Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
A vezetők felelőssége Mint hírt adtunk róla, kedden tartották meg a nyíregyházi járás tsz, tszcs, tanács és más gazdasági vezetők részvételével a járási párt- és tanács vb által szervezett aktívaülést, amelynek előadója Bar- czi Gyula, a Nyíregyházi Járási Pártbizottság titkára volt. Az előadó, majd a vitában számos felszólaló a járás mezőgazdasága előtt álló termelési, szervezeti kérdésekkel foglakozott. A beszámoló röviden érintette a járás mezőgazdaságának a termelésben elért eredményeit, a fejlődést gátló szervezeti, vezetési gondokat. — A nyíregyházi járás a megye legnagyobb területi egysége. — Természeti adottságai _ kevés kivételtől eltekintve — nem rosszak. A kenyérgabona mellett nagy feladata van a járásnak a burgonya, dohány, zöldség, a takarmánynövények termesztésében, az állati termékek előállításában. A tnúlt években, a sorozatosan sújtó aszály ellenére a termelőszövetkezetek összességében esztendőről esztendőre gyarapították a közös vagyont, lassan bár, dé nőtt a termelési érték, a tagoknak kiosztható jövedelem. A termelési feltételek ugrásszerűen nőttek: a tsz-ek beruházott vagyona 1962-ben 213, a következő évben 305 millió forint volt, tavaly újabb 91 millióval gyarapodott. Ma már 181 holdra jut egy traktoregység, egy év alatt 29-cel 125 kilóra nőtt az egy holdra felhasznált műtrágya mennyisége, ötven öntözőberendezéssel rendelkeznek, kilencezer holdat készítettek elő öntözésre. Biztosított a pajta- szükséglet. És még sok más feltétel megvan ahhoz, hogy fokozódjon a termelés. Mégis lassú az előrehaladás a termelésben, az áruértékesítésben. Az áru- értékesítés 1962-től kezdve évenként 170, 188, és 220 millió forint volt. Minden évben alatta a tervezettnek. Annak, hogy a javuló gazdálkodási feltételek arányában nem nőtt a termelési érték, egyik fő oka az esetek többségében a vezetés, a terme lésszervezés gyengeségében kereshető. A nyíregyházi járásban éveken keresztül húsz fölött van a mérleghiányos tsz-ek száma. Még tavaly is sok vezetési, szervezési gond volt Nyírpazonyban, Kemecsén, Sé- nyőn, Nyírturán, Nyírszőlősön az ibrányi Béke és ezeken kívül néhány közös gazdságban. A vezetés megjavításának az eredménye lemérhető Balsán, a nyírteleki Dózsa, az ibrányi Hunyadi, az újfehértói Kossuth tsz-ekben. Számottevően javult a vegyszeres gyomirtás, az őszi mélyszántás, az öntözés aránya, helyenként a termelési költségráfordítás, de több helyen komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az öntözés termésfokozó hatása nyilvánvaló, és olyan példák vannak, mint az ibrányi Béke Tsz-nek burgonyából a 76, a tiszaberceli Bessenyei Tsz-nek szemes kukoricából a 24, a nyírbogdányi Rákóczi Tsz-nek lucernából a 40 mázsás átlagtermése, mégis sok helyen rosszul használják ki az öntözőberendezéseket. A ven- csellői Szabadság és nagyhalászi Petőfi tsz-ekben jóval ezer fölött volt a berendezések hasznos üzemórája, de például Kótajban ez a szám csak a 608-at, a tiszateleki Vörös Október Tsz-ben a 273-at érte el. Aránytalanul nagyok a ráfordítási költségek, rossz a ta- karmányhasznosítás. a gépkihasználás. Például az egy trak- toregységre jutó normálhold teljesítmény több tsz-ben fölötte van az ezernek, a tiszateleki