Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

Dicséret a fcnyeslitkeieknek A járási tanács művelődési osztálya dicséretben részesí­tette azokat a pedagógusokat és a kultúrotthon igazgatóját, akik Fényeslitke kulturális életét irányítják, vezetik. A pedagógusok kiemelkedő mun­kát végeznek, sok energiát fektetnek be azért, hogy a 15 tagból álló irodalmi színpad jól működjék. Műsoruk bemu­tatására falujárásokat is szer­veznek, amelyeken a tánccso­port is részt vesz. Felnőtt énekkaruk, úttörő ének- és zenekaruk, a nyári szünetben is működött. A foto- szakkörben színes diafilmet készítenek a község 20 éves fejlődéséről. Mozgófilm is ké­szült már az énekkarról és az úttörők kirándulásáról. A tsz életéről tervezett film felvételeihez most készítik a forgatókönyvet. A pedagógusok idejét és munkáját a dolgozók esti is­kolája is jelentősen leköti. November közepén vizsgáztat­tak 37 felnőtt tanulót, az ál­talános iskola V—VI. osztá­lyából. Ezekben a napokban tovább szervezik a jelentke­zőket. Két hetedik és egy nyolcadik osztályt indítanak, eddig közel százan jelentkez­tek. Az alapismereti tanfolyam I. és II. évfolyamára 38 hall­gatót szerveztek be. Egyemberként dolgozik e szép feladat megvalósításán a községi tanács, a tsz vezetősé­ge és a nevelőtestület. Mun­kájuk közben gyakran ütköz­nek akadályokba. Például, a tuzséri fatelepen állandó esti műszakban dolgozók és a vasutasok rendszeres iskolába járása nincs biztosítva. Re­méljük, munkájuk eredmé­nyességéhez minden illetékes szerv megadja a támogatást Pilcsák Elemér, szakfelügyelő Parabola-tükrök Turricsén Még 1960 őszén határozták el a túrricsei Béke Termelőszö­vetkezet vezetői, hogy kialakít­ják a baromfitenyésztést. E célra a tsz-tanya szomszédságá­ban lévő rossz épületet alakít­tatták át, hogy alkalmas le­gyen 6—800 darab naposcsibe elhelyezése. Rövid idő múltán kiderült, hogy kicsi az épület. A tsz valamennyi szakemberét munkába állították és saját erőből felépült egy 50 méter hosszú csibenevelő, Ahogy sza­porodott az állomány, újra épí­teni kellett. Szükségessé vált egy tojóház a törzsállomány beállításához és egy másik épület, a naposcsibék elhelye­zésére, mert 1963-ban már 7500 csirkét neveltek. Ebből alakí­tották ki az 1000 darabos törzs- állományt Ebben az esztendőben négy gondozó, négy parabola tükrös műanyával 14 ezer darab na­poscsibét nevelt fel. Ezenkívül van még 1600 darab pulykánk, amit még ebben az évben érté­kesítünk. Jövő évben pedig már pecsenyekacsa neveléssel is foglalkozunk. László István A dolgozók biztonságáért Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt iparági biztonság- technikai értekezleten értékelte a kőolajtermelő- és feldolgozó vállalatok egészségvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi helyzetét. Iparági szinten 1964 első, második és harmadik ne­gyedében a balesetek száma növekedett az elmúlt évhez képest. Ezzel szemben a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat­nál még nem történt baleset, vagy tűzeset. Ezért a tröszt vállalatunkat dicséretben része­sítette. A vállalat eddig is és ezentúl is mindent elkövet a dolgozók védelmében. Tűzve­szélyes és télen különösen bal­esetveszélyes körülmények kö­zött egyre nagyobb feladatokat kell végrehajtani. A nagyobb feladatok a munkásoktól foko­zottabb figyelmet, a műszaki vezetőktől pedig nagyobb kö­vetelményű műszaki feltételek biztosítását igénylik. Tolnai Zsuzsa Nyírbogdány Mesterséges eső Hétmillió öntözésre — A barabási példa Másfél milliárd liter plusz csapadék A vásárosnaményi járás­ban három évvel ezelőtt az ötszáz holdat sem érte el az öntözött terület, ennek is kö­zel egyharmadán rizsét ter­meltek. Az idén már hatszor több területen, 2578 holdon folytattak öntözéses gazdál­kodást a járás közös gazda­ságai. Ez a szántóterület 5,6 százaléka: magasabb mint az országos átlag. Az öntözött terület gyors növekedését az aszályos idő­járás tette szükségessé, s eh­hez a lehetőséget a hosszú le­járatú hitelek adták meg. Az idén 7 millió forint Ilyen hitelt használtak fel a közös gazdaságok. Legnagyobb beruházás a ján- di Előre Tsz-nél volt, ahol 2,9 millió forint értékben 445 hold legelőt rendeztek be felületi öntözésre, és to­vábbi 1100 holdon teremtet­ték meg az öntözés alapját a csatornahálózat kiépítésével, esőztető berendezések vásár­lásával. Közös beruházást végzett a vásárosnaményi Vörös Csillag és a vitkai Kossuth Tsz: 120, illetve 80 hold legelőt rendeztek be ön­tözésre. Az öntözött terület több­sége szántóföld. Nagy te­rületen — 500 holdon — volt zöldságkertészet. Évelő takarmányt több mint 900, rizsét 140, gyümölcsöst 93 holdon öntöztek. Az egyenetlen talajfelszín kö­vetkeztében, és amiatt, hogy kevesebb beruházással jár, a tsz-ek az esőszerű öntözési módot alkalmazták elsősor­ban. A vizet „ Tiszából, Sza­mosból, Kraisznából nyer­ték. Ezentúl 746 hóidat cső- kutakból öntöztek. Néhány termelőszövetke­zet igen jól kihasználta »z öntöző berendezéseket, ezáltal fokozta a gazda­ságosságot. A barabási Béke Tsz például, többnyire két műszakban, egy-egy berendezést 1870 és 1843 órán át üzemeltetett. A vizet csőkútból nyerték. Ez­zel szemben a fejércsei Szik­ra és a márokpapi Űjbaráz- da Tsz-ekben csak negyed- résznyi volt a gazdaságosság, mert csupán 500 üzemórájuk volt. A vitkai Kossuth és a mátyusi Petőfi Tsz-ek évi 100 hasznos üzemórája össze sem hasonlítható „ barabási- val. Itt egyébként elsősorban a munkához való viszonnyal volt baj. Általánosan elkövették a tsz-ek azt a hibát, hogy nagy területeket Igye­keztek öntözni. Ez káros volt, mert a növé­nyek így kevés vizet kaptak, ha jelentkezett is némi ter­méstöbblet, nem kapták meg a várt eredményt. Az idén húsz esőztető be­rendezés dolgozott járás közös gazdaságaiban, s az ön­tözési idényben egy és egy­negyed millió köbméter vizet juttattak a növényekre. Ez az öntözött területen 101 milliméter többletcsapadékot jelentett. Az összes öntöző­víz másfél millió köbméter volt. Gyarapodott az idén a szakirányítók száma is: négy új öntözéses nö­vénytermesztő technikus kezdte meg a munkát. Mind több lesz az öntözéses növénytermesztő szakmunkás is. Az idei jó és rossz ta­pasztalatok felhasználásával jövőre újabb területeket akarunk megmenteni az idő­járás káros hatásától. Király Sándor járási öntözési agr. Miért tette ?! Ünnepelt a napokban a kis Kölcsey utca. Végig az utcában kigyulladt a fénycső­világítás. Első este egymás után nyíltak ki a bezárt ab­lakok, hogy az utca lakói la­kásuk ablakából is végig­nézhessenek a kivilágított ut­cán. Ismeretlen szomszédok megszólították egymást: „Na mit szól a világításunkhoz? De másnap reggel szomo­rúan leéltük, hogy az egyik világitó test be van törve. Egy lyuk éktelenkedett az üveg oldalán, a karcsú osz­lop tetején lévő neonon. Egy feldobott kő okozta sérülés mindenki szivét érte. Mint egy disszonáns hang, egy harmonikus lágy muzsiká­ban, mint egy arculcsapás érte az embereket „a mi vi­lágításunkat” ért sérülés. Kinek a műve? Miért tette? A neon ég ugyan az eltört üvegben, de foghíjasán, szem­rehányóan néz a járókelőkre, mutatva sérült arcát. Miért kell a szépet, az épet, az örömöt megrontani? Sándor Mihályné Nyíregyháza, Kölcsey u. 21. Az É. M. 41. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel telvesz dömpervezetőket, víz- és gáz- vezetákszerelőkeí, központi fűtés szerelőket, villanyszere­lőket, burkolókat, közonti fű­tés szerelő csop. vezetőt, kubi­kosokat, kőművesek és sze­relők mellé férfi és női se­gédmunkásokat, valamint mg. tsz-tagokat időszakos munkára Jelentkezni lehet a vállalat központjában (Budapest, V. József Attila u. 18.) A jelent­kezőknek munkakönyvét, TANÁCSI MUNKAVÄLLA­LÄSI engedélyt, vagy TSZ VEZETŐSÉGTŐL MEG­HATÁROZOTT IDŐTAR­TAMRA SZŐLŐ MUNKA- VÄLLALÄSI ENGEDÉLYT KELL HOZNIUK. Vidéki dolgozóknak lást biztosítunk. szál­(HK) A mester keresi a legszebb mozdulatokat. bent forró a hangulat. A falakon hatalmas tükrök. Há­tul, az ablak előtt zongora. Néhány taktust játszik a kí­sérő, kivár és ismétli a dal­lamot. A táncosok tétova lé­péseket tesznek, forognak és várnak. Ráfüggesztik a sze­müket a mesterre, — szíve­sebben imám: — a varázsló­ra. Rábai Miklós jól ismert bajszát megpödri. Kék mele­gítés, csizmás lábával eltáncol­ja az új lépéseket. A tánckar szinte akaratlanul követi mozdulatait. Félig hunyt pil­léik alatt talán már látják a folytatást is. Most születik a tánc. mintegy 1700 előadást tartot­tunk. Nehéz lenhe kiemelni bár* kit is a 170 tag közül. A szó valódi értelmében kollektív művészetet produkálnak. Min­dent megtesznek a sl’<" A"t, mert tudják, ha csak egyet­len táncos is lazsál, leronthat- ja az egész együttes produk­cióját. De most talán mégis Bé­Mi a titka az Állami Népi- együttes egyre fokozódó sike­rének? Az igazgató így vélekedik: — „Háromhúrú hangsze­ren” játszunk. Muzsikálunk, énekelünk, táncolunk. Tehát nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is adunk művészi élményt. Alapanyagunk, amiből mű­sorainkat merítjük gazdag, és nemes. A néphagyomány sok évszázados kultúrkincseit ele­venítjük fel, formáljuk a ma emberének is érthető, élvez­hető művészetté. Meg aztán a népművészet — szűkebb értelemben véve a néptánc, — talán a leginter- nacionálisabb művészet. Ezt a megállapítást 14 év alatt sok. kirobbanó sikerű külföldi tur­nénk Is igazolta. Játszottunk a Szovjetunióban, tapsolt ne­i..lassan kialakulnak a figurák. Vissza a balett-terembe. Itt még mindig szorgalmasan pró­bálnak. Rábai Miklós művé­szeti vezető koreografálja az üj bemutató egyik tánckom- pozicióját. A „Hét-szín-virág- gal” januárban mutatkozik be az Állami Népiegyüttes. Kép és szöveg: Regős István Ne törje fejét MIKULÁSRA VÁSÁROLJON ÉDESSÉG ÉS ILLATSZER CSOMAGOT VAGY SZÉP AJÁNDÉKKOSARAT. KÉRÉSÉRE HÁZHOZ 8ZÁLL1TJA A VÁLLALAT MIKÜLÄSA. Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiból. Perdül a szoknya :H® Félve lépek a próbaterem­be: attól tartok, zavarom a munkát. Reggel nyolc óra, kint borongós, esős ősz, itt tünk Párizs, Róma, nemzetkö­ti aranyérmet nyertünk Finn­ország fővárosában, s a méf Dly hidegnek mondott ködös Angliában is felpezsdítettük nézőinket. Fennállásunk óta elsősorban kilométerekben számítva. A kezdeti törekvés főleg a népi motívumok hi­teles dokumentálása volt, ma már a hagyományokon ala­puló, modem, tematikus tánc­művészeié a vezető szerep. Csiszolódott, változott a kife­jezési mód is. Az Állami Né­piegyüttes érett művészkol- lektívává kovácsolódott. Nyolc egész estét betöltő repertoár- műsorukat hétről-hétre végig­tapsolja a közönség. Évente 90 előadást tartanak, ebből 40-et Budapesten, s 50-et az ország különböző tájain. 4® a® Csiszolják, tökélete sítik a mozgást. 3><D Milyen hosszú út! De nen kási Jankára a legbüszkéb­bek. Tizenegynéhány évvel ezelőtt hosszú copffal, mas­nikkal állított be az együttes Corvin téri székházába és jelentkezett az énekkarba. Kellemesen csengő, de kép­zetlen hangja volt. — Fel­vették. És idén Hollandiában, a 11. nemzetközi énekverse­ny én 31 szoprán között első lett, s a 75 különböző Szólamú művész vetélkedésében el­nyerte a „legjobb énekes’' ki­tüntető címet. Még ma is re­meg a hangja, ha féle.eVeniti a felejthetetlen pillanatokat; &><D

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents