Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

^agj feladatok előtt a sző vetkezeti építőipai Nyíregyházi képeslap Az állami építőipari vállala­tok már ebben az évben is je­lentős összegű építési igényt nem tudlak ■ kielégíteni me­gyénkben és ez várható a jö­vő esztendőben is. Ez a kö­rülmény szükségszerűen meg­követeli, hogy a nagyobb, technikailag jobban felsze­relt vállalatok a nagyobb, mű­szakilag igényesebb létesítmé­nyeket építsék. Számos ki­sebb beruházásoktól kell eze­ket a vállalatokat tehermen­tesíteni. 120 milliós építési terv A megye szövetkezeti épí­tőiparában az építés volume­ne 120 millió forint. 1964-ben, tavaly csak 104 millió volt. A jövőben fokozott ütemű nö­vekedés várható és változik a termelés összetétele is. Már megjelentek a több­szintes lakóházak a szövetke­zetek munkájában, mint ez évi termékek. Távlati tervek sze­rint —, de már a jövő évben is egyre több lesz a számuk. Változnak a típusok, változ­nak a technológiák. Ezek elő­re figyelmeztetik a szövetke­zeti építőipart is a felkészü­lésre. Hiszen az építőipar forradalmi átalakulása végbe­megy a szövetkezeteknél is. Lehetőségeink, tartalékaink Az átalakulás mérete . és üteme természetesen lényege­sen kisebb és lassúbb, mint az állami vállalatoké, de az igények növekedésével maga­sabb szintre kell emelni a termelés színvonalát a szö­vetkezeti építőiparban is. Minthogy a feladatok növe­kedését nem követték arányo-. san a termelés eszközeinek pótlása, korszerűsítése, a meg­lévő adottságokat kell az ed­digieknél jobban kihasználni. A párthatározat a munka szervezésének javításában, a munkaidő alapok tervszerű kihasználásában, a munkafe­gyelem szilárdabbá tételében jelöli meg a legnagyobb tar­talékokat, A szövetkezeti építőiparban ez méginkább így áll, mivel itt a feladat jellegéből követ­kezően inkább a kézműves­ség, a hagyományos termelé­si mód a jellemző. Bár jelen­tős erőfeszítéseket tettek az építő szövetkezetek az egyes munkafolyamatok gépesítése terén, mint például: a beton­keverés, lapátolható anyagok mozgatása, gépesítés útján, de a nehezebb födémszerke­zetek fel-lerakása, elhelyezése zömmel kézi erővel történik. Gyors fejlődés nem is vár­ható ilyen vonatkozásban, mert a népgazdaság lehetősé­gei korlátozottak. A növekvő feladatokat te­hát elsősorban a már emlí­tett munkaszervezés, a mun­ka és technológiai fegyelem, a vezetési színvonal területén lévő jelentős méretű tartalé­kok felhasználásával lehet és kell megoldani. Az építőipar munkáját még olyan objektív tényezők is be­folyásolják, mint ■ az egyes anyagokban lévő átmeneti elégtelenség, vagy a fokozódó szállítási nehézség, mely te­rületeken ugyancsak nem vár­ható optimális kielégítés. Ez a körülmény méginkább meg­követeli a körültekintő terve­zést, a szervezettebb munkát. Körültekintő tervezés, szervezettebb munka Ilyen feltételek mellett eredményesen dolgozni csak akkor lehet, ha a területükön lévő építőipari szövetkezetek nem külön-külön, hanem együttműködve dolgoznak. A helyes kooperáció —, melyet a K. B. határozat fontos he­lyen említ — a ktsz-ek között is elengedhetetlen követel­mény. A több szerv együtt­működése a közös eél érde­kében mindig eredményre vezetett. Természetesen eh­hez az kell, hogy egyes szö­vetkezetek lépjenek ki szűk kereteik közül. Ez azonban szocialista szemléletű vezető­ket tételez fel. Alig van néhány nap hátra ebből az évből. Ezeket a na­pokat nagy gondossággal kell kihasználni. Fel kell mérni az anyagot, egyéb felszerelést, berendezést, más természetű lehetőségeket. Amit lehet, még ez évben használjunk fel, amit nem, azt jól elő kell ké­szíteni a következő évre. A tél lassan beáll. A munkákat téliesíteni kell. Ahol gazdasá­gos munka végezhető, ott biztosítani kell a feltételeket. Ahol nem. ott úgy kell téli­esíteni, hogy az anyagokat és egyéb értékeket megvédjük, átmentsük a jövő évre, A szövetkezeti építőiparban viszonylag kisebb a lehetősé­ge a hasznos téliesítésnek. Éppen ezért eredményesen ki tudják használni ezt az időszakot az 1965 tavaszi in­dulás megszervezésére. Van idő a tervek alapos megisme­résére, felbontására, az anya­gok terv szerinti rendelésé­re. Van idő arra, hogy a na­gyobb feladatok ellátására a ktsz vezető dolgozói, brigád­vezetői készüljenek fel, hogy a munka beindításakor ' fel tudják készíteni a dolgozókat is. Az építőbrigádok csak úgy dolgozhatnak eredményeseb­ben a jövőben, ha munkájuk folyamatosságát, zökkenő- mentességét vezetőik biztosí­tani fogják. Szocialista munkaverseny Egészséges, és főképp ered­ményes munkaversenyt is csak konkrét feladatokra le­het szex-vezni, ami pedig egyik fontos tényező a szoci­alista építőmunkában. A szo­cialista építőipar fejlesztése, így a szövetkezeti építőipar fejlődése is politikai feladat. A K. B. határozta meg a szö­vetkezeti építőipar perspektí­váját, hogy alkalmassá kell tenni a nagyobb feladatok végzésére. Ennek feltétele pe­dig a dolgozók magasabb ön­tudata, szilárd munkafegyel­me, magasabb színvonalú szervezettség, az anyagi érde­keltség elvének tökéletesebb alkalmazása, és a demokratiz­mus szélesítése. Szabó Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa Új termék a konzervgyárban Három vagon alma feldolgozása 24 óra alatt Kitűnőre vizsgázik a nyíregyházi almaié Alig 10 nappal ezelőtt a Nyír­egyházi Konzervgyárban új termék előállítását kezdték meg. Azóta folyamatosan tör­ténik: a tüköi’almalé gyártá­sa. Lengyelországból hoztak négy darab prést, azonban ezeknek a kapacitása nagyon kicsi. Házon belül némi mó­dosításokat végeztek rajtuk, így sikerült elérni, hogy a négy gép összesen 24 óra alatt 3 vagon almát tud fel­dolgozni. Már folynak a tárgyalá­sok két hazai, Horizont présgép beszerzésére. Előnye a külföldi gépekkel szemben, hogy egy műszak alatt annyi almát tud feldol­gozni, mint a négy lengyel gép együttesen. Az almaié minőségének két meghatároziója van. A szín és a tükrösség. Ezeket a mu­tatókat pontokban szokás ki­fejezni. Minél kisebb a pont­szám, annál jobb a minőség. Ami a színt illeti, 80—100 pont már megfelelő. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban előállított almaié színe 60—65 pont, tehát igen jó. A tükrosségi pontszáma 8—10, ami szintén megfelel a köve­telményeknek. A termelés 70 százalékos kihasználással történik. Ez annyit jelent, hogy 3 vagon almából 2,1 vagon tükörsi­máié késiül. Azonban a fenn­maradó 30 százalék sem vész kárba. Kénsavas eljárással bontóenzimet készítenek be­lőle. amit különböző levek derítésénél használhatnak fel. Ez a munkafolyamat már­ciusban indul meg. A bontó­enzimek gyártásával értékes importanyagokat lehet megta­karítani. <bf) A havas Beloiannisz tér, háttérben a megyei tanács épülete. Foto: Hammel J. Sok az üresjárat, állásidő Oka: a rossz szervezés — 91 tehergépkocsiból 32-uél talált rendellenességet a népi ellenőrzés A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság korábban csúcsforgal­mi időszakban megvizsgálta: hogyan használják ki a mun­kaidőt, hogyan teljesítik a fordulókat, milyen a tonnaka­pacitás kihasználása, helyesen vezetik-e a menetleveleket a közületi, valamint az állami tulajdonban lévő gépjárművek vezetői, illetve fuvaroztatói. Holtidő, amely pénz Megállapították: sok az üres­járat és az állásidő, rendelle­nességek vannak a menetleve­A középkorú emberek kö­zül is ki ne emlékezne a Pa- la táblára, az egyetlen könyv­re. amiben ..minden” tantárgy benne volt. És falun még ér­ié a szegényes holmira sem futotta nagyon sok családnál. Az élet kömyörtelenebb volt, kegyetlen törvényei elkény- szeri tették a családokat a ta­nulás, az értelem hasznától. A falusi határbeli munkák­kal — ki a maga néhány holdján, ki mint cseléd az uradalmak emberőrlö malmá­ban — a tavaszi-nyári időt mégcsak átvészelték, de utá­na jött a sötét, hosszú őszi­téli esték so,ra, amikor eset­leg kártyával vagy eseten­ként pletykázó meséléssel töl­tötték az időt. Néha disznóto­rok, lakodalmak, verekedős bálok jelentettek „eseményt”. Az emberek magatartásában kemény makacsság, durvaság gyomja burjánzott, vagy a másik véglet, a hitetlenség, a babonaság. Mindez ilyen elevenen ju­tott eszembe a minap egyik este. Szülőfalumban voltam, és elmentem beteg sógoromat meglátogatni, aki vakbél ope­rációja gyógyuló sebével fe­JátiOi vitéz küdt otthon. Igen ám, csak­hogy az udvarról vissza akar­tam fordulni, mivel az ablak­szemek sötéten meredeztek. S ekkor valami fux-csa fénynya­lábot vettem észre, amit hir­telen el nem tudtam képzelni, mi lehet. Bekopogtattam „ szobába. Ámulva álltam meg az ajtó mellett. Valami gépféléből lövellt elő a sugár, s a falra akasztott fehér vásznon Já­nos vitéz története pergett, egymásutáni szép tiszta ké­pekben. A kislány, aki ölében tartotta a diavetítőt, hango­san olvasta a képek alatti szö­veget. Másrészt nagy, áhita- tos csend. Minden fej a ké­pek felé fordulva. Mikor vége a vetítésnek, s q kis unokahúg felkattintotta a villanyt, körülnéztem. Az utcából nyolc-tíz idősebb fér­fi, asszony ült körben a szo­bában. Köztük Lajos bácsi is a feleségéveL Az az öreg há­zaspár, akik a felszabadulás előtt, de még utána is vala­meddig, legalább jó két évti­zedet töltöttek a községtől tíz kilométernyi távolságban élve. Lajos bácsi határkerülő volt, de felesége se járt keveseb­bet, aki naponta hoi-dta be a tejet, vajat, csix-két árulni a falub.a. Ennyiből állt az éle­tük, kelten voltak minden es­te a sötét határban; kétsze­resen is elzárva éltek az amúgyis mostoha valóságtól. Gyermekük volt egy, de meg­halt kicsi korában, utána nem is láttak egyebet „ dűlőutak- nál, a bai’ázdáknál, s az utób­biakból akartak maguknak minél többet bármennyi gür­cöléssel, önsanyargatással. Hosszú idő alatt vitték is vagy öt holdra, aminek aztán a gondja nehezedett rájuk, nem törődve hajuk fehéredésével... örültem a sógor gyógyulá­sának, de nem kevésbé a ház gy ülekezetének! Nem lehet vita tárgya, hogy a felszabadulás után eltelt idő­ben rengeteg intézkedés téte­tett mind a falusi mind a vá­rosi nép oktatása, műveltsé­gi színvonala emelése érdeké­ben. S a sorompó még min­dig tágabbra nyílik, amelyen a tanulni vágyók — ifjak és idősebbek egyaránt — szün­telenül özönlenek előre. Meg­állás nélkül szervezik a kü­lönböző tanfolyamokat, közép és felsőfokú iskolákat, építik az új kuitúrházakat, mozikat. De akik mind ettől mégis le­késtek? Akiknek messze van a kulturális létesítmény, nem tudják a betűket összefűzni, öreg csontjaik miatt nem bír­nak beülni az iskolapadba? Lám, már ezen is van segí­tés! Egy jó szomszéd, egy kedves kisiskolás és kis anya­gi áldozat és összeül a fél utca öregje. És ez is azért van, azért lehetséges, mert tanul, aki tanulhat, elvégzi munká­ját a dolgozó sereg, fejlődik az ipar, a falu, a város, em­berségesebb eszmék alapján gazdagodik az ország. És La­jos bácsi nyugdíjas szövetke­zeti gazda, felesége nem saj­nálja a régi, tíz kilométeres ösvényt, amit meztelen tal­pakkal keményre járt..; Míg mindezt végiggondo­lom, Lajos bácsi felesége tü­relmetlenül néz a gépkezelő kislányra. — No, csináld már azt az Egri csillagokat! Az is nagyon szép... Asztalos Bálint lek vezetésénél. A közelmúlt­ban a megyei szállítási bizott­ság kérésére utóvizsgála­tot tartott a NEB. 91 tehergép­kocsit vizsgáltak meg, közülük 32-nél találtak kifogásolniva­lót. Az egyik legállandóbb prob­léma, hogy több száz órára kiesnek a szállításból egyes tehergépkocsik. Nem ritka a 70—100 perces állásidő, de van példa 2 órás kiesésre is. Az 5. sz- AKÖV egyik ko­csija az ellenőrzéskor a FŰ­SZERT Vállalatnak teljesített fuvart 70 perces állásidővel, egy másik 115 percet állt tét­lenül. A Kisvárda—Nyíregyhá­za útvonalon az YB 56—44-es rendszámú kocsi 2 órás állás­idővel közlekedett. Az okok: az árukat nem mindig talál­ják szállításra készen. A FŰ­SZERT Vállalat rakodómun­kás hiányra hivatkozik, mások kapucédula miatt vesztegelnek. Az indokok azonban csak részben fogadhatók el, sokszor felületesség, szervezetlenség okozza a népgazdaságnak anya­gilag is költséges magas állás­időit. Italozó ellenőr Sok kocsi fut üresen, vagy a tonnakapacitás kihasználása nélkül. Ez szintén veszteség a népgazdaságnak, egyben csök­kenti a szállítás ütemét. A 6. sz. AKÖV gépkocsija 80 mázsa almát szállított Nyír- derzsről Nyíregyházára, a me­netlevelén 80 mázsa almát tüntettek fel, a valóságban azonban 50 mázsa volt a ko­csin. A 3. sz. AKÖV gépkocsi­ja Tiszadobról Nyíregyházára az almatárolónak teljesített fuvart, 55 mázsa almát hozott, azonban vissza üresen ment A Tiszavasvári Vegyes Ktsz ko­csija üresen közlekedett Máté­szalkára, mindössze egy vas- létrát vitt! A Földművesszövet­kezeti Szállítási Vállalat egyik 3,5 tonnás kocsija 2 íróasztalt szállított Kisvárdáról Nyíregy­házára. Sok gépkocsivezető hiányo­san vezeti a menetlevelet, nem tünteti fel a megtett utakat, az érintett községeket. Ez nem­csak visszaélésekre, szabály­talanságokra vezethet, de gá­tolja az üresjáratok, az állás­idő kimutatását, a felelősség megállapítását. Egy ellenőrzés­re hivatott szállítási előadót is ellenőriztek, aki megfeledkez­ve feladatáról a baktalóránthá- zai Fenyves csárdában töltötte Idejét. A gépkocsi menetlevele sem volt rendben. A népi ellenőrzés felhívta az érintett vállalatok figyelmét a hathatósabb ellenőrzésre és a felelősök megbüntetésére. It­tas vezetővel is találkoztak a közúti ellenőrök, akik ellen a vizsgálatnál ugyancsak jelen­lévő közlekedési rendőrség in­dított eljárást. r. g, 1964. december 11. 3

Next

/
Thumbnails
Contents