Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

#/ Az én kedvemért... ", Két oap alatt 2500 forint italra holfogy aBZÍÉssal függ össze, a a bíróság az elkövetőt arra k kötelezheti, hogy kényszerei- IV vonó-kezelésnek vesse alá ma- e gát. A bíróságok élnek is ez- n zel a lehetőséggel. Az emli- d tett Szászi Endrét is kötelez­ték, hogy a szabadságvesz- b tés ideje alatt vesse alá mar a gát az elvonókezelésnek. De u lehetőség van arra, hogy Si bűncselekmény elkövesse r nélkül is kezelésre kötelezzék r az alkoholistát- Az 1962 évi k 18. számú törvényerejű ren- s: delet lehetővé teszi, az érin- a tett személy házastársa, vagy z tartásra jogosult hozzá tartó- jj zója, illetve a társadalmi és r, államigazga.ósi szervek javas- s: lata alapján, hogy azt az al- é konolis.ut, aki magatartásával g családi életének felbontását s okozhatja, kiskorú gyermekei- | nek erkölcsi fejlődését kedve- z zőtlenüV befolyásolja, környe- i zete biztonságát veszélyez e- \ ti, rendelőintézeti elvonóke- \ zelésben részesüljön. 2 Az alkoholizmus betegség A jogszabályok rendelkezé­si és a hatóságok intézkedé­sei — az eddigi eredmények ellenére — önmagukban nem elégségesek az alkoholizmus felszámolására. Ennél sokkal többre, a társadalom össze­fogására van szükség. Vilá­gosan látnunk kell, hogy az alkoholizmus betegség. Ki­gyógyulni belőle csak meg­felelő orvosi beavatkozással lehet- Az ellenkező nézet helytelen szemlélet, amely akadályozza az alkoholistát abban, hogy önként elvonó­kezelésnek vesse alá magát Munkatársai, hozzátartozói előtt jobban szégyelli ezt, mint a legsúlyosabb leittaso- dást. Az alkoholizmusnak nem betegségként való felfogása akadályozza a kezelt alkoho­listák eredményes gyógyulá­sát is. Megyénkben egy ko­rábban végzett vizsgálat so­rán megállapították: a gyógy­kezelt alkoholistáknak ötven százaléka gyógyul meg, mig a másik fele a rossz környe­zet, valamint az utógondozás hiányossága következtében rövid időn belül visz- szaesik. Más betegségeknél éppen a beteg barátai vi­gyáznak arra, hogy ne es­sen vissza korábbi betegsé­gébe. Az alkoholistáknál ez­zel szemben majdnem fordí­tott a helyzet: éppen a bará­tok teszik semmivé a több hétig tartó elvonókezelést az­zal, hogy a kezelt alkoholis­tát itallal kínálják, sőt sok­szor ráerőszakolják. „Az én kedvemért...” Az egész társadalom ügye Ezek miatt mondjuk azt: az alkohol elleni küzdelem nem­csak az igazságügyi szervek és a tömegszervezetek felada­ta,, hanem ebben a társada­lom minden tagjának közre kell működnie- Olyan légkört kell kialakítani, amely meg­felelő segítséget, bátorítást nyújt az alkoholisták gyógyu­lásához. Dr. Beck Károly jár. vez. ügyész U] MAGYAR FILM: így jöííem BUDAPESTI SETA Látogatás a téli ÄHalke A Budapesti Állat- és Nö­vényikért lakói különféle ég­hajlatú tájakról kerültek hoz­zánk. Kiváncsiak voltunk, ho­gyan fogadják a telet, melyik örül az időváltozásnak, és melyik idegenkedik a számá­ra szokatlan téltől? Utunk hát az Állatkertbe visz, ahol a zoológiának évti­zedek óta fáradhatatlan ku­tatóját és ismerőjét, dr. Ang- hi Csaba professzort, az intéz­mény főigazgatóját kérjük meg kalauzolásunkra. Akik szeretik a telet... Szarvasbőgést hoz felénk a szél, és ennek irányában kezdjük meg sétánkat. A kifu­tókban sétáló, heverésző szarvasok, őzek, és gidáik sze­retik a telet, még „ japán: és kínai szikaszarvas is jól bírja éghajlatunkat. — A mérsékelt égöv szülöt­tei jól érzik magukat nálunk — mondja Anghi professzor. — A szarvasok, bölények, ja­kok, különböző juh- és kecs­kefajok. tevék, lámák, vad­disznók, kifejezetten „lelkesed­nek” a hűvösebb időért. Velük szemben áz úgynevezett vas- tagbőrüeket látogatjuk meg: az apaelefántot „kicsinyével”, amely az emberek tudatlansá­ga miatt maradt árván. Anyja néhány hónapja pusztult el, mert őt is, mint több más