Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
Rajzolóink országjáráson PAPP LÁSZLÓ: Üdvözlet Fogjunk kezet ifjú patrióták, Sok sikert a harcokhoz fiúk! Vigyétek az eszme lobogóját. Tiétek lesz végül minden út. Tiétek lesz ég és föld, jövendő Ez az ország, ez az új világ. Gúnyolhatnak idegeket őrlő Értelmetlen, fásult ostobák. KultstráSis hírek Szovjet hegedűművész Amerikában Leonyid Kogan szovjet hegedűművészt nagy lelkesedéssel fogadták New Yorkban, a Carnegie Hallban tartott bemutkazó hangversenyén. A szovjet vendég körutat tesz az Egyesült Államokban és Bach, Händel, Ravel, Prokof- jev műveiből ad elő. Nevezetes Picasso mű a bostoni múzeumban Jó, hogy jöttök ellenállhatatlan, Égessétek a Múlt vadonét,- Dolgozni kell egyre szakadatlan, S menni mindig, keményen tovább. Mert kidőlnek ám a veteránok, Elkopik az ember, mint a fém. Most ti jöttök kedves, jó titánok, És nem győztök bizony könnyedén. Túlmerész, vad, szép elgondolások Érlelődnek, forrnak bennetek. Forgassátok jól a csatabárdot, Én is megyek mindig veletek... Teherbíró, széles vállainkra Hadd rakja fel zsákjait e kor. Megvalósult, büszke álmainkra Áldomást iszunk majd valahol. A bostoni Szépművészeti Múzeum megvásárolta Picasso „A szabin nők . elrablása” című festményét, amely eádig még sohasem volt kiállítva. Ezt a művét Picasso Jacques- Louis David azonos című neoklasszikus művének inspirációjára alkotta és akárcsak a világhírű „Guernicával”, ezzel is a háború brutalitásai és szenvedései ellen tiltakozott. Nemzetközi irodalmi szótár Az összehasonlító nyelvészeti kongresszus, amelyet legutóbb a svájci Fribourban tartottak, úgy határozott, hogy nemzetközi irodalmi szakkifejezéseket tartalmazó szótárt ad ki. A szótár szerkesztéséÍ nek vezetésére Escarpit ijjro- . íesszort, a bordeauxi egyetem tanárát kérték fel. Soltész Albert: A Szadadság-híd. Szlovák György: A Szászhalombattai Erőmű. Szlovák György: A Zalaegerszegi Olajmüvek. Tovább a lenini úton kát, csak az egész nép valósíthatja meg a gyakorlatban, a szocializmust csak az egész nép építheti fel.” Nem egy beszédében hangsúlyozza, hogy az országot mindig a nép építette, az elnyomatás éveiben is, mégha csak gond és szenvedés jutóit is akkor neki osztályrészül. Ezért olyan gyakran visszatérő gondolata a beszédnek a kommunista eszméknek az az alapvető törvénye, amelyet úgy lehet röviden összefoglalni: hűség a néphez, bizalom a népben, párttagok és pár- tonkívüliek testvéri szövetsége a közös célért folytatott harcban. A párt politikájának ez az alapja. „Enélkül, a tömegek iránti bizalom nélkül nem létezhetünk” — mondja — mert „minden eredményünk között talán a legjelentősebb... a párt és a dolgozó tömegek összeforrottsága... a nép összes alkotó erőit felszabadító és mindjobban kibontakozó szocialista nemzeti összefogás és egység”. És a kommunistáknak nem szabad arról sem megíeledkezniök — figyel meztet, — hogy a nép bizalmát, amelyet pártunk hosszú és évtizedes küzdelmek árán, a dolgozó tömegek odaadó szolgálatával vívott ki, nap mint nap, újra ki kell érdemelni, meg kell szerezni és munkálkodni kell annak erősítésén. Eredményeink másik alapvető forrásaként Kádár elvtárs a proletár nemzetköziség eszméjéhez és gyakorlatához való hűséget jelöli meg. Beszédeiből kiviláglik, hogy a nemzetköziséghez való hűség, a kommunista párt sikereinek elengedhetetlen feltétele. Számos helyen utal arra, hogy a magyar kommunista mozgalom csaknem félévszázados harcát mindig áthatotta a nemzetköziség eszméje. A magyar kommunisták a hazát sohasem tekintették függetlennek a munkásosztály nagy nemzetközi küzdelmeitől. A párt annak tudatában végezte tevékenységét, hogy a nemzetközi és kommunista mozgalom, a nemzetközi proletáriá- tus forradalmi harcának sikerei a magyar dolgozó nép ügyét is szolgálják — a mi sikereink, a mi eredményeink pedig harcra lelkesítik mái országok dolgozóit, a még eh nyomatásban élő népeket. E; a gondolat — a proletár internacionalizmus leglényegesebl vonása, — különösen idősze rű napjainkban. . Ugyani! „egyetlen egy országban serr létezhet olyan győzelmes kom munista forradalom, amely i kommunista világforradalom rovására, annak. gyengítése árán erősödhet... A mi népünk érdeke egyetlen lényegbe vágó kérdésben sem ütközik a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrend- szer érdekeivel, hanem egybeesik azokkal”. Nemzetköziség és nemzeti érdek, az igaz ha- zafiság és a nemzetköziség eszméje, tehát egybefonódik a párt politikájában, mint ahogy egybefonódik pártunk vezetőinek minden tettében és fellépésében. PÁRTUNK' HŰEN ÁPOLJA a magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományait. Kádár elvtárs nem egy beszédében visszaidézi a múltat, utal arra, hogy a magyar kommunisták mindig helytálltak a nemzetközi forradalmi osztályharc különböző frontjain. Ott voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsőjénél, a spanyol nép szabadságharcáért folyó nemzetközi küzdelemben, a hitleri fasizmus ellen harcoló szovjet csapatokban és partizánok soraiban éppúgy, mint a francia, belga és más ellenállási mozgalmakban. A magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományai folytatódnak, immár magasabb szinten, a magyar— szovjet barátságban, a többi szocialista országhoz és a nemzetközi kommunista mozgalom ügyéhez való törhetetlen hűségben is. Kádár elvtárs következetes hirdetője annak a pártunk politikájában törvényszerű gyakorlatnak, ho.jy a kommunista pártok szolidaritása a világ első szocialista országával ma is kifejezője a nemzeti felelősségérzetnek, a nemzetköziségnek, annak, hogy a kommunisták szívükön viselik népük sorsát. TOVÁBB A LENINI ÜTŐN. Tömör meghatározása ez a céloknak, utaknak, eszközöknek, amelyekkel a párt az ország és népünk előtt álló feladatokat megoldotta, és amely egyben program is számára. Hitvallás és útmutatás ez a könyv, amelynek minden sorát, minden lapját a kommunista eszmeiség, a nép ügye iránti odaadás, a haladásért, az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősségtudat hat át. Ezeknek a beszédeknek nagyrészét hallottuk, olvastuk a sajtóban, mégis így együtt, egy kötetben az újszerűség erejével hatnak. Gondolatot ébresztenek, tettekre mozgósítanak mindenkit, aki hazánk jelenén és jövőjén becsülettel akar munkálkodni. Vass Henrik KÁDÁR ELVTÁRS beszédének és cikkeinek új gyűjteményes kötete két esztendő harcainak hű krónikája. Lapjairól elénk tárulnak az elmúlt évek eseményekben gazdag napjai, azok a küzdelmek, amelyek során népünk megoldotta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a szocializmus alapjai lerakásának forradalmi feladatát. A kötet gondolatokban gazdag anyagából egy rövid cikk keretében nehéz még a legfontosabbakat is kiemelni. Ezért csupán arra szorítkozhatunk, hogy a beszédek és cikkek néhány közös vonására utaljunk. Az egyik kérdés, amelyre az olvasó sokoldalú választ kap a könyvből: miért volt képes a párt nagy horderejű feladatainak a megoldására? Mindenekelőtt azért, mert megtisztult a személyi kultusz és a dogmatizmus ballasztjaitól, újjáteremtődött és a marxizmus—leninizmus útmutatásai szellemében végezte munkáját. Életereje annak az osztálynak az életerejéből fakad, amely a kommunizmus eszméinek természetes hordozója, a magyar munkásosztályéból. Kádár elvtárs beszédein vörös fonalként húzódik végig az a gondolat, hogy a párt nem önmagáért van, a pártot a történelmi szükség- szerűség szülte, legalapvetőbb feladata és létének értelme pedig: a nép szolgálata. „A vezetés nem uralkodás, és az a munka melyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk.” Ezért mindig arra ösztönzi a kommunistákat, hogy a nép önzetlen harcosai legyenek, akik saiát boldogságukat is, az egész nép boldogságáért való küzdelemben, a társadalmi haladásért vívott áldozatos harcban találják meg. EZEKET A BESZÉDEKET és cikkeket a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősítésének szükségessége, a nép iránti határtalan tisztelet hatja át. Kádár elvtárs minden alkalmat felhasznál, hctgy felhívja a kommunisták figyelmét arra, hogy a szocializmus az egész népnek épül. „Akik pedig megértik, hogy politikánk az egész népé, az egész népnek szól, azok azt is megértik, hogy ezt a politiSzlovák György: A Kaposvári Textilművek.
