Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
Goudiiiilk: a $%á!!íÉa$ Traktor mosás gombnyomásra Ezen az őszön ismét sok a gond a vasúti és közúti szállításokkal. Egyes üzemek, vállalatok, gazdaságok panaszkodnak: sok a szállítani való, viszont kevés a vasúti vagon és teherautó. De vajon valóban így van? Többíéle felmérés igazolja: az év harmadik negyedében a tervezettnél és az előző évi azonos időszakhoz mérten is mind a vasút, mind az autó- közlekedési vállalat számottevően több árut szállított. A vasúti áruszállítás harmadik negyedévi tervét 1,3 millió tonnával túlteljesítette, a közúti szállítás tervének teljesítése pedig 104 százalék. A legutóbbi felmérések szerint az év utolsó negyedének szállítási előirányzatait ugyancsak túlteljesítik. Hogy mégis sok a gond, erre magyarázat nemcsak a megnövekedett szállítási igény, hanem a gyakori rossz szervezés, a szállítóeszközök rossz kihaszyálása. A vállalatoknál jelentősen megnőtt a vasúti kocsik állásideje. Rengeteg időkiesés származik a raködás rossz megszervezése miatt például a nyíregyházi TÜZÉP-tele- pen és sok más üzemben. Figyelmeztető jelenség az is, hogy a vállalatok egy része a bérelt gépjárművek foglalkoztatási idejének növelése helyett az igényelt kocsik mennyiségét növelte indokolatlan mértékben. Pedig a szállítási ügyintézők jól tudják, a szükségletekhez képest kevés a teherautó, tehát a jobb kihasználás vállalati és népgazdasági érdek. Mégis gyakran megtörténik, MEGJEGYZÉS Helyreigazítás helyett Horváth József, az Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatója helyreigazítást kér lapunktól amiatt, hogy december 6-i számunk „Eldőlt a vita" című cikkében az áll: megfeledkezett kötelességéről az IKV, mert nem takarította el a harat a Bessenyei téri bölcsőde előtt. „A Bessenyei téri bölcsőde nem áll kezelésűnkben, tehát az épület előtti gyalogjára hóeltakarítási és tisztántartási munHŰlatn nerp vállalatunk kötelezettsége'1 — hangzik a tiltakozás. Netp kételkedünk abban, hogy ezúttal iga?á van az IKV-nak, de ha már szóba jött a dolog, megemlítjük, a vádat a városi tanács szabálysértési előadója emelte ellenük. Éppen Horváth József igazgató levelében olvashatjuk: ....házfelügyelős bérházainknál házfelügyelőik, egyéb közületi kezelésű bérházainknál nagyobb részben a Városgazdálkodási Vállalattal kötött köztisztasági szerződés alapján az említett vállalat köteles elvégezni a munkálatokat. Kisebb bérházainknál ez részben vállalatunk, részben a bérlők feladata 20 százalékos lakbér- csqkkpntés melletti vállalásuk alapján...” Ehhez szükségtelen a kommentár: a felületes megállapodás nyomán elsikkad a felelősség. Már az elmúlt évben is több vitára adott okot ez a „sok bábarendszer’. Mert ha a város- gazdálkodás sepert, az IKV hagyta ott a havat; ha az IKV ellátta feladatát, akkor a házfelügyelő, vagy a városgazdálkodás maradt tétlen. Tehát ezen a télen sem lesz gazdája, felelőse a járdatisztításnak Nyíregyházán. Más váróéban pedig ez már rég túlhaladott probléma. A vita tehát mindaddig nem dől el. amíg az illetékesek — úttisztítás helyett — egymásra hivatko^ggtnak. Kérdés, hogy meddig tűri ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága?! Angyal Sándor hogy a különféle vállalatok hetenként csak öt napon át foglalkoztatják az autóközlekedési vállalatoktól igénybe vett teherautókat és rövidített szombati munkanapot tartanakSok helyen az AGROKER, a MÉK, a FŰSZERT és a baromfifeldolgozó vállalatok — a központi intézkedés ellenére — nem biztosítják megfelelően a gépjárművek tényleges foglalkoztatását. Nemcsak az a baj, hogy sokat állnak és futnak üresen a teherautók. hanem az is, hogy fél, vagy háromnegyed terheléssel fuvaroznak. A sok kocsiállás, a rakfelület nem teljes kihasználása és a lassú rakodás együttesen olyan gondokat okoz, amely még a kocsipark gyors növelésével sem lenne megoldható. Központi intézkedések lehetővé teszik, hogy minden üzem és vállalat a szükséghez képest meghosszabbíts^ az áruátadási és átvételi időt. Arra is van megfelelő pénzügyi alap, hogy a szombati és vasárnapi rakodásért bért fizethessenek. De ezekkel a lehetőségekkel nagyon sok helyen nem élnek, mert úgy vélik, kényelmesebb a ki- és berakodást a megszokott munkaidőben végezni. „Ha ezenkívül érkezik az áru — hát álljon a gépkocsi vagy a vagon a raktár előtt” — mondják. Inkább fizetnek kötbért a kocsi állásáért, semmint túlórapótlékkal felemelt bért a rakodómunkásoknak. Vétkesen könnyelmű vállalati és népgazdasági érdeket egyaránt sértő felfogás olyan jelenséget is, hogy egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok saját belső fuvarozásaikhoz állami teherautókat béreltek s ugyanakkor a saját gépkocsijuk minden komoly indok nélkül kihasználatlan maradt. Nyilvánvaló az ilyen ésszerűtlen gazdálkodás tor vább növeli a szállítási gondokat. Az őszi szállítási feladatoknak csak egy része valósult meg eddig. Az éy hátralévő részében még igen sok a szállítanivaló. A mezőgazda- sági termékek százezer tonnái, ipari nyersanyagok és késztermékek millió tonnái várják még az elszállítást. Számos tapasztalat bizonyítja: ahol a szállítási feladatokat jól összehangolták, s minden vállalat és gazdaság egyaránt figyelembe veszi saját érdekeit és a népgazdaság gondjait, ott a szállítás szervezetten történik. A megyei szállítási bizottság a jó összehangolással sikeresen enyhített nemcsak a megye iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának gondjain, hanem eredményesen hozzájárult az országos feladatok megoldásához is. Ez a bizottság valóban azt végzi, ami a feladata: a megye határain belül gazdája, szervezője a szállításoknak. Ezen az őszön — éppen a nehéz feladatok végrehajtása során — számos hasznos tapasztalat adódik. Kínálkozó lehetőség: mielőbb ösz- szegezni ezeket a tapasztalatokat. hogy ily módon is könnyíthpssünk a jövő évi gondokonez. Néhány vizsgálat feltárt Könnyebb a munka, eltűnik a ,,finánclábfi Gépi fermentálást vezettek be a nyíregyházi dohánygyárban (Munkatársunktól): A nyíregyházi dohányfermentáló hatalmas feldolgozó- csarnokában ma már nem a megszokott kép fogad. Ma is ott vannak ugyan az asszonyok, válogatják, osztályozzák a bálákban beérkezett dohányt, a fermentálókamrák is régiek, de új a terem közepén elterpeszkedő gépsor, ami lényegében forradalmasítja a fermentálást, a dohány feldolgozását. A gépsor rendeltetéséről, az új eljárásokról a gyár főmérnöke adott rövid információt: A gépi kiképzés meggyorsítja, megkönnyíti és olcsóbbá teszi a fermentálást. Az üzemben kiiktathatunk egy sor kézimunkát, javíthatjuk a fermentálás minőségét. A termelőterületen jelenleg nagy munkaráfordítással 15— 20 levéllel csomózzák a dohányt. A gépi kiképzésben, a csomózást elhagyva elegendő a kötegelés, ami gyakorlatilag percek alatt megtörténhet. A gépi fermentálást a Magyar Dohányipari Tröszt kutatócsoportja és a nyíregyházi dohánygyár műszaki kollektívája kísérletezte ki. A jelenleg is üzemelő gépek zömét házilag készítették. — Az új fermentálás! eljárás előkísérlete igazolta elgondolásunk helyességét. Ez meggyőzte felügyeleti hatóságunkat is, így az 1965-ös évre 33 millió forintos beruházást kaptunk gépek beszerzésére és gépek üzembe állítására. Jövőre tehát már nagymértékben átállíthatjuk üzemünket a korszerű gyártásra — mondja Hajdú Sándor igazgató. Nem érdemtelen beszélni róla: vajon a gépi fermentálás hoz-e olyan eredményt, amely az ország több millió fős dohányosát közelről érdekli. Történetesen javult-e a cigaretta minősége? — A kérdés jogos és bár a dohányáruk minősége évről évre javul, még mindig akad probléma. Ez elsősorban a ko- csány, közismert nevén a „fináncláb" miatt van. A gépi fermentálás előnye a korábbi eljárásokkal szemben, hogy a ko- csánytól teljesen megtisztítja a dohányt és nem lesz többé „fináncláb”. Másik igen lényeges dolog, hogy a termőterületen a dohánylevelekre az összsúlyhoz viszonyítva két—három százalék finomhomok rakódik. Ezt eddig nem tudtuk eltávolítani. Az űj gépsor tartozéka a pneumatikus szívó- berendezés a levelekről teljes egészében leválasztja a homokot. A gépi fermentálásnak tehát nemcsak gazdasági, de közegészségügyi előnye is van. Ej fél jelé jár az idő- A Nyugati pályaudvar füstös üvegcsarnoka alatt mozdony fújtat. A paklikocsiból dobálják kifelé a csomagokat. Három ember adja, dobja, kézről kézre. Fepn a kocsiban egy idősebb, középen a sín között egy fiatal fiú, s a betonplaccon a motoros teherhordó targonca előtt egy harmadik. Ez a legügyesebb. Az egy órakor induló nyíregyházi gyorsra váró utasok figyelik. Egy idős, csizmás parasztember és egy katona. Szemük villan, mikor a csomag után nyúló fiú elejti az egyik kosarat. — Ejnye fiacskám. Nem tudsz vigyázni — szólal meg a bácsi. A fiú az öregre pillant, de nincs ideje válaszolni, mert a vasúti kocsiból szólnak neki: — Ide figyelj, siess. Nem érünk rá. Évekkel ezelőtt RS traktorra szerelhető emelővillát szerkesztett a mátészalkai gépjavító két dolgozója. A hír fülébe jutott a traktor konstruktőrének, aki hamarosan leutazott, hogy a saját szemével győződjön meg a szerkezet helyességéről, Mindent alaposan % Külföldön csak kísértet, Hadászon valóság 0 Alma a víz tetején A konstruktőr gratulál § Ml lesz a következő? szemügyre vett, majd távozás előtt kezet rázott a két tervezővel. — Sajnálom, hogy nektek előbb jutott eszetekbe, mjpt nekünk — mondta. — Az elgondolás különben jó, csak gratulálni tjidok hozzá. CSODÁKAT LEHETNE MŰVELNI Poppvics János azóta Mátészalkáról a Hodászi Állami Gazdaságba került. Harmincéves fiatalember, akiről azt tartják felettesei, hogy ő az örök nyughatatlan. Mindig csinálni akar valamit, valami újat, amivel könnyebbé tehető a munka. S az eddig elért eredmények szerint valóban kiérdemelte a nyughatatlan jelzőt. — Senk.it nem akarok megbántani, — mondja, miközben rágyújt, — de érzésem szerint a mezőgazdasági vonalon nagyon sok a kényelmes ember. Egy kicsivel több lendület kellene, és csodákat lehetne művelni. Nem olvashat mindenki külföldi szaklapokat, de szerencsére a magyaroknak is kiváló szakirodalmuk van. Az iparban egymás után születnek az újítások, de az már kevésnek jut eszébe, hogy azt a mezőgazdaságban is megpróbálja felhasználni, íme egy példa. Előkerül a papír, ceruza s az ügyes kezek nyomán percek alatt kibontakozik egy igen egyszerűnek látszó berendezés. — Valóban egyszerű. Az autóközlekedési vállalatoknál, de különösen Budapesten régóta üzemeltetnek kocsimosó berendezést. Kis egyszerűsítés, átalakítás, és fel lehet használni traktormosásra. már két éve bevezették, és sikerrel alkalmazzák. Ez aránylag egyszerű volt, de Popoyics János aligha elégedett meg ennyivel. Szabolcsban igen sok almát termesztenek. A feldolgozásra többféle gépsort szerkesztettek már. de az emberek valahogy idegenkednek az alkalmazásuktól. Sok kiszolgáló személyzet kell hozzá, ugyanakkor nem tökéletesek. Különösen a kirakodás nincs megnyugtatóan megoldva. A ládák hosz- szú utat tesznek meg a végleges feldolgozásig, az alma törődik, igen sok tönkremegy. Népgazdasági szempontból sem közömbös, hogy milyen gyümölcsöt szállítunk külföldre. S az örök nyughatatlan ember, immár újítási célfeladatként, ismét munkához látott. TÖRŐDÉS NÉLKÜL — A gép már csaknem teljesen készen van. A tavasz folyamán fogjuk kipróbálni. A megoldás itt is igen egyszerű. Arról van szó, hogy az almát tartályládákba kell szedni. Egy-egy ilyen ládába 2,5 — 3 mázsa alma fér. Mivel a ládát csak gép tudja mozgatni, a kirakodásnál igen sok törés, sérülés történt. A feladat tehát adva volt. Hogyan lehet ilyen ládából kirakni az almát sérülésmentesen? — Felhasználtuk azt a fizikai törvényt, hogy az alma fajsúlya kisebb a víznél. Ha tehát a ládát egy vizzel telt medencébe mártjuk, a gyümölcs magától feljön a víz színére. Onnpn pedig egy szállítószalag a kívánt helyre továbbítja. Néhány egyszerű gép közbeiktatásával az almát tisztára mossuk, letöröljük, megszárítjuk. Esetleg fertőtleníteni is lehet. A törés teljesen ki van zárva, a munkát pedig egy kar elfordi- tásával irányítani lehet. Akár egy 10 éves gyerek elvégezheti. A hír már eljutott a minisztériumba, szakemberek jöttéit le. A gép nagyon tetszett, kíváncsian várják az eredményt. Kísérletképpen Nyírmadán fogják üzemeltetni, mert ott mintegy ezer tartályláda áll rendelkezésre. Ki tudja, mi lesz a következő? Igaz, sok könyvet, folyóiratot kell még átbújnia Popovics Jánosnak, de a fáradtságot mindig bőségesen honorálja az elismerés, amit egyelőre csak az emberektől kap... Bogár Ferenc A MEGOLDÁS EGYSZERŰ, CSAK . . . Olvasónk írja Tavalyi probléma, idei hó Utcánkban, a Damjanich laktanyával szemben van a Budapesti Közlekedési Építő Vállalat kirendeltsége. Vezetőjét már több ízben, írásban is, szóban is felkértük » tanácstaggal, hogy a mintegy Pppovips János elgondolását már régen megvalósították az állami gazdaságban. A szükséges alkatrészeket házilag készítették el. Elég egyetlen gombnyomás, és az ötletes berendezés teljesein automatikusan tisztára mossa az erőgépet. Eddig hárman végezték ezt a munkát, most két ember is tökéletesen el tudja látni a feladatot. A közelmúltban hozta az egyik szaklap, hqgy Németországban kísérleteznek hasonló gépekkel. Hodászon 50—00 méteres járdaszakaszukat takaríttassa le a hótól. De sem tavaly, sem az idén egyszer sem történt meg. Emiatt kénytelenek vagyunk ezen a szakaszon az úttesten közlekedni, pedig aszfaltos járdánk van a Csályi Ferenc utcán. Utcánk elején, a mentőállomás előtti ins téren hasonló a helyzet. Az utca lakóinak nevében is kérdem, ki köteles ezeket az útszakaszokat megtisztítani, járhatóvá tenA fenti kérdésekre is választ adó rendelet aprólékosan szabályozza, ki. hol köteles a járdákat és az utakat megtisztítani a hótól és a jégtől. Elég azonban egy kisebb nyíregyházi séta, hogy meggyőződjünk; kevesen ismerik még a rendeletet. Csak az illetékes szervek állandó, fokozott ellenőrzésével ée a mulasztók megbüntetésével vethetnek véget a közlekedés artista jellegének. (A szerk.) KIS TÖRTÉNET Csomagok Csomagok. Doboz. Talán tészta van benne. A másik kosár, érezni az alma illatát. Szegezett láda. Tán sütésre váró hurka és kolbász a katona fiúnak, a városban dolgozó vagy lakó fiatal házaspárnak- Nicsak! Fenyőfa. Dobják■ Repül. Nem tudja elkapni a fiú. Leesik a vizes, sáros sínre. Hirtelen felkapja, s továbbdobja. A targoncát rakó gondosan helyezgeti a csomagokat. Már a harmadik vagon pakolásánál tartanak. — Hopp! — röpít le a fiú felé egy újabb ládát a paklikocsi munkása. Leesik. Valami koppan a sínen. Lehet, hogy egy játék volt, vagy ajándék? A katona, aki eddig hallgatott, hirtelen kirobban magából. — Meglátszik, hogy nem a sajátjuk, — Mi köze hozzá? — néz fel a paklikocsis ember, s megáll kezébe a dobásra szánt újabb csomag. — Semmi... Csak a maguk csomagja is közte lehet. Csend. Pillanatra mind a hárman elgondolkoznak. Aztán újra s egyre nagyobb gyorsasággal dobálják a csomagokat. Üjabb esik a földre. Üveg csörren. Likőr illata vegyül a koromfüstös levegőbe. A három csomaghordá és pakoló korülpeszik a leejtett csomagot■ A fiút nézik, aki hibázott. De nem szólnak semmit. — Ugye mondtam, hogy vigyázzanak — szól újra az öreg paraszt. — Nincs vész papa — így az egyik. — Érzem — mondja az öreg és elfordul, aztán elmegy, hogy ne is lássa, mi történik ezután. S valahol, valaki hiába várja az ünnepre küldött, név, vagy születésnapra szálú kedves ajándékot. Farkas Kálmán 1964. december 16. ni? S, felelősségre vonhatok-e, ha nem teszik? Koós András Nyíregyháza, Csályi Ferenc u. 39. sz. •r •i