ál­latot, jóhiszeműen megetették. — Nem győzzük hangsú­lyozni, hogy látogatóink ne etessék az állatokat, mert jó­vátehetetlen károkat okozhat­nak. Táplálásukat bízzák a szakértőkre. Egy ilyen elefánt ára 100—130 ezer forint és ne­hezen pótolható, — halljuk a főigazgató jogos panaszát. Az elefántházban az élet­módjukhoz nélkülözhetetlen fürdőmedencékben a nílusi ví­zilovak lubickolnak. Mint megtudjuk, télen is jól érzik magukat, hiszen a Széchenyi- fürdő idevezetett termálvizé­ben fürödhetnek. Ez a ter­málvíz még eredeti hazájuk meleg vizénél is kedvezőbb, ezért kitűnően szaporodnak. Nem alszanak a medvék Igénytelenségüket bizonyítja, hogy ha Hévizén tartózkod­nának, megelégednének n tün­dérrózsa fogyasztásával is — mondja tréfásan kísérőnk. — Budapeten azonban kénytele­nek marhatakarmánnyal élni, ebből azonban 25 mázsás sú­lyukkal csak annyit fogyasz­tanak, mint a 10 mázsás szarvasmarhák. A lámák és tevék, majd a zebrák után az impozáns Nagyszikla tűnik fel, amely­nek oldalában az oroszlánok és medvék kifutóit helyezték el. A mackók — barnák és örvösmedvék — éppen a szabadban tartózkodnak. A bocsok, a nézők nem kis szó­rakozására, éktelenül hancú­Bégóta várt esemény az Altatkert pálmaházában: Negy­venéves korában először virágzik a Brazíliából származó különleges kaktusz. A legtöbb szabálysértési büntetést kontárkodás, hanyagság, verekedés miatt szabnak ki a nyíregyházi járásban elmulasztása miatt megbün­tettek 200—200 forintra. A verekedések listáján ki­emelkedik Káposznyák Ist­ván, Lácza Mihály és társai újfehértói lakosok botrányos verekedésének ügye. Ez a társaság alapós munkát vég­zett. Összetörték a poharakat, üvegeket és ami a kezük ügyébe került. Hat verekedő ellen indult eljárás, összesen 3000 Ft pénzbüntetést szab­tak ki rájuk, ezenfelül az okozott károkat is meg kellett téríteniük. A járási tanács igazgatási osztályán az aránylag enyhe büntetések figyelmeztető és nevelő szándékúak. Termé­szetesen a jövőben a notórius szabálysértők ellen sokkal sú­lyosabb fenyítő eljárásokat fognak alkalmazni. Farkas Pál A Nyíregyházi Járási Ta­nács VB igazgatási osztályán elmondották, hogy 1964 év­ben összesen 2201 esetben in­dítottak eljárást és közel fél­millió forint értékben szabtak ki pénzbüntetést kontárko­dásért, verekedésért, falopá­sokért. De nagyszámban for­dultak elő büntetések iskola- kerülésért is. Nem egy olyan gondatlan szülő került sza­bálysértésért ismételten az igazgatási osztályra, aki egy év alatt öt-hatszor is bün­tetve volt. Feltűnően elszaparodott az iparengedély nélkül dolgozók száma. Veszter Sándor újfehértói lakost többször kellett pénz- büntetéssel sújtani, mert Ipar- engedély nélkül vállalt mun­kát. Hasonló az esete Vass Jó­zsef kótaji lakosnak is, aki építkezési munkákat vállalt. Balázs Miklós kemecsei la­kost engedély nélküli iparűzés miatt 300 Ft pénzbüntetésre ítélték. Réz György nyírbog- dányi lakos asztalosmunkáért kapott 300 Ft pénzbüntetést. A rekordot Balogh Ferenc nagyhalász: lakos állította fel; egy év alatt 10 esetben volt büntetve. Az iskolakerüléseknél Ib- rány, Nagyhalász és Tiszaber- cel községekben követték el a legtöbb kihágást. Ezeket az eljárásokat az Is­kolaigazgatók jelentése alap­ján az 1962. évi 13. tvr. 8. g. 1. bekezdése szerint folytat­ják le. Érdekes megemlíteni, hogy feltűnően sok szabálysértési eljárás Indult a kötelező tü­dőszűrő vizsgálatok elmulasz­tása miatt. A nyíregyházi já­rásban 200-on felüli azoknak a száma, akiket a vizsgálat őket száraz abraktakarmány- nyal táplálni. Az üres állatóvoda mellett elhaladva a jegesmedvék ki­futójának jégtáblákhoz hason­ló szikláihoz érkezünk. Az egyik — már nem egészen hófehérszőrű — medvekomát éppen „ szabadban találjuk, Anghi professzor szerint, — szerencsénkre. A jegesmedve ugyanis aklimatizálódott, a közhiedelemmel ellentétben nem