Vörös Október, a vasmegyeri Micsurin, az újfehértói Kossuth és a kálmánházi Petőfi tsz-ekben ennek felét vagy negyedét sem érték el. Drágán állítják elő sok tsz-ben a húst és más állati terméket. Néhány szövetkezetben — Szabolcs, Tímár — már négy kilogramm alatti takarmánymennyiséggel biztosítanak egy kilogramm sertéshúst, a nyírteleki Dózsa Tsz-ben 7,3 kiló abrakot használnak fel. Ez a helyzet a tejtermelésnél is. A rossz tartási viszonyok között nagy a növendékállat elhullás; legtöbb gond van a kemecsei Uj Barázda, a nyírszőlősi Jókai, a besztereci Uj Barázda Tsz-ekben. Több helyen nincs hasznosítva az állatféröhely. Az újfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben fele annyi tyúk van a tojóházban mint amennyi annak a kapacitása. Üresen áll a kálmánházi Petőfi, a nyírszőlősi Jókai Tsz- ek 120—120 férőhelyes hizlaldája, a paszabi Petőfi Tsz növendékistállója, a kemecsei fiaztató. De baj van olyan fontos beruházások védelmével is mint a fiatal gyümölcsösök: Napkoron, Vasmegyeren, Kótajban. Baj van még a pénzügyi fegyelem, a bizonylati rendszer betartásával, a törvényességgel, a tsz-demokráciával, nyolc tsz- ben lehetett súlyos hibát tapasztalni az anyagi érdekeltség alkalmazásánál. Nyírszőlősön például 20 százalékod részesedést határoztak el. a kukorica össztermésének mégis 56 százalékát osztották ki — ugyanakkor a közös abrakhiánnyal küzd. Az eredmények mellett felsorolt problémák alapján határozta meg a járási értekezlet az 1965. évi feladatokat. A ve- %rezetés kérdését érintve megállapították, hogy ma már valóban csak az maradhat munkakörében, aki jól érti feladatát, a nehéz körülmények között is helyt tud állni, bátran intézkedik a közösség hasznára, a tsz terveit törvénynek tekinti, nem sérti meg a szövetkezeti demokráciát. Szorgalmazni kell az ösztöndíjas tanulók szerződtetését, s fokozni a szakmunkásellátottságot a gyümölcs, az öntözéses kultúrák mellett a dohány burgonya, és más nagyfontosságú növények termesztéséhez. A termelési Célkitűzések valóra váltásában, a termelési tervek teljesítésében és túlteljesítésében az anyagi eszközök célszerű hasznosításával legalább hatvanmillióval kell növelni 1964-hez képest a termelési értéket, hogy komoly előrelépés legyen valamennyi tsz- ben és előre lépjenek a mérleg- liiányos gazdaságok. A beszámoló reálisan elérhetőnek jelölte meg kenyérgabonából a 10—12, burgonyából a 60—65, kukoricából a 15—17, cukorrépából a 180—200, dohányból a 8 mázsás termésátlagot. Fokozott gondot kell fordítani a szántóföldek és a gyümölcsösök növényvédelmére, a lehető legnagyobb műtrágyaadagok alkalmazására fontossági sorrendben, a tőszámnövelésre, a rét- és legelőgazdálkodásra. Az állattartásban a tanácskozás 2200 literes évi tejátlagot, a 90 százalékos borjusza- porulatot, kocánként 15 malacot, 7—8 hízót, a saját takar- mányellátást elérhető célkitűzésnek tartotta. Nagy figyelmet fordítottak a háztáji bizottságok megalakítására, amelyek mind a háztáji területek végleges rendezésében. a termelésben, mind az áruértékesítés szervezésében és a helyi ellátás kilakításában igen sokat segíthetnek. Elhangzott az aktíván, hogy az anyagi érdekeltség alkalmazásában a legreálisabb módszert, az össztermésből való részesedést kell mint fő formát alkalmazni. Ugyanis azokban a tsz-ekben lett tavaly is mérleghiány, amelyekben a kiadott megyei javaslatoktól alapvetően eltértek. Mind a beszámolóban, mind a vitában elhangzott a párt- szervezetek fontos politikai feladata: a termelés szolgálata. Hatékonyabban kell ellenőrizni és segíteni a gazdasági vezető, szervező munkát, betartatni a tervfegyelmet, a takarékossági elveket, a szövetkezeti demokráciát, az anyagi érdekeltség elfogadott formájának a maradéktalan valóra váltását; szigorúan fellépni minden lazaság, nemtörődöm', ség ellen mind a vezetők, minit a tagok körében. Samu András A balsal Petőfi Termelőszövetkezet idei hízott sertés értékesítőéi tervét már 33 százalékra teljesítette, a sőrének több mint felét ugyancsak átadta a vállalatnak. A szabolcsi Szabadság Termelőszövetkezet az öntözött szántóterületéről tavaly 19,30 mázsa szemes kukoricát, cukorrépából 220, lucernából 35 ■v'-zsat takarított be holdanként líjafib Állomás Kékről Beszterecre — Becsületbeli ügy — „Nem panaszképpen* Bakosi Mihálynak eszébe sem jutott 1961 telén, amikor a Demecseri Gépállomás szakembereként amolyan tsz-meg- szilárdítóként Kék községbe került, hogy évekig tart majd „ különben rövid megbízatás. Addig ügyködött P kéki Búzakalász Termelőszövetkezet szilárdításában, míg végül ottragadt: kihelyezett mezőgazdászként. Persze, számosán jártak hozzá hasonlóan. Nem is ez az érdekes, hanem az, hogy most a besztereci Uj Barázda Termelőszövetkezetben lehet megtalálni. „SZINTE TANÁCSTALAN VOLTAM“ .— Kéken közös erővel kimásztunk a vödörből, most én újra csöbörbe estem — mondja a fiatál mezőgazdász nem kevés öniróniával. — Ez így van szó szerint — folytatja. — Kéken az első. 1961-es esztendőt 16 és fél forintos munkaegységgel zártuk. Hiába volt meg a gyakorlatom a gépállomáson, a termelőszövetkezetben szinte tanácstalan voltam. Nem a szakmával, hanem az emberekkel, az akkori állapotok közt. Az első évi tandíj után aztán merészebben nyúltak a dolgokhoz, öt évre meghatározták a tagok háztáji területét. a közöst meg családokra osztották ki. Felkarolták a régi, egyéni gazdaságokban jövedelmező tájtermelést: mind nagyobb területre vetettek zöldségfélét, magkendert. A zöldségféléknél mór 1962-ben alkalmazták a később másoknak is ajánlott részesművelést. — Akkor még kikaptunk ezért — emlékszik vissz-, Bakosi Mihály —. de a sok sárgarépa, petrezselyem húzott ki bennünket a kátyúból. Hogy mennyire? Hatvankettőben már közel negyven forintot oszthattunk egy-egy egységre egy évre rá hatvanegyet most szintén hatvan forint értékű vagy valamivel több is a munkaegység értéke. Éppen csütörtökön tartják „ kékiek a zárszámadó közgyűlést. — Hát így másztunk ki a vödörből Kéken három-négy év alatt. Beszterecen pedig, mindent összerázva, harminc forintjával adagolják az egységet... De nem akárhogy ám, hanem mögötte körülbelül másfél milliós mérleghiánnyal. Ez sokkal több mint tavaly volt. Ide csöppentem én. Nem panaszként mondom, mert végeredményben a jövedelmem két-háromszáz forinttal lesz itt kevesebb. „IDE ÁLLÍTOTT AZ ÉLET" — Az emberek mások Beszterecen. Nem úgy mint nálunk, Kéken. Vagytshát nem nálunk — igazítja ki magát —, mert én Nvírbogdányban élek ó családommal, onnan jártam Kékre is, és így járok Beszterecre is. De négy év alatt otthon voltam a Búzakaláss Tsz-ben. — Úgy van azzal az ember, hogy az új állomás a munkájában, életében mindig szokatlan. Hogy nagyon szive :en jöttem-e át? Örömmel dolgoztam volna még sok-sok ven keresztül Kéken, állami ?!ze- tés nélkül. Viszont most ide állított az élet. és ha így van, akkor újra kezdem az lPö^-es évet — Beszterecen. Az pedig már nem csunán kötelessé^m, öanem becsületbeli ügyem is, hoffv itt legalább olyan szorgalommal. mögöttem egv sor jó-rossz tapasztalattal lássak munkához, mint annak id^sn •i kéki Búzeka,'ászban. Sok vándorlója van ezekben az években p termelös-övetkezeti mozgalomnak. Kértük olyanok is. akik nem rm'" '"ti esetben érdemelték ki - !ri- helyezett szakember ie'-őt. Bakosi Mihály ennek az a "nn- kezőjét bizonyította, s mtot mondta, szeretné, ha « i'esz- tereci Csöbörből is mielőbb kikerülnének. A dolgozók egy harmada szakmunkás Yencsellőn Ahogy a községi tanácselnök elmondotta, Vencsollőn gondot okoz a dolgozók nagyarányú érdeklődése a tudományok iránt. Egyre szűkösebbek azok a helyiségek, ahol a különféle politikai, ismeretterjesztő előadásokat, szakmunkástanfolyamokat, a szakkörök foglalkozásait, a kihelyezett technikumi osztály előadásait zavartalanul meg tudnák tartani. Vencsellőnek — furcsa — nincs művelődési háza. A gondokon azzal tudnának segíteni, ha a megszüntetett gépállomás központjában lévő kastélynak néhány arra alkalmas termét kibérelhetnék a kulturális rendezvények lebonyolításához. Vencsellőn a tél folyamán tizennyolcán végzik a dolgozók általános iskolájának a 8. osztályát. Jövőre már 7. és 8. osztály is lesz, amikor a termelőszövetkezet vezetőségének több tagja befejezi szakmai tanulmányait. A nőtanács védnöksége alatt — népi hímzési szakkörrel egybekötve — évek óta 40—50 asszony és lány jár ismeret- terjesztő és politikai előadásokra. A kéthetes téli tanfolyamnak hatvan hallgatója volt. A Szabadság termelőszövetkezetben 30 dolgoaó kezdte meg a gyümölcs-szőlő szakmunkásképző első évfolyamát, ezenkívül öten öntözéses szakmunkás iskolába járnak, egy dolgozó növényvédelmi szakmát tanul. A vezető dolgozók sem maradnak ki a tanulásból: a vencsellői központtal kihelyezett mezőgazdasági technikumba ti- zenketten járnak. Most harmadévesek. A Nyírteleken megnyílt ilyen jellegű technikumba hárman iratkoztak be Vencsellőről. De tanulnak a tsz tagiai közül felsőfokú mezőgazdasági technikumban ketten, közgazdaságiban hárman. Két ösztöndíjas hallgatója a tsz-nek már végzett, négyen most tanulnak. A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezetben már korábban nagy figyelmet fordítottak a szakmunkások oktatására; szükség volt rájuk a gépparknál, az öntözésnél és más munkáknál. Növénytermesztő szakmunkásuk 65, öntözési 25, traktoros és szerelő 90—95 van. Vagyis: a teav melőszövetkezet aktív dolgozó tagjainak az egyharmada már szakmunkás, illetve most szerzi meg bizonyítványát. Tolibs*«* hold a fiatalok kezén A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezetben évek óta gondot okozott a fiatalok otthon tartása. Tavaly aztán a ifjúság többségét alkotó brigádra komoly feladatot bíztak: a több száz holdas fiatal gyümölcsös kezelését. A brigád munkája után havonta megkapta járandóságát. A fiatalok szorgalma már az első évben megmutatkozott az eredményeken. A fák jól ápoltak, a terület gyom tálán. A közösbenmaradás szándékát nem csak jó munkájukkal bizonyították. A negyventagú brigádból huszonnégyen a gyümölcstermesztő szakmunkásiskola második évfolyamát végzik, tizenhármán pedig speciális szakmunkástanfo- lyamokrp mentek távolabbi oktatási intézményekbe. A szocialista brigádmozgalom is p fiatalok körében bontakozott ki először Nagy- halá'zban. Hét fiatal traktoros és három álilattenvésztő alakított egy-egy brigádot, a szocialista cím elnyeréséért. A közgvűlés nemsokára dönt: meeérdemlik-e az ifjak a szo- ciaKsta brigád cím. viselését. A fiatalokra az idén is számítanak az Aranykalásszal nemrég egyesült Petőfi Tsz- ben. A szövetkezet például 210 holdon termel az idén dohányt és 30 holdon zöldségfélét. Bíznak abban — és elő Is segítik —. hogy az egyesült tsz fiatalság ezeknek a feladatoknak a megoldásából is kiveszi maid a részét. Most a melegágyak előkészítését végzik, és megkezdték a termő gyümölcsös metszését is. 45 általános iskolás gyerek vesz zongoraleckéket a demecseri községi művelődési házban. Sportpálya és öltöző létesítésére a nyírszőlősnek 120 ezer forintot költenek községfejlesztési alapból. S ezt a lakosság 30 ezer forint értékű társadalmi munkával is segíti. A tiszanagy falui Űj Élet Termelőszövetkezetben a sikeresen működő paradicsom- termesztő szocialista brigád mellett Bertli József húsztagú dohánytermesztő brigádja is elhatározta a megtisztelő cím megszerzését. Tizenkéttantermes gimnázium épül Demecserhcn Demecser az. utóbbi években állami segítséggel és községfejlesztési alapból szépen gyarapodott. Korábban saját erőből közel kétmilliós értékű művelődési házat építettek. Tavaly, ugyancsak községfejlcsz- tési alapból és kevés állami segítséggel létesítettek egy kéttantermes iskolát, közkút felújítást és villanyhálózat bővítést végeztek. Az idei saját beruházásban szerénynek tartják az egy kilométer betonjárda és az új tűzoltószertár építését. Pénzüket nagyobb dolgokra tartalékolták. Első és legfontosabb a tizenkét- tantermes gimnázium építése, ami esetleg az idén, vagy jövőre épülne, hogy 1967-ben átadják rendeltetésének,. A másik „ községi egészségház. Ez közel egymilliós községfejlesztési beruházás lesz, benne orvosi, védőnői lakással, három rendelőhelyiséggel. A létesítmény tervdokumentációit rbár készítik. A villanyhálózattal is előbbre lépnek: saját erőből 300 méter bővítést végeznek. • egy kilométer lesz állami beruházásból. A község már villamosította a Borzsova-tanyái, ha a rendezés során a most Gégényhez tartozó Mező ,i-tanyát hozzájuk csatolják, akkor oda vezetik be a villanyt* 22 öntözőberendezést kaptak a nyíregyházi járás közös gazdaságai. Az új öntözőká- pacitást elsősorban a zöldségtermesztésben, a korai és a másodvetésű burgonyánál akarják hasznosítani. 4000 élő nyulat cs 2200 darab foglyot kerítettek hálóba a tél folyamán a kemecsei vadrezervátumban. Az élő vadakat exportra szállították. A később befogásra kerülő nyulak az ország más részeibe, tánsgazdaságokba kerülnek. A digitalis (gyapjas gyűszűvirág) szerződéssel vaM termesztése komoly jövedelmet jelent. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNÉL. (HK)
