Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

Föld­járadék Közeledik a zárszámadás, ami a termelőszövetkezetei terhelő kötelezettségek telje­sítésének is határideje. Ezek között az egyik legíontosabb: az esedékes földjáradékok pontos elszámolása. Mégis egyes termelőszö­vetkezetek gyakran hivat­koznak olyan körülmények­re, amelyek miatt elodázzák a földjáradék fizetését. Né­hány helyen pedig „elméle­tet” gyártanak, mondván, a földjáradék munka nélkül szerzett jövedelem, tehát megkárosítja azokat a tago­kat, akik föld nélkül léptek a közösségbe. Igaz, a föld járadékért ab­ban az esztendőben, amikor kapja, nem dolgozott a pa­rasztember. Dolgozott azon­ban korábban, esetleg egész életén keresztül. Vagy, ha nem ő, megdolgozott érte — az esetek túlnyomó többsé­gében — az apja, vagy a nagyapja. Viszont az is tény, hogy az adott eszten­dőben, a földjáradékra for­dított értéket az egész tag­ság termelte meg, tekintet nélkül arra, hogy volt-e földje, vagy sem. Emlékezzünk vissza: a nagy átszervezés idején, alig egy pár esztendővel ezelőtt, a birtokos paraszt­ság meggyőzésében egyik fontos érvünk éppen a föld­járadék fizetése volt. Az adott «zó pedig kötelez. Hi­szen nemteljesítés esetén a volt birtokos paraszt nem­csak azt mondhatja^ hogy „lám, így tartottátok szava­tokat”, hanem azt is, hogy ő azért az 5—10 hold földért esetleg bért, vagy öregségére eltartást kaphatott volna. Az ígéret valóra váltásával ele­jét kell venni az ilyen han­gulat keltésének. Maga a földjáradék egyéb­ként nem sok, fizetése is különböző szerepet játszhat. A javakorabeli, még dolgo­zó ember esetében jobbára jelképes. Egy öreg, beteg embernél azonban a létfenn­tartás nagyon fontos része, éppen ezért ők reagálnak a legérzékenyebben a földjá­radék visszatartására. De a szövetkezét gazdájának is csak akkor érezheti magát igazán a tegnapi egyéni pa­raszt, ha közösbe vitt föld­je után megkapja azt, ami neki jár. Találjuk meg tehát min­den esetben a kifizetés .le­hetőségét. Erre kötelez a törvény és saját erkölcsünk parancsa. Óvjuk nreg a tél kártételeitől a mezőgazdasági gépeket A MEDOSZ-elnökség és a földművelésügyi miniszter együttes felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz A mezőgazdasági termelő üzemek gépállományának ér­tékét milliárdokban lehet ki­fejezni. Elsőrendűen fontos tehát, hogy e hatalmas érté­ket mindenütt a lehető leg­gondosabban óvják azoktól a károktól, amelyeket a téli időjárás — a hó, a fagy és a nedvesség — tehet benne. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége, valamint a földművelésügyi miniszter ez­zel kapcsolatban kiadott együttes felhívása hangsú­lyozza, hogy az üzemek illetékes veze- zetői gondoskodjanak a gépek szakszerű tárolásá­ról, ellenőrizzék a munka­helyről történő beszállí­tásukat. A későbbi viták elkei ülése vé­gett a gépeket — külön dara­bot képező tartozékaikkal együtt — leltár szerint kell átvenni a vezetőktől. Feltét­lenül szükséges, hogy a gépek a tárolás előtt műszaki vizs­gálaton essenek át. Ehhez le­hetőleg vegyék igénybe a gép- és gépjavító állomások szakembereit. A kényesebb szerkezetű, nagyértékű, vagy' faanyag­ból készített gépeket — a gabonakombájnokat, a cséplő-, a magtisztító- és aratógépeket — minden körülmények között fedél alatt kell tárolni. Szükség esetén — bérleti díj ellenében — háztáji pajtákat, vagy más alkalmas helyisé­geket is vegyenek igénybe e célra. A szakszerű géptáro­lás elősegítése érdekében a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályai gondoskodjanak arról, hogy a legjobb gépud­varokkal rendelkező termelő­szövetkezetek és állami gaz­daságok tapasztalatai széles körűen elterjedjenek. A gép- és gépjavító állo­mások vezetői és dolgozói — a javítási és karban­tartási munkákon felül — nyújtsanak sokoldalú se­gítséget a termelőszövetke­zetek gépudvarainak ki-. alakításához, a gépek téli tárolásra való előkészítéséhez, s általában a szakszerű tárolás megszerve­zéséhez. A belföldre feladott képes levelezőlap postai díja: 20 fillér A borítékban feladott üdvözlőkártya vagy névjegy = LEVÉL Figyeljen a bérmentesítésre Kónya Valéria, másodéves Iá tszerésztamiló, már Önállóan is jó minőségű munkát tud készíteni. Háta mögött meste­re, Déry Sándor, a nátészalkai OFOTÉRT műhelyben. Foto: Hammel József Könyvesboltok versenye Az ország földmű vesszövet- kezeti könyvesboltjai és bizo­mányos könyvárusainak az év első háromnegyedévi tervek teljesítésében Szabolcs-Szat- már megye az előkelő máso­dik helyezést érte el. A me­gye 11 fmsz-i könyvesboltja és 804 bizományos árusa 7 millió 339 ezer forint értékű könyvet adott el az év első három hónapjában. Az egy lakosra jutó könyvforgalom alakulásában pedig a tava­lyi 17. helyről a 9. helyre került a megye. Az AFOR 19G5. január 1-én forgalomba hozza a 92 ok­tánszámú szuperbenzint. A világszínvonalat elérő, korszerű üzemanyag Javítja a hatásfokot, növeli a teljesítményt. Használata korszerű gépkocsiknál ma már követelmény. <HK.) Egység, fegyelem, kezdeményezés —* ez a kékesei szövetkezetben dolgozó kommunisták munkájának alapja alapvető pontja: egység, tuda­tos fegyelem és irányt mutató lendület, kezdeményezés. S a rugó csakis a vezetőség le­het. A falu elvárja tőle a jobbhoz vezető út mutatását, mert éppen a párt javaslatára cserélte fel az egyénieskedést a szövetkezéssel — magyaráz­za Vajda István párttitkár. A pártszervezetnek: tizenhét tagja és négy tagjelöltje van. Nem nagy szám. Viszont az is igaz, hogy a kékesei kommu­nisták sem a számszérűséget tekintik ma már a pártpoliti­ka érvényesítési normájának. Különben is, az ilyesmiről ne­kik is megvan a vélemé­nyük. 1953-ig szigorú befelé for­dulás jellemezte a pártszer­vezetet. Egyesek maguknak sajátították ki a döntő szó jo­gát, egyéni érdekük javára használták fel tagsági köny­vüket. Magukon kívül, de még- inkább a faluval mit sem törődtek, a kényszer hatásá­val próbálták elintézni a fel­merülő problémákat. A másik véglet ötvenhá­romtól ötvenhatig következett. Ebben az időszakban már a szélesre tárt pártkapu volt a jellemző. Nem nagyon nézték, mérlegelték, ki­ket vegyenek fel a párt­ba. Fontos az volt: kedve­ző legyen a jelentés. A köz­ügy segítése, orvoslása elsik­kadt; némelyek azért jelent­keztek a pártba, mert szemé­lyi érdekük érvényesülését re­mélték tőle. Az őszinte, elvhű kommunisták mindjobban háttérbe szorultak a törtetők­kel, hangoskodókkal szem­ben, akik amikor kellett vol­na, nem is vállalták a helyt­állást. — A falu természetesen mindezt látta, és nemcsoda, hogy a becsületes dolgozók szemében nem volt tekintélye a pártszervezetnek, kevésbé bíztak benne. Tanulság szá­munkra, hogy óvakodjunk a ^szélsőségektől — hangsúlyoz­za a párttitkár elvtárs. Közös munka, egyéni felelősség Az új pártvezetőség már megtartotta első ülését, és megpróbálta kialakítani a programját. Elsősorban a kö­zösben meglevő jelenlegi ne­hézségek leküzdését tűzte ki célul. Ezek közül fontosab­bak a szerfás istállók téliesí- tése, a dohánycsomózás végzése csomózó helyiség hiá­nyában magánházaknál, a ta­karmányalap megfelelő téli kezelése, a zárszámadás reá­lis előkészítése. Persze, ezeket a feladato­kat nem kimondottan az öt­tagú vezetőség akarja megva­lósítani. De kovásza, szerve­zője, meggyőző javasolója a dolgoknak. Ugyanakkor ma­guk állnak a tennivalók első sorába. A párttitkár, Vajda elvtárs például napokon át íór-to a falut. hn?v a do­hánycsomózásnak megfelelő helye legyen egyes tsz-tagok házainál. Magyarázott, érvelt a közös érdek mellett. Más vezetőségi tagok, mint például Dolhai János, kéthó­napos gombatenyésztői tanfo­lyamra ment el, hogy a tsz egyik használatlan nagy bo­rospincéjét évi több százezer forintot hozó gombatenyész­téssel hasznosítsák. Karászi Gyula iskolaigazgató, mint tanácstag, a falu tanácsában hallatja a pártszervezet sza­vát; alapos, meggyőző erejű hozzászólásait teljes érdeklő­dés kíséri. Minden pártvezetőségi tag­nak megvan a maga terüle­te, felelőssége, Törődés a holnappal Dele lehet abba nyugodni, hogy mert nem valami sze­rencsés a falu határa, nagy­üzemi gazdálkodással is is­métlődjön a holnap iránti ha­gyományos kétség? Történt már ugyan egy és más, gyü- mölcsösítés, az egyes homokos talajt kedvelő növényfélesé­gek területének növelése. De ez kevés! ■— vallják a kom­munistákkal együtt a párton- kívüliek is. — A pártvezetőség — a tag­gyűlés véleménye alapján — kidolgozta a holnapra vonat­kozó tervét. Javasolja a tsz- nek az állattenyésztés foko­zottabb fejlesztését, sok jó szénánk, legelőnk van. Több istállót kell építeni, ne kény­szerüljünk arra, hogy hely­hiány miatt eladjuk a növen­dék borjukat, holott mi is fel tudjuk nevelni. Jól fizet a dohány, de még nincs közös csomózó. Azt is építeni kell. Az évi ötven hold keserű csillagfürt termelését növel­jük száz holdra. A szántásra, művelésre is veszélyes, mere­dek futóhomokos dombokat er­dősítjük. Mindez valóban nem kevés gond. S a pártszervezet veze­tősége, a tagságra támaszkod­va — a korábbi szélsőségekből okulva —, bátran vállalja. A közösségért, a faluért, amely mindinkább tisztán látja a jó­akaratot, amit érdemes segí­teni. Aszta’os Bálint A Csenged Vegyes Ktsz megüresedett műszaki vezetői és építésvezetői állásra épí­tőipari technikust keres. Fi­zetés megállapodás szerint. Jelentkezés levélben. Gyakor­lattal rendelkezők előnyben. (587) ötéves gyakorlattal, szám­viteli ismeretekkel rendelkező pénzügyi előadót keres az ÉM Szabolcs megyei Áll. Építő­ipari Vállalat, Nyíregyháza, Széchenyi u. 45. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán, vagy főkönyvelőségén. (585) A szövetkezeti faluban, Kék­esén, mindenki tudott a párt- szervezet vezetőségének újjá- választásáról. A november 12-i esemény fontosságát mutatta, hogy több pártonkívüü érdek­lődő is részt vett a taggyűlé­sen, amely egyben programot is adott a megválasztott ve­zetőségnek. A három alapvető pont Ha idegen beszélget a kék­esei szövetkezeti gazdákkal, a harmadik mondatban már fel­tétlen a gyenge minőségű ha­tárra terelődik a szó. Ezt te­szi Harcsa Imre is, az Üj Élet Tsz elnöke: — Közös területünk hetven százaléka veszedelmes futó­homok, másik jelentős része rét, kaszálóféle. Több érté­kesebb növényt, mint például búzát, kukoricát, cukorrépát nagyon csekély mértékben termelhetünk. Példa erre, hogy ötven hold búzát öt hely­re kellett elvetnünk roostcsz- szel is. A tsz előreláthatólag hiány­nyal zárja az évet Az egyen­lőtlen határt nagyon kitik­kasztották az egymást köve­tő száraz nyarak, a szorga­lom csupán enyhíteni tudja a nagyobb arányú veszteséget. A tagság lényegesebb kerese­tét a prémiumrendszer alkal­mazása és a háztáji jószágtar­tás képezi. óvakodni a szélsőségektől — Ilyen körülmények között nem könnyű itt a pártszerve­zet feladata. S éppen ez a nehézség adja az iránta nyil­vánuló érdeklődést, hiszen a párt sorában lenni sok tekin­tetben többre kötelez. Három A téli szünidő előtti napok egyik fontos eseménye volt a közelmúltban megtartott or­szágos egészségügyi értekezlet, ahol megállapították: az álta­lános iskolások kevésbé tart­ják meg az egészségük szem­pontjából fontos előírásokat, mint az óvodások. Nem kü­lönb a helyzet a középiskolák­ban sem. Sőt: az általános gimnáziu­mokban csak az osztályfőnö­ki órák keretében szerepel egészségtan oktatás, évfolya­monként mindössze 4—4 órá­ban. A legtöbb pedagógust nem képzik ki a fontosabb egészségügyi tudnivalók taní­tására, s az ezt a munkát vég­ző orvosoknak sincs mindig megfelelő pedagógiai érzékük. Előtérbe kell tehát kerülnie a jövőben az iskolások, a diá­kok egészségügyi felvilágosítá­sának az egész országban, így Szabolcsban is. Több helyütt a közegészségügyi és járvány­ügyi állomások orvosai vállal­koznak az iskolai felvilágosító munkára, s van példa arra is, hogy az egészségügyi tudniva­lókat a tanítóképzők 3. évfo­lyamán kollokviumköteles tantárgyként tanítják. Mind­kettőre van lehetőség Nyír­egyházán is. Emellett szüksé­ges szorosabbra fűzni a Vö­röskereszt és az iskolák kap­csolatát, hogy közös erővel pó­tolják a jelenlegi oktatási gya­korlat hiányosságát. Az óvodások tudják, az iskolások nem! Fokozottabb egészségügyi felvilágosítás az iskolákban Ahol kollokviumköteles tantárgy: az egészségtan

Next

/
Thumbnails
Contents