szereti a hideget, télen már fázik a szabad fürdőzés­től, nyáron viszont annál szí­vesebben lubickol a meleg­ben. A madarak világa A madárosztály külön világ. A jegesmedvék sziklái előtti tóban — a környezetnek meg­felelően — élnek a vízi szár­nyasok, köztük a hattyúk. Szentben van a madártelelő, ahol a téli hónapokra helyet kapnak „ meleget igénylő ha­zai és trópusi madarak. Az Állatkert lakóinak téli ellátása minden évben bizto­sított — halljuk visszafelé jö­vet a megnyugtatást. — Élel­müket a nyári friss zöld után felváltják a csiráztatott ga­bonamagvak, a piacokon kap­ható zöldségfélék, a sárgaré­pa, takarmányrépa, az értéke­sebb állatok pedig különféle gyümölcsöt is kapnak. Két év múlva ünnepli cente­náriumát a Budapesti Állat- és Növénykert, amely száz év alatt, de különösen a felsza­badulás óta sokat fejlődött. — Hogyan készülnek a száza­dik évforduló megünneplésé­re az intézmény munkatársai? — kérdezzük búcsúzóul. — Ma már nem annyira a különböző állatfajok bemuta­tása a főcélunk, mint az első évtizedekben volt, hanem a hazai tudomány gyarapítása kutatásainkkal, kiterjedt is­meretterjesztői előadói tevé­kenység, és nem utolsósorban a vidéki allatkertek patroná- lása különböző állatfajokkal és szakmai tanácsokkal. Varga Aranka éppen uzsonnáznak. A gyer­mekek kedvence, a két gambi. csimpánz, egymás mellett ÜL ve, bögréből issza n tejet. A legmagasabb fejlettségi fokon álló emberszabású majmolt állatkerti képviselői rend .íí/üi kényes, igényes állatok. Az emberektől könnyen elkapják a betegségeket, például a nát­hát, ezért üvegfallal választ­ják el őket a külvilágtól. Táp­lálékuk 28 féle növényi és állati eledel. Legvátozatosabb étrendjükkel szemben —mint megtudjuk — a szamáré a legszerényebb, de a teve is el­élne csupán kóron, ennek hiá­nyában azonban kénytelenek- roznak. A barnamedvék ter­- mészetes környezetben téli- álomra szenderüinek, de mi­- vei az Állatkertben biztosít- ; ják takarmányellátásukat, téli 3 álmuk itt elmarad. A meóvesorral szemben a juhok kifutóit látjuk, ahol a j telet kedvelő juhfajták között ’ az arábiai, perzsia: karakul . juh, az értékes perzsabundát . adó állat is jól megszokta már éghajlatunkat. A fekete c és fehér magyar rackajuh, amelynek pödrött szarva a nevezetessége, sajnos már ki­pusztulóban van hazánkban, egy-egy nyáj él már csak a Hortobágyon és Bugacon. „A népköztársaság nevé­ben a járásbíróság a követ­kező ítéletet hozta: Szászi Endre vádlott bűnös lopásban, ezért a bíróság nyolc hóna­pi szabadságvesztésre ítéli”. Naponta kerülnek a bíró­ság elé hasonló ügyek, me­lyek elkövetésénél visszatérő ok az italozás. Szászi Endre például miután családi élete felbomlott, italozni kezdett. Ez olyan nagy mértéket öl­tött később, hogy fizetését teljes egészében italra köl­tötte- 1964 márciusában meg­látogatta Vitka községben élő rokonait és néhány napi ott­lét után a lakásban magához vette a szekrényből a ven­déglátó rokonok közel kilenc­ezer forintos takarékbetét­könyvét. Ezután elbúcsúzott, de még három forintot is kért rokonaitól cigarettára. Másnap a betétkönyvvel meg­jelent a vitkai postahivatal­ban és kivett belőle 2500 fo­rintot, melyet részben Vásá- rosnaményban, részben Bu­dapesten ismerőseivel két nap . alatt elmulatott Van rá jogszabály Ez az eset is mutatja: a mértéktelen alkoholfogyasz­tás, az esetenkénti leittaso- dás. súlyos következmények­re vezethet- Akár társadalmi, akár egyéni szempontból néz­zük, káros hatása miatt az alkoholizmus felszámolása társadalmunk egyik fontos megoldásra váró problémája- Az alkoholizmus elleni küz­delemben a jogszabály meg­felelő eszközöket ad a ható­ságok kezébe. Ha a bűntett elkövetése mértéktelen alko­Ösztünös szorongással, de elszántan lépünk be az orosz­lán barlangjába. Olvasmá­nyaink félelmetes áliatkirálya látható szelíden heverészik, hiszen nem éhes, itt jól táp­lálják. . Egy-egy oroszlán — mint kísérőnk mondta — télen nyáron egyaránt naponta öt­hat kiló friss húst eszik meg. Az oroszlánok, és a velük szemközti ragadozóházban élő nagymacskák, a tigrisek, pár­ducok, pumák, hiuzok ugyan­csak trópusi állatok, télen kü­lönleges gondozást kívánnak. Biztosítják számukra a téli hónapokban is a megfelelő hőmérsékletet, és a fényviszo­nyokat műnapfénnyel, infra­vörös és ultraibolya besugár­zással teremtik meg. Az Állatkert leglátogatottabb házába, a majomházba a leg­jobbkor érkezünk. A lakók sokszínű művésznek bizonyult. Kettőjük mellett hossszú sora vonul fel magyar és szovjet szlnészéknek. Jancsó Miklós fiatal rende­zőnk azok közé tartozik, akik­nek minden alkotásán erőtelje­sen érződik: nagyon sokat ad bennük önmagából. Szubjektív mondanivalóját, élményanya­gát, érzéseit beleágyazza a2 adott kor társadalmi problé­máiba, döntő eseményeibe, ak­tuális kérdéseibe. Sok kitűnő rövidfilm mellett még csak né­hány játékfilm fűződik nevé­hez: A harangok Rómába mentek, a Három csillag egyik története, az Oldás és kötés — és végül most az így jöttem A fentebb elmondottak többé- kevésbé a felsoroltak minde­gyikére érvényesek. Az így jöttem hőse egy 11 éves magyar fiú, akit a pan­nonhalmi gimnázium falai és levegője közül sodortak a má­sodik világháború utolsó hetei egy nála alig idősebb szovjel fiú mellé. Koljában ismeri meg Jóska tulajdonképpen a szovjet embert, akiről eddig csak előítéletei voltak. Nsff egyoldalúak ezeknek a rend­kívüli időknek, rendkívüli kö­rülményeknek hatásai. De a döntő mégis Kolja és Jóska ta­lálkozása, szavak nélküli barát­ságuk érlelődése, és a hirtelen és kegyetlen halál, amely a végső lökést adja Jóskának a választáshoz: merre induljon. Sok szereplője van ennek a filmnek, de valamennyien csak statiszták a magyar és a szovjet fiú mellett. Statisz­ták? Nem, mert minden egyes figurával, tűnjék fel csak pil­lanatokra is, fontos mondani­valója van az alkotóknak Csak velük, villanásnyi, je­lentéktelennek tűnő jeleneteik­kel válnak egésszé a filrr részletei. így jöttem, mondja a filrr címe. Valóban, nagyon sokan valahogy így jöttünk. Elegünl volt a háborúból, a fasizmus­ból, vártuk a jobbnak eljöttét de féltünk is. Hiszen azokról akik a felszabadulást hoztál számunkra, több mint 25 éves propagandisztikus torzításoli alapján alkothattunk csak vé­leményt. És az is történelmi tény, hogy a felszabadulás neír ünnepélyes bevonulás volt, e háború az háború, a katonái katonák, sok évi véres harc Után. És olyanok is bőver akadtak, akik a zavarosbar halásztak, kihasználták a rend­kívüli Idők adta lehetőségeket, vagy szabad folyást engedtek gyűlöletüknek. Nem csak a 17 éves Jóskának volt nehéz ez­előtt 20 évvel elindulni a ma., felé... Látszatra nem sok történik ebben a filmben, tartalmát egy-két mondatban össze lehet foglalni. A kora tavaszi, kopár, rideg tájban magára utalt két fiatalember belső motiválása adja a tulajdonképpeni cselek­ményt. Ha ezt a cselekményt követni akarjuk, nagyon oda kell figyelnünk az apró jel­zésekre. Jancsó Miklós olyan rendező, aki szereti elgondol­koztatni a nézőket. Az így jöttem forgatóköny­vét Hernádi Gyula Irta Vadász Imre novellájából, és mindket­tőjük számtalan élményanya­gának leszűrődését tartalmaz­za. Nehéz feladatot oldott meg Somló Tamás operatőr, akinek elsősorban belső ese­ményeket kellett vizuális esz­közökkel kifejeznie. Segítségé­re volt a kitűnően megválasz­tott táj, amely szinte kénysze­ríti a nézőt is — akárcsak a hősöket —- a befelé fordulásra. A film zenéjét Jenei Zoltán szerezte. Jóska szerepét Kozák And­rás, Kolját Szergej Nyiko- nyenko alakítja. Mindketten jól oldják meg feladatukat, de míg az előbbi ígéretes tehet­ség, addig Nyikonyenko máris elmélyült, érett, egyszerű és

Next

/
Thumbnails
Contents