Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-06 / 261. szám

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója a fiatalok elé állított követelményekről és a behívásokról A katonai kiegészítő pa­rancsnokságok országszerte októberben bonyolították le az 1964. évi sorozásokat. A so­rozó bizottságok munkájáról, tapasztalatairól folytatott be­szélgetést a Honvédelmi Mi­nisztérium illetékeseivel Vágó Tibor, az MTI munkatársa. Milyen követelményeket támasztottak a bizottságok a sorköteles korba lépett fiatalokkal szemben? — Mint az élet minden te­rületén, az utóbbi években a hadseregben is jelentős válto­zások mentek végbe. A fej­lett haditechnika és a kor­szerű hadviselés elvei a had­seregbe behívásra kerülő fia­talokkal szemben rátermett­ség, egészségi alkalmasság, is­kolai végzettség, szakképzett-* ség szempontjából, és más vo­natkozásokban is az eddiginél magasabb követelményeket tá­masztanak. — Ennek megfelelően az Idei sorozásoknál ezeket az alapvető elveket vettük fi­gyelembe és a sorállományból azokat a fiatalokat válogattuk Jd, akik a katonai szolgálatra minden szempontból a legal­kalmasabbak. Az alkalmasság elbírálása a sorozó bizottságok hatáskörébe tartozik. A sorkö­teleseket minden esetben ala­pos orvosi vizsgálatnak — szakorvosi vizsgálatnak is — alávetették, hogy a sorozó bi­zottságok megalapozottan, he­lyesen dönthessenek. A ka­tonákkal szemben az egyes fegyvernemeknél — a techni­ka jellegénél fogva — külön­bözőek a követelmények. Ezért a fegyvernemekhez va­ló besorolásnál a bizottságok figyelembe vették a szakkép­zettségen, rátermettségen, is­kolai végzettségen kívül a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség szakköreiben szerzett előképzést és az egyéni kérel­met is. Milyen tapasztalatokat sze­reztek a most behívásra ke­rülő fiatalok felkészültsé­géről? alkalmas fiatalok vonuljanak be sorkatonai szolgálatra. Ezért a szolgálathalasztás az ilyen szempontból nem meg­felelőek számára indokolt. Mikor kerül sor a behí­vásokra? — Az újoncokat általában november második felében hívjuk be katonai szolgálatra. A behívást váró hadkötelesek­nek azt tanácsoljuk, hogy munkahelyükön behívásukig rendezzék- az olyan személyi, családi és anyagi problémái­kat, amelyek esetleg zavar­nák a sorkatonai szolgálat teljesítését. A bevonuláskor minden sorköteles csak azt hozza magával, amit a behívó- parancs előír. Készül a mezőgazdasági szakemberek országos katasztere A Földművelésügyi Minisz­tériumban megkezdték a mező- gazdasági szakemberek első or­szágos kataszterének felállítá­sát. Ennek szükségességét első­sorban a mezőgazdaság növek­vő szakemberigénye indokolja. Az országos mjilvántartás elő­segíti, hogy az agrármérnökök elsősorban a legfontosabb ál­láshelyekre kerüljenek, s min­dig pontos képet ad a diplo­más munkaerők számáról, he­lyéről. Segítségével egyúttal azt is megállapíthatják, hogy a mezőgazdasági szakemberek közül hányán és hol dolgoznak nem szakképzettségüknek meg­felelő területen. A kataszter révén ellenőrzik majd annak a kormányrendeletnek a végre­hajtását is, amely előírja, hogy minden mezőgazdasági mér­nöknek időnként és rendszere­sen részt kell vennie az intéz­ményes szakmai továbbképzés­ben. Az országos kataszter az elő­zetes számítások szerint mint­egy 25 000 mezőgazdasági-, me­zőgazdasági gépész- és kertész- mérnök, valamint állatorvos adatait tartalmazza. Közülük mintegy 15 000-ren a termelő­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, gépjavító állomá­sokon és a Födművelésügyi Mi­nisztériumhoz tartozó vállala­toknál, intézményeknél dolgoz­nak. A további tízezer mező- gazdasági szakember más nép- gazdasági ágazatokban, vagy az államapparátusban műkö­dik, döntő többségük agrárkép­zettséget igénylő munkakörben. A nyilvántartás a személyi adatokon kívül a szakképzett­ségre, tudományos fokozatra, a munkaviszonyra és az idegen­nyelv ismeretre vonatkozó ada­tokat tartalmazza majd. Kísérletképpen jelenleg Vesz­prém megyében készítik el az ott dolgozó mezőgazdasági szakemberek kataszterét. Az országos nyilvántartást a pró­bafelmérés tapasztalatai alap­ján a jövő évben vezetik be. Kertek és gépek A zöldség és gyümölcster­melő országokban, ahol tö­megtermelés folyik, mindin­kább előtérbe kerülnek a gé­pek. A nemrégen tartott bu­dapesti nemzetközi kertészeti gépesítési kongresszuson a tu­dósok rámutattak a folyamat közgazdasági jelentőségére is: az iparilag fejlett államok­ban, az egy holdra jutó mező- gazdasági munkások száma alacsony, éppen ezért az élet- színvonaluk megközelíti az ipari munkásokat. Ezt a gé­pek nagyarányú alkalmazása tette lehetővé. A gyümölcs és zöldségter­melő gazdaságokban a gépek­nek igen sokféle feladatot kell elvégezniük az év szinte va­lamennyi időszakában: vannak rovarirtó gépek, gallyazó ag- regátorok, gyümölcsszedők és speciális szállítókocsik. A gépek nagy családjához tar­toznak 3 manipulátorok, amé- lyekkel a zöldség és a gyümölcs minőségi osztályozását, váloga­tását és csomagolását meg­könnyítik, meggyorsítják. El­Növényvédö és kertészeti gépek bemutatása képzelhető, hogy ezekkel a gépekkel milyen nehéz aikal- mazkodniok a különféle mun­kakörülményekhez. A feladat éppen ezért komplex: a me" zőgazdaságnak törekednie kell olyan zöldség és gyümölcsfaj­ták meghonosítására, amelyek minőségileg jók, exportképe­sek és ugyanakkor gépesíthe­tő i3 a termesztésük. — Magyarországon a kerté­szeti gépeknek alig volt ha­gyományuk. Ma viszont nem­csak hazai tervezésű egyedi kertészeti gépekről számolha­tunk be, hanem egész gépso­rokról. Az egyik, amelyet a Mező és Malomgép Fejlesztő Intézetben, illetve a Nyíregy­házi Almatárolóban fejlesztet­tek ki, az almafeldolgozó gépsor. Ez a gépsor például alkalmas arra, hogy az alma elszállításáig •— a válogatástól a csomagolásig —■ minden munkát elvégezzen. De készí­tettek szőlőmanipulátorokaí is, amelyek segítségével a csemege szőlő feldolgozását végzik el gépi úton. A kertészeti gépesítési kongresszuson a KGST tagál­lamokból és a nyugati álla­mokból is vettek részt tudo­mányos szakemberek. Megál­lapították, hogy Magyarország néhány év leforgása alatt vi­lágszínvonalon álló kertészeti gépeket fejlesztett ki. A kong­resszus résztvevőire igen jó hatást gyakoroltak gépeink, amelyeket munka közben mu­tattak be. — A tapasztalatok nagyon jók. Az 1964-ben sorozott ál­lomány összetétele ugyanis minden tekintetben kedve­zőbb az előző években soro­zott állományénál. A rendel­kezésre álló statisztikai ada­tok alapján máris megállapít­ható, hogy a fegyveres erők igénye — a sorkatonákkal gzemben támasztott növekvő követelmények ellenére is — magasabb szinten elégíthetők ki, mint a korábbi években. Az idén sorozáson megjelent fiatalok többsége jól fejlett, egészséges, katonai szolgálat teljesítésére alkalmas, — Ez vonatkozik a 18—19 éves fiúkra is. Náluk azonban különösen ügyeltünk arra, hogy a gyenge fizikumuak ne kerüljenek behívásra. Akik ugyanis még nem felelnek meg azoknak az egészségügyi követelményeknek, amelyeket a katonai szolgálat velük szemben támaszt, egy évig szolgálathalasztásban részesül­nek. Ügy véljük, ilyen eset­ben elsősorban az ő érdekük, hogy csak később vonuljanak be. Természetesen akadt jó néhány fiatal, akit az ilyen döntés lehangolt, hiszen erős­nek, egészségesnek érzik ma­gukat Nekünk viszont az a véleményünk, hogy a hadse­regbe csak fizikailag teljesen kifejlett, a komoly igénybe­vételre minden szempontból Abdul Karim: GERMANS GYULA Gyalogolt, tevére szállt, konflisozott, vonaton utazott, elefántháton ült, tengeren, óceánon hajózott, autón robo­gott, TU—104-esen repült, lo­vagolt, felszabadulás után ugyanis ő szervezte újjá a magyar lótenyésztést. Járt Konstantinápolyban, kutatta Kossuth Lajos emlékét Kutahiában, ellátogatott Han­nibál sírjához, angolok fogsá­gába került a Dardanellákon, otthont talált Bengáliában, s elzarándokolt Mekkába. Vám- béry Ármintól tanulta tudo­mányát, Rabindranath Tagore barátjának tekintette. Arabul, törökül, perzsául Is beszél, fogalmaz. Tanácsát kérik a világ minden részéből az orientalisták. A Korán is* merője, a mohamedán tano­kat a kairói „Virágzó” mecset- iskolában, az ezeréves Azhar- ban sajátította el. — A tanár, a „seikh" egy oszlophoz támaszkodva ad elő, gyakran kénytelen eltűr­ni, hogy tudós diákjai ellent- mondjanak tanításának — mesélte budapesti lakásán a riporternek Abdul Karim: Germanus Gyula. — A diák néha otthagyja, másik oszlop­hoz ül és ott fejti ki különvé­leményét. így ő is seikhé vá­lik, és ha van hallgatója, bát­ran taníthat tovább. Egy íz­ben én is összekülönböztem egy seikhkel a Korán nyelve fölött. Botot emelt rám, mire egy másik oszlophoz ültem és ott fejtettem ki nyelvészeti véleményemet. Sokan követtek és egész kör alakult körülöt­tem- Bizonygattam, hogy a Koránban grammatikai hibák vannak a nyelvészek szerint. Feszült figyelemmel hallgattak és nyelvcsettintéssel nyilvání­tották csodálkozásukat. Beszé­dem után az egyik megszólalt: „Ö Abdul Karim, bámulatos a te tudásod, és ilyen böl­csességet még eddig nem hal­lottunk. De nem lehet igazad, bármilyen kitünően tudsz is arabul, mert a Korán Allah nyelve és ő talán mégiscsak jobban tudta az arab nyelv­tant mint te. „Va huva kazá- lika!” — Ebben bizony igazad van — feleltem, s így lettem az Azhar mecset seikhje... Hatvankét könyvet, tanul­mányt írt, jelentetett meg. Nevét ismeri Európa, Ázsia, Afrika. Munkásságát számon- tartják Londonban, személyéi szívesen fogadják Bécsben, testvérként várják Kairóban, Az olasz Accademia del Me­diterrane© tagja. A nyelvé­szeti tudományok doktora. Tucatnál több nyelven leve­lez, publikál. Kedves várasa — Budapest. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen a keleti nyelvek tanszékének vezetője. Ország- gyűlési képviselő. Ma is aktív társadalmi munkás. Tervez, szervez, rádióban, televízió­ban szerepel. Fordít, tanít, dolgozik — újabb könyveken. A friss szelemű „hadsi” ma ünnepli nyolcvanadik születés­napját Humoros tárcák Beszélik Hallom a presszóban, be­szélik a hivatalban, suttog­ják az utcán, szóval beszé­lik. És meg sem tudom cá­folni, mert nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. De mond­ják, terjesztik, bizonyítják és senki sem cáfolja meg. Sem védi meg a rágalmaktól sze­gény Kukillát a Buborék Vállalat osztályvezetőjét. Hagyják, hogy terjesszék ró­la, hogy legutóbb is egy szép, kendermagos kakaspárt ka­pott ajándékba az egyik de­likvenstől, mert részére több buborékot utalt ki. Mit képzel magáról ez a Kukilla? — hallom itt is, ott is. Azt hiszi, hogy neki, mert ö osztályvezető, már min­dent szabad? Csak úgy, egy­szerűen sárba taposhatja, fel­rúghatja, megszegheti az er­kölcsi normákat? De kérem beszélik, mondják, bizonyít­ják azt is, hogy Kukilla, csak azok után fogadta el azt a pár kakast, miután saját sze­mével meggyőződött arról, hogy a főosztályvezető laká­sára a napokban az egyik páciens egy pár hízott kacsát vitt, s üres kosárral távozott. S gondolta Kukilla, ha stá­bod a főosztályvezetőnek, miért ne lenne szabad neki is. De nemcsak ezt beszélik, ké­rem. Beszélik azt is, hogy kü­lönben ez a főosztályvezető is rendes ember lenne, ha... Igen, ha az igazgatója, neve­zetesen Lovászi kartárs el nem dicsekszik, hogy a mi­nap megajándékozták egy vá­lasztási malaccal, mert szebb buborékot utalt ki az illető­nek, mint másoknak. Ezt hallva, a főosztályvezető sem talált benne semmi kivetni valót, hogy azt a nyamvadt pár hízott kacsát elfogadja. De mondom, csak beszélik. Mert, ha így lenne a d log kérem, akkor már rég nem osztályvezető Kukilla, levál­tották volna a főosztályveze­tőt is, s talán Lovászi is más­hol fújja a buborékot. Ezt is beszélik. Hogy mi mindent beszélnek? Megáll az ész! De én kérem egyiket sem hi­szem. Mi is lenne, ha min­dent olyan könnyen elhinne az ember, amit beszélnek. Farkas Káimáa Ú/ KÖNYV: I. /VI. Majszkij: Ki segített Ki segített Hitlernek, ki játszotta Európa több nenn­tet a világhatalomra törő né­met imperializmus elsőszámú képviselője, a Führer kezére? .......elsősorban Neville Cham­berlaint és Daladier-t kell megneveznünk.” A könyv szerzője így summázza a vá­laszt. München. Jelkép lett, hirhedt és kese­rű. A nagyhatalmi taktikázás, a kis országok feláldozásának jelképe. A szabad út megadá­sa Hitlernek. Mindannak ösz- szegezése, ami megelőzte, il­letve kirobbantotta a máso­dik világháborút. Egyetlen hatalom volt, amely gátat akart emelni a fasizmus vé­reskezű, falánk, országokat le- tipró, népeket leigázó szörnye­tege elé: a Szovjetunió. És ennek az államnak volt nagy­követe hosszú ideig London­ban Majszkij, a könyv szer­zője. 1932 őszén érkezeit Anglia fővárosába, g ott tartózkodott akkor is, amikor 1939-ben megkezdődött a furcsa diplo­máciai kán-kán: hogyan lehet­ne kielégíteni Hitler terület­étvágyát 3 közvetlen angol és francia érdekek sérelme nél­kül, s hogyan lehetne elke­rülni a Szovjetunió javasolta antifasiszta szövetség létreho­zását, a fasizmussal való