Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

Új mérleg A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről, eredményekben gazdag eszten­dő számvetése. Tavaly tovább­fejlődött népgazdaságunk, a nemzeti jövedelem mintegy négy százalékkal növekedett. Az ipar egésze túlteljesítve tervét, mintegy kilenc száza­lékkal termelt többet 1963-hoz képest. Huszonöt százalékkal nőtt a cement-, huszonnyolccal a földgáztermelés, a híradás- technikai cikkek és a bútorok gyártása tizenhárom százalék­kal emelkedett, a háztartási hűtőszekrények gyártása pedig csaknem megkétszereződött. Noha a mezőgazdaság összter­melése csak kismértékben nö­vekedett, mégis — hosszú évek óta először — biztosított az ország évi kenyérgabonaszük­séglete és gyarapodott az ál­latállomány. A közlekedési vállalatok tíz százalékkal több árut szállítottak, s a kiskeres­kedelmi eladás a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,6 száza­lékkal haladta meg az előző évi szintet. A második ötéves terv ne­gyedik esztendejében tovább növekedett a lakosság élet- színvonala. Erre utal a bevé­százalékkal növekszik az idén. Az építőipar termelése lénye­gében az 1964. évi szinten ma­rad. Ezek a csökkenő ütemű feladatok összefüggnek az or­szágos munkaerőgondokkal és azzal, hogy a népgazdaság be­ruházásai nem növekednek 1965-ben. A beruházások terve­zett magasfokú koncentrációja és a munkatermelékenység emelésének feladatai így is fordulatot, követelnek az épí­tőipar munkájában. Az ipar egészét tekintve a tervezettnél kisebb mértékben csökkent az önköltség 1964-ben, s a termelésnövekedésnek is csupán 55 százaléka szárma­zott a munka termelékenységé­nek emeléséből. Az idei fel­adatok 70 százalékos termelé­kenységi arányt és minden vo­nalon szigorú takarékosságot írnak elő. Vagyis az ötéves terv utolsó esztendejének fel­adatai, ha nem is látványosak, mégis igen nehezek és bonyo­lultak. A tavalyi és a megelő­ző évek tapasztalatai alapján azokra a területekre kell össz­pontosítani az erőket, ahol ed­dig lemaradás mutatkozott. | hogy szilárd alapokat teremt-! hessünk a harmadik ötéves! terv indulásához. Strandtelefon, új kabinsor, 4 pénztár Sóstó készül a nyitásra A városi tanács vb keddi ülésén tárgyalták a fejlesztést (Munkatársunktól): Kedden ülést tartott a Nyír­egyházi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsági:. Többek kö­zött Só-tó nyári üzemelésének előkészületeiről tárgyaltak. Májusban befejezik m lelátót A strandépítés első szaka­sza ez év végéig befejeződik. Ehhez a munkához 4 8 millió forintos hitel szükséges. A tervhivatal által az első szakaszban engedélyezett lé­tesítmények közül a kabinok már elkészültek, műszaki át­vételük februárra várható. A lelátó és öltöző építése má­jusban ugyancsak befejeződik. A magasfeszültségű vezeték, transzformátor, vízműgépház, parkosítás csak olyan mérték­ben lesz kész a nyár elejére, hogy a‘ strand üzemeltetését ne zavarja. Teljes befejezésük csak az év végére várható. A végleges díszkerítés kivitelezé­sét 1967-re engedélyezték, ezért átmenetileg c:ak ideiglenes kerítésekkel védhetik „ strand létesítményeit. A kerítés vég­leges nyomvonala az első szakasz létesítményeinek tel­jes befejezése és a második szakaszba tartozó felvételi épület elkészítése után kerül kijelölésre. A második szakaszba tarto­zó létesítmények kis hánya­dát, — elsősorban társadal­mi munkával. — már elké­szítették Ilyenek voltak a fonott pihenők. íves billenő hinták, kerti padok. További megoldásra váró feladatok: I hordozható kosárpalánkok. röplabdaháló tartószerkeze­tek, pingpongasztalok, nyúj­tók. mászó rudak, hulladék- gyűjtők és homokozók léte.ü- tése. a víztornyot Épületkarbantartásra 50 ezer forintot szándékoznak fordíta­ni. Feltétlen szükség van ugyanis „ víztorony tatarozá­sára. mivel az állapota annyi­Naponta, emberenként 38 forinttal több százezer íoriut a kisvárdai vasöutőben telek és a vásárlások emelke­dése, a mintegy 50 400 új lakás, a külföldre utazó magyar ál­lampolgárok — az 1963 évinél két és félszer nagyobb — csaknem másfél milliós statisz­tikája. Az új üzemek mellett elkészült az Erzsébet-híd, több áruház és újjáépült a Di')it- csarnok. A kórházi ágyak száma nyolcszázzal gyarapodott és további hat százalékkal csökkent a csecsemőhalandó­ság. A -főiskolákon, az egyete­meken tanulók száma tizenegy százalékkal nőtt és több mint kétszázezerrel gyarapodott a tv-előfizetők száma. íme. job­ban, egészségesebben és kultú­ráltabban élünk, mint akár csak egy évvel ezelőtt. Az idei tervek az elért élet- színvonal megtartását és stabi­lizálását tűzik célul. Ez sem könnyű feladat, hiszen már is­mertek a második ötéves terv utolsó esztendejének bonyolult és nehéz tennivalói. A tavalyi év számvetése ezekre is utal. Két fontos iparágban mutat­kozott számottevő lemaradás 1964-ben. A gépipar 98,9 szá­zalékra, az építőipari vállala­tok 92 százalékra teljesítették eredeti terveiket. Az idei év termelési ütemének mérséklése elsősorban e két iparág felada­taiban tükröződik. A gépipar termelése például a tavalyi 8,5 százalékkal szemben csak négy Egy évvel ezelőtt alakult meg a Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz és Csatornamű Vál­lalat. Feladata a város köz­művesítésével egyre nagyobb. A megnövekedett igényekről, a legfontosabb munkákról ér­deklődtünk Bárkányi Lajos­tól, a vállalat igazgatójától. — Melyek a vállalat legfontosabb feladatai? Nem megy füstbe ötvös Józsefnek, a Kisvárdai Vasöntödéi Vállalat igazgató­jának ajtaján a legalkamasabb pillanatban kopogtattunk. Élénk vita közepette készült az 1965 évi termelési, intézkedési terv. A megbeszélésen az igazgatón kívül részt vett Szabó István főmérnök, Oláh József főköny­velő, Búza Barnabás főtechno­lógus és Hete Béla. a munka­ügyi osztály vezetője. Kevesebb létszámmal — A vitának — mondta az igazgató — nincs nézoteltérési alapja- csupán árrá törekszünk, hogy a lehetőségek legjobb ki­választásával fogalmazzuk meg az intézkedési tervet. Felada­taink 1965-re Igen nagyok. Ke­mészetes, hogy ez a rendszer még nem teljes. A vízmű je­lenlegi beruházása nem oldja meg s, város és az ipari üze­mek vízigényét. Ezért a be­ruházás befejezése után a vízmű bővítése következik. Ez évben a város területén már csak az elosztóhálózatok épül­nek. Üzembe helyezésük után róluk először a közkutakat, majd egyes épületeket kap­csolunk be. Az idei program­ban szerepel még az északi körút szabad résgén a hiányzó főnyomó vezeték megépítése is. — A beruházásban szerep­lő szennyvízelvezető csator­nák kiépítése mintegy 95 szá­zalékban elkészült. A szenny­víztelep építése is kedvező stádiumban van. Viszont nagy nehézséget jelent a telep tech­nológiai berendezése. Baj van ugyanis a szükség« gépek szállításával. Ebben az ügyben már tet­tünk intézkedést, de megnyug­tató megoldás még nem szü­letett. — Milyen lehetőségei vannak annak, hogy a magánházakba is beve­zessék ;l vizet? — A bekötéseknél elsősor­ban a közintézményeket ré­szesítjük előnyben. A hálóza­tok az állami építkezéseket ugyancsak érintik, tehát azok bekötését sorrendileg elore­vesebb létszámmal, 20 ezer négyzetméterrel gyártunk több radiátort, mint az elmúlt év­ben. 1964-hez viszonyítva 7,8 százalékkal emelkedik a ter­melékenység és az egy fő egy napra eső termelési értéke 33 forinttal növekszik, az önkölt­séget viszont 2,2 .százalékkal csökkentjük. Kétségtejen a, feladatok sok­rétűsége, alapos körültekintést, az erők helyes csoportosítását követeli meg a gyár vezetői­től. De vajon mi az elképzelés a tervek végrehajtásával kap­csolatban? Egyetlen típust A gyár főtechnológusa el­mondta, hogy a megnövekedetl feladatoknak reális alapja van. 1965-ben már csak egyetlen tí­pust, Tisza radiátort gyárta­nak hat változatban. vesszük. Ha az utcákban ki van építve a vízvezetéki há­lózat és az ott lakók igénylik a bekötést, úgy vállalatunkhoz kell fordulniok. Hálózati cso­portunk a szükséges felvilá­gosítások után bevezeti „ vi­zet a lakásokba — fejezte be nyilatkozatát Bárkányi Lajos igazgató. Bogár Ferenc — Az új típus gyártásával jelentős megtakarításokat ér­hetünk el. A Tisza radiátorok­hoz 98 tonna vassal kell keve­sebb és ebből plusz 3000 négy­zetméter radiátort készíthe­tünk. A megtakarított koksz értéke meghaladja a 100 ezer forintot.. Természetesen a meg­takarítás csak akkor realizáló­dik, ha az év elején jelentkező magas selejt.ej, megszüntetjük. Most ezen dolgozunk. Kis százalék — nagy eredmény Az önköltségi előirányzatot túlnyomórészt a selejtszázalék leszorítására építjük, ügy ter­vezzük, hogy szürkeöntvény­nél 1 százalékkal, temperönt- vényeknál 0,5 százalékkal csökkentjük a selejtet. Az ön­költségcsökkentés még hiány­zó lói százalékát szervezési in­tézkedésekkel és technológiai változtatásokkal biztosítjuk. A selejtszázalék leszorítását már most megkezdtük. Nap. mint nap magyarázzuk az új tech­nológiát, a műhelyben gyakor­latban is bemutatjuk a helyes alkalmazását és felhívjuk a dolgozók figyelmét arra, ha hi­básan készítenek el valamit. Az öntödei Vállalat nem kezdte rosszul az 1965-ös évet. Ennek alapját már 1964-ben megteremtették azzal, hogy termelési tervüket lényegében 11 hónap alatt teljesítették, másrészt már decemberben különös gondot fordítottak az előkészítő munkára. A további feladatokat termelési tanács­kozásokon beszélik meg a munkásokkal. S. E, ra megromlott, hogy minden további késedelem költségeket és baleseti veszélyt von maga után. A tervben 100 darab napozó gyékény. 90 méter pvc-szőnyeg, zuhanyok, vil­lanyégők beszerzése szerepel. Ezeken kívül mentőöveket, 12 fürdőkádat, és ö csónakot fognak vásárolni. Folyamatosan gondoskodnak a medencék, öltözők kaxban- tartásáról, hogy a május el­sejei nyitásra minden elké­szüljön. A múlt évek tapaszta­latai alapján a jegyárusítást Is megszervezik. Forgalmas napokon a strandpénztárnál három, a Beloiannisz téren pedig egy helyen, árusítják a jegyeket. a tavat Feltétlen szűk,ség van a tó kotrására. A KÖJÁL megál­lapította, hogy a víz színén úszó, de a fenékig összefüggő algásodás nagymértékben ká­ros a fürdőzők egészségére; gátolja a csónakázást is. Szorosabb együttműködést építenek ki a vendéglátóipar­ral, az Élelmiszer és Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lattal, valamint a MESZÖV- vel. A meleg strandon meg­szervezik a folyóiratok árusí­tását, a hideg és meleg stran­dokon pedig telefon felállítá­sát tervezik. A vendégek szó­rakoztatásáról nívós stúdió­szolgálat gondoskodik. A ma^ánliázakba is beköthetik a vízvezetéket Nem mindegy, mikor ad vizet a közkút — Épülnek az elosztóhálózatok Haf pót*os égő — Vállalatunk íő tevékeny­ségét a közműszolgáltatások határozzák meg. Ezenbelül a vízellátás biztosítása már kez­detét vette. Ezzel kapcsolato­san jelenleg a legfontosabb munkánk a már kiépített köz- kutak ütembe helyezése. Nyír­egyházán sok probléma van az ivóvízellátással, éppen ezért az építőipari vállalattól hathatósabb munkát várunk a közkulak kiépítésénél. A je­lenlegi kedvező időjárás lehe­tővé teszi a folyamatos mun­kát, és természetesen nem le­het közömbös, hogy egy kút mikor ad vizet a lakosságnak. A szolgáltatás másik ága lesz a szennyvízelvezetés és tisztí­tás. Ez előreláthatólag az év közepén veszi kezdetét. Vállalatunk ezen kívül köz- kutak fúrását, törpe vízművek építését .is végzi. — Jelenleg hol tart a városi csőhálózat kiépí­tése? — Az elmúlt évben meg­épültek a fővezetékek. Ter­rl1 egnap este kialudt a A villanj', s feleségem előkotort három-négy kará­csonyról maradt gyertyacson­kot, hogy ne maradjunk fény nélkül. Bosszankodva tettem le a könyvet, mert gyertya­fénynél csak nem olvas az em­ber! Még gyerekeink is elcsön- desedtek a fény" csökkentével: fakóbb volt a nevetésük, hal­kabb a beszédjük. Végül oda­húzódtunk mindnyájan az asz­talhoz, vigyáztuk a gyertyák pisla lángját, s vártuk, mikor gyullad ki újra a villany, vártuk a fényt. S erről a fényvárásról ju­tott eszembe egy adósságom, amellyel a Koczogh-tanyasiak- nak tartozom tavaly november óta. Ugyanis hatvannégy no­vemberében Végh Antallal író­olvasó találkozón vettünk részt ezen a néhányszáz lakosú tele­pülésen, amely úgy hat-hét ki­lométernyire lehet Balkánytól, s amely ilyenkor télen, hóba- íúlva, teljesen el van zárva a világtól. A találkozó a tanya új iskolájának egyik tantermé­ben volt — lámpafény mellett. Mint fényhez szekolt embere­ket, zavart bennünket a fél­homályba, a homályba süppedt arcokat nem láttuk tisztán, mosolyukat vagy rosszallásukat nem vehettük észre, mert a petróleumlámpa, akárhogy küszködött, nem tudta a teremből kiszorítani az esti sötétséget. De észrevettünk, észrevettem mást. Olyat, ami azonnal álmelegítette az ember szívét Az öklömnyi kis tan­terem menyezetéről hat szabá­lyosan felszerelt lámpatartó lógott, a foglalatokba már be­le is csavartak hat kétszázas égőt. Néhányan most bizonyá­ra megvonják a vállukat, mi az érdekes ebben. Dehát nem érdekes-e, hogy ezek a tanyasi emberek, akik a petróleumlámpák homályá­ban élnek életük elejétől, eny- nyire, ilyen mohón, sok éves türelemmel és bizalommal vár­ják és áhitják a fényt? Mohók, mert hiszen annak a kis te­remnek a bevilégításához egyetlen kétszázas égő elég lenne! De ők hatot szereltettek fel — ha már fény lesz, nagy, mindent bevilágító fény le­gyen! S mennyi türelem és bi­zalom él ezekben a fényt vá­ró tanyasiakban! Az iskolát néhány éve építették, tehát ré­gebben szerelték be a vezetéket is, valószínű akkor csavarták be a hat kétszázas égőt is. Szinte naponta eszükbe jut az égőkről a tanulóknak, tanítók­nak, gyülésezőknek a fény, amelyre várnak, s amelyre még 196G-ig várniuk kell. Az iskola takarítója heten­ként kétszer letisztogatja a portól, piszoktól az égőket, amelyek immár hozzátartoznak az iskolához, Koczogh-tanyá- hoz. Letisztogatja, mert hisz abban, hogy egyszer az égők világítani is fognak. Ez a türelem, ami megejtett engem. Ratkó József Válasz... Lapunk november 15-i számában „Felelőtlen mun­kaszerve- is minit veszélyben a KISZ lakótelep építkezés’ címmel cikk jelent meg. A bírála tra Czimbalmos Is' váiu a KISZÖV elnöke válaszolt. ..Az. épületek szerződés sze­rinti határidőre nem készül­tek el, s ez nem a felelőtlen munkaszervezés miatt követ­kezett be. A késedelem okát az alábbiakban foglaljuk ösz- fze; A kivitelező a befejezési határidőt abban h tudatban szerződtette le. hogy a kezdés feltételei 1964 májusában meglesznek. Elsősorban a munkaterületről, építési en­gedélyről. teljes tervdokumen­tációról, fedezetigazolásról van szó. A feltételek legfontosab­bika, fedezetigazolás csak augusztus 25-én állt rendelke­zésre. A kivitelező ktsz hibákat követett el az építkezés ideje alatt, főként a felelőtlen ígér­getésekkel. Az alábbiakban érintett akadályokat látta é* ismerte, mégsem tárta fe! az építtetők előtt n valóságos helyzetet Különféle határ­időkkel hitegette őket, * ez nagyban hozzájárult az ellen­szenves hangulat kialakításá­hoz. Ezért figyelmeztettük és felelős égre vontuk. A kivitelezés folve.mán anyaghiánnyal küszködnek. Tégla és kavics országosan is hiánycikknek számított. Ha esetleg be is lehetett szerezni egyiket másikat, a szállításra nem volt lehetőség. Jellemző például, * hogy a kivitelező gépkocsival szállította a tég­lát Debrecenből. A jövőre vonatkozóan: ja­nuár 20-ára négy lakást át­adunk az építtetőknek, a töb­bi 20 lakást pedig, — a hideg nagyságától függően, — feb­ruár végéig. Az épületek té- liesítve vannak, de a belső munka üteme mégis függ a külső hidegtől.” ... és válasz November 15-én megjelent cikkünkben elsősorban a mun­kaszervezést bíráltuk. Megír­tuk, hogy a két és fél milliós nagyságrendű építkezéshez aránytalanul kevesen fogtak hozzá. Például amikor elké­szült öt lakóház alapozása, osupán öt kőműves látott a falazáshoz. A munkások, az építésvezető, műszaki ellenőr és a. nagykállói ktsz párttitká- rának, véleménye szerint soha­sem volt teljes „ létszám. Még idejében felajánlotta segítsé­gét két ktsz, mivel volt ka­pacitásuk, azonban a nagy- kállóiak ezt nem fogadták eU Helyette ígérgettek, holott a problémákat, — mint ez a válaszból is kiderül, — ismer­ték. A kisajátítás május 31-én megtörtént, tehát már akkor az építtetők tulajdonába ke­rült. Június 2-ün kiadták az építési engedélyeket, s a leg­fontosabbat, n kölcsönt, az OTP július 23-án megnyitot­ta^ (Tehát nem augusztus 25-én). Ezek szerint a ktsz már július 24-én nyújthatott volna be számlát. A megindu­lásra is volt alap. hiszen az építtetők május 8-án összesen 240 000 forintot fizettek be készpénzben. Az anyaghiány, ami vissza­térő problémája szinte minden építkezésnek, valószínű nem kerülte el „ KISZ lakótelepet sem. A válaszban folyamka- vicsot és téglát emlií a KISZÖV elnöke. Papp János, az építkezés vezetője, akit azóta leváltottak. elmondta, hogy hoztak téglát, de né­hány nap múlva elszállítottak belőle párszáz darabot más­hová. Látszatra valóban nem nagy mennyiség, viszont a házakat itt gázszilikátból ké­szítik. s a téglának kevés sze­rep jut. Az a néhány száz da­rab is fontos lett volna. Ha elfogadjuk az anyag­hiányt, és azt az okot, hogy a kezdés feltételei májusban nem álltak rendelkezésre, ak­kor érthetetlen a .KISZÖV el­nökének november 4-ón t -ít nyilatkozata, miszerint: .,a kivitelező nincs késésben, a munka a november 2-án tel­vett ütemterv szerint halad, A lakásokat december 31-ij átadjuk.” B. E

Next

/
Thumbnails
Contents