Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
Ötórás vita a három okról Megtartotta zárszámadási közgyűlését a porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezet Kedden délelőtt tíz órától délután háromig egy esztendő munkájáról vitatkozott több mint ötszáz porcsalmai termelőszövetkezeti tag. Egy évvel ezelőtt 33,75 forint munkaegység részesedést terveztek és 32,56 forintot értek el. Látszatra az 1,19 forint kiesés nem sok. Még akkor sem sok, ha beszorozzuk a több mint kétszázezerrel, a teljesített munkaegységek számával, hiszen a bruttó bevétel majdnem kilencmillió forint volt. Az állóeszköz pedig tizenötmilliót ér, aminek 56 százaléka tiszta vagyon. Mégis nagy vita volt. Nagy, mert az állattenyésztés és a gyümölcstermelés több százezer forinttal teljesítette túl a tervét, ugyanaltkor a növénytermelés milliós tétellel rövidítette a bevételt Csehi László tanácselnök a felszólalásában erre három okot határozott meg. AZ ELSŐ OK — Az 1200 hold mélyszántás elmaradásáért minket,’ traktorosokat okolnak — mondta Vi- rágh Endre — mi is hibásak vagyunk, de úgy hiszem _ folytatta —, amikor öt hétig a cukorrépát szállítottuk és alkonyaikor leszálltunk a gépről, helyes lett volna, ha éjszakára más ül rá. Ezt a vezetőség nem szervezte meg. Almási János az ellenőrzés hiányosságairól beszélt. Márián Mihály már tovább ment, elmondta, hogy itt mindig jól látják a hibákat, szépen felsorolják, de a gyűlés után ugyanazok a bejok megismétlődnek. Nem fukarkodott a tagság a bírálattal. A beszámolóban kevésbé, de az összefoglalóban önkritikusan elismerte Erdős Zsigmond elnök is a vezetés hibáit. A vezetőségnek következetesebbnek kell lenni a határozatok végrehajtásában. Sokszor * elmaradnak a vezetőségi ülések. Nem tájékoztatják rendszeresen a tagságot. Nagyobb gonddal kell szélesíteni a demokráciát. Például a fegyelmi bizottságnak csak függetlenített vezetők voltak a tagjai. Helyes volt az egyéni területfelosztás, a szálas takarmány részes betakarítása. de a legnagyobb munkák idején, ősszel nem voltak képesek megszervezni, hogy egy helyen egyszerre végezzék a betakarítást. Négy-öt hétig is dolgoztak egy-egy táblán. ami hátráltatta a vetést, ezért jelentős területen harmadszor is búzát vetettek búza után. A MÁSODIK OK — Mi megműveltük a ránk szabott területet be is takarítottuk — mondja a tagság többsége. Ez igaz is, de a szövetkezetben a kimért terület kézi munkájának elvégzésén túl még sok teendő van. Például az őszi vetéseknél nem akart senki a vetőgépek után menni. A vontatókat csak úgy tudta a vezetőség szállításra használni, hogy a fogatosok mentek rakodni. Amíg gyalogmunkán voltak a kocsisok, a lovak álltak. A háztáji kukorica az idén is szebb volt, mint a közös. Ez bizony a tagságon múlott. Évről évre kevesebben, de még mindig akadnak tagok, akik a közös vagyont úgy tekintik, mint régen az uraságét. Ha az ellenőrző bizottság végzi a munkáját, sajnálják tőle a munkaegységet. „Nem dolgoznak, mégis keresnek". Talán a legnagyobb hiba a szakember-ellenesség, ami Porcsalmán van. Számokkal bizonyította Csató József főkönyvelő, hogy egy 3000 forintos fizetésű igazán jó szakember (évi bére 36 000) fél milliót vagy egymilliót is hozhat a szövetkezetnek. Nincs szakemberük a több száz holdas öntözőtelephez. Ez kétszeresen is káros, csökken a tagság jövedelme, másrészt a népgazdaság befektetett forintjai kihasználatlanul hevernek. Más szövetkezetben kapva kapnának egy hasonló lehetőségen. Sokat kell még ezekről beszélni a párttaggyűléstől a tanácstagi beszámolókig és minden alkalommal, ahol a vezetőség a tagsággal találkozik. A HARMADIK OK Sokan hajlamosak arra, hogy mindent az időjárásra, az „objektív” tényezőre fogjanak. Igaz, ma még az időjárás jelentős része annak a többrétű összetevőnek, ami egy mezőSzász Lajos brigádvezető, a korai napraforgó mellett érvel. gazdasági termelőszövetkezet sikereinek, kudarcainak meghatározója. A közgyűlésen hangzott el, hogy a Jól előkészített őszi mélyszántásban 65 mázsát termett az aszály ellenére is a burgonya, a tavaszi szántásban pedig 38 mázsát. Hasonló a helyzet a cukorrépánál is. Az intenzív búza jobb termést adott, mint a hazai fajta. Erdős Zsigmond tsz-clnök a beszámolót tartja Elmondták, hogy az általuk termesztett kisvárdni fajtájú napraforgó az ő területükön csak október közepére, november elejére érik. Bizony ilyenkor mór sokszor esős az idő. De nemcsak a termésben van kár, hanem az utóvetemény alá sem tudják elkészíteni a talajt. Nem lehet búzát vetni utána, így a forgóföld marad tavaszinak, esetleg újra napraforgót vetnek bele. Ha krasz- nodári fajtájú napraforgót termelnének, azt augusztus végén, szeptember első heteiben betakaríthatnák. A maghozama nem kevesebb, a mázsánként! ára pedig több. Ezt leszedhetnék a kukorica és a magkender előtt. Utána pedig lenne idő jól előkészíteni a talajt. Egy-két módszer csupán _, még sok van — amivel lehet csökkenteni az időjárás kedvezőtlen hatását.. HOGYAN TOVÁBB? A hibákat mondtuk el erről n szövetkezetről. A porcsalmai Dózsát nem ez jellemzi. Általában jól dolgoztak: növekedett a közös vagyon, csupán 1,19 forinttal lett kevesebb az egy munkaegység értéke, mint amit terveztek. De jobb szervezéssel. nagyobb erőfeszítéssel, szakszerűséggel, közösségi tudattal elérhettek volna 40 forintot is. A közgyűlés utat mutatott a vezetőségnek, felhívta a tagság figyelmét is a hibákra. Különösebb repect nincs, ha a közgyűlésen elhangzottakat megszívleli mindenki és abból tett, cselekedet születik, egy év múlva sokkal több lesz a pozitív mondanivaló, teltebb a pénztárca. Csikós Balázs Hammel felvételei A közgyűlés résztvevői 11 milliós községfejlesztés Nyíregyházán Új utak, járdák — Sétány a sóstói erdőhöz Bölcsőde, tanyai keflégium, művelődési terem Nyíregyháza idei köaség- íejlesztési terve 11 millió 323 ezer forint. Ebből a lakosság csaknem egymillió forint értékű társadalmi munka végzését vállalta. A terv a lakosság véleményének előzetes meghallgatásával készült. Január első napjaiban alakult meg a Nyíregyházi Városi Tanács mellett a községfejlesztési állandó bizottság. A Színház utcán 250 méteres utat és 200 méter hosz- szú járdát építenek ebben az évben. A Vasgyár utcán 470 méteres út és a konzervgyár forgalmának megkönnyítése érdekében három méter széles, egy kilométer hosszú betonalapú járda épül. A Kölcsey utcán és a Kölcsey közben 280 méteres hengerelt aszfalt burkolatú utat és 400 méteres járdát, a Bátho- ri utcán 390 méter hosszú utat. a Toldi utcán 600 méter hosszú utat, az Arany János utcán hengerelt aszfalt burkolatú utat, a Sóstói úton, a főiskolai kollégium és a íbc-Uór- ház között 1100 méteres sétányt készít a Városgazdálkodási Vállalat. A Bujtos területén folytatják a megkezdett gyalogjárdák építését és felújítását. Befejezik a Család utcai járda felújítását, a Csipke köz, a Virág köz és a Katona köz 1 méter széles gyalogjárdáinak építését. A Sóstó idei fejlesztésére 1 millió 326 ezer forintot juttat a városi tanács. Közmű vesítenek, gépházat, lelátót, téli öltözőt építenek, illetve befejezik az építkezéseket, parkosítanak, rendezik a terepet ebből az összegből. Bővítik az idén a város villanyhállózatát is. A meglévő transzformátorokról 1050 méteres kisfeszültségű hálózatot építenek ki a sóstóhegy! Kertész utcán, a Vadász, a Stefkó J. és a Kerék utcákon. Parkosításra 262 ezer forintot fordítanak az idén. A lakosság ebből 242 ezer forint értékben vállalt társadalmi munkát. A fennmaradó összegből a városi tanács virágpalánlát és fűmagot juttat a parkosítási munkálatokhoz. A város sűrűn lakott délkeleti részén 60 férőhelyes bölcsődét építenek. A konzervgyár munkás- nőinek problémáját oldja meg a felépülő 80 férőhelyes módszertani bölcsödé. amelynek helyet még nem jelölték ki. Az idei községfejlesztési tervben ezeken kívül 120 férőhelyes tanyai kollégium, a borbányai kultúrterem és más fontos kisebb létesítmények építése szerepel. (sz. sz.) Szaktanítókból tanárok Jegyzethiány — Sok túlóra — Változások a konzultációknál Mérlegen az első félév a Tanárképző Főiskolán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskoláról 1964-ben kerültek ki az első szaktanítók. 137-en kezdték meg a tanítási gyakorlatot szeptemberben. Azóta eltelt az első félév. Vizsgáa- tak a második szakból, vizsgáztak a tanításból. A napokban főiskolai tanács foglalkozott a kombinált képzésben részt vevők helyzetével, az elmúlt félév ..tapasztalataival, problémáival. Első o tanulás A kialakult vélemény szerint * főiskola első hallgatói jól megállják helyüket. Az iskolákban és a társadalmi életben becsületesen dolgoznak. Közülük többen újításoe kon törik a fejüket, előrevivő utakat keresnék. A — most már levelező úton végnett — tanulmányi munka jó irányban halad. A hallgatók több mint fele egyetlen konzultációt sem mulasztott. A marxizmusból kiírt — nem kötelező jellegű — elővizsgákon 84 fő vett részt. A félévi vizsgák, a személyes beszélgetések azonban több problémára is rávilágítottak. A folyamatos tanulással nincs minden rendjén. Akadozik jegyzetellátás, a főiskola áthidaló intézkedései csak félmegoldásnak számíthatnak. A főiskola helyesnek tartja a társadalmi munkába való bevonást, de a több helyen tapasztalható túlzások veszélyeztetik a második szak eredményes elvégzését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az iskolai elfoglaltságok közül a fizetett túlórák veszik igénybe leginkább a hallgatók idejét. Vannak 32—37 órában, tanítók is. Ez a mennyiség a sokéves gyakorlattal rendelkező pedagógust Is megterheli. Ugyanez még súlyosabb a gyakorló évében lévő, tanuló fiatalokra nézve. Ezeken a túlzásokon a helyi szerveknek és a hallgatóknak közösen kell segíteni. Véleménykutatás, változások A főiskola vezetősége által kiadott véleménykutató lapok több — a hallgatók szempontjából lényeges — kérdésre hívták fel a figyelmet. Ezeket a főiskolai tanács szintén megtárgyalta és több kérdésben változtatásokra tett javaslatot így a jövőben a főiskolán töltött két év alatt többet foglalkoznak a második szakra való előkészítéssel. Óralátogatásokat, módszertani