szembeszállást? Majszkij a személyes részvevő élményei­nek, gondolatainak hiteles, tartalmában és stílusában a figyelmet pillanatra lankadni nem hagyó leírását adja. Tör­ténelmi értékű visszaemléke­zések ezek, hiszen Majszkij, mint londoni szovjet nagykö­vet közvetítője volt a szovjet javaslatoknak, illetve több esetben a különböző tárgyalá­Hitlernek? sok vezetője. Megtett mindent* hogy országa javaslatai, fi­gyelmeztetései meghallgatásra találjanak. Nem rajta múlott a sikertelenség. A felelősség azokat terheli — az angol és francia kor­mányt irányító nagytőkéről van szó — akik inkább Münc­hent választották, inkább Hit­lert, inkább fél Európa fel­áldozását, csak ne kelljen szö­vetségre lépni ök a világ első szociálist,-) államával. Majsz- kij e rendkívül bonyolult po­litikai tojástánc szenvedélyes, mégis rendkívül tárgyilagos, a nagy anyaggazdasággal doku­mentált történetét adja: hogyan jutottak el Münchenig a nyu­gati nagyhatalmak, s mit je­lentett a világ számára a müncheni egyezmény. Vért, romokat, mérhetetlen szenvedést, milliók és mil­liók pusztulását A világhábo­rút. A nyugati történetírás meg­próbálta és megpróbálja — a német—szovjet egyez­ményre való hivatkozással — meghamisítani a Szovjetunió szerepét a jelzett események­ben. Majszkij, mint perdöntő koronatanú nem a védelem, hanem a vád nevében szólal meg. A szovjet szerepet a megmásíthatatlan tények szab­ják meg. És Majszkij ezeket a tényeket sorakoztatja fel könyvében, nagy meggyőző erővel, s ugyanakkor szenve­délyesen vádolva azokat, akik megkísérlik megmásítani azt a gyászos szerepet, amit az angol és francig kormány ját­szott az 1939-es év eseményei­ben. A könyv nemcsak hallatla­nul izgalmas olvasmány, ha­nem jelentős történeti doku­mentum is. (Kossuth Könyv­kiadó). Megjelent az Alföld és a Jelenkor novemberi száma A szokottnál is gazdagabb és színesebb tartalommal jelent meg Tiszántúl és Debrecen szépirodalmi és művelődési fo­lyóiratának, az Alföldnek leg­újabb száma. Vezető helyen a már orszá­gos érdeklődést kiváltott nép­művelési vitához érkezett Újabb értékes hozzászólásokat közli a folyóirat. Mezei Éva a népművelési reform szüksé­gességéről, Kulin György a természettudomány és a nép­művelés kapcsolatairól, Soós Pál népművelésünk korszerűsí­téséről, Tar Károly pedig az emelkedő művelődési igények­ről értekezik. A szépirodalmi részből ki­emelkedik Baráth Lajos: Em­berek a siklón című, a borsodi bányászok életéről szóló hosz- szabb elbeszélése, valamint Jávor Ottó: Fekete gondola c. novellája, mely a háború és a fasizmus rombolásait, kései ká­ros hatását ábrázolja. A líri­kusok közül ezúttal Boda Ist­ván, Tornai József, Simonyi Imre, Kiss Anna, Oravecz Im­res, Szarka István, Hunyadi István és Jávorszky Béla újabb szép verseit közli. Változatos olvasmányanyagot kínál a Pécsett megjelenő Je­lenkor legújabb száma. A lap Lázár Ervin, Sipkay Barna és Thiery Árpád érdekes novel­láit közli. Verssel — többek között — Sipos Gyula, Takács Tibor és Várkonyi Nagy Béla jelentkezik, de szép számmai szerepelnek a fiatalabbak: Da los György, Galambosi László Nyerges András, Peszeki Év/ és mások. A 80 éves Ge rmanus Gyula 'Foto: Rozsán Endre)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents