Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
interjú Kocsis Lászlóval, a megyei tanács vb tervosztály vezetőjével nyíregyház a # vízellátásáról, # gázvezeték építéséről, ® lakásberuházásairól ségesebb a környezet is. A két alközpontban ebben az évben 290 lakást adunk át. 519 többemeletes lakás építését kezdjük meg. Nyíregyháza lakosságát érdeklő kérdésekről: a város vízellátásáról. „ csatornaépítés befejezéséről és a gázvezeték építésének megkezdéséről, valamint a lakásépítkezésekről beszélgettünk Kocsis Lászlóval. a Szabolcs-Szatmár Megye’ Tanács VB. tervosztályának vezetőjével — A megyei tanács január 16-án szombaton tárgyalta meg az 1965. évi tervet. Ebben a fentiekről i> szó volt, s meghatározta, hogy ebben az esztendőben milyen beruházásokra kerül sor — kezdte nyilatkozatát az osziáiyvczetö. — Ismeretes, hogy a városban sok gondot okoz a vízellátás. Ebben az évben kapnak-e már vizet az üzemek mellett a lakások is? — A városban a vízvezeték építését 1961-ben kezdtük meg. A múlt esztendő végéig erre a célra 65 millió forintot fordítottunk. Az idén újabb 8 millió forinttal építjük ‘tovább , vízvezetékeket, s közölhetem, hogy július 30-ig sor kerül az átadásra is. A fővezeték hossza — mely Kótajtól a nyíregyházi víztoronyig húzódik — 14 kilométer, a niel- lékvezetékek többtíz kilométert tesznek ki, s ezek építése tovább tart a város fejlődésével. A vízprobléma megoldása soffkal jelentősebb mint ahogy azt sokan gondolják. Ez az egyik feltétele a város további iparosításának. Csak megemlítem, hogy például a Nyíregyházi Konzervgyár napi vízigénye 4000 köbméter. De vannak kevésbé vízigényes üzemeink is. mint a gumigyár, a dohányfermentáló, s a harmadik ötéves tervben megépítésre kerülő bútorgyár, melyeknek az üzemeltetése, valamint a fürdők s egyéb szociális intézmények ellátása szintén vizet követel. A város lakosságának egy része már élvezi a vízvezeték előnyét, dö a többség is vízhez jut ebben az évben, s 1966-ban. A vízigények teljes kielégítését azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha a felsőbb szerveink lehetőséget adnak arra, hogy a Kótaji Vízmű kapacitását újabb kutak fúrásával növeljük. Ezzel kapcsolatban most folynak * tárgyalások. — Bosszankodnak az emberek a feltárt úttestek miatt. Mikor kerül sor a csatornaépítés befejezésére? — Már az építkezések megkezdésekor gondoltunk arra, hogy a vízvezeték és a szennyvízcsatorna építése csak párhuzamosan történhet. Természetes. hogy a befejezésükre is azonos időpontban kerül sor. így egy esztendővel később. 1962-ben megkezdtük a csatorna építését is, melyre összesen 37 millió forintot költünk. Ebből 27 millió forintot már felhasználtunk, s ez évben újabb 10 millió forinttal befejezzük az építkezést. Sokszor a szemünkre vetik, hogy a város útjait kétszer is felfúrtuk. Az építkezés, a város fejlesztése ezzel jár. Bár furcsán hangzik, de éppen ., lakosság érdekében cselekedtünk így. A kétszeri fúrásokra azért volt szükség, hogy ne akadályozzuk a közlekedést, s megtartsuk az egészségügyi követelményeket. Ha egy időben végezzük a vízvezeték és a szennyvizese torn,, lefektetését, akkor az utakat teljesen le kellett volna zárni, nem beszélve arról, hogy bizonyos meghatározott távolságra — az egészségügyi követelményeket megtartva — kellett elhelyezni az ivóvizet szállító vezetékeket és a szennyvízcsatornákat — Megígérheti-e, hogy a .jövőben nem kerül sor az úttestek fúrására csatornaépítkezések miatt? ügy tudjuk, hogy hamarosan megkezdik a gázvezeték építését Nyíregyházán. Igaz-e ez, s ha igen, mikor jut gázhoz a város? — Valóban igaz. hogy még ebben az esztendőben megkezdődik Nyíregyházán a gázvezeték építése. Éppen ezért újabb fúrásokra kerül sor. Kétségtelen, hogy nem lesz kellemes, de ha a város jövőjét nézzük, s azt. hogy modem életkörülményeket akarunk teremteni az emberek számára, ekkor úgy érzem szívesen eltűrhetünk néhány bosszantó dolgot. Tudott dolog, hogy évről évre nagyobb gondot okoz n gázprobléma