dolgozókkal, de elnéző volt magával és közvetlen „stábjával’’ szemben. A bírálatot kézlegyintéssel intézte «1, Jóváhagíffák . . • lalatnál, hogy az igazgatót, é* a „bizalmi'’ főmechanikust ajánlatos az újításokba bevonni, mert ellenkező esetben kilátástalan az újítás. Ezt ’.atya* sok dolgozó elhidegült és értelmetlennek tartották az újítást Azt mondták: „Az újítás leszűkült az igazgató és „ főmechanikus mozgalmára...’* Igazuk volt. Csak hat újításnál kimutathatóan több mint ötezer forint jogtalan anyagi haszonra tettek szert. A „sikeren'1" felbuzdulva A „sikerek” szinte láncszerűen vonták maguk után a többi szabálytalanságok elkövetését is. A főmechanikus, a vállalat ügyrendjével el.entét- ben olyan gyakorlatot honosított meg az anyagbeszerzésnél, amely kizárta és lehetetlenné tette a pontos ellenőrzést. A szükséges karbantartó anyagok többségét maga vásárolta meg — az anyagraktáros teljes kizárásával. Aztán olyan munkabért fizettek ki és olyan munkáért adtak több ezer forintot, kisiparosoknak, amit soha sem végeztek el. Az igazgató ..stábjához” tartozott Papp György, a csenge- ri sütőüzem vezetője is, aki kihasználta a vele szemben, tanúsított elnéző magatartást: 23 ezer 200 forint jogtalan anyagi haszonra tett szert. Tehette, mert az igazgató tudtával és beleegyezésével a felesége lett n raktáros. Szinte megállapíthatatlan hány ehető kenyeret küldtek „selejt” címén az őrlőbe, hogy azon a sertések sokaságát hizlalják. A bérsütések díjainak egyrésze is az ő zsebükbe vándorolt. Elmulasztották az ellenőrzést Hogy megtörténhetett é* idáig fajulhatott az ügy, nem kis része van ebben az ellenőrzés elmulasztásának. A vállalat felett ellenőrzést gyakorló szerv, a megyei tanács pénzügyi és ipari osztályát megtévesztették a termelési eredmények és elmulasztották az ügymenetek mélyebb ellenőrzését. Például örülve az újítások számszerűségének, megfeledkeztek a mélyreható, té- telenkinti felülbírálatról és vizsgálatról. Ha ezt teszik, elkerülhetővé vált volna, hogy ne legyen „újítás”, ami egyébként munkaköri feladat. (Mint például a szakajtóko-* sarak tisztítóberendezése esetében is megtörtént.) Szabolcsi György visszaélt q bizalommal. Amit tett, azérl vállalnia kell erkölcsileg isi anyagilag is a felelősséget!} társaival együtt, az ügyészség és a bíróság előtt. B. fii A mai falusi asszony Irta: Optutay Zsuzsa, a Magyar JNők Országos Tanácsának titkára Az, tkiI»iznko4l<>tÍM£Í$; ém foljíatáüia mondván: „A termelési eredmények engem igazolnak...” A vállalatnál újítóklubot szerveztek. Az igazgató tevékeny szerepet vállalt működésében. Elekor támadt az ötlete. Éles Gusztávot, a vállalat gépkocsivezetőjét rávette, hogy olyan újításokat adjanak be. amely az igazgatótól származik, de a gépkocsivezető nevén szerepel. A sofőr először tiltakozott. Az igazgató megígérte: „nem bánja meg...” kiások újítását vezették be így indultak el újításként — a gépkocsivezető nevében — az igazgató ötletei, amelyek már más sütőipari vállalatoknál korábban bevezetett újítások lemásolása volt. Az igazgató tehette ezt, mert egyrészt a vállalatnál beadott újításoknak egyszemélyi elbírálója volt. Sőt, az ügy gyorsítására és a kifizetett összeg nagyságára is ő tett javaslatot. Másrészt tehette, mert olyan klikket alakított maga köré, melynek tagjai segítették üzelmdt Ilyen segítője volt Szőke Lovas Antal főmechanikus, aki egyben újítási előadó is