Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

XXH. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1965. JANUAR 31. VASÁRNAP Dr. Bruno Pittermann alkancellár a magyar—osztrák gazdasági együttműködés lehetőségeiről Szombaton elutazott az osztrák kormányküldöttség Dr Bruno Pittermann al- kaneellár szombaton a Gun- del-étteremben villásreggelin látta vendégül Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét. A villásreggelln részt veit Péter János külügymi­niszter, Bíró József külkeres­kedelmi minisziter, dr. Lévár- di Ferenc nehézipari minisz­ter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szilá­gyi Béla külügyminiszter-he­lyettes és Baczoni Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. Jelen volt Sebes István, hazánk bécsi és dr. Simon Koller Ausztria budapesti nagykövete. A hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittermann osztrák ál­kancellár szombaton délelőtt a magyar közélet vezető szemé­lyiségeinél az állami, politikai és gazdasági élet képviselőinél tett látogatást. Az osztrák ven­déget a Parlament épületében fogadta Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Pittermann al- kancellár ezenkívül a Külügy­minisztériumba és a Külkeres­kedelmi Minisztériumba is el­látogatott, ahol Péter János külügyminiszterrel, illetve Biró József, külkereskedelmi mi­niszterrel folytatott szívélyes légkörű megbeszéléseket a két szomszédos ország kapcsolatait érintő kérdésekről. A látogatásokra az osztrák vendéget elkísérte Szilágyi Bé­la, külügyminiszter-helyettes és Sebes István, hazánk bécsi nagykövete. Részt vett a meg­beszéléseken dr. Simon Koller, Ausztria magyarországi nagy­követe is. Dr. Bruno Pittermann oszt­rák alkancellár budapesti láto­gatása befejezése előtt szombat délben a Gellért szálló Gobe­lin-termében találkozott a ma­gyar és a külföldi sajtó képvi­selőivel. A sajtókonferenciát dr. Simon Koller, Ausztria ma­gyarországi nagykövete nyitot­ta meg, majd az alkancellár magyarországi látogatásának tapasztalatairól és a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről adott tájékoztatót. Dr. Bruno Pittermann el­mondotta, hogy mostani itt-tar- tózkodása_annak a látogatásnak a viszonzása, amelyet meghívá­somra Fock Jenő miniszterel­nök-helyettes tett a múlt év nyarán Ausztriában. Az alkancellár rámutatott, hogy hivatali beosztásánál fog­va hatáskörébe tartozik az egész osztrák államosított ipar. Az államosított ipar Ausztriá­ban az egész ipari részvénytő­ke 33 százalékát tartja kezében és Ausztria árukivitelében 26 százalékkal részesedik. Kísére­tében Magyarországra érkezett az osztrák állami vállalatok vezetőinek egy csoportja, amelynek tagjai tárgyalásokat folytattál! az illetékes magyar szervekkel. A megbeszélések középpontjában az a kérdés állt, hogyan lehetne a két or­szág kereskedelmét fokozni, különös tekintettel arra, hogy a szomszédság következtében az egyébként jelentős szállítási költségek csökkentésére kitűnő lehetőségek kínálkoznak. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva dr. Brurio Pittermann hangoztatta, hogy a kereskedel­mi forgalom bővítésének lehe­tőségei igen kedvezőek. Külö­nösen vonatkozik ez a kohá­szat, az elektromos ipar terü­letére és az azonos jellegű vál­lalatoknak harmadik országba .irányuló közös exportjára, kö­zös szabadalmak felhasználásá­ra. Dr. Bruno Pittermann ezután számadatok tükrében ismer­tette Ausztria és a kelet-euró­pai országok gazdasági kapcso­latait. Dr. Bruno Pittermann befe­jezésül elmondotta, hogy a Magyarországon lezajlott szak­értői tárgyalások eredményei­ről még nem kapott részletes és konkrét jelentést, de meg­győződése. hogy magyarországi látogatásuk gyümölcsöző ered­ményekkel jár és elősegíti az osztrák—magyar gazdasági együttműködés további fejlö­AirAt Dr. Bruno Pittermann oszt­rák alkancellár és a kíséreté­ben lévő személyiségek szom­baton délután visszautaztak Bécsbe. A Keleti pályaudvaron Fock Jenő, a kormány elnök- helyettese, Péter János külügy­miniszter. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, dr. hé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter, Szilágyi Béla külügy­miniszter-helyettes és Baczoni Jetiő külkereskedelmi minisz­terhelyettes búcsúztatta az osztrák vendégeket. Megyei parasztifjúsági tanácskozás Nyíregyházán Mintegy 300 ifjúsági brigád- és munkacsapatvezető, vala­mint 50 tsz-elnök, párttitkár és KISZ-titkár részvételével megyei parasztifjúsági aktí­vaülést tart a KISZ megyei végrehajtó bizottsága február 4-én 9 órai kezdettel a me­gyei útlörőház nagytermében. A tanácskozáson értékelik az 1964-es ifjúsági termelési ver­senyt. Megjutalmazzák a tne- gyei, illetve a járási ver­senyben helyezést elért kol­lektívákat és egyéneket. 47 ifjúsági brigád és 15 ifjú­traktoros, kombájnos 100 ezer forint értékű tárgy- és pénz­jutalmat vesz át. Itt kerül sor a KISZ megyebizottsága vándorzászlainak és elismerő okleveleknek az átadására. Jelentés ez üzentekből: Elő tér ben: a takarékosság Váltás csoportmunkára — Olcsóbb szériagyártás Több műanyag, kevesebb segédanyag Az 1905. évi termelési ter­vekben kiemelt helyet kaptak a takarékossági intézkedések. Üzemvezetőket kérdeztünk, milyen intézkedéseket tettek eddig, illetve milyen módsze­rek bevezetését tervezik a közeljövőben a termelés gaz­daságosabbá tételle érdekében. A ruhagyárban: kísérleti technológia 40 százalékkal emelkedett a múlt évhez viszonyítva az exportterv. Fokozott takaré­kosságot írtak elő. Az általános gépeket több munkahelyen speciális és célgépekkel váltják fel. Ezek fokozott kihasználá­sa érdekében egyes mun­kafázisoknál áttérnek a szalagrendszerről a cso­portos gyártástechnológiá­ra. Ezt a korszerű eljárást kí­sérletképpen vezetik be. Ve­le lényeges munkaidőmegta- karitásit érhetnek el, ugyanak­kor a dolgozókkal szemben sem alkalmaznak olyan me­revséget, mint a szalagrend­szerű termelés. Alapanyagokkal megtakarí­tást itt nem terveztek, mert a központi szabászatról kap­ják a kiszabott anyagot Fo­kozzák viszont a kellékanya­gok tétel szerinti kiadásának ellenőrzését, csökkentik a hul­ladékanyagok mennyiségét. Eddig a különböző nagyságú ruhákhoz azonos mennyiségű segédanyagot adtak, azokból a termelés során le kellett vágni. Most a tervezésnél er­re is figyelemmel lesznek. A második negyedévtől kezdve az alacsony teljesít­ményt elérő dolgoaókat cél­tanfolyamon képezik tovább, tanítják meg a szakmai fogá­sokra. így kívánják ezeknek a dolgozóknak a teljesítmé­nyét is növelni. Asztalosipari Ktsz: bevezetik a szériagyártást Az épületek jelenleg fel­újítás alatt állnak, igy a munkaszervezés körülményes. Az új üzemház már az első negyedévben elkészül. Lénye­gesen javulnak a munkafel­tételek, amelyektől már je­lentős költségcsökkenést vár­nak. A műszaki fejlesztési tervben új fűrészgépek be­szerzését irányozták elő. Ezek munkába állításával bevezetik a gazdaságosabb szériagyártást, amely az egy órára jutó termelési értéket mintegy 2,30 fo­rinttal növeli majd. A takarékossági intézkedé­sek nyomán megoldják az ed­dig szétszórtan fekvő faanya­gok tárolását, amely különö­sen a fenyőfélékre volt ká­ros. Az új faanyagraktár épí­tésével megoldódik a ktsz ed­digi legnagyobb problémája. Az anyagmegtakarítás ezzel lényegesen növekedni fog. A cipőgyárban több műanyagot használnak A műszakokkal külön-kü- Iön tárgyalták meg, majd le­bontották a léteaám termelé­si érték béralapterveket, hogy minden dolgozó pontosan is­merje a vállalat gazdaságos- sági célját. Jelenleg nehézségeket okoz az új termékekre való átál­lás. Ezek megismerése után a dolgozók további javaslato­kat tesznek a takarékossági intézkedésekre. A hagyományos alapanya­gok helyett — a minőség romlása nélkül műanyagokat használnak fel, valamint a segédanyagok jobb alkal­mazásával mintegy kétszáza­lékos anyagmegtakarításra számítanak. (m. s.) Magyarországra szakosították a 700 wattnál nagyobb teljesítményű váltóáramú generátorok gyártását Az Autóvillamossági Felsze­relések Gyára jelentős beruhá zásokat kap új feladatain ck végrehajtásához. Az idén 53 automata és félautomata gépet helyez­nek üzembe, és a több tízezernyi dinamó szinte emberi kéz érintése nél­kül készül az automata sorokon. Néhány hagyományos cikkéi kisebb vállalatoknak adja át az AUTOVILL. Az automati­zálással és a nagysorozatú gyártással a termelékeny.ég olyan nagy mértékben növek­szik, hogy újabb munkaerő' alkalmazása nélkül ® tavalyi hoz képest 14 százalékkal emelkedik a gyár termelése Az üzem fejlődése az ország fizetési mérlegének alakulás' szempontjából sem lebecsü lendŐ. Mert az AUTOVILJ idei exportja több mint 8» százalékkal lesz magasabb > tavalyináL bízta a 700 wattnál na­gyobb teljesítményű vál­tóáramú generátorok gyár­tását, s az AUTOVILL ennek a gyártmánynak a bevezetésénél is nagy si­kereket ért el. Az 1500 wattos generátor mintapéldánya már korábban elkészült, egy autóbuszba sze­relve már 100 000 kilométer utat tett meg. üzemzavar azonban még egyszer sem volt. •Legújabban az 1200 wattos generátor mintapéldányát ad­ták át, ennek már valameny- nyi műszaki adata jobb, mint amit a KGST megszabott. A generátor percenkénti 1500-as fordulattal éri el azt a tel­jesítményt amihez az előírá­sok szerint 2600 fordulatszá­mot is igénybe vehettek Vol­na. Ily módon. „ generátor sú­lyát a tervezett 18 kilóról 14,2 kilóra csökkenthették, a beren­dezés hossza pedig a megen­gedett 280 milliméter helyett alig éri el a 237 millimétert. A szocialista országok gaz­dasági együttműködése már az idén igen előnyösen meg­változtatja az Autóvillamossá­gi Felszerelések Gyárának munkáját. Az NDK-val kö­tött megállapodás szerint ugyanis a magyar ipar elvállalta az NDK-ban készülő te­herautók valamennyi önin­dító motorjának, dinamó­jának és feszültségszabá­lyozójának gyártását, ebből a dinamók és az indító­motorok az AUTOVILL-ben ké­szülnek. Az NDK-dinamókat már az idén több tízezres sorozatban gyártja az üzem, ami egymagában is igen kifi­zetődő feladat. Más szocialista országok is szoros kapcsolatokat építenek ki a magyar autóvillamossági iparral. A KGST 7-es számú szek­ciója például hazánkra Kiállítások Magyarországon és Kubában Együttműködés a népfront és a kubai forradalom védelmére alakult bizottság között és dokumentumok alapján — megismertetjük fővárosunk la­kóit^ a szabadság szigetének fejlődésével, a kubai nép sike­reivel. A kiállítások anyagát mind Magyarországon, mind pedig Kubában a fővárosban és vidéken is bemutatják — Rendszeresebbé tesszük kiadványaink cseréjét. Meg­küldjük egymásnak különböző általánosabb jellegű határoza­tainkat, dokumentumainkat és állandó tapasztalatcserét foly­tatunk tevékenységünkről. Ezenkívül — lehetőségeinkhez mérten —.népművészetünk re­mekeiből és ajándékokat kül­dünk egymásnak. Megállapod­tunk abban, hogy a két béke­mozgalom Is kicseréli kiadvá­nyait, s felhasználjuk egymás munkájának tapasztalatait. Harmati Sándor, a Haza- i fias Népfront Országos Taná- j csának titkára, az Országos Bé- ] ketanács alelnöke, háromhetes i kubai útjáról adott nyilatkoza- ] tot. j — Hazánk képviseletében a j forradalom győzelmének év- , fordulójára és a forradalom vé­delmére alakult bizottság — • kubai testvérmozgalmunk — ■ hazánkban járt delegációja lá­togatásának viszonzására utaz- . ram Kubába. Rész vettem a jubileumi ünnepségekén és ' megbeszéléseket folytattam a kubai „népfront” vezetőivel. l árgyalásaink eredményeként .) jegyeztünk abban — s ezt ásban is rögzítettük — hogy indkét országban kiállításo- t rendezünk a szocializmus e’~ütésének eredményeiről, né­peink életéről. Kubában fény­képek és más dokumentumok alapján egy-egy tárlaton mu­tatják majd be a Magyar Nép- köztársaság fejlődését, a Haza­fias Népfrontmozgalom kibon­takozását és tevékenységét, il­letve hazánk gazdasági és kul­turális életét. A gyűjteményeket mi állít­juk össze s az elsőt április 4- re, a felszabadulás 20. évfor­dulójára szeretnénk eljuttatni Hava imába. — Viszonzásul Budapesten kiállt ást rendezünk a kubai lorraáalom védelmére alakult bizottság megalakulásáról és házon esztendős tevékenységé­ről, s — ugyancsak fényképek

Next

/
Thumbnails
Contents