Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

A CSALÁD OLDALA JÁTÉKSAROK Ki kopog ? Farsangi tanácsadás: ^30ö (j tjatL kés iát síink felment ? A ti iskolátokban is bizo­nyára megrendezik ezt a ked­ves, játékod farsangi szórako­zást. Két-három óra alatt ma­gatok is átalakíthatjátok ru­hátokat farsangi jelmezzé, úgy, hogy a ruhának semmi baja sem történik. 1. Ibolyajelmezt minden világos színű nyári ruhából lehet’készíteni. Az óriási ibo­lyákat lila, iskolai könyvborí­tópapírból vágd ki, közepére *árga meg piros színes papírt tegyél. A papírvirágokat a rajz szerint egy-egy öltéssel varrd a ruhára — és kész a Jelmez. Z. \ vidám bohóc ruhája csikós pizsamából készült, na­rancssárga krepp-papír fod­rokkal. A pizsama gallérját fel kell gombolni. Erre körül a kb. 20 cm széles krepp-pa­pír csíkból készített fodor: a papírcsíkot közepén „Hon- leány”-fonallál beráncolod és körben a nyakadra kötöd. Ugyanígy készül a kézelő és a nadrág fodra, azzal a kü­lönbséggel, hogy azt rá kell varrni a pizsamára. Végül, ha már rajtad a jelmez és begomboltad a pizsamát, a gombokra kötözd az előre el­készített, krepp-papírból ké­szített szalagcsokrokat. A bo­Kedves pajtások! Bizonyá- | na mindnyájan ismeritek a | hettyem-pitty vagy másként i ittyem-pit.ty nevű játékot. Ezúttal valami hasonló hang- 'látalálós társasjátékkal is­mertetünk meg benneteket: A játék neve Ki kopcg. A résztvevők kört alkot- i naJk. Egy játékos beáll közép- j re és befogja szemeit (vagy ) kössétek be egy kendővel. | így biztosabb!). Ezután a tár- i saság valamelyik tagja óva- j tosan odaséttenkedik a „hunyó” ; hátához és azt megkocogtat­ja, miközben elváltoztatok hangon azt kérdi: — Ki kopog? Ha a „hunyó” kitalálja, akkor ők kettén helyet cse­rélnek és kezdődik az egész elölről. Ha nem találja ki, ma­rad. a „hunyó” tovább a kör­ben. A fenti társasjátékot ügy is jácszhatjátok,’ hogy a . hunyó” kezébe kis pálcát adtok, és körbeülitek, ő a körben fo­roghat kedve szerint, és ha valakit pálcájával megérint, annak így kell kérdezni: — Ki vagyok? Ha az elváltoztam!! hang­ból kitalálja kit érintett meg akkor heiyet cseréire nek. Ha nem, tovább kell keres­gélnie. A csalhatatlan eszű oazda Fehérorosz népmese i ^ A lovasgazdának ellopták a | lovát. Gondolkodott, hogy mi- j tévő legyen. Hirtelen eszébe ju- I tett, hogy a vásárban kell ke- I resni. El is ment a vásárba, ahol azonnal megismerte ked- i vés lovát. Megfogta a ló söré- jnyét. és megkérdezte: — Kié ez a ló? — Enyém, — feleli a Jótol­vaj. 1 A gazda hirtelen a két tenye­rével eltakarta kedves lovacs­kája szemeit. — Ha a tied, akkor mond meg — mondja a gazda, — hogy melyik szemére r ak ez s ló? A tolvaj természetesen nem érkezett megnézni, hogy a lo­pott ló melyik szemére vak, és feleli: — A balra. A gazda levette a tenyerét a ló szeméről. A tolvaj megijedt. — Ah, _ mondja, — igen, igen: tévedtem: a jobbra... Ekkor a gazda levette a ke­zét a ló másik szeméről is. és mindenki meglátta, hogy a ló nem volt vak egyik ' szemére sem. hóé sapkája a szilveszteri mu­latságból megmaradt hegyes süveg, — de magad is ké­szíthetsz ilyet rajzpapírból, színes papírral beragasztva és papír-szalagcsokrokkal díszít­ve. 3. Minden fiú könnyűszer­rel öltözhet űrhajósjelmezbe, ha van lemberdzsekes öltönye, vagy tréningruhája. Kis át­alakítás a lemberdzseken: ma­radék anyagból két vállpánt és a nadrágot összefogó pánt, hogy az öltözék katonásabb legyen. Lehet rácsatolni ke­resztben szíjat, egy-két kitün­tetést is a pasztörizált tejes- palack kupakjából. Az űrhajós sapkához legjobb a kötött anyag: régi pulóver, pamutt- trikó darabja, — amelyet az alul látható kis rajzok szerint szabhatsz. 4. Hóvirágjelmez készülhet a zöld nyári ruhából, ha — hat szirmot vágsz ki fehér krepp-papírbol és a ruha övé­re varród belülről. Másfajta virágjelmez Is készülhet ezzel az egyszerű módszerrel: ha ruhád világoskék, akkor hal­ványlila szirmokat varrj az övre és harangvirág leszel, — rózsaszínű ruhából viszont ró­zsajelmezt csinálhatsz. úgy, hogy a hat szirmot ne he­gyesre, hanem kerekre szabd, mint amilyen a rózsa szirma. Jó mulatóst, vidám jelmez­bált kívánunk mindnyájatok­nak. Maglódi Magda t Lapozgatás a szakácskönyvben: Heti étrendjavaslatunk Hétfő ebéd: zöldborsóleves, lencsefőzelék, párolt marha­sült feltét, vacsora: héjában sült burgonya házi tepertő­vel, boros tea. Kedd ebéd:- magyaros bur­gonyaleves, tojásos galuska, savanyúság, ízesbukta. Vacso­ra: felvágottak, citromos tea. Szerda ebéd: tüdővagdalek- leves, majorannás marhato- kány, rizs, gyümölcs. Vacsora: sultszalonna tojással. Csütörtök ebéd: frankfurti leves, bácskai rizseshús, ece­tespaprika. Vacsora: ugyanaz. Péntek ebéd: tejfeles zöld­bableves, fánk. Vacsora: disz­nósajt, kávé. Szombat ebéd: csontleves, paradicsomos káposztafőzelék, főtt marhahús, gránátos koc­ka. Vacsora: virsli tormával, aprósütemények. Vasárnap ebéd: szárnyasap­rólék leves, töltött csirke, rizs, kompót, piskótatekercs bor habbal. Vacsora: hideg töl­tött csirke, gesztenyepüré. A SÜTÉSRŐL A húsokat mindig színükkel telfelé helyezzük el. (Például: a combos rész legyen alul.) Ha a sült szint kapott, saját zsírjával öntözzük és csökken­tett hőmérsékleten folytatjuk a sütést. A sütő ajtaját ne nyi- togassuk gyakran. Amikor a sült zsírjára le­sült, tehát a kevés vízmeny- nyiség elpárolgott, kis meny- nyiségű vizet öntünk alá, hogy a pecsenye leve meg ne ég­jen. Csak kevés vizet, mert a pecsenye elázik és főni fog, nem sülni. A pecsenyét azért öntözzük, mert az elősegíti a pörzsanyag képződését, ami a sülthusok fogyasztását oly na­gyon kívánatossá teszi. A nagyobb darab pecsenyé­ket (liba, kacsa, pulyka) for­gatjuk, hogy egyformán szép pirosra süljön. A zsírosabb húsokról (például: bőrös ser- téssültj a kisült zsírt leszúr­juk, és csak annyit hagyunk alatta, amennyi a további sü­téshez kell. Ez azért szüksé­ges, mert a sok zsír a to­vábbi sütést gátolja, más­részt: a sok zsír hamar meg- j ég. Forgatáskor a húsokba a villát soha nem szabad bele- szúrni, mert a helyén a hús­nedv kifolyik, mútrészt, a he- j lye nyomot hagy. Villával alányulunk a pecsenyéknak! | Azt, hogy a hús megsült-e már tapintással lehet megál­lapítani. A sületlen hús ujj- nyomásnak nem enged, visz- szalöki és kisimul. A megsült hús ujjnyomásra puha és nem simul ki. Ha a sültet nem tálaljuk azonnal, akkor előbb kell ki- j venni a sütőből, mert melegen tartva tovább puhul. A pecsenyéket nem szabad együtt sütni. Mindegyiket süs­sük külön-külön, így meg tud­ják tartani eredeti izüket. Tóth Zoltán. a nyíregyházi Utasellátó vezetője GYERMEKREJTVENY — Két időszerűség — Vízszintes: 2. Megfejtendő, időszerű értékelő munka a termelőszö­vetkezetekben. 13. Névelővel, lubickolás. 15. Botladozó, nem egyenletesen haladó. 16. Sze­mélyes névmás. 17. Régies űrmérték. 19. Nőnemű ő az oroszban. 20. Ajándékoz. 21.' Lötty. 23. BXP. 25. Római 999. 26. Óv, aggódik érte. 28. Feltételező szócska. 29. Alu­mínium vegyjele. 31. Ipari ta­nuló régi neve. 33. Óvatosság. 35. Hinta-.... 37. Alá. 38. Za­mat. 39. Ama helyre. 41. Ró­mai 2. 42. Fordított helyrag. 43. Görög magánhangzó. 46. Körmöl. 48. Csermely. 49. Község a nyíregyházi járás­ban, területén a kisvonat ha­lad keresztül és többször is megáll. 51. Bukás, veszteség. 54. Feladója, feljelentője, cser- benbagyója. Függőleges: 1. Töszámnév. 2. Vissza: hajt, kerget. 3. Kereskedelmi értéke. 4. Kard betűi kever­ve. 5. SÉÓ. 6. Kétjegyű más­salhangzó. 7. Ezen a napon. 8. Mint a vízszintes 17. 9. Dániel beceneve. 10. Vissza: régiesen adta. 11. ételízesítő (—’). 12. Adó betűi keverve. X4. ötven százalékba. 18. Ró­mai 9. 22. Egy kockának 12 ilyenre van. 23. Dohány. 24. Apuka. 25. Osztrák folyó, mely a Dunába ömlik. 26. Megfej­tendő, az iskolákban e napok­ban ez időszerű. 27. Orosz há­rom, 28. Durva megszólítás. 30. Dudoló-szócska. 31. Azo­nos mássalhangzók. . 32. Nö­vekedik (fű). 34. SZISO. 36. LIRUÁ. 40. Orosz helyeslés. 44. Területi Egyeztető Bizott­ság. 45. Aranka beceneve. 47. Ilyen szarvas is van. 48. In­dok. 49. Kifutófiú, ismert idegen szóval. 50. Régi ellen­téte. 52. Mutatószó. 53. Két­jegyű msh. 54. Keresztül. 55. Láng Nándor. Megfejtendő: a vízszintes 2. és a függőleges 26. Múlt heti megfejtés: — Fölszállott a páva a vár­megyeházra — Könyvjutalom: Bodó Ágota Nyíregyháza, Sípos Piroska Csenger, Branics József Dö­gé, Mi éri haragszik a róka a nyálra ? — Francia mese — /elcsenem. Elbújok vele az út­menti fák mögött. Ha a lányka hozzád ér, te felpattansz, utá­nam jössz és nagyszerű lako­mát csapunk. Így is történt. A nyúl lefeküdt az útra, » amikor a leányka odaért, meg­állt, majd letette kosarát, hogy megvizsgálja a nyulat. Közben a kosarat a róka elemelte, s mikor a lányka megtapintotta a nyulat, az felpattant, és a róka után iramodott. Kiabáit, hogy várja meg, álljon meg, de bizony a ravasz róka füle bot­ját sem mozgatta, s látszott, hogy esze ágában sincs meg­osztani a zsemléket a nyál­lal. Nyúl-úrfi sem volt rest! El- thatározta, hogy bosszút áll a ravasz rókán, s még jobban “utánairamodott. Utolérte, s így \ szólt hozzá: — Üresen semmit sem ér a \ zsemle. Mennyivel jobb volna ! egy kis húsfélét harapni hoz- |zá... Tudod Róka koma van itt az erdőben egy tó, vágjunk raj- i ta léket, azután te ülj a lék szélére. Belógatod a farkad a vízbe, bizonyos, hogy valami kiéhezett hal belekap. Te akkor \ kirántod a farkaddal a halat, i ünnepi lakománk lesz! Tetszett a terv a rókának, * úgy tett, ahogyan a nyúl mond­ta. Mancsa közé szorított egy fadorongot, s léket ütött a jé­gen, leült a lék szélére, hogy halat fogjon. Igen ám, de nagy hideg volt, a lék nyomban be­fagyott, s a róka így fogságba esett. A. nyúl pedig fogta a ko­sár zsemlét, elköszönt a róká­tól és továbbállt. A róka húzta, rángatta a far­kát, de csak hosszú idő múltán lés nagy fájdalmak árán sike­rült kiszabadítani. Nem is bo­csátotta meg azóta sem a nyúl­nak, hogy akkor túljárt az i eszén. Ezért bárhol találkozik | is a róka a nyállal, mindig j megkergeti. Fordította: Pfeifer Ver» Történt egyszer, hogy egy zord téli napon, ennivaló kere­sése közben összetalálkozott I egy róka és egy nyúl. Elpana- j szólták egymásnak kínzó éhsé- \ güket, 8 úgy döntöttek, hogy együtt próbáinak valami ha- I rapnivalót szerezni. Mentek mendegéltek, nagyon j fáztak és nagyon korgott a gyomruk, s már-már azt hitták, hogy éhen pusztulnak, amikor az országúton egy parasztlány­ka jött velük szemben, karján lábalva egy friss zsemlékkel megrakott kosarat. — Pompás ötletem van! — szólt a nyálhoz a róka. Feküdj le most azonnal az útra, mint- j ha megfagytál volna. A kis pa- rasztlány majd észrevesz, meg­áll, leteszi kosarát és én ezalatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents