Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Megkezdődött a téli nagyjavítás a gép- és gépjavító állomásokon Intézkedés az alkatrészhiány enyhítésére Minden gép- és gépjavító állomás szerelőműhelyét korszerűsítették, új gépekkel látták cl. Száznyolc Szerelő, harminchat motorszállító és szerelőkocsival, 112 alkatrésztartó állvánnyal, valamint közel negyven célszerszámmal, — sebességváltó bejárató berendezéssel, csapágy és perselylehúzókészülékkel — gazdagodtak. Az épületek korszerűsítésére, bővítésére 11 millió, a berendezésekre 960 ezer, a kisgépekre 560 ezer forintot költöttek. A legjelentősebb bővítést és korszerűsítést Tiszaszal- kán és Tiszavasváriban végezték. Az előbbi helyen a kéthajós szerelőcsarnokot új szerelőtérrel növelték. Tiszavasváriban pedig a hangárszín,t alakították át és bővítették, ahol most már három megye részére végeznek jármű-elektromos és Diesel-tüzelőanyag berendezés-felújítást és javítást. Még ebben az évben megkezdődik kizárólag mezőgazdasági gépek részére az új kollektorok gyártása, amiből a Tisza- vasvári Gép- és Gépjavító Állomás látja el az ország ösz- szes tsz-eit, gépállomásait és állami gazdaságait. A megye gén- és gépjavító állomásainak korszerűsítésére az idén öt és fél millió forinttal fordítottak többet, mint tavaly. Gondot okoz viszont az alkatrészhiány. Ezen úgy segítenek, hogy néhány egyszerűbb, de nélkülözhetetlen alkatrész műszaki dokumentációs anyagait elkérik és a meglévő szabad kapacitás keretében gyártják majd. (Munkatársunktól) A gép- és gépjavító állomások helyzetéről, a téli nagyjavítás előkészületeiről, a műhelyek korszerűsítéséről és a javítások meggyorsításának lehetőségeiről beszélgettünk Fazekas Péterrel, a Gépállomások Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága főmérnökével. Elmondta, hogy a megyében a gépek száma az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen emelkedett. 1600 traktorral, közel 3—4 ezer munkagéppel rendelkeznek a termelőszövetkezetek, ezenkívül a gépállomások, valamint az állami gazdaságok az erő- és munkagép javításáról is gondoskodni kell a megye tizenegy gép és gépjavító állomásának. A téli nagyjavítás előkészületei már júliusban megkezdődtek. Sajnos a megye termelő- szövetkezeteinek nagyrésze nem igényelte a gépek javítását. Olyan indokkal, hogy az idei gépjavítás kedvezőtlenül befolyásolja a zárszámadást. Ezt azonban kiküszöböli a közelmúltban megjelent minisztertanácsi rendelkezés, amely szerint november 1-től a jövő év terhére is lehet tsz-eknek gépjavítást végezni. Elsősorban a termelőszövetkezetek gépei, valamint a kora tavaszi munkákhoz szükséges és a gépállomásokon eladásra kerülő gépek javítását végzik el. Az idén megyén^ gép- és gépjavító állomásainál a javítótér 8600 négyzetméterrel bővült. Felkerestük a Pénzügyminisztérium illetékes vezetőit, hogy néhány közérdekű kérdésre választ kapjunk. Az alábbiakban közöljük kérdéseinket s az azokra adott válaszokat. — Melyek az 1964. évi állami költségvetés végrehajtásának^ főbb tapasztalatai? Bár az év befejezése előtt vagyunk még, már most is megállapítható néhány olyan jelenség, amelyet a gazdálkodásban fokozott figyelemmel kell kísérni. Az állami vállalati jövedelmek fő forrása elsősorban a termelés és a teljesítmények emelkedése volt, nem pedig a gazdálkodás minőségi mutatóinak javulása. A termelés és a forgalom terveinek általános túlteljesítése