Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

(Folytatás a* 1. oldalról.) ból a haladás élvonalába ke­rüljön. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy hazánk ma szilárd és el- téphetetlen szövetségben és testvéri barátságban van a nemzetközi béke és haladás fő erejével, a világ legnagyobb hatalmával, a kommunizmust építő Szovjetunióval. E Számunkra a mp gyár— szovjet barátság és együtt­működés a nemzeti füg­getlenségnek, a szocializ- mus, majd a kommuniz­mus építésének elenged­hetetlen feltétele Hívek maradunk ehhez a jövő­ben is! A ma már 14 országot felöle­lő szocialista világrendszer tagjai vagyunk; hozzájárulunk e tábor erejének növeléséhez, egyben hasznosítjuk is az ösz- szefogásból és együttműködés­ből eredő előnyöket. Mint ed­dig. ezután is arra törekszünk, hogy elmélyítsük a szocialista országok összefogását és egy­segét Húsz év tapasztalatai Igazol­ják; ha a nép kezébe tudja venni sorsának intézését, ha olyan társadalmi rendben él, amelyet maga választott és magáénak tekint, alkotó ener­giái diadalmasan megsokszoro­zódnak! Évszázadok elmara­dottságát tudtuk viszonylag rövid idő alatt megszüntetni, mert a magyar dolgozó nép a felszabadulás, a néphataloni kivívása után tudta, hogy munkája többé nem egy ki­váltságos réteget gazdagít, ha­nem az egész nemzetet gyara­pítja. Ez adott erőt ahhoz a munkához, amelynek nyomán húsz év alatt hazánkban új or­szág és új nép született. Az elmúlt húsz év tanúsítja, hogy sikereink legfőbb forrása: pártunk helyes politikája és egysége, összeforrottsága a tö­megekkel. A legnagyobb nehézsége­ket is le tudtuk győzni, a legnagyobb feladatokat is meg tudtuk oldani, amikor a »ép teljes bi­zalommal a párt mögé tömörült. A mi pártunk hirdette és való­sította meg az antifasiszta nemzeti egységfront politiká­ját; a mi pártunk tömörítetté a nemzet erőit az újjáépítésre, a reakció és a kapitalizmus restaurálása elleni harcra, a népi demokratikus forradalom végigvitelére; a mi páriánk állt és áil a szocialista forra­dalom és építőmurka élén! A legszélesebb tömegek elismeré­sét vívta ki az a politika, amelyet 1956. november 4-e óta ' követünk, s amelyet leg­utóbb a nyolcadik kongresszus erősített meg. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. ennek alapján növeljük tovább a társadalmi-, gazdasági és kul­turális élet minden területén a párt irányító szerepét. Pártun­kat követve vívta ki . népünk nagyszerű győzelmeit, s ha most, ezen az évfordulón ha­zánk lakossága visszatekint az elmúlt húsz esztendőre, el­mondhatja: érdemes volt har­colni, munkálkodni, mert ma békében, biztonságban, a még boldogabb jövő tudatában é! és dolgozik! Kedves Elvtársak! Húsz év tapasztalatai végül azt igazolják, hogy Magyaror­szág számára az egyedüli he­lyes nemzeti politika az eltép- hetetlen szövetség és barátság a Szovjetunióval és a szocia­lista világrendszerrel: együtt­működés és szolidaritás a nem­zetközi kommunista mozgalom­mal, a világ haladó erőivel. Helyünket a világban a jövő­ben is ez határozza meg. A Szovjetunióval, a szo- cial’st, világrendszer töb­bi országával, a világ ha­ladó embereivel együtt küzdünk a békéért, a tár­sadalmi haladásért, a de­mokráciáért, a szocializ­mus további győzelméért. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. * Ij ország, új nép sok nőttek: Dunaújváros, Komió, Kazincbarcika, Várpalota, Tiszaszeder- kény. De fejlődött az ipar régi városainkban is: Bu­dapest, Debrecen, Győr, Szeged. Miskolc és sok más. kisebb város is kor­szerű üzemekkel gyarapo­dott. Mintegy 20 évvel ezelőtt, 1945 március 15-én itt, Deb­recenben adta ki az ideiglenes nemzeti kormány „ földre­formról szóló rendeletét ele­get téve ezzel a felszabadult parasztság elemi erejű köve­teléseinek. A magyar paraszt évezredes jussát, a földet a munkásosz­tály segítségével kapta Ez a történelmi tény tette le­hetővé. hogy a későbbi fejlő­dés során a parasztság a kis- parcellárói továbblépjen, s Nemzetünk sorsát megfor­dító eseményre emlékezünk most, húsz év történeti táv­latából — kezdte beszédét Er­dei Ferenc. A felszabadulás volt a nagy sorsfordulónk, er­re kell elsősorban és leg­főképpen emlékeznünk. Azó­ta új korszakban élünk, meg­változott a világ körülöttünk. Új ország, új nép lépett a régi helyébe, s nemzetünk új helyet foglal el a világban. A szocialista nemzetek új típu­sú közösségének lettünk a tagja. Erdei Ferenc ezután visz- szapillantást vetett a magyar nép függetlenségi harcaira, majd így folytatta: A Hasburg-birodalom ösz- szeomlása után függetlenné lett az ország, s előbb a pol­gári forradalom zászlaja alatt, majd a szocialista for­radalom kivívásával nyílt új korszak Magyarország törté­netében. E rövid forradalmi korszakban elemi erővel tört fel az ország átalakításának az igénye, s a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszmé­itől vezéreltetve a mun­kásosztály, a parasztság egy része és a haladó ér­telmiség mindent átható forradalmi erővel kezdett hozzá a független, demok­Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Népünk életének nagy tör­ténelmi fordulóját ünnepel­jük. Ma húsz esztendeje an­nak, hogy ebben a teremben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés, s megválasz­totta az ideiglenes nemzeti kormányt. Ma az egész ország Deb­recen felé tekint, s büszkén emlékezik december 21-ére; az új, saabad, független, demok­ratikus Magyarország szüle­tésének napjára. Engedjék meg kedves elv- társak, hogy forró sze­retettel, szívből köszönt­sem cs üdvözöljem azo­kat a bátor férfiakat, az úttörőket, akik ma húsz esztendeje is e padsorok­ban ültek, s azóta is a néphataloni szilárd, tör­hetetlen harcosai. Mi kommunisták és más haladó emberek, akik akkor Budapesten küzdöttünk a fasiszta rémuralom ellen, hi­tet és erőt merítettünk • eb­ből a sorsdöntő eseményből. A debreceni feltámadás re­ményt és biztatást nyújtott, a közeli szabadság eljövete­lét hirdette az ország többi még fasiszta rabságban síny­lődő részének is. S valóban nemsokára ösz- sze is omlott a gyűlölt rend­szer, amely a Tanácsköztársa­ság eltiprásából született, S amely kifosztotta, koldussá tette a népet, s a hitleri fasizmussal szövetségben rab­lóháborúba sodorta az orszá­got. , A Horthy-rendszer bukásá­ban a döntő tényező a Szov­jetunió haderejének a fasiz­mus felett aratott világraszóló győzelme volt. Ezért — amikor magyar szabadság születését ün­nepeljük — háláiéit szív­vel gondolunk a hazánkat felszabadító szovjet had­seregre, a szovjet katonák­Kállai Gyula beszédet mond a debreceni református kollégiumban a díszünnepségen. ratikus és szocialista Ma­gyarország felépítéséhez. A hazai és a nemzetközi reakció azonban ezt a forra­dalmi erőfeszítést is vérbe- fojtotta. Győzött az ellenfor­radalom, s az ellenforradalmi rendszer visszaállította a régi gazdasági és társadalmi rend­szert. Újból a reakció uralmá­nak a korszaka borult az or­szágra. Ez a korszak is törvény­szerűen háborúba torkollott. A hitleri fasizmus veresége szabadította meg hazánkat a reakciós uralomtól, a szovjet hadsereg és a Hitler-ellenes szövetség győzelme vetett vé­get a rosszemlékű korszaknak, az ellenforradalmi rendszer­nek. Most, 1944. december 21* nek húszadik évfordulóján, jogos öntudattal gondolha­tunk új korszakunk eddigi két évtizedére: történelmi arányú eredményeivel is, ku­darcaiból szerzett tapaszta­latainkkal is olyan korszaka ez hazánk történetének, amely megszakította az elbu­kások és az elnyomás száza­dos váltakozását. Bizton remélhetjük: a felszabadulásunkkal kez­dődő korszak első húsz­éve csak a kezdete ha­zánk új történelmének, a szocializmus teljes felépítése és népünk alkotókészségének teljes kibontakozása lesz a nagy műve nemzeti történel­münk új korszakának, annak a kornak, amelyben mi élünk és dolgozunk, s amelyben gyerme­keink élnek és folytatják a mi munkánkat. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után az ün­nepség az Internacionále hang­jával ért véget. ★ Este a forradalmi munkás— paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fo­gadást adott az Arany Bika Szállóban. A fogadáson megjelentek az ünnepségeken részt vett pári- és állami vezetők, országgyűlé­si képviselők, ideiglenes nem­zetgyűlési tagok, a Hajdú-BI- har megyei és a debreceni munkásmozgalom régi harco­sai, valamint a megye és a város vezetői, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életének képviselői. A fogadáson jelen volt a szovjet és a román nagykövet is. Az ünnepség résztvevői. nyeink. törekvéseink és világ­nézetünk teljes azonosságán nyugszik. Benne él minden be­csületes magyar ember szívé- ben-lelkében. a magyar haza és nép érdekeitől elválaszthatat­lan. A mai ünnepség alkalom ar­ra, hogy megmelékezzünk az 1944 decemberében Debrecen­ben történt eseményekről. Te­kintsük végig az utat, amelyet húsz év alatt bejártunk, szól­junk szocialista építőmunkánk eredményeiről és a feladatok­ról, amelyek most foglalkoztat­nak bennünket. Megoldásukhoz szükség van a párt szilárd és bölcs vezetésére, az ország és a nép anyagi, erkölcsi, gazda­sági és szellemi erőinek okos összefogására, szocialista nem­zeti egységre, minden népi erő mozgósításával — mondottá többek között megnyitójában Dobi István, majd Kállai Gyula a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese emel­kedett szólásra. böző csoportok nézetei eltértek a helyzet és a feladatok meg­ítélésében. A viták és a ta­nácskozások alaphangját azon­ban már a munkásosztály és vele szövetségben jelentkező dolgozó parasztság leghala­dóbb, legradikálisabb szemlélet képviselői adták meg. Itt, Debrecenben, az ideig­lenes nemzetgyűlésen rakták le első alapköveit a magyar és a szovjet nép, hazánk és a Szovjetunió barátságának, test­véri szövetségének. Amint ha­zánk fejlődésében, úgy a ma­gyar—szovjet barátságban, testvériségben is nagy utat tet­tünk meg húsz év alatt. Barát­ságunk elmélyült, mert nem­csak a hálán és a nagyobb testvér iránti tiszteién alap­szik, hanem most már a köl­csönös megismerésen, jóban és rosszban egymásról szerzett' ta­pasztalatokon, egymás érdekei­nek tiszteletben tartásán, a jelen és a jövő kérdéseiben nézeteink, vágyaink. remé­lőm népe, a világ szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió di­csőséges hadserege volt. A Vö­rös Hadsereg oldalán 1944-ben román és bolgár csapatok is érkeztek hazánk földjére, har­coltak, véreztek a mi sza­badságunkért is. Ez mintegy előjele annak, hogy később azonos irányú legyen a fejlő­désünk, együtt legyünk a szo­cialista népek testvériségében, megértéssel és szocialista mó­don keressük meg a Kárpát­medencében, a Duna-völgyében az egyetértés, a barátság, a jószándékú együttműködés formáit és módszereit. Az ideiglenes nemzetgyűlés forradalmiságinak másik for­rása a Horthy-időkben föld alá kényszerített, kegyetlen módszerekkel üldözött kommu­nista párt megjelenése volt. A nemzetgyűlésen itt voltak a régi ellenzéki pártok is, s eb­ből következett, hogy a külön­végrehajtSfl a mezőgazdaság szocialista átalakítását. S bár j, mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta alig három év telt el, tekintsünk csak végig falvainkon, milyen más lett az ember élete! Ezrével épültek új, városi villának is beillő házak. Min­denütt van rádió, s egyre több helyre költözik be a te­levízió. Maga is művelődik, olvas és tanul, fialt és leánya­it közép- és főiskolára küldi az a magyar paraszt, akinek Vályogból, sárból épített, föld- padlójú, kisablakos házában azelőtt soha ki nem pusztult a tüdőbaj, a nélkülözés, a kínszenvedés! Az elmúlt 20 esztendőben valóságos kulturális forrada. lom zajlott le hazánkban. Nemcsak szélesre tártuk az iskolák, a művelődés, a tudo­mány kapuit mindenki előtt, hanem a szükséges anyagi esz­közöket is egyre inkább meg­teremtettük ahhoz, hogy a leg­szélesebb tömegek a kultúra élvezői és alkotói lehessenek. A szocializmust építő hő­si és áldozatos munká­ban — mint nagy olvasz­tó kemencében, átformá­lódott és alapjaiban egy­ségessé vált a magyar tár­sadalom. S ha vannak is országunkban olyanok, akik nem mindenben értenek velünk egyet, a ma­gyar nép túlnyomó nagy több­sége a szocializmus hívei, ma­gáénak vallja a szocialista társadalmi rendet, s munká­jával, tetteivel naponta sza­vaz népköztársaságunk, szo­cialista rendszerünk mellett. Az elmúlt 20 esztendő har­caiban leraktuk a szocializ. mus alapjait, továbbhaladá­sunk iránya: a szocialista társadalom teljes felépítése. Amilyen nagy forradalmi tömegmozgalom bontakozott ki húsz évvel ezelőtt a régi rend, a múlt elsöprésére, ugyanolyan nagy, sőt még szé­lesebb forradalmi tömegmoz- galammal fejezhetjük be mi­nél előbb a szocializmus tel­jes felépítését hazánkban. Tennivalónk van bőven. Sok nehézséget és gondot kell még leküzdenünk. Vannak egye­netlenségek előrehaladásunk­ban; az igények általában gyorsabban nőnek, mint lehe­tőségeink; s tegyük hozzá, gyakran adódnak problémák szubjektív eredetű hibákból, a nem kellő körültekintésből, a fegyelem és a vezetés laza­ságaiból. Megelőzésük és el­hárításuk nem kíván önfelál­dozást, emberfeletti áldozat­hozatalt, csupán pontosabb és fegyelmezettebb munkát, elő­relátó és takarékos gazdálko­dást, határozottabb vezetést követel; egyszóval: helyes és kipróbált elveinknek és poli­tikánknak következetesebb megvalósítását. Erre kell most minden fi­gyelmünket és erőnket fordí­tanunk. Kedves Elvtársak! A húsz év előtti fordulal gyökex-esen megváltoztatta ha­zánk nemzetközi helyzetét : ezzel megteremtette a forra­dalmi, szocialista épitőmunki kedvező feltételeit is. Húsz évvel ezelőtt, 194- december 28-án az ideiglene: nemzeti kormány épp itt, Deb recenben szakított el mindéi szálat, amely az országot : nemzetiközi reakció rohamcsa patához kötötte, s hadat üzen a hitleri Németországnak Hazánk ezzel megtette az elsi lépést, hogy a reakció fogságá Erdei Fér esze: Kállai Gyula: A debreceni feltámadás reményt nyújtott r*, a szovjet emberekről (taps). Vérüket hullatták, életüket adták a magyar szabadságért. Népünk soha nem felejti el az érte hozott áldozatot, s kegyelettel adózik a harcok­ban elesett hősök emlékének. Háláiéit szívvel és p testvéri román népet megillető tiszte­lettel gondolunk e napon arra is, hogy hazánk e térségének felszabadításába a szovjet had­sereg oldalán a román, nép­hadsereg egységei a Tudor Vladimirescu hadosztály ön­kéntesei is hősiesen kivették a részüket. 1944—1945-ben nehéz és Sú­lyos örökség maradt ránk. A háborúban hatszázezer ma­gyar pusztult el. Az anyagi kár 22 milliárd aranypengő, öt esztendő teljes nemzeti jö­vedelme volt. Leszerelt gyá­rak. felrobbantott hidak, rom- badőit házak, feldúlt otthonok várták az új élet építőit. Egy ország hevert romok­ban. A csüggedők, a kétkedők azt mondták: 50 év kel! ah­hoz, hogy újra felépüljön az ország. Szerencsére nem ne- . kik lett igazuk! Pártunk 20 évvel ezelőtt ki­adott jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” — termékeny talajra hullott, s a legszéle­sebb tömegeket lelkesítette az új. demokratikus. ,, későbbiek­ben szocialista útra térő Ma­gyarország felépítésére. Az , ideiglenes nemzetgyűlés első ülése óta eltelt két évtized- alatt a magyar nép nemcsak- újjáépítette a romokba dön­tött országot de új hazát is ■ épített: a szocialista Magyar- országot. A nép tulajdonába vette a > bányákat, a gyárakat a ban­kokat. a közlekedést. Bebi­zonyította hogy jobb gazda, mint amilyenek a kapitalis­ták voltak. Felvirágoztatta ha­zánk gazdasági életét, új szo­cialista ipart teremtett üj gyárak, új ipari váró-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents