Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

Látogatott a nagyká Ilói kádfürdő. Foto: Hammel József Tallózás bírósági perekben FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETI LELTÁRHIÁNY Egy földművesszövetkezet boltjának volt vezetője el­len leltárhiány megfizetéséért per indult. — Nem vagyok hibás — védekezett a bíróság előtt. — A leltározás szabálytalanul történt, mert közben az üz­jasan kitépte kezéből a pu­lit, letette a földre és agyon­lőtte. A tsz-tag kártérítési pert indított a brutális ember el­len. A járásbíróság maraszta­ló ítéletet hozott, kimondva, hogy a vadász jogtalanul járt el, amikor a pásztorfiú fel­ügyelete alatt álló kutyát agyonlőtte, hiszen a puli a vadállományra nem jelentett veszélyt. Másodfokon, meg­változtatta az ítéletet és a ke­igaza van a vezetőnek, hogy leltározás alatt az árusítást be kell szüntetni, különben megnyugtató eredmény nem várható; ÖNKÉNYESKEDŐ VADÁSZ A község határában tízéves pásztorfiú legeltette sertéseit. Apja — a helybeli tsz tagja, — engedélyt kapott a vezető­cégtől, hogy az egyébként va­dászterülethez tartozó legelő­re sertéseit kihajthassa. A kisfiú mellett ott futkározott kétéves pulikutyája. Egyszer­re csak felbukkant egy va­dász. Amikor meglátta a ku­tyát, lekapta puskáját. A gye­rek halálra rémült. Magához ölelte kedves kutyusát és sírva könyörgött: — Bácsi, ne bántsa a Bod­rit... A vadász azonban vérszom­A nyírvasvári szövetkezeti tanyaközpont nappali őre, Ma­joros Ferenc az iker kukorica- góré végénél ül. Szemben a be­járattal, hogy jól lásson min­dent. Meg aztán, hűvös az őszi szél, a góré mögé nem vág olyan élesen. Szekér zörög, erős két ló trappol előtte. A gyeplőt fia­talember tartja, fején hetykén oldalra csapva a kalap. — Lassíts, tel Be akarsz re­pülni? — kiáltja Feri bácsi, s a kapuhoz indul. A kocsis szeme furcsa tűzzel fénylik. Az ostort olyan kevé- lyen tartja, mintha marsallbot volna. Későn áll meg a fogat. A rúd eleje, éppen az összehajtásnál levő nyíláson át fúródik, befelé nyomva, feszítve a magas, deszkarácsos kaput. A hetvenegy éves ember ere­je kevésnek bizonyul a ková­csolt vaslyukból kihúzni a lán­Egy termelőszövetkezet az állami kosteleptől kapott ál­latokat elkésve szállította vissza. Az átvevő kötelezett­séget vállalt, hogy a késedel­mi díjat a szövetkezet meg­fizeti. Az emiatt keletkezett perben a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A szövetkezet nevében kötelezettség vállalására az elnök és a közgyűlés által ki­jelölt vezetőségi tag együtt jogosult. Ebből következik, hogy a tsz-sze] szemben köt­bérkikötés csak akkor érvé' nyes, ha az írásbeli szerző­dést az elnök és az aláírásra jogosulj; vezetőségi tag kötőt-* te meg. Ebben az esetben az eljáró szövetkezeti tagnak nem volt joga kötelezettséget vállalni, tehát a vele kötött kötbérszerződés érvénytelen. Megbántás con függő reteszt. Párszor rá­csapkod belülről a deszkára: „Ne! Ne-el”. De a lovak nem tágítanak. Orrcimpáik fino­man remegnek, és csak néznek át a kapu résein. _ Na, mi lesz? — nevet a szekéren a kocsis. — Feszül a csap. Curukkol- tass egy kicsit! — Nem szoktam visszafelé menni. Minek tartja mindig zárva, ha nem tudja kinyitni?! Feri bácsi leveszi kezét a deszkáról. Hátrább áll, hogy a szekérre lásson. — Itt én felelek, Gólya öcsém. Még felelhetek. Viszont úgy nézem, te meg benáthá- sodtál ma a deleváritól. Nem Iától jól. Amaz ránt a vállán. Szemét ü mesterséges megvilágítás hatása a tolástermelésre Humoros tárcák A mesterséges megvilágí­tás az intenzív baromfitartás­ban nagy jelentőségű, mert télen nagymértékben hozzá­járul a tojástermelés fokozásá­hoz. A mesterséges megvilá­gítás lehetővé teszi a kora reggeli órákban és az esti szürkületben a tyúkok „mun­kaidejének” meghosszabbítását. A fény hatása a tojáster­melésre — a látópályák és a köztiagy — hipopizis kap­csolata alapján — régóta is­mert. Emellett a megnyújtott takarmányozási idő — 13-14 óra — is lehetővé teszi a nagyobb tömegű takarmány felvételét, ami szintén kedve­zően elősegíti a tojásterme­lést. Kétszeres fény — dupla tojáshozam Beigazolt tény, hogy a mesterséges világítással és a munkanap