is. A gázvezeték megépítésével ezen is segítünk, s ugyanakkor újabb lehetőség nyílik arra, hogy városunk még tovább iparosodjon, s valóban új, modem vízvezetékkel, csatornázással és gázzal ellátott megyeszékhellyé fejlődjön. A gázvezeték építési programja elkészült. Ennek alapján már a napokban megkezdik a munkát. A földgáz bekapcsolása 80 millió forintjába kerül államunknak. Ennek megépítése két részben történik. Az már biztos, hogy „ városközpontot is megelőzve, először két új, modem városnegyedben, az északi és déli alközpontban megépült ás építésre kerülő lakóházak kapnak először földgázt. A stadion környékiek és az Arany János utca környékén lakók már 1967-ben gázzal főzhetnek, füthetnek, s 1968-ban már a varos központjában is felváltja a földgáz a fa és szénfűtést. — Hogyan épül tovább a város központja? — Ez az egyik legnagyobb gondunk. Elsődleges a lakásprobléma megoldása Nyíregyházán. Éppen ezért a város- központ nagyobb arányú továbbépítésére csak a lakás- probléma megoldása után kerülhet sor. ugyanis itt több lakást kellene szanálni, s helyette nem tudunk annyit építeni, mint amennyire szükség lenne. Ezért türelmet kérünk a lakosságtól. Mi is örülnénk a szép belvárosnak, de csak akkor, ha a lakásigényeket kielégítettük Természetes, hogy azért a központ építéséről sem feledkeztünk meg. Ez évben megépül a Zrínyi Ilona utcán az Állami Biztosító és a Kelet-Magyar- ország Lapkiadó Vállalat közös székhaza, melyben lakások is lesznek, továbbá az MNB és a Nyírvíz palota között egy több emeletes lakóház, s 1966-ban megkezdjük az új, többemeletes, modern, 120 ágyas szálloda építését is a Dózsa György utcán. Ezek mellett több kisebb nagyobb létesítmény továbbépítésére vagy bővítésére kerül sor még 1965-ben. melyek szintén több millió forintos beruházást igényelnek. Farkas Kálmán A Tiszavasvári Állami Gazdaság tiszadadal kertjében minden alkalmas időben metszik a gyümölcsfákat. Foto: Hammel J. — Ezek szerint a város továbbépítése elsősorban az említett két alközpont továbbfejleszésén alapul. Ez évben hány lakást építenek meg Nyíregyházán? — A terv az, hogy a város további építését és szépítését e két alközpont fejleszésére alapozzuk. Ezt kívánja a közérdek. Véglegesen rendeznünk kell az Arany János utca környékét, s ennek az az előfeltétele, hogy a Petőfi és Madách utca sarkán újabb 16 lakást, az Arany János utcában pedig 35 lakást megépítsünk. Csak ezután kerülhet sor az állomás előtti Szamuely tér végleges rendezésére. — Az északi alközpont fejlesztését könnyíti és mellette szól az is, hogy különösebb lakásszanálások nélkül építhetjük tovább a váróét. Egész Levelek nyomán Emberek — és paragrafusok Az alábbiakban három olyan ügyről lesz szó, amelyek intézésénél hiányzott az emberiesség, a segítőszándék. Nem megyére szóló nagy ügyek. De ezek is lelkiismeretes munkát követelnek azoktól, akiknek az a feladatuk, hogy az emberek ügyes-bajos dolgait intézzék. Lakás, eszmei megosztásban Képzeljük el milyen gondolatokkal él csaknem egy éve Barkóczy Béláné demecseri pedagógus, akinek felajánlották, hogy 13 ezer forintért' vegye meg az általuk lakott házrészt. Az egésznek egyharmadát. Aláírta a szerződést, de azóta is veszekszik tulajdonos .társával — aki a kétharmadrész birtokosa — mert ma sem tudja mit vett meg. Van kamrája, kertje — de csak papíron. A tüzelőjét a szabad ég alatt kénytelen tartani, s a 287 öl kertből sem tudhat magáénak annyit, ahol megtermelhette volna a szükséges zöldségféléket. Az ingatlan nagyobb részének tulajdonosa mindent magáénak vall. Barkóczyné fordult már a járáshoz, a megyéhez, a bírósághoz, az OTP-hez, mindenütt a községi tanácshoz utasították. A Demecseri Községi Tanács VB elnöke és titkára — miután a házvételi ajánlatot megtették — minden további intézkedést elhárítottak. „Semmi közünk az egészhez — mondják — a házat az állam és az OTP adta el." Akkor ki- i nek van köze, ki intézkedjék? Az OTP csak közvetítő szerv, az államot pedig a községben a tanács