Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

1944 december 3.

Húsz esztendeje közölte a Dél-Magyarország azt a hírt. amely a magyar politikai fejlődés korszaknyitó eseményét foglalta össze néhány sorban és azt a programot, amely a korszak indulásának tennivalóit sorolta fel. A hír az volt, hogy a demokratikus pártok és a szakszervezetek 1944 december 2-án elhatározták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakítását. A program, a háború sújtotta, még vérző, részben még nácimegszállta ország újjáépítésének és felemelkedésének terve volt.

Húsz esztendeje léptünk a népi demokratikus fejlődés korszakába a decemberi Bzegedi nagygyűlésen a tömegek olyan programra mondtak lelkes, határozott igent, amelynek leglényegesebb pontjai a 'nácikkal való szembefordulást hirdették meg, a széles körű földreformot, az erőteljes iparés kereskedelemfejlesztő politikát, a villanytelepek, kőolajforrások és bányák azonnali államosítását, a munkásság évtizedes szociálpolitikai követeléseinek azonnali megvalósításét, a demokratikus külpolitikát tűzték ki elérendő célként.

A fasizmus elleni háború még magyar földön zajlott: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának és a programelfogadó szegedi nagygyűlésnek két napján szabadította fel a szovjet hadsereg Szekszárdot és Kaposvárt, Miskolcot és Dombóvárt; december 2-án és 3-án harminchét magyar város és község lakói lélegezhették be először az új élet talán még lőporfüst illatú, de szabad levegőjét.

A húsz esztendővel ezelőtti napokban a már felszabadult városokban és falvakban gyorsan valósággá lett, amit Szegeden úgy fogalmaztak meg, mint a demokratikus erők egyesítésének szükségességét, mint amit nagygyűlésen is kimondták a kommunisták: elindulunk a népi demokrácia útján, ahol munkások, parasztok kezébe keiül a hatalom. Mezőé erépy ben egy cipész és egy földmunkás hívott össze népgyűlést, amelynek egyik első döntése az volt, hogy kezdjenek munkába a mairnok és a falu népe lásson hozzá az elmaradt munkákhoz. Battonyán az egyik házra kitűzték a vörös zászlói, cdagyülekeztek az emberek és népgyűlésen választottak meg a község új vezetőit, egy nyomdászt, egy molnárt, kisparasztokat, földmunkásokat. Mezőhegyesen meg éppen kilenctagú „munkás-paraszt bizottságot'’ választottak, az indította meg újra a termelő munkát.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja még a sürgős tennivalók tömör felsorolása előtt mondta ki: „ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt. hanem lesz'” Húsz esztendő után a néphatalom rendjében élő, n szocializmus teljes felépítésén dolgozó ország úgy tekint vissza az 1944-es szegedi december napjaira, mint a történelemmé vált tegnapra, olyan történelemre, amelynek alkotója a dolgozó ember volt.

G. M.

fi Termelfiszővethezetj Tanács

a tsz-taeakráeia véfieiaékea

Egy év alatt 1000 panaszos levél — Az öregek gondjai Jogképviselet 492 peres ügyben

Szateá János fsz*1anác& vosoíö nyilatkozata

hogy jogos-e vagy sem, holott ennek a megítélését külön e célra kijelölt orvos! munka- bizottság végzi.

— Hasonlóan sok a szabálytalanság a tsz-ekben dolgozó sz.üiőanyáknak iáró munkaegységek jóváírásával kapcsolatban. Egy tsz-tag ssülőanyánsk 12 heil szülési szabadság idejére a közgyűlés által meghatározott munkaegység jár. (0.5 munkaegységnél kevesebb nem lehet), nemcsak a hétköznapokon, hanem „ vasár- és üiihedra- pokon is. Ennek ellenére megsértik a törvényeket, s több helyen nem adják meg részükre. Ezekben az ügyekben mi eljárunk, segítünk a szövetkezet tagjainak.

— A termelőszövetkezetül jegképviseleté h gyan

végzi munkáját? M:

__a

feladata a Tcrmeős/5- vetkezeti Tanács megyei írod ijanak e jogkérivisc- letekkel

_kapcsolatban?

— Elértük, hogy ma már termelőszövetkezeteink 50 százalékának biztosítva van a jogképviselete. Ezt 48 jogtanácsos látja el. Feladatuk, hogy a tsz-eket megfelelően képviseljék a jogvitás ügyekben a megfelelő szervek előtt, közreműködjenek „ termelési szerződések megkötésénél. • figyelemmel kísérjék e szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését. Ebben az esztendőben a tsz-jogtanácso- sok 492 peres ügyben képviselték a szövetkezeteket, 87 esetben nyertek pert különböző vállalatokkal szemben, s így 7 millió 710 0C0 forintot mentettek meg a szövetkezeti gazdaságoknak. EZek a jogtanácsosok szerződési viszonyban állnak a tsz-ekkel. Most az. a feladatunk, hogy év végéig minden termelőszövetkezetnek gondoskodjunk jogtanácsosról. Mi a jogt ná- csosokat rendszeresen tájékoztatjuk a tsz-ekre vonatkozó utasításokról, rendelkezésekről. Negyedévenként szakmai konferencián vesznek részt, ahol megbeszélik , tennivalókat. Fontos feladatuk, hogy most a zárszámadások előtt, de általában is többet tartózkodjanak a ter- meíőszövetkezeiekben. hogy minél több segítséget adjanak munkájúkhoz.

F. K.

Húsz év létesítményeiből

Hammel József felvétele

Színház — és gyermek

H

armadszor csengettek. A színház előcsarnokában már csak ketten álltunk, Miklós meg én. A nézőtér telis-teli gyerekekkel, itt-ott tán még ketten is ülnek egy széken. De hisz elférnek, olyan kicsik még. Sokuk alsó tagozatos. Miklós például csak másodikba jár. Ö is megelégedne egy fél székkel, sőt állva is szívesen végignézné az előadást, deltát nincs jegy. Pedig markában ott szorongatja a három kétforintost. A kabátját már beadta a ruhatárba, most ott áll az egyik nagy tabló előtt kis kék munkaköpenyében, tanácstalanul. Először a csillárokat figyeli aztán a fényképeket, majd a színlapot kezdi böngészni: Zelk Zol-tán... Ezer- ne-vű lány...

Gyere! — fogom kézen — s belógunk az utolsó pillanatban, A jegyszedőnő észrevesz, » átadja helyét. Miklós a le- geslegelső sorba kerül, én közvetlenül a háta mögé. Hogy cinkosok lettünk, jobban értjük egymást. A hat forinton

takarékbélyeget veszek, súgja hátra. Majd egy pillanattal később: már voltam egyszer bábszínházban, meg olvastam a Vitéz szabó legényt...

Ebben a pillanatban eltompulnak a nézőtér fényei. Áh! Ü ó... Csodálkozás, izgalom, öröm, várakozás, mi mindent el tud mondani néhány hangzó. Az apró gyerekszívek hevesebben dobognak. Most, most valami nagy dolog fog történni. És történik is. Nem, nem szűnt meg a színház varázsa. Úgy él és úgy hat most ezen a gyerekelőadáson, mint az antik világ teátrumában.

Miklós hátranéz. Most nem szól egy szót se, csak kíváncsi, hogy én is értem-e, miről van szó a színpadon, Mert ő tudja. De nyomban vissza is fordul, mert egy pillanatot nem akar mulasztani a játékból. S lám, jó hogy figyel, mert a néma lánykát a gonosz fondorlattal félre akarja vezetni Kopárszív. Ne menj, kiáltja Miklós az első sorban felugorva. Vigyázz, vigyázz, zúgja az ötszáz gyerek. A színésznő nagy tiszta szemei megrebbennek egy pillanatra, s néhány aprót nyel.„

A szünetben Kolos Andorné

a Guszev-telepi iskola igazgatóhelyettese végigvezeti száz gyerekét a színházon. Magyaráz, mutogat, s nem győz a kérdésekre válaszolni. A gyerekek jó része még soha nem volt színházban. Nyíregyházán most van az első gyermekelőadás. Sokan jöttek minden iskolából. A héten 2500 gyereket iát vendégül a színház. Tán csak hónapok kérdése, s alig lesz Nyíregyházán általános iskolás, aki nem ült még a nézőtéren.

Eél hatkor már sötét van. A szülők a színház előtt várják az apróságokat. Közöttük is van, aki először lép be az előcsarnokba. Legközelebb talán már ő is vált jegyet. Nem is olyan könnyű eljutni eddig. Sok mindennek kellett történnie, hogy a színház a szép, igaz szó otthonává váljék. De azzá lett, s ezek a gyerekek már így ismerték meg.

Elbúcsúzom Miklóstól, öt is várja az édesanyja, áki most fejezte be a takarítást az állomáson.

Gyarmati Béla

Már nem szűk a határa

Ajak múltbeli öröksége — Iskola, óvoda, orvosi lakás már van, művelődési otthon nincs — A tótvég és a magyarvég békéje

ügy élte a maga elzárt és külön világát ez a régi település, mint egy távoli sziget, melynek külön szokásai, törvényei vannak. A régi népviselet, az ősi hagyományok ápolása megkövesedett maradi gondolkozást is termett. Nem engedni a huszonegyből, nem házasodni más falubelivel, nem engedni be idegent a faluba, nem törődni, mi történik a falu határán tűi. ,

Felszedett sorompók

Es a falu nemcsak a_ külvilágot osztotta tiltott zónákra, hanem önmagát is. Az indulatok, de legfőbbképpen a mara- diság, a templomoknál jelölte a határt. A református és római katolikus templom körüliek a magyarvég, az 1848-baft a cári katonaság adományaiból épült görög katolikus templom körüliek a tótvég nevet kapták. Évtizedekig dúlt a viszály a magyarok és a tótok között.

Különösen borforráskor hágott magasra a kötekedő virtus. Bűnjelként lefoglalt járomszegek tanúsították az alkalmi táncmulatságok súlyát és néha kétszer is fordult a mentő. Volt úgy, hogy tizenkét évig nem kapott bálengedélyt Ajak. De nem mindig volt erősebb a faji előítélet, mint a nagyjából egyformán kicsi kenyér. Egy-egy múltbeli választáson a Kovácsok a Hasulyók, a Grundák, a Pancsákok, a Virgák, a Dzsubákok, a Rozinkák, a Csépék és az Eszenyiek félre tudták tenni a belviszályt, ha le kellett húzni a lóról a csendőröket és le kellett fegyverezni őket.

Ilyen múltbeli örökségekkel indult a mába Ajak.

Ez az örökség múzeumba kerül mint a férfiak fehér ráncos gatyája, zsinóros kabátja, subája, s a nők színes szoknyái. Sokat változott a község. Az idő felszedte az elzártságra ítélt falu önkéntes és rákényszerített sorompóit.

Ajak utazó, látó faluvá vált, az emberek többségének ingyen jegye van a vasúton, a legtávolabbi vidékeket is felkeresik az asszonyok férjük után. A falu átalakulóban van, lakóit mint hirtelen a sötétségből a fényre érkezett embert először elvakította a világosság. Aztán lázasan hozzáláttak építkezni. 145 egészséges családi ház készült el rövid idő alatt, villany gyűlt ki a házakban, másfél milliós költséggel iskola, óvoda készült. Ezután az orvosi lakás és rendelő következett...

És mindig maradt a művelődési otthon építése.

Nem arról van szó, hogy az ajakiak nem akartak művelődni, csak házat építeni, utazni, vásárolni. De minden évben volt sürgősebb és az anyagi lehetőségek végesek. Az iskola reggel nyolctól olykor este 10-ig, 11-ig elfoglalt termeiben tartották az ismeretterjesztő előadásokat, a kézimunka és főzőtanfolyamöt. S ez így van

ma is. A kisvárdai járásban Dögé után itt van a legtöbb felnőtt tanuló: tavaly százhu- szan tettek vizsgát, az idén ki- lencvenhatan végzik a nyolcadik általánost. Tóth László iskolaigazgató és Takács Károly népművelési ügyvezető elégedett, mert jövőre egyharmadá- ra csökken az ötven éven aluli négyelemisek száma.

Szomjúság

Az ajaki gyerekek kétharmada továbbtanul, fele középiskolában. Az apák és a fiúk virtusát mindinkább a tudás utáni szomj jellemzi. Eddig nyolcezer az elolvasott könyvek száma. Pedig könyvtári helyiség sincs, nem bírnak a könyvekkel, természetesen az olvasóterem is egyelőre illúzió. Igen sürgősen kellene művelődési otthon, ahol a klubszoba, a színházterem, a könyvtár is elférne.

Szomjúság címmel dokumentumfilmet forgatnak a közeljövőben a megyében. Témája: a tudás, a tanulás iránti szomjúság. Egyes emberek útja az analfabétizmustól, a négy elemitől, a technikámig... Ájakon is sok szereplője van, egy közülük az úton a gépJ kocsinkra felkérezkedő ötgyer- mekes apa, aki Székelyig gyalogolt, lekéste a vonatot. Hetente háromszor utazik bd Nyíregyházára a faipari technikumba, ahol harmadéves.

Páll Géz*

Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését megyénkben a Termelőszövetkezeti Tanács irodája. Évek múltával, de különösen a mezőgazdaság átszervezése után növekedtek feladatai, s ma már a Szabolcs-Szatmárban élő csaknem 100 000 termelőszövetkezeti gazdával, 278 tsz- szcl és 50 termelőszövetkezeti csoporttal tart közvetlen vagy közvetett kapcsolatot. Sokan keresik fel az irodát levélben és személyesen panasszal, különböző gazdasági és egyéb kérdésekkel, s kérik a segítséget. Sokakat érint és érdekel, mi a Termelőszövetkezeti Tanács megyei Irodájának „ feladata, hogyan végzi sokrétű munkáját. Erről beszélgettünk az iroda vezetőjével, Szabó Jánossal.

— Ügy tudjuk, hegy a tsz-tanács egyik l«gfon- tosabb feladata, elősegítem

_a__termelőszüvetkczetek_fejlődését._ Hogyan segíti ezt a munkát? * 1

— Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen a termelő- szövetkezetek és a tszcs-k vezetése, érvényesül-e a kollektív vezetés. Évenként többször ellenőrizzük és mérjük; a vezetők alapszabály

1 szerint gazdálkodnak-e? Hatáskörünkbe tartozik, hogy a közgyűléseken elfogadott határozatok útját végig kísérjük, s ahol rendellensséget látunk, felhívjuk a szövetkezeti vezetők és a tagok figyelmét. A Termelőszövetkezeti Tanács megyei Irodájának csak javaslati joga van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a problémákat közömbösen vizsgáljuk. Ahol hibát észlelünk azonnal szólunk, s javasoljuk a szükséges intézkedés foganatosítását. Az a tapasztalatunk, hogy ebben az esztendőben tovább javult termelőszövetkezeteinkben a kollektív vezetés. Különcsen elmondható ez a csengeri és a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteire.

— A hiba legtöbb helyen aztán abban jelentkezik, hogy a közgyűlés által jóváhagyott tervet nem úgy valósítják meg, mint ahogy azt elfogadták. Ebből keletkeznek a károk. Egyes tsz-elnökök önkényesen megváltoztatják a vezetőség vagy a közgyűlés, határozatát. Vissza-visszatárc jelenség: a termeltető vállalatokkal a tsz elnöke úgy köt szerződést, hogy arról a tagság nem vagy csak utólag tud, amikor bejelenti a közgyűlésnek. Ennek pontosan fordítva kellene történnie. Az alapszabály ilyen megsértésének az eredménye az, hogy mivel egyes növények nem szerepeltek a tervben, így a ten megvalósulása nem biztos. í helytelen vezetési elvek é: módszerek miatt több százezer forint kár érte termelőszövetkezeteinket.

— A termelőszövetkezetei eredményes gazdálkodását azzal is elősegítjük, hogy rendszeresen ellenőrizzük: vájár szakszerűen és a rendeletek ben előírtak szerint használ- ják-e fel „ 3004-es kormány határozatokban biztosítót kedvezményeket. Általábar az adott célra használják fe az állami segítséget a szövet kezetek. Előfordul azonban hogy egyes tsz-ek a 3004-eí rendeletekbsn biztosított álla. mi támogatást nem az adót' célra fordítják. Ez súlyo: hiba. Megtörtént már, hogy t pénzösszeg egy részét munkapövsőffrA kiosztották, vaév ;

szőlőtelepítésre kapóit ezreket bérkifizetésre használtáK fel. Természetes, ilyen esetekben megfelelően eljárunk, s a hibát vétőket felelősségre vonjuk.

— Milyen tapasztalatok

vannak a szövetkezeti demokrúcL elvének betar” ■ «

tásában? Melyek a ’eg- yakrabban előfordul»

libák?

— A múlt évihez viszonyítva jobb a helyzet, de nem megnyugtató, hisz ezt aZ elvet meg lehet sérteni úgy is, hogy elnézik a vezetők a lazaságokat, de azzal is, ha ön- kényeskednek, elnyomják a bírálatot, túl szigorúak és így tovább. A tapasztalataink azt mutatják, hogy ebben az esztendőben már rendszeresebben megtartották a szövetkezetek a közgyűléseket, s az elfogadott határozatok jobban tükrözték a tagság véleményét. Baj van azonban a közvagyon ellen vétők felelősségre vonásával. A fegyelmi bizottságok nem az alapszabály szerint folytatják le a fegyelmi tárgyalásokat, vagy sugallatra nem is végzik. Tapasztalható az is, hogy maga az elnök folytat le fegyelmit, holott ehhez nincs joga.

— A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének egyik mércéje, hogyan foglalkoznak a vezetők a dolgozóik gondjaival, panaszaival. Ez sajnos nem a legjobb képet mutatja. Ebben az. esztendőben az irodánkhoz csaknem 1000 ügydarab érkezett, több mint a múlt évben és többsége jogos panasz. Egy része a háztáji terület kiadásánál elkövetett hiba, n másik része az idősebbeket fájóan érintő földiáradék kifizetésének az elhanyagolása. Súlyos hibákat követnek el azzal is tsz-elnökeink, a tsz-vezető- sógek, hogy vagy megtagadják, vagy figyelmen kívül hagyják az idős tsz-tagok munkaképtelenségi járadékra való felterjesztését az Országos Nyugdjj Intézethez. Ez leginkább abból adór^k, högv önkényesen, maguk a tsz-elnökök akarják eldönteni,

Űj iskola épült Nyíregyházi n a Vécsei közben