Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Til lilt utast ém árnt smáMM iáén ax AKÖT Hat új autóbusz — Bővül a nemzetközi autpbuszforgalom Zárszámadás Hodászon (m. s.) korszerű és nagyobb fé- ges válla*fii ellenben bővül a rőhclyü autóbuszt ka- nemzetközi autóbuszforgaiom. púnk. A múlt évben me^tezdett A taxiáilomány bővítésére menetrendszerű csehszlovák— nincs lehetősége a vezérigaz- magyar autóbuszforgalom fej- ga lóságnak. A meglévő prob- lesztésén kívül kormányközi lémákon úgy segítenek, hogy egyezmény alapján februárban az elmúlt évinél kevesebb vegyes bizottság tárgyalja a gépkocsit adnak bérbe a kö- jugoszláv—magyar autóbusz- zületeknek,. így fokozottabb forgalom menetrendjét, ezen- mértékben kielégíthetik a pol- kívül osztrák—magyar vi­trin utasforgalom igényeit. szonylatban is egyezmény ké- A távolsági autóbuszközle- szül a két ország közötti autó- kedésben idén nem lesz lénye- buszforgalom megindítására. Az idén befejezik a Nyugati-főcsatorna építését A Vízügyi Épílő Vállalat dolgozói másfél évvel ezelőtt kezdték meg „ Kiskunsági és a Nyugati-főcsatom., építését, s az idén már mindkét he­lyen befejezik a munkákat. A Keleti-főcsatornából elágazó Nyugati-főcsatorna 43 kilomé­ter hosszú új medre már lé­nyegében elkészült. A befejező munkákhoz tar­tozik még hídépítési feladat is. így el kell készíteni a Polgár községből Tiszavasvári- ba, Hajdúnánásra és Hajdú- böszörménybe vezető utak híd­jait. Ezenkívül a főcsatorna medre alatt betoncsöven kell átbújtatni a Királyér vizét és HBilipet is kell még építeni a csatorna legalsó szakaszán. A tervek szerint decemberben kerül sor a hátralevő 30 kilo­méteres szakasz átadására. Tahi László: Kinnaiúilás lisen még mindig a drága csöves kukoricát adják a lo­vaknak. Több szövetkezetben azonban nem kielégítő a ló­here és lucerna etetésre való előkészítése sem. Elmaradt karbantartás Megtörtént az Istállók té- liesítése is, csak az a hiba, hogy egyes szövetkezetek meg­feledkeztek a karbantar­tásukról. Emiatt az Istál­lók hidegek. Különösen ilyen a nyírlugoai Szabadság Tsz növendékmar­ha istállója, melyet nem le­het téliesíteni, s ezért, ha az állatok megfelelő elhelyezé­séről nem gondoskodnak, sú­lyos károk érhetik a közössé­get. Az állatok gondozása és ápolása sem kielégítő minde­nütt. A szövetkezetek többségé­ben elnézték ezt az ellenőrző bizottságok is. Alig végeztek ellenőrzést, s ezeknek sem mutatkozik eredménye. Pedig több törődéssel, figyelmesség­gel, s ha szükséges kellő szi­gorral is felléphettek volna a közösség érdekében. Még mindig tehetnek! A járási ta­nások mezőgazdasági osztá­lyainak is szigorúan meg kell követ.elntök a takarékos­sággal kapcsolatban kiadott utasításokat, hogy a tél fo­lyamán az állatál’omány megfelelő kondícióban várja a tavaszt, F. K. egy 250—300 mázsa alomszal- rna maradt kinn a földeken. Elmulasztották 10 hold lucer­nának a harmadszori kaszálá­sát, de hanyagság miatt ve­szett kárba 3 hold silókukori­cájuk is. Gyulaházán, Nábrá- don, Laskodon és Nagykálló három szövetkezetében — a Virágzó Földben, a Zöld Mező­ben és az Űj Alkotmányban — is a gondatlanság okoz leg­inkább zavart az állatok téli ellátásában. Kevés azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek az égető takarmány­hiányt vásárlással igyekeznek enyhíteni. Említésre érdemes a pát- rohai Zöld Mező Tsz, amely­nek vezetői a tagságtól ’a közös jószágállomány ellátá­sára 400 mázsa szemes kuko­ricát vettek meg. Hasonlóan cselekedtek a biri Táncsics­ban is. De mivel magyarázhatják hi­bájukat a benlti Arany­kalász Tsz vezetői, ami­kor jelentős takarmány- hiánnyal küzdenek, s en­nek ellenére 100 mázsa lóherét eladtak. Arra várnak, hogy majd csak kapnak takarmányt központi készletből. A vizsgálat megállapította azt is, hogy bár csökkent azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek helytelenül, csövesen és elsősorban a lo­vakkal etetik a drága kuko­ricát, de még mindig tapasz­talható e területen is pazar­lás. A gyulaházi és a tisza- löki Szabadság tsz-ekben, Geszteréden, Nábrádon, Köl­esén, Kisvarsányban, Nyírpi­A megyei tanács mezőgaz­dasági és felvásárlási állandó bizottságának a kérésére Szabolcs-Szatmár 55 termelő­szövetkezetében decemberben a községi népi ellenőrzési cso­portok vizsgálatokat végeztek. Felmérték, melyik tsz, hogyan biztosította a takarmányszük­ségletét, milyen intézkedése­ket tettek a hiány pótlására, s megnézték azt is, szaksze­rűen történik-e a takarmá­nyok felhasználása és tárolá­sa. Egy járáson belül is eltérések A täpas dalai ok azt mutatják hogy bizonyos, javulás van a takarmánygazdálkodásban, a takarmányellátással azonban bajok vannak. Különösen vo­natkozik ez az abraktakarmá­nyokra. Kétségtelen. en­nek egyik oka az, hogy nem minden járásban van összhangban a számosál­lat létszám, a takarmány­termő területtel. Még egy járáson belül is nagy az eltérés. Míg a nyírbátori járás egyik tsz-ében például 2,5 kh. ta­karmány termő terület jut egy számosállatra, addig a másik­ban 6,2 hold. A népi ellenőrzési csoportok vizsgálatai bebizonyították, hogy a takarmányhiány má­sik, elgondolkoztató oka ép­pen a megtermelt takarmány­növények betakarításának el­maradásából, szakszerűtlen kezeléséből, vagy tárolásából, következik. Mi sem jellemzi ezt jobban mint az, hogy a megvizsgált 55 tez-ből 28-ban még decemberben sem gondoskodtak a kuko­ricaszár betakarításáról vagy megfeledkeztek a sllózásról. A ven csellói Szabadság Tsz- ben 300, míg a gávai Üi Élet Tsz-ben 100 holdon volt vá- gatlan a kukoricaszár és 180 holdról nem hordták be. Ha­sonló gondatlanságot tapasz­taltak Apagyon, ITken, Mező- ladányban, Győrteleken is. Nyilvánvaló, hogy ezek jelen­tős mértékben csökkentették a szövetkezetek takarmány­bázisát. Sajnos — gondatlanság! A szövetkezetek túlnyomó többsége foglalkoztat takar­mányfelelőst, csak az a baj, hogy a takarmányfelelősök többsége szakmailag nem megfelelő. Ez az oka an­nak, hogy a betakarított szálas takarmányok, alom- és takarmányszaimák kaz- lazásával is bajok vannak. A tiszakerecsenyi Zöld Mező Tsz-ben például még decem­berben is fedetlenek voltak a takarmánykazlak. A kombájn­szalma javát a föld szélére húzták, nem kazlazták. A benki Aranykalászban mint­A villanymotorok kitűnő szakértője Papp Károly, ■ Nyírbátori Szakipari Ktsz. szerelője. Egyetlen panasza* nem kapu ;k e'cgend i zománchuzalt leégett motorok M kercse'éséhcz. Képen: Javításban a lugosi tsz darálójá­nak motorja. Bedé Z. felvételi Könyvhónap közelíti a vasút által szállított 105 millió tonna árut. Növeltszik a személyforga­lom is. 1964-ben 560 millió embert szállítottak, — Sza­bolcsban 9 millió 262 ezret — az AKÖV autóbuszai. 1965. évi terv, hogy megyénkben közel 400 ezer fővel növelik az utasfor­galmat. Az utasforgalom növekedésének biztosítá­sára selejtpóilásként fi új, (Munkatársunktól): Lendér Jenő, a KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóság vezetője sajtótájékoztatón is­mertette a gépjármű-közleke­dés múlt évi eredményeit, idei feladatait. Elmondotta, hogy a közhasználatú gépjármű-közle­kedés tehergépkocsijai tavaly 1963-hoz viszonyítva 18,9 szá­zalékkal több árut szállítottak el, ez 13,3 millió tonna árutöbb­let és országosan 84 millió tonna fuvarozását jelentette. Szabolcs megyében az áruforgalom szintén a ter­vezett fölé, 1 millió 836 ezer tonnára emelkedett. Az autóközlekedési vállala­tok a szállítási igényeket ma már egyre fokozottabb mér­tékben kielégítik. A teljes ér­tékű munkát azonban akadá­lyozza, hogy