gyakorlatokat szerveznek „ második szakból. Egyhetes tanfolyamok Az egyik leglényegesebb változást a hetenkénti konzultációkra való rengeteg utazás a fárasztó, így viszonylag kis hatékonyságú konzultációk tették szükségessé. A javaslat szerint a jövőben több összefüggő napban oldják meg a konzultációkat. A nyári, a tavaszi és téli szünetekben egy-egyhetes tanfolyamokkal helyettesítik „ hetenkénti egynapos konzultációkat. A kombinált képzés második szakaszának ez a mostani, első féléve azt bizonyítja, hogy a főiskola nem járt rossz nyomon a fiatal pedagógusok életre való előkészítésében, de még többet kell tenni. hogy n társadalom problémáit és az Iskola életét még jobban megismerhessék, munkájukat még hatékonyabbá tehessék. M. 8. ARCOK, EMBEREK Lovas József motorra isi A nagyapáin is állattenyésztő volt, nem csoda, hogy én is az lettem — kezdi Lovas József, a balkányi Üj Erő Tsz tehenésze. — Pedig megpróbáltam én már másutt is. öt évig dolgoztam Pesten az építőiparban. Minden kéthétben jöttem haza a Kocog tanyára, ahol házat is építettem. Munka közben gyakran kalandoztak haza a gondolataim. Még Pesten is érdekelt, vajon mi van itthon a jószágokkal, ki foglalkozik velük. — Aztán gondoltam egyet, és hazajöttem. A tsz-ben szívesen fogadtak. Ismertek, hiszen tősgyökeres balkányi vagyok. Itt születtem. Apám is, meg a bátyám is minden idejüket az állatokkal töltötték. Gyakran vittek engem ifi. Hamarabb ismerkedtem meg a tehenekkel, mint a betűvel. Meg is szerettem őket, ismerem a velük való bánás csinját-binját. Most is huszonnyolc tehenet gondozok Madura Sándor barátommal. Valamennyi a szemem láttára nőtt fel —, s ahogy mondja, tekintete büszkén fut végiig a gyönyörű állatokon és megpihen az istálló végében a legkisebben, egy pirostarka kis bocin. Közelebb megy hozzá féltő gonddal simogatja, becézgeti. — A legfiatalabb. Háromnapos — mutatja be. — Ka- darcs 3 a neve. — Különleges név. Érdekes történet is, ahogy ezt a nevet valamelyik elődje kapta, mert ez már öröklött, mutatja a hármas. Régebben a pásztoremberek, akik megfordultak a Hortobágyon is — mert ott volt igazi pásztorkodás — gyakran voltak egyedül. Ha megláttak a pusztában valakit, kilométereket gyalogoltak, hogy elbeszélgessenek vele. Jómagam is hét kilométert mentem egy szei1. A pásztói-embernek egy-egy ilyen találkozás élmény volt. Ha nagy ritkán betértek egy csárdába, az is. Minden ilyen élmény idővel egy-egy boái neve. Kadarcs is így idézi a Hortobágyról a kadarcsi csárdát. Közvetlenül az istálló mellett tiszta kellemesen meleg szoba várja a gondozókat. A tsz rendezte be, szép új rádió is van benne. — Ide járunk át napközben kicsit megpihenni. Mert nálunk kora hajnalban, napkeltekor kezdődik a munka, s a jószágok még késő délután is enni kémek. Napközben haza is lehetne menni néhány órára, de a Kocog tanya hét kilométer ide. Télidőben gyalog nem érdemes. Tavasszal más lesz — csillan büszkén Lovas Józ.sef szeme —, motoron járok majd. A kis piros Jatva már otthon várja a tavaszt. — Lehet, hogy a családban tovább folytatódik ez a szép mesterség. A legidősebb fiam. a 14 éves Jóska már errefelé kacsintgat. A nyáron is itt volt a szünidőben, most is ide akar jönni. Hadd jöjjön ha kedve tartja hiszen én is kicsi gyerek voltam még, amikor megszerettem, s azóta is bárhova mentem, mindig vissza jöttem. Nem bántam meg. Marik Sándor