képviseli. Fizessen-e hozzájárulást egy 76 éves asszony ? Gáváról, Kisvárdal Károlyné ■szomszédja érdekében írt levelet. Nem tartja emberségesnek, hogy egy 76 éves, egyedül élő asszony 260 forintos járadékából a községi tanács levonatja a törpe vízmű építéséhez a lakóházanként megállapított évi 200 forint érdekeltségi hozzájárulást, Egyetértettünk a leVél írójával. Feltételeztük, hogy a 200 forint letiltása tévedés. A kért válasz azonban — amely Takács Ferenc vb-titkár aláírásával érkezett — minden kétséget eloszlatott. Idézünk a levélből: „Az érdekeltségi hozzájárulást a hivatkozott jogszabály értelmében lakóházanként állapítottuk meg. Ennek során nem lehetett figyelemmel lenni a tulajdonosok körülményeire. A járadékból azért történt a letiltás, mert az ügyfél az elmúlt évben (1963-ban) sem tett eleget kötelezettségének.” A rendeleteknek ilyen egyoldalú értelmezése nagyfokú kényelmességre utal. De az emberiességet akkor is számon lehet kérni, ha a községi tanács vezetői a jogszabályok mögé bújnak. Építési engedélyt nem kapott — mert cigány Márton György rozsályi lakos házhelye körül bonyodalom támadt. Pedig a vásárlás annak rendje módja s,zerint történt, és az esedékes részletet havonta törleszti. Csak éppen építési engedélyt nem kap. Arra akarják kényszeríteni, hogy ne az általa kiválasztott, megvett parcellán, hanem a házhely-sor ellenkező végén építkezzen. Ugyanis, miután Márton György megvette a házhelyet, a tanácselnök távollétében összeült egy — a tanácstitkár szavai szerint — „valamilyen" bizottság és úgy határoztak, hogy a megnyitásra kerülő utcának éppen az ellenkező végén kell megkezdeni a házhelyek értékesítését. A határozatot községrendezési szempontokra hivatkozva hozták. Ha Mártonék ragaszkodnak házhelyükhöz, várniuk kell, becslések szerint húsz évet, addigra talán végig épül a sor, s akkor ők is építkezhetnek. A magyarázkodások csak sejttették velünk a háttérben húzódó valódi indokot, de a tsz elnöke ki is mondta: „már pedig oda nem építkeznek, hogy kilopják még a szemünket is"! Így aztán Márton György kénytelen tizedmagá- val egyetlen szobácskábán meghúzódni. Márton György becsületesen dolgozik a szomszéd község — Zajta — termelőszövetkezetében. Több mint 300 munka egységet teljesített. Emberhez méltó körülmények között akar élni családjával, de az előítéletek korlátjába ütközött. Teljesen alaptalanul, jó élőre olyasmit tételeztek fel róla. amit eddig sem tett meg. Amit vele tettek az ellenkezik a mi társadalmunk írott és íratlan törvényeivel. Csak az a furcsa, hogy a törvénysértést azok követték el, akiknek feladatuk lenne azt megvédeni. Kádár Edit Hat és fél milliárd a művelődési intézmények kiadásaira A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei az 1965. évi fejlesztési tervekről adtak tájékoztatást. Elmondották, hogy az idén a központi és a tanácsi intézmények kiadásaira csaknem hat és fél milliárd forint áll rendelkezésre. Tovább bővítik a óvodai hálózatot és az óvodai helyek számát háromezerrel növelik, így összesen több mint 173 000 apróságról gondoskodnak az óvodákban. Az általános iskolákra ebben az esztendőben csaknem kétmilliárd forintot költenek. Az általános iskolai tantermek számát az idén mintegy ötszázötvennel növelik. A tárcához tartozó középiskolák hálózata 209 tanteremmel növekszik. Ezenkívül folytatják több mint 200 középiskolai tanterem építését és 1184 diákotthoni hely létesítését. A felsőoktatási intézményekben a tervek szerint az összes hallgatók száma az 1965—1966- os tanévben a nappali tagozaton mintegy másfélezerrel, az esti tagozaton körülbelül ezerrel, a levelező tagozaton pedig előreláthatólag háromezerháromszázai növekszik az idei tanévihez képest. A minisztérium beruházási kereteiből a központi népművelési intézmények és vállalatok fejlesztésére csaknem 52 millió forintot használnak fel az idén. 27,5 millió forintot biztositanak a tanácsi művelődési otthonok, könyvtárak folyamatban levő és kezdődő beruházásaira. 1965. január 23.