az előirányzottnál magasabb létszám mellett következett be, így a termelékenység alakulása nem kielégítő. Az iparban a termelés ütemessége, műszaki színvonala, a termékek korszerűsége sem javult kellőképpen. Mindezek hátrányosan befolyásolták az önköltségcsökkentésben előírt célkitűzések megvalósítását, amelytől éves szinten is lemaradás várható. A költségvetés többi bevételi forrása nagyjából a tervezett szerint alakult. —' Melyek a legfontosabb tennivalók a gazdálkodós minőségi mutatóinak javítása tekintetében? A meglévő munkaerőállomány szervezettebb felhasználása. Ismeretes, hogy fejlődésünknek olyan szakaszához érkeztünk, amikor a termelés számottevő bővítéséhez már nem áll rendelkezésünkre a korábbiakhoz hasonló munkaerntortalék Tip a PP7nnMi van a blokkon ? Tegnap átadták rendeltetésének az AGROKER új nyíregyházi telepét. Az üzem avatásán megjelent Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT igazgatója, Kállai Sándor, az MI'Z' P Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára, ár. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke. Balogh Bertalan, a megyei AGROKER igazgatója elmondta, hogy több mint 18 millió forintos költséggel épült, s tíz hold területen fekszik az új üzem. Az új telepen biztosították a korszerű raktározási feltételeket, gondoskodtak a dolgozók munka- körülményeinek javításáról, egyes munkafolyamatokat gépesítettek és megfelelő szociális létesítményeket építettek. Az áruforgalom tervszerű lebonyolítására 650 méteres iparvágányt és kirakótreppet építettek. A műtrágyaraktárba nagy teljesítményű lift biztosítja az áruk mozgatását. Az üzem belső forgalmának lebonyolítására 700 méter hosszú betonútat építettek. Ezek után üzemlátogatásra került sor. A látottakról a vendégek elismeréssel nyilatkoztak. 28 millió forint Dombrád évi vásárlása Három szolgáltató részleg, Patyolat felvevőhely Hajnal óta esik az eső az ólomszürke felhőkből. A nyíregyházi utcákon behúzott nyakú esőkabátos emberen, ernyő védelmében tovasieto lányok, asszonyok igyekeznék dolgukra. Megszokott esős- hangulatot áraszt az utca. De odébb, valaki nem keresi az ereszalj védelmét, nem vesz esőkabátot és nem is siet. — Levetettem a pufajkámat is. Átázott — mondja a csaknem ingujjra vetkőzött Miló György. Sapkája széléről letörli az esőpatakocskát és megragadja az ácsfűrészt. „Jöjjön erre egy óra múlva..." — Ma be akarom fejezni mindenképpen — mutat a gödörbe, ahol már majdnem készen áll a kútkeret ácsoiata. —- Ha sürgős a munka, akkor még az időjárás sem zavarhat. Márpedig ez sürgős. Miló György az építőipari vállalat ácsa. Ö és három társa készíti a kótaji vízvezeték ácsmunkáit. — Ahol mi végeztünk, nemsokára folyhat a víz — mondja — az ácsolás után betemethetik a gödröket Ratko megnyomta a magnetofon kapcsolóját, s így szólt: — Tudod, Olgicám, ez valahogy kellemetlen. Olyan, mintha hallgatóznánk. — Ez engem egyáltalán nem izgat! Talán nincs jogom tudni, miről beszélget a lányom a barátjával, akivél állandóan együtt tanul? — Ugyan már. — Szeptemberben is együtt készültek a vizsgára és levizsgáztak. — Akkor tanultak. De most nem. Látom amit látok... Csak ülnek és bámulják egymást, mint a macskák. Na, gyerünk apja, kapcsold be. A korongok forogni kezdtek s a magnetofonból su- sogás hallatszott. _ Mi ez a zizegés?! — kérdezte türelmetlenül az anya. — Biztosan könyvet lapoznak... — Hiszem is én, hogy az könyv! — Akkor füzetek, jegyzetek. Kellemes bariton hallatszott hirtelen a készülékből: „Mi lesz velünk tovább, Szvetlána?" MaßBtö és szerelem — Ezt ő mondja? — kérdezte az anya. — Aha. „Én magam sem tudom” — mondta Szvetlána elha- lóan. — Megtudod, kislányom. Nem ismersz még te engem! — sziporkázott az anya és közelebb hajolt a magnetofonhoz. „Beszélj előbb apáddal” — folytatta a bársonyos bariton —, „hiszen ha ő beleegyezik, anyádat is rábírja és nyert ügyünk van. Én tudom, hogy a papád megért minket. Mai ember, intelligens.” — Na, csak hallgasd meg! Ha már intelligens, ez azt is jelenti, hogy adja hozzád a 19 éves lányát? Ez így nem megy... „Én már beszéltem a papával” — mondta Szvetlána. — Uuugy? Es te hallgatsz?! — sziszegte felháborodva a mama. „Egyszer ö határozottan ellene volt — elvből — ugyanis apám azt tartja, hogy addig ne is gondoljak a férjhezmenésre, amíg be nem fejezem az iskolát’’ ~ tette még hozzá a lány. Az anya rákiáltott a magnetofonra: — Mindez még semmi! De jönnek a gyerekek, s nekünk nemcsak titeket kell eltartani, hanem dajkálni kell az unokákat is. Tudjuk mi ezt jól... A bariton újból kezdeményezett: „És hogy ha a mamáddal beszélnénk? Nekem a te mamádról egészen jó véleményem van.” _ Izgat is engem a te véleményed, — kiáltotta haragosan Olga mama. „Az arca nemeslelkűségről árulkodik...” — Ratko, hallod hogyan értékel engem ez a fiatalember? ....ez az asszony nemes érzelmek megtestesítője, van benne valami Shakespeare-i hitelesség...” — Aranyos fiú... — suttogta Olga mama. „Tehát beszélni kell a mamáddal. Ha nem engedi meg, mindketten beszélünk vele... A korong tovább forgott, de nem hallattszott semmi. — Ennyi az egész? — kérdezte a mama, s szemmel láthatólag sajnálta, hogy befejeződött. — Ennyi — mondta a férje és kikapcsolta a készüléket. — En... én nem tudom mi most a te véleményed, de én,... hát... szóval én beleegyezem. Végeredményben mi is ilyen korban házasodtunk össze, ugye, Ratko? Tehát te beleegyeztél — gondolta Ratko, — de mi lett volna, ha én nem ajánlom Vladonnak és Szvetlánának, hogy vegyék fel ezt a beszélgetést szalagra?...” B. Dzsuricsics I 3 1964. november 13. A terwteliesítésről, népgazdasági, pénzügyi proMémákré!; Átadták a megye új AGROSiERtelepét további javulásának komoly jelentősége van, hiszen a tanácsi költségvetési szervek előirányzata megközelíti a 14 milliárd forintot. Természetesen nem mindegy, hogy ezzel a tekintélyes összeggel a tanácsok hogyan gazdálkodnak. A további előrehaladás egyik fontos feltétele, hogy azt vizsgálják az illetékesek: az adott feladatot hogyan tudnák a már megállapított előirányzaton belül, a munkaerő jobb elosztásával, jobb megszervezésével, a meglévő tartalékok feltárásával megoldani. Egyes szervek — túlzott biztonságra törekedve — indokolatlan készleteket halmoznak fel s ezzel anyagi eszközöket vonnak el a népgazdaság más területeiről, felesleges tárolási költségeket okoznak és előidézik a készletek átlagának fokozatos romlását is. Olyan gazdálkodást kell célul kitűzni, amely az egyes intézmények vélt érdekén és túlzott igényén felülemelkedve, lehetővé teszi a készleteknek a szükségletekkel arányos felhasználását. Az elmúlt években gyors ütemben fejlődött a tanácsok költségvetése. A következe években elsősorban az anyagi- pénzügyi eszközök ésszerű gazdaságos felhasználásán les2 a hangsúly, a fejlődés üteméi a népgazdaságban megvalósuld és erre a célra kihasítható eszközök növekedésének kell alárendelni. vekedés ütemét tartani kívánjuk, akkor ezt csak a munka termelékenységének javításában elért tényleges fordulat, a technikai színvonal fejlesztése, ésszerűbb munkaszervezés, a dolgozók szakképzettségének javítása, a munkateljesítmények fokozása, stb. biztosíthatja. A termelés növelésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy minél több korszerű, a külső és a belső piacon egyaránt keresett gyártmányunk legyen. A termékek korszerűsége gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb problémája. Ennek mielőbbi megoldása jelentősen befolyásolja a külkereskedelmi kapcsolatok számunkra olyan fontos fejlesztését, a lakosság növekvő igényeinek teljesebb kielégítését és nem utolsósorban az állam, valamint a dolgozók jövedelmeinek alakulását is. — Hogyan ítéli meg -a minisztérium a beruházásokra fordított eszközök felhasználását? — Az 1964. évi népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira kereken 46 milliárd forintot irányzott elő. E hatalmas anyagi eszközök kedvezőbb felhasználása nagyban gyorsíthatja, az ellenkezője pedig hátráltathatja fejlődésünket. Az éves beruházási terv teljesítésénél — az eddigiek szerint — lemaradással kell számolnunk. A legfőbb ok az, hogy az építőipari munka termelékenysége és a munka szervezése alacsony színvonalú. Nincs kellően biztosítva a dolgozók folyamatos foglalkoztatása, az utóbbi években jelentősen bővült gépparknak kedvezőtlen a kihasználtsága, sok a gépállás. Több év óta gondot jelent, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket nem a maximális hatékonysággal használjuk fel: ezekét még mindig nem eléggé összpontosítjuk a néogazdaság érdekei szempontjából elsődleges fontosságú létesítményekre. — Milyen tapasztalatai vannak a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési fegyelem betartásáról? — A minisztériumoknál és az irányításuk alá tartozó állami szerveknél a költségvetési fegyelem általában megfelelő, a tanácsoknál és a tanácsi szerveknél évről évre javul. Tanácsi területen előfordul, hogy a lakosság érdekeivel közvetlenül össze nem függő célokra használnak fel összegeket a községfejlesztési alapokból. Ma sem szűnt meg teljesen egyes költségvetési szerveknél az év végi költekezés, amely elsősorban bútorok, lakberendezési tárgyak, televíziós készülékek és egyéb tartós fogyasztási cikkek beszerzésére irányul. Pedig kereskedelmünk ezeket elsősorban a lakosságnak szánja. — A költségvetési fegyelem Beszélgetés a Pénzügyminisztérium illetékes vezetőivel Istvánné főkönyvelő és Lakatos Béláné pénzügyi csoport- vezető kimutatja, hogy korábban a község napi vásárlási blokkja 70 ezer forint volt, s e néhány nap alatt 100 ezer fölé szökött. A harmadik negyedévben különben 100 ezer forinttal csökkent az italok, s a vegyes iparcikkek forgalma, — ennyivel emelkedett az élelmiszerfógyaisztás. — Rendszeresen ellátjuk az iskolákat tízóraival, uzsonnával. Ezekben a napokban, nyitották meg a községtől 7—8 kilométerre fekvő Nagytanyán a kihelyezett háziboltot, egyelőre 15—20 ezer forintos árukészlettel. Három szolgáltató részlegük működik, két helyen a háztartási kisgép és műszaki cikk kölcsönző, s egy növény védőszer szolgáltató bolt. Rövidesen patyolatfelvevő helyet létesít az fmsz, a 25 ezer forint értékű felszerelés már készen áll, még épületről