a fuvaroztatók egyrésze a gépkocsikat nem az előírt időtartamban, hanem annál rövidebb ideig, és nem teljes kihasználással foglalkoz­tatják. Gondot okoz még, hogy a vasútállomásokon és egyéb nagy tömegű árufelvevő he­lyeken kézzel rakják meg a te­herautókat. A rakodás gépesíté­sére az AKÖV nagy gondot for­dít, de ez a termelő üzemek­nek is érdeke lenne. Az 1965. évi áruszállítási feladat 13 millió tonnával ma­gasabb a tavalyinál. Megyénk­ben az AKÖV-nek 309 ezer tonna áruval kel! többet szállítani, mint az elmúlt évben. Az autóközlekedési vállalatok szállítási terve ez évben meg­zötti különbség nagy út meg­tételét jelzi, azt, hogy mind több mezőgazdasági dolgozó felismerte: munkájához akár a közösben, akár háztáji gazda­ságában szüksége van a segít­ségre — a jó szakkönyvre. Hazánk mezőgazdasági szak- irodalmával nem kell szégyen­kezni a nemzetközi porondon még akkor sem, ha az utóbbi évek kiadásainak egy része el­maradt a gyorsléptű nagyüzemi követelmények mögött. A ter­melőszövetkezetekben megkez­dődött az egészséges szelektá­lás a régi könyvek között, s éppen megyénkből indult el a kezdeményezés most egy éve a tsz-szakkönyvtárak létesítésére. Két éve 70 ezer, tavaly már 200 ezer forint értékű tsz-szak- könyvtárat vásároltak korszerű művekből megyénkben. De sok még az avult, kevés haszonnal forgatható könyv. A január 30-án kezdődő könyvhónapban 15 új és 200 újdonságszámba menő mezőgazdasági szakkönyv gazdagíthatja a közművelődési könyvtárak, a TIT, a Hazafias Népfront, a íöldművesszövetke- zetek és más társadalmi szer­vek aktivistáinak az ajánlása következtében a falusi dolgo­zók — tsz-tagok és a tsz-közös- ségek — könyvtárait. Nem a statisztikai mutatók lesznek a fokmérői a mezőgaz­dasági könyvhónap sikerüllek, noha az eladott könyvek szá­ma, értéke egyik mutatója az érdeklődésnek. A legfontosabb, ami számokkal közvetlen nem mérhető: a meglévő, és a könyvhónapban vásárolt mű­vek forgatása, tanulmányozása, a bennük lévő sok sok hasznos ismeretanyag elsajátítása. Az, hogy a vezetőnek, a tsz-tagnak a könyvekből szerzett többlet szakmai tudása a magasabb termelési eredményekben jus­son kifejezésre. S. A. A rohamosan kibontakozó gépesítés, a kemizálás mind szélesebb látókört igényel a me­zőgazdaságban. Hogy a mező- gazdasági dolgozók tízezrei va­lóra váltsák a termelési célo­kat, ahhoz szükség van a kul­túrpolitikai eszközök — a könyvek — által nyújtott tudás birtoklására. A könyv ma már nem csupán a vezető szakem­berek nélkülözhetetlen munka- ' eszköze: nem lehet meg nélküle a fizikai dolgozó sem, ha ter­melő tevékenységét nem gé­piesen, szűk gyakorlatiasság­gal, hanem összefüggéseiben akarja végezni. Egy évtizede alig volt számottevő a szántó­földi vegyszeres gyomirtás. Ugyancsak gyerekcipőben járt a műtrágyázás, az öntözés és egy sor más terméstfokozó módszer, amelyeknél ma tö­rekvés a tömeges alkalmazás. Sok termelőszövetkezetben a fejlett eljárásokat jórészt azért nem lehet bevezetni, alkalmaz­ni, mert a tagok többsége nincs elméletileg tisztában ezek je­lentőségével. Évről évre február az a hó­nap, amikor megrendezik a . mezőgazdasági szakkönyvek or- ' szágos seregszemléjét: a mező- gazdasági könyvhónapot. Ez nem csupán könyvvásárlást je- . lent a szó közönséges értelmé­ben, hanem felmérést is: a fa- ' lusi olvasók igényének a szám- 1 bavételét. A községek lakossá- 1 gának a könyvek, ezenbelül a ' mezőgazdasági szakkönyvek ' iránt növekszik az érdeklődése, j Erről a megye földművesszö­vetkezeti hálózatának a könyv- ] forgalma is tanúskodik. 1964- | ben kereken tízmillió forint * értékű könyvet adtak el, s en- 1 nek 15 százaléka volt mezőgaz- . riasági témájú. Ez másfél mil­lió forint, öt évvel korábban, 1960-ban 130—140 ezer fo- 1 rintért adták el mezőgazdasági i szakkönyvet. A két szám kö­\ A népi ellenőrök megvizsgálták Javult, de még van pazarlás a takarmánygazdálkodásban Saját erőből 1 millió 403 ezer forintot ruháztak be. Kor­szerűsítették a sertésfiazlatót, megkezdték egy 50 vagon sze­mes terményt befogadó rak­tár építését, és mintegy 600 ezer forintos költséggel két dohánypajtát építettek. 420 ezer forintot tartalékolnak az abrak és vetőmagszükséglet részbeni fedezésére. (m. s.) Csütörtökön tartotta zár­számadó közgyűlését a hodá- szi Béke Termelőszövetkezet. A tsz vezetőségének beszámoló­ját Lőrincz István elnökhe­lyettes tartotta. Elmondta, hogy a tsz két­ezerhat katasztrális holdon gazdálkodott, összbevételük 19 millió 553 ezer forint volt. A tagok 134 ezer munkaegységet teljesítettek. Az egy tagra eső átlagos pénzjövedelem 20 ezer forint fölött van. C sütörtök reggel lelhívott valaki telefonon, s anél­kül, hogy megnevezte volna magát, így szólt: „Mondja, szerkesztő úr, olvasta, hogy a tegnapi két futballmérkőzésen negyvenezer néző volt?” Nem kedvelem a névtelen telefoná­lókat, ezért megkérdeztem: „Kivel beszélek'}' Erre azt mondta: „Tegnap hétköznap volt, munkanap. A két mérkő­zést egy időben játszották, és fél négykor kezdték mind a ket­tőt. Ebből az következik, hogy a negyvenezer ember legkésőbb három órakor elindult a meccs­re!” Most már erélyesebben kérdeztem: „Kivel beszélek?” Erre azt mondta: „Számításom szerint összesen nyolcvanezer munkaóra ment veszendőbe. Márpedig ennyi idő alatt igen sok mindent lehet termelni. Mi a véleménye erről?” Újabb kö­vetelésemre, hogy most már haladéktalanul nevezze meg magát, letette a kagylót. Azontial világos volt előttem, hogy egy provokátor akart a karmai közé keríteni, egy jel- lemtelen fickó, aki valamilyen okból nem örül annak, hogy nálunk a testedzés olyannyira népszerű dolog. El is határoz­tam rögvest, hogy nem térek napirendre rosszhiszemű haj­togatása fölött, ellenben fel­veszem az odadobott kesztyűt, s megvizsgálom, kikből is állt az a bizonyos negyvenezer pm.her. Ahhnl a teltevésböl in­dultam ki, hogy hazám dolgos népe a lógást elítéli, megveti, sőt. nem is ismeri, s ebből kö­vetkezően a negyvenezer em­ber nem az aktívan dolgozók sorából került ki. Lelkiismere­tes é§ minden részletre kiterje­dő kutatásaim ezt a feltevése­met fényesen igazolták. íme, a kimutatás: Azok. akiknek a futbgllpálya a munlcahelyük: edzők, segéd­edzők, szertárosak, jegyszedök, mozgóárusok, pénztárosok, egyesületi funkcionáriusok, rendfenntartók, sportújságírók, fotóriporterek, illemhely-nén:- kék, partjelzők, labdaszedok stb.: 142 fő. Akik kötetlen munkaidőben dolgoznak: írók. festőművészek. orvosok, ügyvédek, magánkis­iparosok, üzletszerzők, kitartót i férfiak, anyagbeszerzők stb: 2867 fő. Azok, akik ipari üzemek el­ső műszakjában dolgoznak, ! igy kálómkor már befejezik a munkát: 8435 fő. Azok, akik ipari üzemek har­madik műszakjában dolgoznak S így csak este kezdik a mun­kát: 4866 fő. Gyermekek, diákok és nyug­díjasok: 3483 fő Azok a dolgozók, akik ezen a napon csúsztattak vagy sza­badságon voltak: IS 605 fő. Azok, akik délután háromig betegállományban voltak: 94 fő. Azok, akik csak éjszaka vagy hajnalban dolgoznak: éjjeli­őrök, tejkihordók, lokálok dol­gozói stb; 303 fő. Azok, akik a vagyonukból vagy annak kamataiból élnek: nagybirtokosok, magánbanká­rok, lottónyertesek: 1 fő. Azok, akik tévedésből vagy félreértésből mentek ki a mér­kőzésre: azt hitték, hogy va­sárnap van. részegek voltak, vogy beugratták őket: 196 fő. Külföldi állampolgár; 4 fő. Munkanélküli: 3 fő Összesen: 39 999 fő Mindezek alapján egy néző lógott a munkahelyéről. Beis­merem, hogy az illető én vol­tam. Ezzel azonban meg is van a negyvenezer.

Next

/
Thumbnails
Contents