volt. Természetesen ő sem maradt ki n részesedésből. Nem bizonyult rossz üzletnek az újítás. A sikereken any- nyira felbuzdultak, hogy minden újításban szerző, vagy közreműködő szerepet vállaltak. Ennek alapján olyan általános elv uralkodott a vála növényápolás zöme. Csak azt kifogásolják a nők, hogy e területen a munkanormák és a kereset aránya hátrányos a számukra. A baromfitenyésztés szinte kizárólagosan, azaz !)0—93 százalékban a nők munkaköre lett. A nagyüzemi gazdálkodás két új vonása a női munka esetében is megmutatkozik. Ismeretes a nők és a nőmozga- lom szerepe a versenyszellem ébresztésében. Például a baromfi és tojástermelés érdekében indított és ma már elevenen ható akció nemcsak az árutermelés növekedését segítette. Elérte azt is, hogy a verseny meggyökeresedett a köztudatban, fejleszti a jó munka szellemét és előmozdítja a résztvevők emberi fejlődését. A nagyüzemi gazdálkodás másik vonása a mezőgazdasági munka szakosodása. Az egyes munkaterületek a szakmunka rangjára emelkednek. Ezzel együtt növekszik a parasztasz- szonyok szakmai érdeklődése is. Ez a tény ugyancsak táplálja a tanulás és a művelődés iránti igényüket. Sokat kellett pótolniuk a falusi nőknek az elmúlt 20 évben. Ne feledjük: 1930—1931-ben a szegény paraszti lányok közül csak minden 21136 járhatott középiskolába. Sok falusi lány már az elemi iskola első, második osztályából kimaradt. A most folyó tanévben — ez is a nagy tanulási kedvet mutatja, — a dolgozók általános iskolájában 34 000 nő tanul. Közülük 53,3 százaléka falusi. És bár tekintélyes a szakmunkásképzésben résztvevő nők száma, még mindig nem kielégítő. Ugyanis nem áll arányban sem a szükséglettel, sem az érdeklődéssel. Az asszonyok az iskola- rendszerű tanulás mellett részt vesznek politikai és ismeretterjesztő előadásokon, tsz-akadémiákon, a nők akadémiáin, a nőklubok előadásain, a nőmozgalom szakkörein, a különféle pedagógiai előadásokon. A Hazafias Népfront, a SZÖVOSZ és a nőtanács által szervezett olvasómozgalom lelkes támogatói. De még mindig jelentős akadályokat kell legyőznie a lelkesedésnek. A mezőgazdaságban helytálló dolgozó nő háztartásának lelke, s a háztáji gazdaság legjobb munkaereje. Ugyanekkor a családon belül még erősen hat a régi „szellem." Napjainkban sok jelentős értekezleten hangzik el az a vélemény, nogy a magyar nő- mozgalom légion tosabö tennivalói ma a laivakban adódnak. Ebben a vonatkozásban foglalkoznak a nomozgalorn ügyeivel a megyei és járási pártbizottságok es természetesen a Magyar Nők Országos Tanácsa is. Néhány hónappal ezelőtt kérdést intéztünk a paraszt- asszonyokhoz, miként látják megváltozott helyzetüket a múlthoz viszonyítva. Kérdéseinkre sokan válaszoltak. Feleleteik igen tömören fejezik ki a fejlődés lényegét. Szólották a könnyebb életről, a magasabb életszínvonalról a létbiztonságról, a kulturális fel- emelkedésről és a vele járó szélesebb látókörről. Mindez a fejlődés kétségtelen bizonyítéka. Tükrözik a válaszok azt is, hogy a mai parasztasszonyok milyen fejlett öntudattal és felelősségérzettel vesznek részt a termelő munkában, a közösség életében. Mindezt — igen jól tudják —, a törvényben biztosított jogaik és a megváltozott termelési viszonyok tették lehetővé. De az út, amelyen a falu társadalma megindult és halad — sok küzdelemmel és ellentmondással is terhes. A nők fejlődésére különösen érvényes igazság ez. Egyidejű helytállásuk a munkában, az anyai hivatásban és a tanulásban — sok olyan feltétel megteremtését igényli még mindig, amelyet a leözös munka, az egész társadalom további felemelkedése teremt meg és fejleszt tovább. Milyen a mai falusi asszony, akit a közös munka formált át az új tásadalom új emberévé? A termelőszövetkezeti tagság 38,5 százaléka nő (418 215) és mintegy 200 000 nő családtagként vesz részt a tsz közös munkájában. A nők tehát közvetlen részesei a nagyüzemi gazdálkodásnak, benne élnek a nagyüzemek közösségében. 1963-ban a nők által megtermelt érték egy főre eső átlaga 18 500 forint volt. A növénytermelési munka 60—70 százalékát nők végzik. A termelőszövetkezeti elnökök egyre több elismeréssel mondják: „A kapás növények ápolását, betakarítását nők nélkül el sem tudnánk végezni.” És az egyre fokozódó gépesítés ellenére még sokáig kézi munkára épül — Ha-ha-ha! Fanyilov majd ■ előteremti! Ha-ha-ha! Nos, ír- 1 jad: a klub építését a harma- 1 dik negyedévben befejezzük. < Leírtad? Add csak ide! Tűs- 1 tént megyek az igazgatóságra. Jóvá kell hagyatni, amig nem késő... A főnök késő este tért haza. Savanyúan, sárgán, mint a lehullott falevél. — Nos, mi van? Jóváhagytál:? — kérdezte aggódva a helyettes. —Nem akarták jóváhagyni, Kételyeik támadtak: nem futja az erőnkből ilyen felajánlásokra, mondták. Én meg bizonyítottam. Azt mondtam, hogy a belső tartalékok kihasználása révén fogjuk teljesíteni. — Ragyogó! Akkor hát Fanyilov majd beleizzad! Megtanítják kesztyűbe dudálni! Ez nem fog olyan könnyen menni, mint a kritizálás! — Hiába örvendezel — szólt csüggedten a főnök. — A vállalások teljesítésével bennünket bíztak meg. Kijelentették: Próbáljátok meg még egy évig, aztán majd meglátjuk... Z. Hiszmatullin (Ford.: Dosek Lajos) Például fel kellene ajánlani, hogy kétszeresére növeljük a termelést és százezer rubelt megtakarítunk. — Elment az eszed! Gyenge legények vagyunk az ilyesmire! — Ezzel egyetértek. De hiszen nem nekünk kellene erőlködnünk! Hadd szakadjon bele ez a Fanyilov! — Hát ezt ravaszul kiagyaltad! Helyeslem. Akkor már a selejtről is fogalmazzunk meg egy pontot: pontosan 50 százalékkal csökkentjük a selejtet. Micsoda remek szórakozás lesz! — Miért csak 50 százalékkal? Mondjuk ki, hogy selejt- mentesen fogunk dolgozni — és kész! _ írjad, írjad! Egyelőre még senki sem mentett fel bennünket, még minden jogunk megvan, hogy bármiféle vállalást tegyünk! Mondd, voltaképpen miért is hagytuk félbe a klub építését? — Az igazgatóság nem utalt ki pénzt. Azt ajánlotta, hogy magunk teremtsük elő az eszközöket. _ Olvastad a mai újságot? — kérdezte helyettesétől a főnök. — Olvastam. — Jól leszedték rólunk a keresztvizet! Most aztán várhatjuk a bizottságot, ügy ki- seprüznek innen mindkettőn- kei, hogy no! — Hat igen... — sóhajtott a helyettes. — A tervvel leégtünk, reklamáció reklamációt követ, A sajtó minden hónapban megereszt rólunk egy-egy tárcát. Nem, Marat Karimo- vics, ez egyszer nem maradhatunk meg a nyeregben! — Hát csak tegyék ki a szűrünket! Majd keresnek rátermettebbeket, mint mi! — Jó lenne tudni, kit ültetnek a vezetői székbe. — Ki mást ültetnének, mint Fanyilovot! Aktivista, nyüzsög. Hányszor odadörgölt nekünk is egy-egy gyűlésen az orrunk alá! — Törtető, karrierista — éí késs! Jó lenne megtanítani mérésre a gáncsoskodót! — Már késő. — Semmi sem késő. Sörgö- sen vállalásokat kell teni nünk. Felemelt vállalásokat