kell gondoskodni. S ami sajnos nincs — Hogy mit keresnek a vásárlók? Irhabundát, amiből egyet se kaptunk mostanában, gumicsizmát, bundacipőt, divatcsizmákat, tréningöltönyöket, tűzhelyeket. Ezekből bizony több kellene. PG A tehetős Tisza-parti község éves vásárlási blokkján 25— 28 millió forint található. Ennyit költöttek ruhára, cipőre, iparcikkekre, élelemre, italra a dombrádiak. Ez azonban csak töredék, hisz sok milliót költenek el a dombrádiak a falun túl. A finomabb, divatosabb ruhák, cipők, s egyéb iparcikkek érdeklik az embereket. Ezért nem sajnálják a pénzt és a fáradságot és ha nem találjak meg helyben, beutaznak Kis- várdára, vagy akár Nyíregyházára is. Mosási bemutató, vevőankét Egyik célja a most zajló dombrádi kereskedelmi napoknak, hogy köb séget, időt sporoljanak meg a falubeliek, helyben vásároljanak. A november 7—14-ig tartó kereskedelmi napokra megfiatalították a 27 kiskereskedelmi es vendéglátóipari egységet, 4,6 milliós árukészlet várta a vásárlóközönséget. _ Mindennap tartogatunk meglepetést — magyarázza Bekker Miklós kereskedelmi osztályvezető. — Hetedikén is nyitva tartottunk, a dolgozok társadalmi munkában végezték a kiszolgálást. Este műsoros divatbemutató volt a művelődési házban. Nyolcadban a vas-műszaki boltban hír- adástechnikai nap, 9-én őszi vásár a szaküzletekben es a sátorpavilonokban, 10-én gyermekruha bemutató, 11-én cukrászipari kiállítás a Gyongy- virág cukrászdában. A továbbiakban mosási bemutatót, kozmetikai tanácsadást, háztartási kisgép és híradástechnikai kiállítást rendezünk, 14-én pedig magyar nóta esttel zárjuk a kereskedelmi napok eseményeit, Tízórai, uzsonna az iskolákban _ Több boltunkban kerül sor vásárlók ankétjára “ egészíti ki Szaladják Is^va[ hálózati ellenőr. — Balog! Ketten az esőben Ingujjra vetkőzve — A bezsírozott fűrész Ilonka néni, a megőrző Már nem fiatalember, de idősnek sem mondható. Azonban ha az évek barázdái arcán nem árulkodnának, ifjúnak gondolnánk: lendületesen, keményen dolgozik, dacol az esővel, mondván — sürgős, fontos a munkája, várják a kótaji vizet a nyíregyházi hazakban. — Pedig de nehezen csúszik az ácsfűrész a megdagadt, nedves deszkában — panaszkodik, majd vidáman hozzáteszi: — Azért nem foghat ki rajtam! Az időjárás újabb rohamot indított a járókelők és az utcán dolgozók ellen. ömlik az őszi eső. Miló György megzsírozza a fűrész élét és búcsúzóul így szól: — Jöjjön erre egy óra múlva. Én már nem leszek itt, de a kutácsolatot készen találja. Ma sokan lesznek — Veri az eső a Vöröshadsereg útja köveit is. A Kossuth gimnázium elé egymás után érkeznek a járművek. Felnőtt diákok, levelező-hallgatók jönnek tanulni, ki kerékpárral, ki motorral, ki pedig gépkocsival áll be a parkolóhelyre, Ilonka néni standjára. — Ma sokan lesznek. Pénteken és hétfőn mindig jól keresek — mondja Ilonka néni, q kerékpármegőrző. Néhány hónapja kapta meg az engedélyt a tanácstól. Azóta hetenként háromszor vigyáz itt a járművekre. — Elég kevés a nyugdíjam. Jól jön ez a néhány száz forint kiegészítés. Esőben, sárban, szélben, fagyban mindig itt van. — A koradélután unalmasan telik, de hat óra után már én sem unatkozom. Férjek, vőlegények, udvarlók jönnek. S amíg várakoznak, velem szoktak beszélgetni. Még a családi problémájukról is mesélnek. Sok érdekeset hall itt az ember. A kapualj védelméből kimegy az esőbe, számot tesz a kerékpár küllői közé. Szilágyi Sz,
