Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
Csak egy kapcsoláson múlik ... Tanyánkra a vezetékes rádiók közvetítésével jutnak el a nagyvilág és az ország hírei, eseményei. Csak éppen ezükebb hazánk, a megye és Nyíregyháza életéről nem hallunk semmit. Pedig ezekre is kíváncsiak lennénk. Ugyanis a posta nem kapcsolja át a nyíregyházi adóra a vételt. A Kossuth rádió reggeli műsorismertetésében naponta bemondja, hogy a vezetékes rádiók a helyi stúdiók műsorát sugározzák. Ügy látszik a megyei posta illetékes központi kezelője nem hallgatja a reggeli műsorismertetést. Albert Antal ig. tanár Oros—Nyírjes tanya Szakmát tanultak a meggyógyult tbc-s betegek A jó munka nyomán A záhonyi Űj Föld Termelőszövetkezetben n szorgos munkát még a hó és a hideg idő sem zavarta meg. A tsz-nek két fő — és jól jövedelmező — termelési ága van: az almatermelés és a szerződéses hízómarha tartás. Az idei almatermés minőségben, és mennyiségben jó volt, szép jövedelmet hozott a közös gazdaságnak. A 72 vagon almából 52 vagon exportra került. Ez két és fél millió forint bevételt jelentett. A szerződéses állattartásban mintegy félmillió forinttal teljesítették túl a tervet. Mindezeknek köszönhető, hogy az idei évben munkaegységenként 53 forint körüli értékre számíthatnak. ífj. Vincze Péter Kisvárda A Mándoki TBC Szanatóriumban 11 ember nyerte Vissza életkedvét. Az orvosi kezelés közben megtanulta a faiskola- kezelés, és gyümölcstermesztés mesterségét. Ezek a betegek egy évvel ezelőtt érkeztek a mándoki szanatóriumba. Az orvos megkérdezte tőlük. Mi a véleményük az életről? Az emberek elkeseredetten mondták: „Nekünk már nem lehet véleményünk, mért a mi életünk hamar lejár.” Az orvosoknak az volt a céljuk, hogy az emberek visszanyerjék életkedvüket mire meggyógyulnak. Mivel szakmája egyik betegnek sem volt, Oszlánszky Béla agronómus elhatározta, megtanítja őket a gyümölcstermesztés és faiskolakezelés mesterségére. Terve sikerült, mert hallgatói örömmel tanultak. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a betegségükből hamarabb gyógyultak ki, mintahogy az orvosok erre számítottak. Lelkesedve beszélgettek a tanultakról a gyümölcsfacsemete nevelésről és a növényvédelemről. 450 órán keresztül tanulták meg a kertészet mesterfogásait. Megszerezték . szakmunkásbizonyítványt és a napokban már közösen tervezgetik, hogyan valósítják meg elképzeléseiket, a korszerű termelési módszereket odahaza szövetkezetükben. U. V. Árkok, kátyúk — és életveszélyes közlekedés Meglett a Kitöltött csekkel és 100 forinttal a zsebemben indultam ■ nyíregyházi postára, hogy pénz adjak fel, A posta előtt vettem észre, hogy a 100 forintot valahol elhagytam. A kesztyűvel együtt ránthattam ki a zsebemből. Nyugdíjas vagyok, fél műszakban dolgozom az Állami Áruházban. Érthető, hogy az eset után milyen lelkiállapotban mentem be a munkahelyemre. 100 forint Alig telt el néhány perc, amikor megállt előttem egy rendőr. Megkérdezte a nevemet, majd kivette zsebéből a pénzt és a csekket. Mire a meglepetéstől magamhoz tértem, már el is távozott. Pedig nagyon szerettem volna megköszönni ezt az igen emberséges cselekedetet. Kovács Gyula Állami Áruház Másfél éve lakom a Himes utcában. Amikor odaköltöztünk a Kórház utcában megkezdték az építkezéseket és az út inár nehezen volt járható. Akkoriban kezdték meg az ár- kolást is utcánkban, és azóta' is ásnak, javítanak. Ebben az évben megindult a munka a Vasvári Pál utca végén i3, így ez az űt szintén járhatatlan lett. Maradt az egyetlen közlekedésre alkalmas Űjszőlő utca. Sajnos, az elmúlt hónapban ez az egyetlen lehetőség is meszünt. A markológépek nyomában mély vályatok keletkeztek. A homokot hordó dömperek az Öz közt és az Űj szülő utca felső szakaszát teljesen felvágták. Jelenleg a forgalom a rosszul kivilágított Vasvári Pál utcán és Kórház utcán bonyolódik. Ilyen állapotok között a csúszós, jeges utakon veszélyes a közlekedés. Sürgős segítséget várunk az illetékes szervektől. Kicsit régen történt, akkor még a szabóknak is jobban utána kellett nézni, hogy munkájuk legyenA karácsony előtti hetekben történt. Igen sok eső járt akkoriban is- A szatmári falvakban feneketlen volt a sár. Szabómesterünk megfogadott egy fuvarost, hogy Fehérgyarmatról az egyik szomszéd faluba élvitesse magát, hátha fel tud vállalni egy pár ruhát, mert jön a karácsony, kellene a pénz. Meg is jött a fuvaros. Döcögött a szekér a rázós makadám- úton és lassan a hátuk megett maradt Fehérgyarmat. Nemsokára elértek egy útelágazáshoz. — Hó — mondja a kocsis, s a lovak megálltak. — Nem volna jobb ezen a dűlöúton menni, sáros ugyan, de közelebb. — Nekem mindegy, csak érjünk a faluba minél előbb — mondja a mester. El is mentele volna már valahogy az úton, mert hiszen a falu végső házai már jól látszottak, amikor egy nagy kátyú mutatkozott előttük. Ez azonban még nem lett volna baj, ha az kikerülhető, de az út teljes szélességében terpeszkedett feneketlen pocsolyával. — Hm, hm — ottragadunk, ha belehajtok — mondja a kocsis. — Hát ne hajtson bele — mondja a szabó, de úgy látszik, hasonlatosan vélekedtek azok a szekeresek is, kik megkerülve a kátyút, inkább ráhajtottak az útmenti földre. így tett a mi kocsisunk is. — Hé megálljotok! — hallják egyszerre a kiáltást. Hátranéztek, látják, hogy a fasorból kiemelkedik egy ember, fenyegetve rázogat a kezében egy botot. — No most bajba kerültünk — mondja a kocsis, az alighanem a mezőőr, ki most feljelent bennünket azért, amiért ráhajtottunk a földre. Kinéz egy pár pengő büntetés. A mezőőr örvendezve, fürgén közeledett a szekér felé. No végre megfogtam a tettest, méghozzá idegen, nem kell a faluból feljelenteni senkit, mert hiszen fogott ő meg falubelit is, dehát ha feljelenti akkor, az még többet árt neki, az az idegen meg éppen kapóra jött. A kocsis a szekeren magába mélyedve töpreng, várja az elkerülhetetlent. Hirtelen felrezzen a felhéc csattanására, melyre igen gyorsan tette rá a lábát a szabó és már lent is van a szekérről. Előhúzza a centimétert s méregeti a sáros talajt. A kocsis bámulva nézegetiAz odaért mezőőr csodálkozástól egy kicsit szelídebben mondta a jónapotot, melyre a kocsis agyon istent, a szabó pedig egy morgást hallatott. — Mit zavar maga a munkámban, mikor én dolgozom, most kezdhetem élőről a mérést, belezavart a számításomba. — Isten ments, de én nem tudtam, mit tetszik csinálni, _ Hót vak maga, nem látja, hogy földet mérek? Mintha nekem, jegyzőnek más dolgom se volna, csak a maguk mezsgyéit keresgéljem ebben a feneketlen sárban. A mezőőr azon vette észre magát, hogy kalapját kezében tartja, pedig az eső szemerkélni kezdett. — Ha tudtam volna jegyző úr, hogy itt munkálkodni tétHangverseny gyertyafénynél Kodály, Bárdos nyomdokain —■ Lapozgatás 25 év krónikájában szik nem jöttem volna ide, dehát tetszik tudni ügyelni kell a fasorra, mert lopják. Nem tetszett látni, hogy éppen onnan jöttem ki. — Máskor úgy csinálja, hogy az ember munkáját ne zavarja. Nahát! ■ — Mindenjót kívánok tekintetes főjegyző tír, kivártok családjának is kellemes karácsonyi ünnepeket, — kalapját azért nem emelte meg, mert mind ez ideig kezében tartotta. Fábián Bertalan Fehérgyarmat Spirál drótszövet a nyulak ellen »„.Villanyáram sokáig nem Tolt. Petróleumlámpákkal, gyertyákkal, olajban égő kanóccal világítottunk, hiszen télen korán sötétedett s a tanítás amúgy is estig tartott Fűtőanyag sem volt. A kertből kikerülő gallyal, gesztenyével, néha falevéllel és növényi kóróval próbáltuk a fűtés illúzióját kelteni. De boldogok voltunk, hogy Ismét taníthattunk, mégha nehéz körülmények között is, de békében!” Helyiség, hangszer nélkül A Nyíregyházi Zeneiskola 25 éves jubileumára készült könyvecskében olvashatók az iméntiek. Huszonöt év küzdelés ezer szabolcsi dolgozó megismertetése a zenével. Neves hazai ég külföldi, zeneművészek fordultak meg a megyében; Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, s az olasz Sirio Piove- san. A zeneiskola az évek során kilépett az iskola falain túl, a dolgozók a megyei zenei hetek és egyéb rendezvények során közel kerültek a komoly zenéhez. Fiókiskolák nyíltak Mátészalkán és Kisvárdán, felépült az emeletes, 12 tantermes új épület a Malom utcai részen. 22 tanár és 700 növendék „lakja” a központi zeneiskolát. „Növendékek és tanárok kimennek a környező községekbe, ahol eddig még sohasem volt hangverseny, ahol hírét sem hallották Vivaldinak, Scarlattinek, Mozartnak vagy Beethovennek, s íme ezeken a helyeken a zeneiskolai növendékek lelkes előadásában csendül fel régmúlt századok szép muzsikája. A zeneiskolák látják el a zenei általános iskolák hangszertanitását is”. Megelevenednek az élmények . A 25 éves krónikában megelevenednek a gyertyaCényes hangversenyek és a legújabb események, a budapesti rádió Szabolcsi séták című riportsorozata, a Legyen a zene mindenkié című hangverseny- sorozat, a felnőtt dolgozók esti foglalkozásai, a zenekedvelők emlékezetes élményei. P. G. Fodor Tamás Állami Gazdaságok Igazgatósága •ir Naponta viszem a Gu- szev-telepi bölcsődébe kislányomat. Hogy milyen útviszonyok köpött, ez azt hiszem nem is vitatható, sok ezer guszevi és környékbeli lakos, valamint az Itt dolgozók jól ismerik. A vasúti sorompótól kezdve, mély kátyúk tarkítják az utat. Több száz jármű fordul itt meg naponta a ruhagyárhoz, a vegyi nagykerhez, a dohánygyárhoz és a gumigyárhoz. Évek óta ilyen állapotban van változatlanul, és csodálkozom, hogy az illetékesek miért nem hozatják rendbe? Mert így e nagy forgalom lebonyolítására nem alkalmas, pontosabban nem biztonságos. Olyan itt a talajszínt, mint a> hullámvasút, a mélyedésekben jéggé fagyott a víz. Széles Mihály Nyíregyháza Árpád u. 41. Megyénk termelőszövetkezetei az idén 50 000 gyümölcs- facsemete törzsét védik meg spirál drótszövettel „ rágcsáló kártevőktől. Főként a nyulak kártételét akadályozzák meg két és fél centiméteres átmérőjű drótszövettel, mert korábban nagy károkat okoztak a nagyüzemi kertekben ezek a rágcsálók. Három évvel ezelőtt pl. csaknem 20 millió forint értékű fiatal almafát rágtak meg a tél időszakában. A közös gazdaságok az idén már 10 000 hold kertet körül is kerítettek betonoszlopokra kifeszített dróthálóval. Azokban a gyümölcsösökben pedig, ahol a körülkerítésre már nem volt mód, most spirál drótszöveteket helyeznek el a fák törzsére. A nagyüzemek a családtagok bevonásával decemberben igyekeznek elhárítani a veszélyt a nyírségi almásker- tekbőL A fák bekötésére 150 tonna vashuzalt használnak fel. mekben és eredményekben bővelkedő történetét dolgozták fel. 1939-ben alapították a zeneiskolát, az első években sem saját helyisége, sem hangszere vagy egyéb felszerelése nem volt. És a háború mindjobban közeledett. Az 1941—42-es tanévben egy népi játékokból összeállított zeneóvodai előadás és öt növendékhangverseny jelezte az eredményes működést. A háború megszakította a munkát, a tanítóképző, — ahol helyet kapott a zeneiskola, — sokáig katonai kórház céljait szolgálta. 1945-ben a Széchényi utca 13. szám alatti elhagyott, üres lakásban találtak menedéket. Július 7-én jótékonysági hangversenyt rendeztek, bevételét az épület rendbehozására fordították. Közelebbhozni a népet... Értékesítse a liba -és kacsatollat! Vásárolják: Nyíregyházán, a MÉK központ tollfelvásárló telepe, Simái út 2. \ Nyírbátorban, a földművessaövetkezet tollfelvásárlója. Kisvárdán, a földszövetkezet tollfelvásárlója Rózsa út 2. Tiszavasváriban a földmű veszövetkezet baromfifelvásárlója. Nagykunéban a földművesszövetkezet baromfifelvásárlója. Üjfehértón, a földműves szövetkezet vegyesfelvásárlója. ÜJ ÉS használt liba- és kacsatollak átvétele magas áron! jHíösxön nratuj ma SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST mm ÁllatiVállalattal Huszonöt év, sok száz hangverseny, dalostalálkozó, ezer (42468) A furfangos szabó (Pályázatunkra érkezett)
