Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-30 / 304. szám
Érdek védelem és termelés Az osztatlanul uralkodóvá vált szocialista termelési viszonyok, a szocialista lét önmagában véve még csak lehetőség, feltétel. Feltétele a tudatos, szocialista magatartásnak, a szocialista munkamorálnak. Az ideológiai nevelőmunka _ amelyik ugyancsak állandóan megújuló kötelessége a termelés parancsnokainak, a műszaki és gazdasági vezetőknek, de önként vállalt kötelessége munkásoknak, a szocialista 'origádtagoknak is, — csak akkor lesz eredményes, ha azt megfelelő intézkedések, a gyakorlat szolgálja és készíti elő a termelő munkában is. Az országos közvélemény most azt tartja, hogy a szocialista építőmunka, az öntu- ántos munka egyik legszebb példája az új Erzsébet-híd. Nem alaptalanul. Sokan megjegyezték, hogy az avatás napján a hidat csak zászlók díszítették, hiányoznak a jelszavak. Mégis, mindenki arcáról ugyanazt az érzést, gondolatot olvashattuk, olvassuk azóta is: ez nagyszerű munka, nagyszerű teljesítmény. Szocialista munkai — van-e ennél szebb jelző? Milyen jó lenne, mennyire a közérdeket szolgálná, ha ehhez a hídhoz hasonlóan készülne ezentúl nálunk minden: a lakások, a szer- v ámgépek, az autóbuszok, hír- ; úistechnikai berendezések; i. táridőre, a legmodernebb t :.h ni kával, modern technoló- ; : s ál, annyi forintért, ameny- rviért azt megterveztük és olyan egyöntetű akarással ahogyan ez a híd épült. Szigorú normák szerint történt már a híd műszaki átvétele, a teher- p óba is, de „még szigorúbb” a hídavatással elkezdődött birtokbavétel. Ezrek és ezrek v osgálnak szakértő szemmel minden kötést, minden kis hídfelületet. Sokan észrevették, hogy a híd tervező főmérnöke azon a napon mennyire szűkszavúan nyilatkozott a televízió riporterének a saját munkájáról, s hogy abban a néhány mondatban is inkább a művezetőket és a hídépítőket dicsérte. Arra gondolok, amit egy hídépítő említett: legalább negyven szakembere dolgozott itt hónapokig. Vasasok, mázolok, kőfaragók, villanyszerelők, hegesztők, — sok helyről érkezett, sokféle ember. Nem igaz, hogy ne akadt volna közöttük logos természetű, munkakerülő. Nem válogatott legénységgel dolgoztak, azokkal kellett beérniük, akiket éppen kaptak. És mégis... Arra gondolunk, hogy lám, ez a híd a ma ismert legkorszerűbb technológiával készült. Még a sokat próbált hídépítőknek is új volt. Olyan munka, ahol a rutin kevés. Es mégsem akadt ellenkező. Mindenki készségesen próbálta az újat. Miért? A hídépítők munkája látványos. Mondhatnánk olyan, mint egy nagy szabadtéri előadás, mint egy körszínház, ahol a közönség a színpad mögé, a kulisszák mögé is betekinthet és szemmel tarthatja a főszereplőt, de a díszletező segéd munkást is. Itt mindenki látta, hol és hogyan illeszkedett munkája az egészhez. A gyárak, a műhelyek zártabb világában ezek a kapcsolatok nem ilyen egyértelműek és nem ennyire beláthatóak. Pedig ez a munka is azt bizonyítja: ha tapinthatóvá, érzékelhetővé, felismerhetővé tesszük ezeket a kapcsolatokat, akkor minden egyes munkást, művezetőt, műszaki és gazdasági vezetőt arra szorít, ösztönöz, hogy felismerje a felelősségét és felelősséggel dolgozzék. A lehetőség adott, élnünk kell vele. Arra gondolunk, milyen volna, ha más munkákat ugyancsak a munkás, a műszaki vezető, a hivatalnok, a társadalmi tisztségviselő hétköznapi tevékenységét is ilyen nyilvánosság kísérné, ilyen szigorú társadalmi meo, társadalmi ellenőrzés! Akkor ezeknek a munkáknak az eredményeit is ekkora örömmel vehetnénk birtokunkban. Akkor a jelszót, amelyik a szocialista építőmunkára szólít, mindenkinek a tulajdon lelkiismerete fogalmazná. Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom. 1965. első negyedévében újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztségviselőit, „ bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat, Mivel a szakszervezetek munkája a választások alkalmából különösen az érdeklődés középpontjába került, megkértük Brutyó János elvtársat, 3 Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szak- szervezeti mozgalom időszerű feladatairól. — Hogyan fejlődött a szakszervezeti érdekvédelem, és milyen aktuális tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi n beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink munkáját, és különösen az érdekvédelmet, sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk — és minden szocializmust építő társadalomban — a szakszervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon lévő munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Részt vettünk, hiszen érdekünk is volt, a munkáshatalom kialakításában a szocializmus alapjainak lerakásában és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományozása jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben a kormány, n minisztériumok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek „húsba vágó” témák. Csak néhányat említek: a besorolásokat, a normaíelúlvizsgála- tot, az élüzem cím adományoEgyre több állami feladatot ve?z át a s-zakszervezet Brufyó János SZOT főtitkár tájékoztatója lapunk számára Nagy fövő előtt Tiszavasvári 13 000 lakostól 20000-ig — Iparosítás, kösmíívesítés, művelődés A tervek tükrében a megye egyik legnagyobb községe Tiszavasvári 13 ezer lakosú nagyközség. Közel 30 ezer holdat kitevő határában új gazdálkodási kultúrát honosított meg a Keleti és Nyugati Főcsatorna. A csatornák két oldalán halastavak, szjvaty- tyúk, öntözőberendezések jelzik: legyőzik a vidék természeti csapásait, erősödik, izmosodik a szocialista mező- gazdaság. Mozi, áruház, irodaház A világhírű Alkaloida mellett jelentősen fejlődött a megye egyik legkorszerűbb gépjavító állomása. Újabb üzemek, vállalatok letelepítése, illetve létesítése van folyamatban. A három megye szakmunkásképző MTH iskolája, a kisebb vállalatok létesítése, az ország második szolgáltató háza, új iskolák, gimnázium, utak, járdák, villaszerű házak jelzik a fejlődés útját. Ez a húsz esztendő a szűkszavú felsorolás tükrében is gazdagabb a község bármelyik időszakánál. Tiszavasvári gyarapodik, szépül és mindinkább a városias fejlődi» útjára lép. A 15 éves távlati fejlesztési program 20 ezer lakosú Tiszavasvári körvonalait vázolja fel. Ennek az elképzelésnek már az elkészített térképét teríti elénk Lévai Sándor, a k zségi tanács vb. elnöke. A t írképen rajzok és színes satu-ozások jelzik a jövő városának hat centrumát. A fő központ, a négymillió forintos költséggel megépített művelődési ház körül bontakozik ki. A művelődési házzal szemben épül az. új filmszínház és a megye legkorszerűbb áruháza. A szomszédságában pedig az irodaház, ahol a tanács és más hivatalok kapnak majd helyet. Ennek folytatása a Kossuth utca, ahol az üzleti negyedek alkotják a központot. Szép, korszerű szállodája, étterme máris beillik az elképzelésbe és bármelyik városi létesítménnyel felveszi a versenyt, 660 lakás, bérház, sorház zását. A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetőkre. így a Szakszervezetek Országos Tanácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabályzatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak n SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalombiztoutási Központ intézi. — Voltaképpen tehát a szak-zervezetek egyre több állami feladatot vesznek át, Mityen változást Jelent ez az ügyek intéz- s ben? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben a dolgozók széles körű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás különböző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyugdíjelőkészítő bizottságok n társadalombiztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárástól ment:sitik az embereket, éj a legbonyolultabb ügyek-- ben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a jogszabályokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kel! bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. Az Ady Endre utcai házakat lebontják, ahová emeletes házak és az 1966-ban hétmillió forintos költséggel épülő gimnázium kerül, amely összeköti majd a két központot. A harmadik és egyben jelentős centrum az Alkaloida mellett alakul ki. 1970-ig közel háromszáz többszintes és ikerházakat építenek itt. Az építkezések már 1965-ben megkezdődnek. A község különböző területein 660 lakás helyét jelölték ki, amelyek terv szerint szintén emeletes j és sorházak lesznek. Rátérnek a társasházak építésére is, amit tavasszal már meg- j kezdenek. Tovább épül és bővül a MTH szakiskola. 1966- ban hét és fél millió forintot fordítanak új iskola létesítésére. A község vezetői kidolgozták annak tervét is, hogy összhangban legyen a kommunális és a művelődési lehetőség is. Már épül a község közműve, amely nélkül egyetlen város sem képzelhető el. A terv szerint 31 kilométer hosszú vízvezetéket építenek, amelyből már 14 kilométer elkészült. Tovább épül a szennyvízlevezető csatorna. A községet koszorú- J ként fonja majd körül az er- \ dősáv, további parkokat, ligeteket létesítenek mintegy 150 ezer négyzetméter területen. Meleg víz a főcsatorna mentén A rendezési tervben új közlekedési útvonal megépítése is szerepel, melyet már jóváhagytak. Az új útvonal köti össze Nyíregyházát, Miskolcot és Budapestet. Elkészült a terve » Keleti Főcsatorna mentén épülő strandnak, majd később termálfürdő létesítésének, A próbafúrások megállapították, hogy 6—700 méteren 56 fokos meleg víz van. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert a termelőszövetkezetek nagyszerűen kiaknázhatják majd palánta és hajtató ház üzemeltetéséhez. B. L. — A Példák azt bizonyítják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszervezetekre. jir?nv;i sak:ránvá közreműködésüket. veszélyesség miatt egy-egy üzemrészt leállítanak. Adódhatnak viták abból is, hogy az igények és a lehetőségek egy-egy adott időszakban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s így valamennyit nem lehet abban az időpontban telje-en kielégíteni. Az elosztás módszere azonban többféle lehet, s azon lehet, vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigázrágosabb megoldás. Mi tehát nem. egyszer bírálunk állami szervet az elosztás módja miatt; a legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az e'osztásra kerülő javak gyarapításához. — Milyen feladatokat köti a szakszervezeteknek megoldaniok, hogy eredménye ci vegyenek ré-zt az ország anyagi javainak gyarapításában ? " — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése „ társadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira, s az ebből adódó konkrét feladatokra kell irányítanunk. a dolgozók figyelmét. Tudjuk, az élet- és munka- körülmények rendszeres javítása csak a népgazdaság fejlesztése útján valósítható meg. Tehát, többet és olcsóbban kell termelni, hogy az élet- színvonal emelkedhessek. A szakszer rezetek tehát nem választják ketté a közvetlen érdekvédelmi és termelési feladataikat. Mozgósítják a dolgozókat a több és jobb munkára, amely a jövő élet- színvonalának biztosítéka. Az o több százezer munkás, műszála és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzemi cím elnyeréséért, vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikáját, hanem a szakszervezetek ez irányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem hárommilliós tagsága magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 Százalékát. A szakszervezeteknek tehát jogúk, sőt kötelességük, hogy az ös:zes dolgozók érdekeit képviseljék. Több eset akad amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik a miénk és az enyém f.gn’mát összekeverik, akik indok lat- lan juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagvonát. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel semmiféle szolidaritást nm vállalnak. Azokat az embereket támogatják. akik nemcsak kérnek, hanem becsülettel teljesüik is a rájuk háruló feladatokat. S éppen az ilyen túlnyomó többségben lévő dolgozók értlekében elképzelhetőnek és helyesnek tartjuk erősebb rendszabályok alkalmazását a fegyelmezetlenek, a közösség károsítói ellen. Azon vagyunk, hogy segítsük az olyan közszellem kialakítását, amely nem nézi 01 a törvények áthágását; sem a társadalmi tulajdon herdálását, sem n fegyelmezetlenséget. Az egészséges közszellem kialakításáért vívott harc számottevő anyagi vonatkozása mellett elsőrendű politikai kérdés Is. Visszatérve kiindulási témánkra — mondotta befejezésül Brutyó elvtárs. — emlékeztetnék arra, hogy most ú,ir-i választjuk az üzemi szakszervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vállán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszervezetek sok évtizedes múltja, tradíciója, s az a biza- »me1 vet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül. bátran és harcosan dolgozó társaikat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. S. R — Hangsúlyozom: az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában, s főleg a végrehajtásban, lehetnek, s vannak is véleménykülönbségek n szak- szervezeti és az állami szervek között. Lehetnek viták éss véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor, amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellépnek az egyes dolgozók érdekében. Az elmúlt évben például 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasztalni a vállalatot. Vagy megemlíthetném a munkásvédelmi felügyelet aktív tevékenységét, amelynek során nem egyszer pénzbüntetéssel sújtják a szabályokat megszegő gazdasági vezetőket. Sőt, még az is előfordul, hogy Két év alatt komoly gyár rá fejlődött a kis üzemnek indult ládakészítő telep Xiszaiükön. A munkásak és munkásnak hamar megbarátkoztak új feladataikkal és eredményesen vesznek részt a termelőmunkában. Képünkön a dolgozók nők, a ládaszegezők egy csoportja látható. Ilyenkor szombaton a legnagyobb a forgalom a büfében. Kicsi a bolt, így aztán Juli néni az eladó és a pénztáros is egy személyben. Amolyan kis állami fiókbolt. Juli néni alig nyitott ki, éppen csak felgyújtotta a neont, máris meglepték. — Tíz deka felvágottat kérnék és két kiflii — rendelt egy fiatalember, s néhány perc múlva már hozzá is lát ott helyben a reggeli elfogyasztásához. — Egy duplát — szól egy középkorú férfi. — Ide harminc deka szalámi lese. —Öt üveg Kinizsit. — Kinizsi nincs. _ Akkor amilyen van, — Egy csomag Tervet — ugrott be egy siető munkás. Családtag Julika néni vágott, mért, csomagolt, üveget bontott, tessékelt. XJgy tíz óra tájban, mikor a szomszédos iskolában nagy szünetre csengettek, csupa csivitélo diáklány állt a pult előtt. Tömegével rendelték a kifliket, zsemléket, sajtot, felvágottat. Csipri csvpri tételekben. Julika néni alig győzte mérni. A ráérősebb férfiak a sarokba húzódtak, s a falba épített asztalon fogyasztották a féldeciket, söröícet, feketéket. Újra nyílik az ajtó és három nyurga fiatalember lép be. — Szia mutter — köszön egyikük, s beljebb invitálja barátait. Azok hátramennek a presszógép közelébe. — Szervusz kisfiam. — Gondoltál rám? — néz a fiú az anyjára. _ Neked félretettem. — Mit iszunk srácok? — Kinizsit — válaszolják. S a nyúrga meg sem várja, hogy kiszolgálják, odalép a pult mögé, lehajlik, keres, és talál is, mert derűs arccal emel fel két üveg Kinizsit. — Itt van srácok — nyújtja ki az üveget az egyiknek, a sörnyitót pedig röpíti a másiknak. Elkapja. Csörren- nck a kupakok a kövön, folyik a sör. Isznak. A sarokban álló férfi, aki az imént Kinizsit kért, de azt a választ kapta, hogy nincs, rosszallóan csóválja a fejét. — Ennek miért adott? — kérdezi halkan a mellette álló idegentől, aki feketét szürcsölget. — Nem hallotta, hogy mutternak szólította. — Szóval családtag. — Az. A gyerek otthon van. S nem téved, mert ahogy ezt kimondja, a fiú újra a pult mögött terem, kenyeret szeletel, szalámit vág, s hozza a srácoknak. — Egyetek... — No látja most már? —j fordul a méltatlankodóhoz i feketét szürcsölő. Farkas Kalmár Társadalmi meo
