Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-24 / 301. szám

Koszorúzás Tarpán Bajcsy-Zsiiinszky Endre halálának 20. évfordulóján Ma húsz éve. hogy Sopronkőhidán meggyilkolták Bajcsy- Zsiiinszky Endrét, a Függetlenségi Front egyik kiemelkedő személyiségét. Az évforduló alkalmából ma délelőtt koszo- rúzási ünnepséget rendeznek tarpai emlékművénél. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának nevében Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a megyei ta­nács részéről dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke he­lyez el koszorút. Ezt követően a partizán szövetség, a fegyve­res testületek, a párt, társadalmi és tömegszervezetek képviselői koszorúznak­Testvér; küldöttség látogatása megyénkben A megyénkben tartózkodó ká rpútontúli kulturális delegáció ellátogatott a Tlszalök! Erő­miihÖ7 js. Az ideológiai, kulturális élet tanulmányozására érkezett kárpátontúli szovjet pártmun­kás küldöttség néhány napos itt tartózkodása alatt számos üzemben, kulturális intézmény­ben tett látogatást. A Nyíregy­házi Tanárképző Főiskolán a tanárképzés módszerével, a Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumban a szakoktatással is­merkedtek meg, A nyírbátori járásban többek között üzem­látogatáson voltak a Növény­olajipari Vállalatnál, megtekin­tették a járásszékhelyen a Bóthori István- Múzeumot. A tárlaton V. V. Burcs, a küdött- ség tagja méltatta a látottakat. A szovjet vendégeket Marko- Dics Miklós, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztályának vezetője, Gulyás Évülné dr., megyei ta­nács vb elnökhelyettese kísérte el a látogatásokra. A megye kulturális életével való megismerkedés során az I- V. Szem jón által vezetett szovjet küldöttség a tiszalöki járásba is ellátogatott. A ven­dégeket Szabó Mihály, a járá­si pártbizottság titkára és Csi­kós János, a járási tanács elnö­ke fogadták, s tájékoztatták a kulturális életben elért ered­ményekről. Többek között el­mondották, hogy az öt község­ből, 13 tanyai településből ál­ló járásban két gimnázium, Első: a dolgozó épsége Csökkent a baleset, de... — Ki a felelős? Pillantás a traktorosokra — Furcsa “nyilatkozat** 13Si december 24. teljesen egyetértett a kommu­nistákkal; a magyar nép nagy tragédiája, történelmi végzete a Hitlerrel való szövetkezés, s egyetlen kiút a magyarság fi­zikai életben maradása számá­ra, a szociális megújhodás és felemelkedés számára: szakítás Hitlerrel, a fasiszta koalícióval, ha másként nem, fegyveres szabadságharc útján. 1941-ben a Hitler elleni harc­ra buzdítja a magyar nemze­tet, még ha nincs is meg a győzelem feltétele, mert „Bár­mennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hoz­hat végleges bukást egy nagy­lelkű és bátor nemzet számá­ra, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is...” A fasizmussal szembeni harcra való végleges szemé­lyes e'szánás, a harc szükséges­sége felőli mélységes meg­győződés, az ország demokrati­kus átalakításának igénye vit­te őt a kommunista és szociál­demokrata párttal való szövet­ségbe, a Magyar Frontba. Ez késztette arra, hogy a Parla­mentben is — ahová Tarpa népe küldte — nyíltan szóvá- tegye a németekkel való szakí­tás ügyét 1943-ban, hogy 1944 március 19-én a Gestapo fegy­verekkel lakásán fegyverrel forduljon szembe, majd 1944 október 15-e után a fegyveres népfelkelés megszervezésére és Budapest megmentésére alakított Magyar Nemzeti Fel­kelés Felszabadító Bizottsága nevű szervezet elnöki tisztjét vállalja és hozzálásson az ak­tív szervező munkához — a huszonnegyedik órában. Sajnos, a magyar fegyveres ellenállásnak ez az utolsó perc­ben készült, de jelentős programja is elbukott. A bi­zottság vezérkarát 1944 decem­ber elején, Szálast pribékei el­fogták. Bajcsy-Zsiiinszky End­rét Sopronkőhidára szállítot­ták. öt ott rögtönitélő bíróság elé állították. Halálra ítéltél;, s részeg, nyilas suhancok a szeretet és békesség ünnepének előestéjén kioltották életét. Végrendelete volt, hogy itt, volt választói környezetében, Tarpán legyen utolsó nyughe­lye. Hársfalvi Péter „A magyar szabadság harcnak új vértanúja van. Nem egy a sok közül, hanem egy a na­gyok közül. Nem áldozat, ha­nem vértanú. Mert Bajcsy- Zsiiinszky nem azok közül volt, akik azért kerültek nyilas kézre, mert keblükön melen­gették a kígyót, mely végül megmarta őket. Bajcsy-Zsi­linszky Endre azért vértanúja a magyarságnak, mert halála tetteinek, meggyőződésének, eszméért való férfias kiállásá­nak következménye.” így búcsúzott 1945 március 4-én a még teljesen fel nem szabadult Magyarország népe, a Magyar Kommunista Párt nevében Révay József, a sze­gedi „Dél-Magyarország” ha­sábjain a sopronkőhidai hősi halott Bajcsy-Zsiiinszky End­rétől. Ki volt ez az ember, mit je­lentett személye, tevékenysége a magyar politikai életben, miért volt elvesztése oly fáj­dalmas? Az bizonyos, hogy egyike volt a XX. század, különösen az ellenforradalmi korszak ma­gyar történelme legszínesebb, legérdekesebb politikusainak. Középbirtokos, úri származás, konzervatív politikai örökség, a paraszt forradalmár Áchim András meggyilkolása jelzi a pálya kezdetét és a pálya vé­gét a fasizmus elleni bátor, harcos kiállás, demokratikus gondolkodás, s mindezekért vértanú halál. Az ellenforra­dalom kezdetén jobboldali kö­rökben keresi politikai prog­ramjának megvalósítását, de később a kiáltó, főleg falusi szociális nyomorúság láttán odaáll Áchim András népe mellé, földreformot követel. Demokratikus társadalmi re­formprogramjáért a kisgazda pártban küzdött, s ezt a pártot sok más vezetőjével szemben valóban a demokratikus hala­dás útján kívánta vezetni. Ma­gyarország belesodródása Hit­ler oldalán a második világhá­borúba, Bajcsy-Zsiiinszky gon­dolkodásában a végső nagy fordulatot jelentette. Ekkor sem vált kommunistává, távol állott gondolkodása a marxiz­mustól. de egyben — az akkor nemzeti-társadalmi szempont­ból legfontosabb kérdésben _ száz általános iskolai tanterem van, s a nyolc általánost el­végző fiataloknak 49—50 szá­i zaléka tanul tovább középisko­lákban és jelentős az ipari ta­nulók száma is. A tiszalöki járási könyvtárban: (balról Jobbra) Markovlcs Miklós, a megye! pártbizott­ság osztályvezetője. V. V. Burcs, a területi szívjet osztályvezető helyettese, G. J. Veres a Beregovoi Járási Pártbizottság kabinetvezetője, Sigcr lm re tolmács, I. V. Szemjon, a küldöttség vezetője, M. T. Klocskova, a Mukacsevoi Városi Pártbizottság titkára. Hammel József felvételei leti Főcsatorna, majd a nyu­gati ág vízzel való ellátása, mintegy negyedmillió hold föld öntözhetővé tétele. Az erőműben Kórik Zoltán párt­titkár beszélt a létesítmény dolgozóinak életéről, Baka Sán­dor, a duzzasztómű vezetője a vezérlő berendezésekkel is­mertette meg a vendégeket. Tiszavasváriban a 4 milliós költséggel nemrég épült műve­lődési ház megtekintése, mű­sorprogramjának megismerése után az országban másodikként létesített ..szolgáltatási ház”-ba mentek el a vendégek. Elisme­rést váltott ki, hogy a létesít­mény mintegy nyolcvan cikk­féleség kölcsönzésével áll a lakosság szolgálatára, díjtalan szaktanfolyamokat rendez, szolgáltató részlegeiben gyors javításokat végez. Ez utóbbi le­hetőséget az egyik vendég M. M. Dankanics mindjárt igény­be is vette: leszakadt ka*bát- gombja visszaerősítése érdeké­ben. M. T- Klocskova pedig a szabás-varrás, a szépítkezés he­lyi lehetőségei iránt érdeklő­dött. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárat a szovjet emberek — így a küldöttség tagjai is — ismerik, mint a szocialista nemzetközi munkamegosztás egyik bontakozó, és mind je­lentősebb üzemét. A gyár fej­lődéséről. az alapító Kabay Já­nos érdemeiről Valovics Gyula főmérnök adott tájékoztatót — orosz nyelven. Mint kiderült a főmérnök a Szovjetunióban ta­nult, s feleségét is onnan hoz­ta, aki szintén vegyész. A kö­zös nyelv, az emlékek mind­járt meghittebbé tették a talál­kozást A főmérnök elmondot­ta, hogy Tiszavasvári többi üzeme mellett az alkaloida nagy szerepet tölt be a helyi munkásbázis kialakításában. A gyár dolgozóinak jelentős része már 15—20—25 éve tagja a törzsgárdának. Azt is elmon­dotta, hogy a folyamatosan végrehajtásra kerülő rekons­trukció hozzájárul a termelé­kenység fokozásához. Késő este volt, amikor' a vendégek a tiszadobi gyermek- városba érkeztek. Itt megis­merkedtek az intézet 240 fiú növendékének az életével, ok­tatási körülményeikkel. A gyer­mekvárosban cipész, kőműves, lakatos, asztalos, elektromű­szerész és mezőgazdasági szak­mákkal ismerkednek meg a fiatalok. Az általános Iskolai ismeretek megszerzése mellett 1954-től folyik a szakmai okta­tás: 1957—1864 között 162 gye­rek szerzett szakmunkás bizo­nyítványt. A vendégek megte­kintették a hálókörzeteket, majd a fiatalok — kedves fi­gyelmességként — a zenekaruk által előadott dalokkal búcsúz-1 tatták el a küldöttséget. 3 A felnőttoktatásban, a poli­tikai és a szakmunkásképzés­ben Is kedvezőek a változások. Például három osztállyal kez­dődött meg az esti egyetem ki­helyezett tagozatának első év­folyama, ahol 78-an tanulnak. Azt is megemlítették, hogy a tsz-vezetők, tsz-tagok szívesen tanulnak, de már kevésbé vesznek részt a magasabb fo­kú politikai oktatásban. A küldöttség tagjai megvi­tatták a vendéglátókkal a szo­cialista ember formálásának több kérdését, a munkaverseny, az elért eredmények nyilvános­ságra kerülésének jelentőségét. A vendégek ezután megte­kintették a járási könyvtárat, ahol Doszlop Miklós, a könyv­tár vezetője adott tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy a könyvtárnak 1200 ál­landó olvasója van, s ezek 62 százaléka felnőtt. A könyvtár látogatottságáról, a könyvfor­gatásról egyébként nem kellett sokat beszélni: sok-sok könyv megviseltsége tanúskodott ar­ról, hogy a tiszalökiek szeret­nek olvasni. A vendégek közül G. J. Veres a könyvtári pro­pagandáról írott tanulmányát ajándékozta a tiszalöki könyv­tárnak. Közbeiktatott érdekességként örömmel tekintették meg a szovjet vendégek a Tiszalöki Erőművet, amelynek az ener­giaszolgáltatás, a hajózás elő­segítése mellett fő célja a Ke­zátartozóinak azt a kárt, amely a dolgozó életének, egészségének, vagy testi épsé­gének a munkaviszony kere­tében történt megsérülésével kapcsolatos. Ez a rendelet megváltoztatja az eddigi gya­korlatot. Ha az üzem, válla­lat hibájából történt a bal­eset, a dolgozó részére kár­talanítást kell fizetni. Eddig a fizetésének csak hetvenöt Százalékát, most a teljes fi­zetését meglophatja. Sajnos, ezt a rendelkezést még nem ismerik megfelelő­en a dolgozók. Eddig kilenc üzemből húsz fő tett csak kárigénybejelentést, közöl­ték az SZMT-nél. Legtöbben azt a helytelen szemléletet tartják: „Nem akarok kelle­metlenséget a vezetőknek...” Ez ad lehetőséget arra, hogy a vállalat vezetői a dolgozók­ra hárítsák a felelősséget. Pél­dául a Nyíregyházi Konzerv­gyárban nyilatkozatot írattak alá, mely nem a vállalatot., hanem a dolgozót teszi fele­lőssé a balesetért és így kár­térítést nem Igényelnek. Az új rendelkezés nagyobb jogkört biztosít a társadalmi munkavédelmi felügyelőknek is. Sokan élnek ezzel a lehe­tőséggel. Például több, a munkásra veszélyes gépet le­állítanak, vagy beszerelt gé­peket csak akkor engedik üzemeltetni, ha biztonságos. Legutóbb tizenkilenc esetben tettek feljelentést és nyolc esetben bírságot szabtak Jd a mulasztókkal szemben. B. h. ról, széles körben ismertetik a munkavédelmi feladatokat. Sok üzemben viszont a leg­elemibb követelményeknek sem tesznek eleget, így pél­dául a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban. A munkavédel­mi ügyrendet a demecseri üzemben és a húsipajri válla­latnál mégcsak el sem készí­tették. Aránylag még sok a régi erőgép, ami nincs vezetőfül­kével ellátva. Télen a hideg, nyáron a tűző nap, a perme­tezések idején pedig a mér­gező permetlé ellen nincse­nek megfelelően védve a traktorosok. Bár néhány he­lyen történt kezdeményezés saját erőből, de a megoldás­ra tett intézkedés koránt sem kielégítő. Igényelhető a teljes fizetés Az új munka- és baleset- védelmi rendelet fokozottab­ban. előtérbe helyezi a dol­gozók védelmét. Többek kö­zött hangsúlyozza, hogy a vállalat köteles megtéríteni dolgozóinak, halál esetén boa­lalat vesz igénybe hiteleket. Például a Nyíregyház VA- GÉP új üzemcsarnokot, a Kisvárdai Faipari Vállalat és a Nyíregyházi Cipőgyár szo­ciális létesítményeket épített. A dolgozók ellátottsága a jelentős beruházások ellené­re sem javult a kívánt ütem­ben. Különösen vonatkozik ez a szociális létesítményekre, öltözőkre, fürdőkre, zuhanyo­zókra. amelyeknek a létesíté­se rendszerint egy-két lépés­sel a termelő beruházások mögött tart. Vállalatok munka- védelmi ügyrend nélkül A Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendszeresen napi­renden tartja a dolgozók ez irányú igényeit. Legutóbb például közel harminc üzem­ben, vállalatnál vizsgálták meg a munka és egészség­ügyi körülményeket. Az em­lített vizsgálatok feltárták, hogy több üzemben (5-ös szá­mú AKÖV, a dohányfermen­táló, a gumigyár) megfelelő­en gondoskodnak a dolgozók­Aligha ismerne rá megyénk ipari, mezőgazdasági üzemei­re az aki tíz, tizenöt éve látta. A jobbára kisüzemek korszerűsödtek, új üzemcsar­nokokat építettek. Ezzel együtt fejlődik a jobb mun­ka és egészségügyi feltétel is. Csak egy példát: a MEDOSZ területén 1964-ben tizenhá­rommillió forintot fordítottak szociális és egészségügyi be­ruházásokra. Új létesítmények A jobb munkakörülmények megteremtése során megyei szinten elértük, hogy 5.6 szá­zalékkal csökkent a balese­tek száma az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va, míg a kiesett munkana­pok száma 7,9 százalékkal csökkent. Külön örvendetes, hogy a mezőgazdaságban, ahol minden évben emelke­dett a balesett, most lényeges csökkenő tendenciát mutat. Űjabban sok helyütt erő­feszítések történtlek házilag is, a munkakörülmények ja­vítására. Gyakorlatban ez az1 jelenti, hogy több üzem, vál­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents