Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
I jelkiismeretesen éljünk adottságainkkal Üzemben az új nyírbátori gyáregység Az 1965-ös gazdasági év jubileumi esztendő és a második ötéves tervünk befejező éve. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját úgy ünnepelhetjük a legméltóbban, ha népgazdaságunk 1965. évi tervfeladatait sikeresen valóra váltjuk. Mi a nyíregyházi Ságvári Tsz tagjai az 1965-ös gazdasági év feladatainak sikeres ' végrehajtása érdekében felszabadulási munkaversenyt indítunk. Az 1965-ös gazdasági év tervfeladatainak meghatározásánál az MSZMP Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatát vettük alapul, amely kimondja: az elmúlt évihez viszonyítva a mezőgazdasági termelést 1,5—2 százalékkal, a felvásárlást 5—6 százalékkal kell növelni. Termelőszövetkezetünk fő célkitűzése a gazdaságosság fokozása, a minőség javítása, az 1965-ös évben a mezőgazdasági termelés 4 százalékos, az áruértékesítés 7 százalékos növelését tervezi. A lehető legnagyobb termést! Az egyes mezőgazdasági munkák szervezése és végzése során nagy gondot fordítunk a munkák végzéséhez szükséges eszközök és anyagok takarékos felhasználására, az önköltség csökkentésére. A rendszeres talajerő- utánpótlás biztosítása mellett kiemelten foglalkozunk a burgonya, kukorica, dohány és a szálas takarmányok termésátlagának növelésével. Búzából 14 mázsa, burgonyából 80 mázsa, kukoricából 18 mázsa — májusi morzsolt -—, dohányból: szabolcsi 10 mázsa, hevesi, 40 mázsa kataszt- rális holdanként! termésátlag elérését vesszük tervbe. A zöldségtermesztésben — az elmúlt év területének megtartása mellett — a megtermelt áruk mennyiségét és minőségét növeljük. Az egy katasztrális holdra jutó bnittó termelési értéket 17 százalékkal emeljükGyümölcstermelésben a mennyiség növelése melA nyíregyházi Ságvári Tsz felszabadulási verseny felhívása a megye termelőszövetkezeteihez lett az exportminőség javítás., képezi a fő feladatot. Célul tűzzük ki a 85 százalékos pajzstetű mentes exportáru elérését. Tovább szélesítjük a korgze- lű termelési módszerek alkalmazását. A mélyművelés, az intenzív fajták alkalmazását •— különösen „ kenyérgabona és kukorica vetésterületek vegyszeres gyomirtását, az optimális tőszám biztosítását, a szálas takarmánynövények szárítását, stb. Több hús, több tej Az állattenyésztés területén elsődleges feladat a hozamok növelése, emellett fokozott gondot fordítunk a minőségi és a számszerű fejlesztésre. Szarvasmarha-tenycszt ás- ben az egy szarvasmarhára jutó vágósúly és az egy tehénre jutó tejtermelés növelése a legfontosabb. Tejtermelésben tehenenként a 3000 liter évi átlag elérését tervezzük. Sertéstenyésztésben: a koca- állomány minőségi javítása mellett fő figyelmet a sertés- hizlalás gazdaságosságára fordítjuk. Célul tűzzük ki, hogy egy kg sertéshúst 4 kg. abraktakarmányból állítunk elő és 9—10 hónapra elérjük a 110 kg-os súlyt. Tovább növeljük a baromfitenyésztésben az intenzívebb fajták előállítását. Elérendő cél, hogy 1 kg baromfi előállítását 3,5 kg abraktakarmányból biztosítsuk. Juhtenyésztésben: legfontosabb feladatunk az egy jyh- ra e:ő gyapjúhozam növelése, a jelenlegi létszám megtartása mellett az export felvásárlási terv teljesítésé, valamint fokozná a juhtej minőségét. Az állattenyésztés elősegítése érdekében különös gondot fordítunk a takarmánytermelésre, a megtermelt takarmányok célszerűbb felhasználására. A termelés növelésének döntő és tartós eszközének. a munkatermelékenység emelését tartjuk. Javítjuk a termelőszövetkezetben a munka- és üzemszervezési tevékenysége Különös gondot fordítunk az állami kötelezettségek, az cxportfeladatok. a szerződéses termelvények, az állati termékek határidőben történő teljesítésére. A megtermelt értékeket minél kevesebb károsodás érje, a munkák végzése lehetőleg optimális időben történjék. A feladatok, célkitűzések eredményes megvalósítása érdekében fokozottabban alkalmazzuk az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. Rendszeres előleg, hűségjutalom Az anyagi ösztönzésnél aüii alapul vesszük a megyei part és tanács vb. által kiadott premizálási javaslatot. Növény- és zöldségtermesztés területén alkalmazzuk a területlebontást, a részes művelést. Állattenyésztés terén: a takarmány felhasználását, a szaporodást, a termékek minőségét vesszük figyelembe. Minden hónapban bizto- sítjuk a rendszeres előlegfizetést. ...jjj Termelőszövetkezetünk «ük ötödik éve vesz részt az országos termelési versenymozgalomban. Gazdasági eredményeink alapján négy alkalommal helyezést értünk el. Ebben az évben is csatlakozunk országos termelési versenymozgalomhoz, amely erkölcsi erőt jelent a feladatok végzéséhez. A szocialista munkaver- seny magasabb formájában. a szocialista brigádmozgalomban nyolc brigád küzd a megtisztelő címért. Célkitűzéseink elérése érdekében tovább fejlesztjük e mozgalmat, amely elsődlegesen járul hozzá a dolgozók szocialista tudatának fejlesztéséhez, a szakmai és általános műveltség fokozásához, á szocialista együttélés szabályainak betar«óhoz. .,|S Az anyagi ösztönzés difii:!:: Eerenc’áítabb alkalmazá- mellett továbbfejlesztjük az erkölcsileg is ható tényezőket: szakmunkások 5 százalékkal magasabb részesedése hűségjutalom, jutalomüdülétek, kirándulások, az élenjáró tsz- tagok népszerűsítése. Termelőszövetkezetek dolgozói. vezetői! 1965. április 4-e 20. évfordulója annak, hogy a magyar nép felszabadult az idegeit hódítás, a kizsákmányolás, az emberi jogfosztottság alól és elindult az új. szabad élet építése. a politikai, gazdasági és társadalmi felemelkedés útján. Fel- szabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére, az 1965-ös gazdasági év feladatainak eredményes végrehajtása céljából felhívással fordulunk a Szabolcs-Ssat- már megyei termelőszövetkezetek tagjaihoz, vezetőihez: mérjék fel az ez évi gazdasági feladatokat adottságuknak megfelelően. Tegyenek vállalásokat, csatlakozzanak a felszabadulási versenymozgalomhoz. Felkérjük a párt-, állami, társadalmi és tömegszerve^etek vezetőit, támogassák, segítsék és értékeljék a felszabadulási versenymozgalmat. Nyíregyháza, 1965. január hó. Horváth János tsz-elnök Sztaskó András párttitkár Gincsai Erzsébet KÍSZ-titkúr Naponta 30 tonna étolajat állítanak elő az új extrakcióa üzemben Nyírbátorban. A gépek hibátlan működését ellenőrzi Győrffi Antal főmüv ezetö és Szabó Béla extraktőr. Foto: Hammel József Hajrá — az év elején Kétszeresére nőtt az export — Több lesz ti finom dohány A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat vezetői, a párt és tömegszervezeli aktívái, valamint a műszaki dolgozók január 19-én egész- napos tanácskozáson vitatták meg az 1964 évi termelési terv teljesítését, egyben az 1965. évi feladatokat. Hajdú Sánd°r igazgató többek között elmondotta. hogy a vállalat dolgozói eredményesen végezték munkájukat és minden vonatkozásban maradéktalanul teljesítették a terv- feladatokat. 1964-ben a korábbi éveknél jóval nagyobb területen 15 455 holdon termeltettek dohányt és a termésbecslés alapján a terméshozam az előirányzatnak megfelelően 6.9 mázsa, így a begyűjtési tervet 100 ezer 583 mázsára tudták teljesíteni. A készáru termelési tervfeladatok végrehajtása szintén jól alakult. 