Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-15 / 293. szám
Szabad légkörben Az utóbbi néhány héten nem kevesekben fordult meg a gondolat: hogyan tovább? Lesz-e változás a párt politikájában, s ha igen, vajon mi is lesz az, hiszen az emberek, kommunisták és pár- tonkívüliek, vezetők és vezetettek úgy érezték, hogy az MSZMP nyolcesztendős politikáját igazolta az élet, a gyakorlat. A választ Kádár elvtárs a KISZ VI. kongresszusán mondta meg: „Továbbra is megőrizzük a szabad légkört”. Ez mély megnyugvást okozott az emberekben. Kádár elvtárs kifejtette azt is, hogy a párt, a kommunisták ezen a szabad légkörön a szocialista demokrácia törvényszerű fejlesztését értik. Szükséges és időszerű erről a kérdésről szólni. Szólni kell azért, mert az utóbbi időben ezt a szabad légkört, a Szocialista demokráciának az elveit sokan helytelenül értelmezik. Azt ma már mindenki érti és tudja, hogy a becsületesen dolgozó állampolgároknak szabadság jár, s jogait államunk, törvényeink védik. Ezzel nincs is baj. A nagyobb gondunk ott kezdődik, amikor erre a szabad légkörre hivatkozva, a szódalista demokrácia elvét hangoztatva az emberek mégfeledkeznek a kötelességükről, az állami fegyelemről. Beszélnék eri'ől üzemekben, hivatalokban, termelő- szövetkezetekben. És egyre- türelmetlenebbül. Gondolkoznak sokat azon a vezetők és munkások, hogyan és hol is kellene kezdeni a munka- fegyelem megszilárdítását. Vannak, akik az üzemek, vállalatok laza vezetésében keresik az okokat, mások a munkások fegyelmezetlenségére hivatkoznak. Úgy érezzük, mindkét oldalon bőségesen van javítanivaló. Vannak üzemeink, ahöl a vezetők következetlensége a fegyelem megsértésének az okozója, s vannak olyanok is, ahol a munkások felületessége. De a kettő ösz- Szefügg, nem választható el egymástól. És éppen ezért egyszerre kell cselekedni: elvszerübbé, következetesebbé tenth a vezetést, s megkövetelni mindenkitől, hogy munkáját becsületesen elvégezze. Lesznek olyanok, akik ázt mondják: mi köze van a fegyelem szilárdításának a szabad légkörhöz? Vajon ezek miféle szabad légkört akarnak? Miféle szocialista demokráciáról beszél az, aki selsjtet termel, nem dolgozza le becsületesen a munkaidőt, nem teljesíti a tervét? De vonatkozik ez azokra a vezetőkre is, akik csak beszélnek a munkásellátásról és védelemről, akik durván és gorombán bánnak a dolgozókkal, akik nem törődnek az üzem gondjaival, s előbbre való nekik az egyéni érdekük, mint a népgazdaságé. . Kádár elvtárs beszédében a jövőre vonatkozóan a következőt mondta: „Nem változik az a törekvésünk sem, hogy a termelő erőket, a termelést szakadatlanul fejlesztjük, hogy emelkedjék a nép jóléte.” Ez szorosan összefügg a párt, állami és gazdasági fegyelem, ha úgy teszik a vezetés színvonalának további javításával. Ezt is jelenti a szabad légkör megőrzése- De jelenti azt is, hogy ne nézze el senki a lazaságot, fegyelmezetlenséget, fejlesszük tovább a bírálatot, a vezetők és vezetettek érintkezése legyen elvhű és egyben emberséges. Ezt követelik elveink, a párt helyes politikájának a végrehajtása, s azok a célok, amelyek most a következő évben kerülnek előtérbe. Miről van szó? Arról, amelyről Kádár elvtárs így szólt: „Ezért van szükség arra, hogy a következő évben a termelés fejlesztésének üteméi bizonyos mértékig mérsékeljük, hogy d minőséget javíthassuk” Ennek a feladatnak a sikeres végrehajtása pafancsolóan követeli meg a gazdasági szervező munka javítását, a munka termelékenységének a növelését, s ezekkel együtt a szocialista tudat fejlesztését. Elsősorban ezektői függ, hogyan haladunk előre. A szabad légkör, a szocialista demokrácia elvének következetes érvényesítése együtt jáf az emberek tudatának fejlődésével, s amikor erre építünk, akkor azt is mondjuk: fegyelmet a munkában, az élét minden területén. Mert csak így emelkedhet tovább népünk élet- színvonala, őrizhetjük, s értelmezzük helyesen a szabad légkört. Farkas Kálmán Megválasztották a megye első építőipari pártbizottságát Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata értelmében az ÉM. Szabolcs-Szat- már megyei Építőipari Vállalat. pártalapsaervezeteinek küldöttei 12-én szombaton, megválasztották a megye első építőipari pártbizottságát. A pártbizottság megválasztását szükségessé tetté az ÉM sajálos széttagoltsága, valamint a jelenlegi és az elkövetkezendő nagy gazdasági feladatok. Az építőipari pártbizottság nemcsak Szabolcs megye építőipari alapszervezeteit, de a sátoraljaújhelyi alapszervezetet is irányítja. A pártbizottságot választó küldöttek 25 tagú pártbizottságot, 5 póttagot, 3 tagú revíziós bizottságot és 3 iagú fegyelmi bizottságot választottak. Az építőipari pártbizottság titkárának Szabó Gyula elvtársat, a megyei pártb'zott- ság ipari osztályának munkatársát választották. Hetven mázsa íoszlóskaláes karácsonyra * Friss kenyér, péksütemény — Felkészült a Sütőipari Vállalat Elkészült a nyírbátori növényolajipari üzem 40 méteres magtávolója. Az építményt csúszózsaluzással emelték. Foto: Hammel J. Hogyan készül a sütőipar a háromnapos ünnep várható nagy forgalmára? A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat illetékesei elmondták, hogy figyelembe vették az elmúlt évek tapasztalatait. Már a jövő héttől kenyérből előtermelést végeznek. Erre azért van szükség, mert a sütőipart vállalat kapacitása másképpen nem tudna biztosítani a megnövekedett forgalmat. — Hétköznap barna és fehér 1 tenyérből átlagosan 700 máasa a szükséglet, szombaton 1100 mázsa. Ehhez a forgalomhoz kell kalkulálnunk a háromnapos ühnep igényeit. November 7-én 4500 mázsa volt a kenyértermelésünk. Úgy gondoljuk, hogy erre a mennyiségre a karácsonyi ünnepi forgalomban is szükség lesz. Foszlós ünnepi kalácsból 60—70 mázsa készül. Két új üzemmel bővültünk, tehát a zsemle és kifli igényeket is minden meny- nyiségben ki tudjuk elégíteni. Egy kérést tolmácsolnak a fogyasztókhoz: a lehetőség szerint ne hagyják az utolsó napra a kenyérféleségek megvásárlását. Farkas Pál Kettős vágány Budapest ~ Debrecen között December végén megindul a forgalom a Budapest—Debrecen között megépült teljes második vágánypáron. A vasútra háruló szállítási feladatok évről évre növekednek különösen a Budapest—Záhony vonalon. A nagy forgalmat hosszú éveken át jórészt egyvágányú pályán kellett lebonyolítani és ez óriási nehézségeket jelentett. Budapest és Debrecen között az elmúlt években azután mintegy 75 km hosszúságban megépült a második vágány egy része, majd az idén — utolsó szakaszként — Kaba és Hajdúszoboszló között is elkészült a pálya, A második vágány üzembe helyezése jelentős mértékben megkönnyíti a vasút jövő évi szállítási feladatainak teljesítését. Élmények, pillanatképek Szabolcsiak a kongresszuson KÖSTOLÓ. Még sötét uoí: amikor a vonat kigördült a nyíregyházi pályaudvarról megyénk küldötteivel. Rajtuk azonban nem látszott az álmosság: Valamennyien nagy kíváncsisággal és izgalommal gondoltak a következő három napra. Különösen Debreceni Olga, a tarpai Győzelem Tsz viunkacsapatvezetöjén lehetett észrevenni a nagy várakozást: életében most utazott először a fővárosba és mindjárt a KISZ- kongrcsszusra. „Nekem így kettős élmény lesz a kongresz- szus...” Jóval Debrecen előtt már megreggeliztek a küldöttek „szabolcsi módra.” A nyíregyházi járás fiataljainak képviselője invitálta „tarisznyához” a fiúkat, lányókat. Nemrég volt náluk disznótor s neki edy hétre váló hurka-kolbászt csomagoltak az útra. MEGÉRKEZÉS. Budapest, Nyugati pályaudvar. A vonatról leszálló szabolcsiakat a fővárosi „rokonok” fogadják: a megyénket patronáló ötödik kor ott áll majd az emelvényen. Levelekről jutott fel a kongresszusra, hogy elmondja az ifjúsági brigádok örömeit, gondjait, s hogy sürgesse a gazdasági vezetők nagyobb támogatását. Szólították, s mintha kicserélték volna: Baglé Mária nyugodtan, magabiztosán lépett a. szónoki emelvényhez, nem zavarta a nagy tömeg, a fényképezőgépek villanó fénye: olykor „egyenesből”, papír nélkül sorjázta érzéseit, gondolatait, őszintén. Nagy taps volt a jutalma. BAL. Szombaton este kongresszusi bál volt a. Központi Tiszti Házban. Bár itt már jobban elvegyültek a küldöttek, ismerkedtek, barátkoztak, a szabolcsiak azért együttmaradtak. Váratlanul kedves vendég köszönt rájuk: BiSzku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára. Ismerősként üdvözölte a „hazaiakat”, hiszen ő is részt vett a megyei küldöttértekezleten Nyíregyházán. Érdeklődött, beszélgetett a fiúkkal és a lányokkal, hlajd felkérte egy táncra Deák Juditot. VÁLASZTÁS. Vincze Béla, a záhonyi fiatalok képviselője a kongresszuson sem maradt munka nélkül: a jelölő bizottság tagjává választották. Vasárnap aztán újabb öröm érte a kis szabolcsi tábort: Diczkó Józsefét, a megyei KíSZ-bizott- ság első titkárát és Hamvai Margitot, a nagyhalászi Petőfi Tsz tagját a KISZ Központi Bizottságának tágjává, Brém Emmát, a hyírlugosi Szabadság Tsz dolgozóját pedig póttaggá választották. ÜTRAVALÖ. Vtban hazafele hosszú kilométereken át Kádár elvtárs felszólalása volt a téma. A szamosujlaki Szabó Gyula s a többi küldött többször idézte h.z emlékezetes megfogalmazást: „Úgy látom, hogy fiataljaink műveltebbek, mint mi voltunk á magúnk idejében. Nagyobbra is nőttek, mint mi annak idején. He ahogy nézem őket, azt mondom, ha okosabbak is vagytok, nagyobbra is nőttetek, legyetek szívósabbak és állhala- tosabbak is, mint mi voltunk...” — Ez a legszebb útravaló ■*- Vallották valamennyien. Angyal Sándói kerület KISZ-bizottságának munkatársai. Szép virágcsokrokat kapnak a szabolcsiak s együtt mennek a várakozó autóbuszhoz, hogy szálláshelyükre, a Padagógus-szállóba induljanak- Az egyik megyénkben fiatal megjegyzi: „Már útban van a mi ajándékunk is. A hodászi termelőszövetkezeti fiatalok jonatánnal megrakott kosarának, az úttörők, a KlSZ- esek hímzett térítőinek biztosan örülnek majd a kongresz- szlis küldöttéi, vendégei.” AZ ELNÖKSÉGBEN. Brém Emma, a nyírlugósi Szabadság Tsz tagja már a kohgresz- SZUs első perceiben egész életre szóló élménnyel gazdagodott. Kádár elvtárs, a miniszterek, a külföldi vendégek mögött ö képviselte a százezernyi szabolcsi fiatalt a kongresszus elnökségében. Odahaza, láthatták a televízióban is. FELSZÓLALÁS. Este kisebb láza volt, éjjel nem tudott aludni: minduntalan az a néhány perc járt a fejében, amiAJÁNDÉK A történet. amelyet közreadok, olyan mintha mese lenne. Pedig valóság. Két és fél évvel ezelőtt egy röplabdacsapattal Nyíregyházura érkezett Zonganer Ferenc- né. Akkor még nem volt férjnél, Jolikának hívták. Villamosra szállt, hogy kijusson a sportpályára. A zsúfolásig tett villamoson utazott GUjdi Pisti, Buti Laci, a két kis állami gondozott gyerek nevelőszülőjével, Szebenyi Súnüórnéval. A kis Gujdi Pisti szeme megakadt egy hegedűn. Odament a hangszer gazdájához. — Mi ez, bácsi kérem? — Hegedű. A zenész barátságosan nézegette a kíváncsiskodó gyereket, majd kinyitotta a hegedűtokot. — Nézd meg. A gyérek szeme felcsillant. Sóvárgó vágyakozással nyújtot- :a kezét, megérintette o húro- l:i t, a zengő hangokra felcsit- t nt a gyerek szeme. A gyerek el akártá venni a hegedűt, érdekes játéknak gondolta. A férfi gyöngéden elvette d gyerek kezét a hangszertől. — Nagy ez neked fiacskám■ Mondd meg anyunak, hogy vegyen neked kis hegedűt. Az való neked. Játékhegedű. A gyerek zavarban volt, forgatta a kezében a 10 forintost, a felfedezés az újszerűség izgalma látszott rajta■ Még soha tiem volt neki ennyi pénze. Egyáltalán nem volt pénze, honnan is lett volna, szülei, nem törődtek vele, az állam vette gondjaiba, s az intézettől mindent megkapott amire szüksége volt, fehérneműt, ruhát, lábbelit. Még játékokat is. Szebenyiék meg a legtöbbet adták amit egy gyerek a felnőttektől elvár: a szeretetett Így aztán a gyerek megnyugodott, nem hiányzott neki, hogy szülei nem látogatták. A nevelőszülők mindig szoktak hozni cukorkát, csokoládét. A különös idegen barátságosan eljátszogatott a két gyerekkel. Hamar összebarátkoztak, mintha régi ismerősök lennének. — Mit fogsz belőle venni. — Játékhegedűt. — Jól van Pisti. Aztán elbúcsúztak. Jolika a két fiúcskától egy puszival búcsúzott. A két fiú sokáig inteA kisfiú Odaszaladt a neve- löiüainához. — Anyu, vegyél nekem kis hegedűt. Az asszony megsimogatta e gyerek fejét, és így szóit: — Kisfiam, én nem tudok neked venni ilyen hegedűt, nincs anyunak annyi pénze. Sokba kerül. A beszélgetésre lett figyelmes Jolika. — Aranyos két gyerek. Édesanyja? — Nem, én csak nevelőanyjuk vagyok. Állami gondozott gyerekek, hozzám vannak kihelyezve gondozásra. — Szegénykék. ÉS az anyjuk? — Szülei nem látogatják. Jolika megsimogatta a kii bogárszemű fiúcska fejét, aztán táskájába nyúlt. Kivette c pénztárcáját és egy tízforintos nyújtott a gyereknek. A kisfiú nevelőanyjára nézett, hogy eiveheti-e. A nevelő mama bíztatta t kisfiút. — Vedd csak el kisfiam. A néni neked adja. labda, narancs, és sok minden jó. A gyerekeknek nem mutatta meg, hadd legyen meglepetés a karácsonyfa alatt. Gondosan visszacsomagolta és a karácsonyfa alá helyezte. A két gyereknek még soha nem volt ilyen szép karácsonya. Nem tudtak betelni a sok szép ajándékkal. A játékokat azonmód kipróbálták. Volt nagy viháncolás. Játékaikkal aludtak el, s Jolika nénire gondoltak, akinek szeretetéból lám még a kis állami gondozott gyerekeknek is jutott, pedig már akkor asszony volt. Azóta is gondol rájuk. Nem telik el egy ünnep, hogy ne küldene a két fiúnak valami kedves ajándékot. Most is küldött mikulásra egy kis csomagot. Volt abban csokoládé, cukorka, golyóstoll, ceruza, tollszár, játék, egy sereg iskolás- holmi, hogyha majd a két fiú iskolába jár, ne érezzenek hiányt semmiben. Eddig a történet. Zonganer Ferenc né üveggyári dolgozó megható gyöngédsége és szeretete nem egyedülálló. De mégsem mindennapi dolog, Szedlák András getett, s kicsit fájt a szívük, hogy elment. Olyan jó volt vele. Tettek múltak a hetek a két fiú nap mint nap emlegette a villamosbeli élményt. Szebenyiné már megvette a fenyőfát, hozzá a szaloncukrot, aranyhajat és még hozzá sok csillogó játékot, hadd lengyen meg a gyerekek öröme. Karácsony előtti napon bekopogtatott a postás Szebcnyiékhez. — Gujdi Istvánt és Lászlót keresem, — Itt vannak■ Bent játszanak a szobában. — Mit hozott, postás bácsi? — Csomagot hoztam. Szebenyiné átvette a csomagot, kereste a feladót. „Feladó: Zonganer Ferencné, Zagy vapálfalva.” Felbontotta a csomagot, A csomagban rövid levélke, néhány kedves sor: „Szeretettel Pistikének és Lacikának karácsonyra Jolika nénitől.” Szebenyiné maga is elimult a csomag láttán. Volt abban minden, mi szem szájnak kedves lehet: szaloncukor, kisautó,
