Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
„Híven foglalkozni a személyes ügyekkel../4 Nyilatkozik a megyei tanács igazgatási osztályvezetője Csökken a panaszr — Szabálysértések megelőzése Társadalmi ünnepségek FONTOS ESEMÉNYEK előtt áll a termelőszövetkezeti parasztság. Közeleg a zárszámadó közgyűlésnek s a Jövő évi tervek megbeszélésének ideje. Vizsga, próbatétel ez minden termelőszövetkezet számára, hiszen kiderül, hogyan dolgoztak és milyen tervekkel akarnak előbbre jutni. A két jelentős esemény a tsz-demokrácia vizsgája is. Tudtak-e élni vele? Értik-e a lényeget? Arra használják-e a tsz-demokráciát amire való: az erők összefogására? Az alkotó kedv és képzelet kibontakoztatására, tettekre, jó munkára? NÉLKÜLÖZHETETLENÜL FONTOS, hogy a tsz-demokrácia teljes gazdagságában kibontakozzék a közgyűléseken; a megértés, a további szorgalom forrásává váljék. Mert sajnos igaz, néhányan félreértik, félremagyarázzák a demokráciát. Nem a lényegét látják, hanem csak a külsőségeit. Például azt, hogy a „demokrácia nevében ki-ki jól megmondhatja a magáét”. A közgyűlés azért demokratikus fórum, hogy helyet adjon a véleményeknek, csakhogy akad még olyan ember is, aki a demokrácia jogán demagóg szólamokat hangoztat. Nem számol, nem gondolkodik, nem latolgatja a realitásokat, csak beszél, követel, ostoroz. Például keveselli a jövedelmet, többet követel, mint amennyi járna. Többet akarni és követelni nem hiba, de az ilyen követelést ne csupán a zárszámadáskor hangoztassa az ember. Jó, ha a több jövedelem követelője önön szorgalmát is mérlegre teszi felszólalásában. Menynyit tett a többért, megfeszítette-e minden erejét azért, hogy tHhh lenve.n? AKI PÉLDÁUL azt veti a vezetőség szemére, hogy kevés szénát juttatott a háztájiba, az azt is mondja meg, ott volt-e a kaszáláskor? Segített-e esetleg rohammunkában begyűjteni a szénát, amikor közelgett a vihar? Vagy csak egy hátravalót mentett haza belőle a háztájiba? SOKAN SZÁMONKÉRNEfC különféle juttatásokat, s természetesen jogos követelés is akad. De van aki jogtalan előnyöket kíván, olyat, ami nem jár neki, vagy olyasvalamit kér. amire nincs lehetőség, s a legjobb szándékkal sem lehet teljesíteni. S mi tagadás, sokszor olyan emberek követelnek lehetetlent, akik a lehetségest is elmulasztották a közösséggel szemben. Akik csak jogaikat tartják szentnek, de a kötelességet elmulasztották, s esetleg csak hűsöltek, míg más dolgozott. S a zárszámadó közgyűlésnek talán éppen az ő hanyagságaik miatt fő a feje. „A TSZ A MIÉNK, miért nem jut belőle mindannyiunk- nak?” — kérdezik némelyek a felelősségrevonás hangján. S ugyanezek az emberek a fegyelmet, a munka szigorúságát is fájlalják, mondván: „ha a miénk, miért nem úgy dolgozunk benne, ahogyan jólesik?” Nem gondolnak arra, hogy elosztani csak azt lehet, ami megtermett. S a miénkben éppen az a szép és az a demokratikus, hogy a munka ütemét és a fegyelmet nem valami külső, ránk erőszakolt törvény szabja meg. hanem a saját jól felfogott érdekünk. A miénk nem azt jelenti, hogy herdáljunk a világba, hanem szorgalmat, s fokozott felelősségvállalást jelent. Miénk, iehát gyara- pítsuk. Gazdagodjunk, boldoguljunk, hogy a több anyagiból mindannyiunknak több jusson. Az egyéni gazda annak idején kora hajnalban járt ki a mezőre a családjával együtt. A miénkben talán munka nélkül is megterem az amiért az enyémben sűrű verejtéket kellett hullatni? Azt a megfeszített robotot valóban nem kívánja a közös, amit az egyéni földön a magányos ember küszködése követelt, de a jó időben végzett munka nélkül a közös sem terem, s aki kevés és rossz munkáért nagy jövedelemre tart igényt, az nem veheti nyelvére a demokrácia szót. NÉMELYEK fájlalják a szoros fegyelmet, a rend érdekében hozott szabályokat, s azt kérdezik: hogyan fér össze a demokráciával az, hogy az elnök ide küld, oda küld s a miénkben meg is büntetnek minket, ha nem az előírás szerint cselekszünk. Igenárn, csakhogy a tennivalót nem az elnök, vagy a brigádvezető érdeke szabja meg, hanem a közös érdek. S vajon a demokrácia arra kötelezte, hogy a közösség elnézze a felelőtlen, a lógós, a csellengő lazaságait? Elnézze azt, hogy az ilyen ember kockára tegye a jövőt? Szó sincs erről. Akit a belátás nem fegyelmez, annak a közösség igenis előírhatja a fegyelmet. S az ilyen ember ne takaród- zék a demokráciával, ha az elnök vagy a brigádvezető megdorgálja vagy esetleg fegyelmi büntetéssel is sújtja. A FELELŐS KÖZGYŰLÉS mindig elhatárolódik a demagóg szólamok hangoztatójától. Felelős tanácskozásokon mindig annak van igaza, akinek a szavai mögött ott sűrűsödik a tettek, az érdemek fedezete. Aki akkor is ott lépkedett a sorban, amikor az ég zengett, amikor a helytállás, a szorgalom kemény erőfeszítést követelt. SAJNOS, az Is előfordul, hogy valaki a jogos bírálatot nevezi demagógiának s így próbálja azt visszaverni. Fáj neki, hogy az elevenére tapintottak, s különféle ügyeskedéssel próbál kibújni a felelősség- vállalás alól. Van olyan tsz-ve- zető, aki — ha bírálni kezdik a termelés rendjét, feltárják a hibákat, — demagógiát magyaráz bele a bíráló szavakba. Ha szemébe mondják, hogy rossz a premizálási rendszer, nem él az anyagi és erkölcsi ösztönzés lehetőségeivel, szubjektív ítélet dönti el egy-egy ember értékét, beismerés helyett felháborodik. Az ilyen módszernek sincs köze a demokráciához. S RENDSZERINT az ilyen magatartás szüli, hogy nem egy közgyűlésen a tagság a lényeges kérdésekről szót sem ejt, apró-cseprő ügyekkel hozakodnak elő, kis személyi torzsalkodások, panasznapi ügyek kerülnek napirendre. Olyan jelentéktelen dolgok, amelyek nem jellemzőek a tsz életére, s a valóban demokratikus légkörben, régen orvoslást nyerve eí sem juthattak volna a közgyűlésig. A ZÁRSZÁMADÁS és a tervkészítő közgyűlés fontos esemény a tsz életében, hiszen a közös életet érintő alapvető kérdések megbeszélésének a fóruma. De nemcsak a beleszólás, a véleménynyilvánítás kell hogy jellemezze ezeket a fontos tanácskozásokat, hanem a kötelességek, a tettek, s a közös felelősség vállalása is. Hiszen ezek a szép erények a tsz-demokrácia legfontosabb építőkövei. Kékeséi Gyula „Az emberek mindennapi személyes ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni, azokat megoldani.” így fogalmazták meg az igazgatási osztály munkáját az egyik országgyűlésen. Melyeit is tehát azok a személyes ügyek és hogyan igyekeznek segíteni rajta. Erről érdeklődtünk Béke Alberttól, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjétől. — Melyek az 1965-ös munkaterv főbb célkitűzései? — Elsősorban szeretnénk hatékonyabbá, tartalmasabbá tenni az ellenőrzési munkát. Ez rendkívül széles körű feladat, de a lényege az: hogyan érvényesülnek az állampolgárok jogai ? Az ellenőrzés az a módszer, amellyel elejét vehetjük a törvénysértéseknek, örvendetes, hogy évről évre csökken a panaszok száma. Osztályunk 1962-ben közel hatezer bejelentéssel foglalkozott, a múlt évben ez a szám már 4300-ra csökkent. Mindez a hatékony ellenőrzésnek is köszönhető. Másik fontos feladatunk az igazgatási munka társadalmi hatékonysága. Ennek különösen a községekben van nagy jelentősége. Konkrétan arra gondoltunk itt, hogy egy-egy határozat ne születhessen néhány ember véleménye alapján. Ne az íróasztal mellől döntsenek, hanem hallgassanak meg minél több embert. Sokkal reálisabb az eredmény,’ ha a szomszédokat, a tanácstagot és a tanácselnököt is megkérdezik. — Hogyan kívánják szélesíteni a családi és egyéb személyi jellegű események társadalmi megünneplését? — Az elmúlt három és fél év alatt a társadalmilag szervezett házasságkötések száma megötszöröződött. Azonban még így is az országos átlag alatt vagyunk. Igen lassú a fejlődés a névadások és az egyházi szertartást mellőző temetések megrendezésében. A társadalmilag szervezett házasságkötések számának növekedésében jelentős szerepet játszanak a KISZ-szervezetek, és a nőtanács aktivistái. Jelentős feladat hárul a községi művelődési szervekre, művelődési otthonok igazgatóira, amikor névadáshoz, házasság- kötéshez műsort kell biztosíta- nlok. A temetkezések megrendezése sokkal nagyobb nehézséget okoz, mivel kevés az ének-, zenekar. Itt már van némi előrelépés, ugyanis Nyíregyházán és 15 községben sikerült létrehozni ónek-, zenekart. A házasságkötések, névadók megrendezéséhez néhány járási székhely kivételével nincs alkalmas helyiség. — A törvénysértések és ezen keresztül a panaszok számának csökkenésében nagy szerepe van a jogpropaganda munkának? Hogyan kívánják ezt a munkát rendszeresebbé tenni? — Egyik igen jelentős feladatunk a társadalmi tulajdon elleni szabálysértések megelőzése. Ezért január elsejétől május 30-lg a bak- tai, kisvárdal, nyíregyházi járásokban és Nyíregyházán szabálysértési előadók közreműködésével a termelőszövetkezetekben, közgyűléseken, a községi tanács ülésein, üzemekben előadásokat szervezünk. A nyírbátori, baktat és a csenged járásokban igen sok az iskolai mulasztás. Szeptembertől a járási művelődési osztály megbízottjával a szabálysértési előadók családlátogatást végeznek. Ugyancsak előadássorozatot szervezünk a kiskorúak erkölcsi züllésének megelőzése érdekében. Erre elsősorban Nyíregyházán és Kisvárdán kerül sor. Természetesen nem elégedhetünk meg pusztán az előadások megtartásával. Fokozott figyelemmel kísérjük azok hatását, ellenőrzését. Igaz, 4 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munka* program iából A népi ellenőrzés idei tevékenységéről és a KNEB első félévi programjáról adott tájékoztatót csütörtökön Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Elmondotta- Vizsgálják többek között a munkafegyelemmel összefüggő kérdéseket, így többek között a normákkal kapcsolatos rendelkezések végre- haj tását, az üzemszervezési problémák megoldását. A tervek szerint áprilisban, vagy májusban a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Munkaügyi Minisztériummal együtt a kormány elé terjesztik ezzel ] kapcsolatos tapasztalataikat. Hol van már az az idő ? Hogyan lesz egy falusi paraszígyerekből műszaki érte'm'ségi És hogyan nő fel a gyár a hajdani kacsaúsztató helyén A város peremén, a vasúti síneken túl, a vásártérrel szemben terebélyesedik az üzem. Valamikor kacsaúsztató volt, s a városszéli munkásgyerekek ilyenkor télen a befagyott tón próbálták ki a maguk készítette fakorcsolyákat. De hol van már az az idő?! Mint valami ifjú, úgy serdült fel a szemünk láttára a gyár, s a korcsolyázó gyerekek közül sokan itt lettek munkások. Csak volt Kissé bántó a fülnek a cím, amely a nagy vaskapun, rajzolt betűkkel áll: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Csak volt. Tizenkét évvel ezelőtt, amikor traktorokat javítottak. Kellene már egy új cégtábla, melyen ez olvasható: gyár. Hiszen űj, hírnevet . és becsületet öregbítő mezőgazdasági gépeket készít itt az ifjú munkásgeneráció, mely együtt növeke- kedett az üzemmel. És nemcsak nekünk, hanem külföldnek is. Dicsérik a lengyelek, csehszlovákok, szovjetek, ju- goszlávok, s még a távoli Ulan Bátorból is érkezik elismerés. Olyan emberek a kovácsai e hírnévnek, mint Bede Zsig- nriond. Tizenegy évvel ezelőtt került az üzembe. A traktorok javításával kezdte, s eljutott az új gépek gyártásáig. Fejlődése tipikus példája annak, hogyan lesz egy falusi paraszt gyerekből műszaki értelmiségi. Kérdezhettem bárkit, mind azt mondta róla: „Rámenős ember.” Vagy: „hajtott me- lós korában is, de most sem ismeri a fáradságot, meg a lehetetlent”. Megtörtént egyszer, hogy egyfolytában az egyik reggeltől, a másikig hegesztett. így lettek kész idejében az exportra gyártott automata baromfifeldolgozó gépekkel. Nem ismerte a. lehetetlent már ifjú ember korában sem. Mindenképpen vasas akart lenni. Apja azt gondolta, csak viccel, mikor megmondta neki, hogy jön Nyíregyházára, s jelentkezik tanulónak. „Majd kiábrándulsz, s hazajössz” — ütötte el a dolgot. Bede Zsig- mond meg jött. Kit javasolsz? — Csaknem apámnak lett igaza — emlékrzik a művezető Bede Zsigmond. — Százötven jelentkező közül csalt tizennégyet szerződtettek. Én meg pontosan az utolsó voltam. Az orrom előtt csapták be az ajtót a munkaerő tartalékok hivataKözérclekű kérdésekről tárgyalt a népfront megyei elnöksége Almás! Sándor kezében üvegvágó. A Tiszavasvári Állami Gazdaság tiszadadai üzemegységében pótolja a melegházak üvegablakait. Néhány nap múlva kezdik a fűtést és elvetik a paprikamagot. Hammel növelésében, a másodnövények jobb hasznosításával. A népfront ez évi munkájából a legfontosabb a kenyér- gabona, burgonya és takarmánytermelés segítése. Bemutatókon, ankétokon ismertetik a jó termelési eljárásokat, eredményeket. Segítik a megyében' lévő talajjavító anyagok felkutatását, hasznosítását. Megyénkben mintegy 10 ezer holdra tehető a zárt kertek területe, amely nincs megfelelően hasznosítva. A ME- SZÖV-vel közösen, szakemberek bevonásával keresik a gazdaságosabb hasznosítás lehetőségeit. Községpolitikai vonatkozásban nr tantermek és óvodák, va’amint az általános iskolai kollégiumok társadalmi úton va'ó építésének segítése a fő feladat. Nagy jelentőségű, hogy a megyében húsz község belterületének víztelenítési tervét készítik el a Vízügyi Igazgatósággal közösen. E tervek nyomán „ lakosság társadalmi munkával már eredményesebben vehet részt az építésben. Iában, de én a lábamat odatettem, s bementem. Így átkerült. Két év múlva felszabadult, majd csoportvezető lett. Minden új gép születésében részt vesz. Ismeri valamennyit. Igazán azonban csak akkor figyeltek fel képességeire* amikor a daraboló üzemben probléma volt. Sokáig gondolkodtak a vezetők, kire is bízzák ennek az üzemrésznek a vezetését. Üj művezetőt nem lehetett beállítani, mert nem volt rá pénz. De cselekedni kellett, mert ebben az üzemben volt a legnagyobb a fejetlenség. Mindenki azt csinálta, ami neki tetszett. Egy-egy hétig felváltva, hol a párttitkár Hekman László, s a fődiszpécser látta el a munkát, de nem bírták. — Tenni kell valamit, mert bedöglünk a gabonafúvók gyártásával. Valakit ki kell nevezni a darabolóba művezetőnek — állított a párttitkár az igazgató elé. — Kit javasolsz? — kérdezte Bejczi elvtárs, az igazgató. — Bede Zsigmondot. — Nem lesz sok neki? — Majd meglátjuk. így lett az akkor még alig huszonnyolc esztendős Bede Zsigmond a két lakatos csoportnak és a daraboló üzemnek a művezetője. Félszáz ember gondját intézi, precíz exportgépek munkáját irá- nyitja és ellenőrzi, s emellett még tanul is. Most negyedéves a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum gépészeti tagozatán. — őszintén mondom, nem volt valami rózsás a helyzet a daraboló üzemben, amikor átvettem — mondja. — Fegyelmezetlenség és tervsze- rűtlenség uralkodott. A munkások csak a saját érdekeiket látták. Lényeg a pénz volt. A gabonafűvókhoz szükséges egyes alkatrészekből annyit szabtak előre, hogy egy hónapig is elegendő lett volna a brigádnak, a másik darabokból pedig semmit. Nem tudtuk készre gyártani a gépeket. Nem az emberek Gyorsan felszámolta a fejetlenséget. Szép szóval, szigorra], kinek kinek érdeme szerint. És amióta ő az üzemvezető, rend és fegyelem van. — Hazudnék, ha az emberekre panaszkodnék — jegyzi meg halkan. — Inkább most az én fejem fő, hogyan biztosítsam az anyagot a munkához. Ebben a negyedévben 300 gabooafúvót kell elkészítenünk. Máris lemaradás van. A 30X6-OS lapos vaa miatt is ott, ültem az anyaa- raktáros nyakán. S megmondtam neki, hogy én addig nem jövök el, mag be nem telefonálja a vállalatokat, hogy biztosítsanak. Végül megnyugtat: idejében kész lesznek a 300 gabonafúvó berendezéssel. Mert... De, hiszen elmondtam. Farkas Kálmán Felelős döntések előtt a szabályzatok szerint a törvény nem ismerése nem mentesít a felelős- ségrevonás alól, nekünk viszont az a célunk, hogy éppen a törvény ismerete legyen a visszatartó erő. Általában szeretnénk munkánkat közelebb vinni az emberekhez. hogy érezzék: az ő jogaik megvédésén munkálkodunk — fejezte be nyilatkozatát Béke Albert. Bogár Ferenc (Munkatársunktól): Csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége, amelyen megtárgyalta a népfront éves munka- programját, a községi népfrontvezetők tanácskozásán felvetett közérdekű problémákat, a velük kapcsolatos inr tézkedési terveket. A községi népfront vezetők megbeszélésein a legtöbb kérdés a tsz-ekhez kapcsolódott. Határozott törekvés a népfrontbizotíságok és a termelőszövetkezetek vezetőségei közötti kapcsolatok erősítésére. Ez elősegíti a tsz-ekben mu- tatkozó problémák megoldását, és érezteti hatását a tsz- demokrácia fokozott érvényre juttatásában is. Jelentős ez a kapcsolat a zárszámadások politikai előkészítésében, valamint a tervkészítéseknél is, hiszen a népfrontbizottságok a dolgozókkal történt előzetes megbeszélések alapján készítik elő javaslataikat. Több javaslat született a háztáji gazdaságok takarmányellátásának javítására. A népfrontbizottságok segítenek a takarmánybázis