93 ezer 903 mázsa dohány helyett 100 ezer 8ól mázsát fermentáltak, 45,9 százalékkal többet, az I960 évinél 7,4 százalékkal többet a tervezettnél. A legnagyobb sikereket az exporttermelésnél és kiszállításánál érték el. Az export mennyisége az 196:1 évi tervnek több mint a duplájára nőtt; 29 ezer 450 mázsa jó minőségű dohányt exportáltak. A termelési tervek teljesítését, és túlteljesítését nagyobb részt a termelékenye: g növelésével, a tervezettnél kevesebb létszámmal érte el a vállalat. Az 1965. évi feladatok — hangsúlyozta az igazgató — feszítettebbek az előző évinél. Idén 15 ezer 719 holdra szerződtetnek dohányt és az előirányzat, hogy kataszteri holdanként 7,3 mázsás átlaghoza mot érjenek el. A begyűjtési terv feladat 15,1 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál és 7726 mázsával kell több készárut előállítani, mint 1964-ben. Jelentősen növelik a hevesi dohány termelési és szárítási arányát; a tavalyi 3908 mázsával szemben 4972 mázsát dolgoznak fel. Nő az exportra kikészített dohány mennyisége is. 1965-ben már 32 ezer 800 mázsa dohányt állítanak elő és szállítanak exportra. Ai Dohánybeváltó és Fermentálói Vállalat dolgozói 1964. évi tervüket azért tudták túlteljesíteni, mert fordított sorrendben nem év végi, hanem év eleji hajrával dolgoztak. Legyen ez, most is így és a műszaki konferencia részt vevői erre mozgósítsák majd a termelési tanácskozásokon a dolgozókat — fejezte be tervismertetőjét Hajdú Sándor. Mínusz 10 fokig dolgozunk... A daru nem állhat — Éjjeli műszak a Petőfi uteán Éjszaka is dolgoznak a nyíregyházi Petőfi utcai lakásépítkezésen. Kópájer Ferenc kubi- kosbrigádjánajv az éjjeli őr főzte a forró teát. Hajnal két óra felé kerültek ágyba. de már reggel fél nyolckor együtt voltak újra. — A héten mindennap hajnalig dolgozunk, készítjük az aljzat betont, mert a darut ki kell használni éjszaka is — mondja. — Kicsit fáradtak vagyunk. de csinálni kell, várják a családok a lakásokat. Elnézést kérünk Valamelyik környékbeli lakó reggel felhívta a fóépítésveze- tőt telefonon. Panaszkodott, hogy nem tudják nézni a tv- műsorát, mert nagy a zaj, a daru zavarja az adást. — Szólt Právicz elvtárs a föépítésvepetö nekünk, hogy mit dolgozunk éjszaka ilyen hidegben — mondja Csontó János művezető. — Én aztán mondtam, hogy betont készítünk, üzemel a daru is. Ha már óránként 122 forintot fizetünk érte az Építőipari Gépkölcsönző Vállalatnak, akkor tegyen é. ceíme. . — üzért kérünk elnézést a panaszkadótál — jegyzi meg Saabé Károly, a technikus. Az összetákolt felvonulási épület irodájában a kályha tetején nagy fazékban gőzölög a forró tea. Gáva Erzsiké kannába meri, s viszi a munkásoknak. Október előtt Szépen haladnak. Igaz, hogy az átadási határidő 1965 október 15-e. de szeretnénk átadni korábban, ha sikerül. — Rajtunk nem fog múlni — jegyzi meg Kőpájer Ferenc. — Csak majd a nyáron lesz baj — magyarázza Csontó Járma műt evein. — így is kevesen vagyunk, s ahogy tavaszo- dik, úgy egyre több építkezés indul, s ahol szorul a munka, oda irányítják egy-két hétre a brigádot, Ezért is döntöttek úgy a Petőfi utcai lakásépítkezés munkásai, hogy amíg lehet, dolgoznakMIKES GYÖRGY; Lipiák fekiaiefes kariárs Négy gépírónő muzsikált felváltva. Lipták tekintetes kar- tars frissen, délcegen, háromgombos atillában, bal kezét csípőre téve, jobbját tarkájához illesztve, legény esen, nagy érzéssel diktált. Az íróasztalon gíédába álltak a kristályvizes palackok, és az asztal alatt jégbehűtött Salvus víz várta a szomjúhozót. — Ácsi, kartársnö! — rikoltotta Lipták, — Most azt kopogd ide a fülembe, hogy: kitelték az új gépet az udvarra... Ácsi kartársnő, a prímás gépírónő, gépelni kezdett. Sírt az írógép, ríttak a billentyűk, zokogott az az egy szál Remington az ujjal alatt, de úgy zokogott, hogy az embernek megfájdult a szive. Lipták lerogyott az íróasztalhoz, és kezébe temette az arcát. Az írógép édesbús kopogása könnyeket csalt a szemébe. Szöghaja, mind a négy szál, büszke homlokába hullott, és jó sokáig mozdulatlanul hallgatta a fülbemászó írógépszót. — Mulatni, azt tud! —» súgta az egyik gépírónő a másiknak, miközben halkan pötyögtetett masináján. — Te is túlórában tnursi- kálsz? — kérdezte a másik. — Nem, én csúsztatni fogok... Ácsi kartársnö csodálatos hangokat csalogatott ki az írógépéből. mintha annak nem is acélból lettek volna a billentyűi mintha szíve-lelke lett volna az ócska Remingtonnak. — Szórja a pénzt.. — mondta a brácsás gépírónő. Fél évvel ezelőtt is nagy murit csapolt. Együltében megrendelt három drága külföldi gépet. Most ott rozsdásodik mind a három az udvaron... Tudod, nála nem számit a dohány... Lipták tekintetes kartárs poharat vett a kezébe, teletöltöt- te pezsgő kristályvízzel, aztán vadul hátracsapva a fejét, egy hajtásra kiitta. Kisvártatva így kiáltott minden meggyőződés nélkül: — Ihajláré. ihajja — majd újra töltött és ivott, töltött és ivott, töltött és ivott, mintha automatizálták volna. Ácsi kartársnő is kapott egy pohárkával, aztán tovább gépelt, cifrázva a szöveget, sok mindazonáltallal és ámbárral, úgy, ahogy azt még nagyanyjától tanulta, aki kedvenc gép- írónője volt a mulatós Schneider és Ollmayer cégnek. Ácsi kartársnő sohase tanult gépelni. Hároméves korában kezébe nyomtak egy írógépet és nyomban elcincogott rajta egy körlevelet. — Állj! — csapott le az asztalra Lipták tekintetes kartár*. — Ácsi kartársnő, most azt kopogd le. hogy: Ausztriába kéne menni... — Jól figyelj! — szólt az egyik gépírónő a másikhoz. — Most különböző importanyagokat fog rendelni külföldről drága valutáért, pedig nincs is szükségünk rájuk... És úgy történt. Lipták tekintetes odament a füstös szemű gépírónőhöz, jobb kezéeiek mutatóujját fenyegetően magasba emelve, rázendített a megrendelésre, hogy asszon- gya: Ausztriába kéne menni, importcikket kéne venni... Miközben diktált, sarkával verte ki a ritmust és időnként dacosan azt kurjantotta: — Uj bekezdés, csuhajja! Ácsi kartársnö fáradhatatlanul muzsikált. Gépéből szebbnél szebb mondatokat varázsolt elő és az írógépszó kihal- latszatt a folyosóra, ahol ősz hajú takarítónénikék sepreget- tek, talán még az udvarra is elhallatszott a muzsika, ahol számadó éjjeli őrök bóbiskoltak feketén bólogató üzemi tolvajok tövében. így mulat ma egy tekintetes kartárs. Sej diri Lipták, hejre tyutyutyu! — Csak akkor állunk le. ha mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérő — mondja Csaptó. — így döntöttünk, nem ß vállalat határozta el. Itt kezdeményezték a munkások. Persze sürget az is, hogy a talajelszlvó berendezésnek állandóan üze- melnie kell. Ez költséges is, nem is állhat le, mert különben ellepne a viz bennünket. Olyan nagy a munkákedVj hogy még a kőművesek is dolgoznának éjszaka, ha lehetne. — Sajnos nem lehet. Nekünk nappal kell ráhúznunk — mondja Virágh Sándor, a kő» művesek brigádvezetője. — Heted magammal bőven adunk munkát a darunak. Ez szállítja a téglát, maltert, habarcsot, de sokszor még a meszet is. így gyorsabban haladunk. Lakásokról, családokról van szó, akik alig várják, hogy beköltözhessenek. Három testvér Jó megértésben dolgozik együtt a kubikos és kőműves- brigád. — Igazán nem panaszkodha- tóm — jegyzi meg Kőpájer. Benne vannak az emberek. Pontosan itt volt most is mind a nyolc. — Még szép. hogy rendet tudsz tartani — jegyzi meg valamelyik, hisz két testvéred is veled van. Gábor, meg István. — Nincs nekem panaszom Tarsoly Jánosra, Sápi Imrére, Schmidt Jancsira, Dögéi Jánosra és Siska Mihályra sem. Nézzétek meg, hogyan dolgoznak — válaszolja Kőpájer. — Éjszaka meg van tea bőven. Ha fázunk bejövünk melegedni, s folytatjuk újra. Anyag van. A munkások szorgalma dicséretre méltó. Ha meg éjszaka zajt csinálnak, zavarja is a környező lakók szórakozását, a tv műsorát a munka, igazán megbocsátható. Farkas Kálinál