megfelelő meg­hosszabbításával a tojótyúkok tojáshozamát lényegesen nö­velni lehet. A Dániában vég­zett több éves kísérletek azt mutatják, hogy jércéknél 56 százalékkal, az idősebb tyú­koknál pedig 89 százalékkal növekedett a termelés. Másik kísérlet szerint a 6 órán át világított istállóban az egy állatra eső átlag tojáshozam 107 darab volt, míg a 12 órán át megvilágított épületben tartott állatok átlagos terme­lése 208 darab. Ezek a kísér­letek tehát bizonyítják, hogy a tojáshozam mértéke nagy­ban függ a nappal abszolút hosszától. A tojótyúkistálló mester­séges megvilágítása — a té­li hónapokban — nagy jelen­tőségű, mert a tojások ára éppen ezekben a hónapok­ban a legmagasabb. Éppen az őszi és téli hónapokban lehet a mesterséges világítás­sal szemben támasztott köve­telményeket a legkönnyebben és legjobban biztosítani. A tojástermelésnek a téli hóna- pokbain való növeléséhez nyo­mós népgazdasági erdek fű­ződik azáltal, hogy ebben az időszakban a tojás szinte hi­ánycikk hazánkban. A fénycsS hatszoros fényt ad Az utóbbi években külön­böző országokban kísérleteket végeztek, amelyekkel igyekez­tek megállapítani a különfé­le világítási módozatok befo­lyását a tojáshozamra. E kí­sérletek azt bizonyítják, hogy a tojáshozam mar abban az esetben is növekedett, ha a tojótyúkokat 8 órai időtartam­ra — 20 órától 4 óráig — egy vörös, 10 wattos lámpa hatásának tették ki. A gya­korlatban ezért mindinkább elterjednek az automata kap­csolású berendezések, ame­lyek a programolt időszak­ban ki-, illetve bekapcsol­ják a világítást. Amennyiben az épületekben izzólámpá­kat használnak, elégségesnek látszik 2—3 W/m2. Fénycsö­vek használatakor 1 W'm5, Landon szerint 10 m2-re 2—3 darab 40 wattos, vagy 1 150—200 wattos villanyégő kívánatos. Az optimális fel­függesztési magasság 2 mé­ter, mert a fényerősség a tá­volság négyzetével csökken. A mélyalmos tojóházakban javasolják a trágyaakna szűkíti, és még mindig, szinte incselkedve nevet. — öregember maga, Feri bá­tyám. Dehát akkor is> csinál­jon már valamit, a szentségit annak a kapunak. Nem érek rá estig itt ácsorogni! A reteszt végre sikerül ki­szabadítani. A keresztbe sze­gezett pántdeszka azonban to­vább feszül a rúd hegye fölött. De ezzel már nem törődik a kocsis. Megrántja a gyeplőt. A lovak a fejükkel nyomják be a kaput. A major idős őre félre áll a fogat elöl. — Te is leszel még öreg, Gó­lya Béla! Feri bácsi nem megy az iro­dára panasszal. Végtére nem történt semmi kár. Hanem a mozdulatán, sokráncú arcán látszik valami. Valami, ami a szekér érkezése előtt nem volt. A. B. Vélentén yii gyenge kivilágítását, hogy a fényforrások kikapcsolása után a tyúkoknak legyen ide­jük az ülőrudakon megfelelő módon elhelyezkedni. Az izzókörte élettartamát 1000 óra égési időre tehetjük. A fénykihasználás W-onként 10 lm. A fénycső élettartama legalább 5000 óra égési idő, ma azonban átlag már eléri a 7500 óra égési időt is. A fény­kihasználása W-onként 60 lm. Tehát a közönséges izzólám­pával szemben a fénycső négyzetméterenként hatszoros fényt ad. A fénycső élettarta­ma nagymértékben függ at­tól, hogy bekapcsolása után mennyi ideig ég, mert a sok­szori kapcsolgatással roha­mosan veszít az élettartamá­ból. Végűi nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a baromfiistálló falainak színe lényeges mértékben növelhe­ti a fényhatást. Mesterséges vitamin A téli termelés növelése érdekében biztosítani kell még — mint fizikai tényezőt — a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat. A különféle mesterséges vitaminkészítmények adago­lása sem nélkülözhető a ba­romfi takarmányokban, de ezenfelül a kevéssé ismert faktorok biztosítása érdekében feltétlenül rendszeresen etes­sünk természetes viteminfor- rásokat; rostmentes lucerna- lisztet és silót. Mócsán András szak tanácsadó Nekem erről a dologról kialakult véleményem vari. És ez a véleményem teljes mértékben egyezik N. N. elvtárs véleményével, noha N. N. elvtárs — mint önök is tudják, valaki és valami — mondotta határozottan az ember, aki nem viselt nyak­kendőt. — Én is sokat gondolkod­tam a problémán és kialakí­tottam a véleményemet. Az én véleményem eltér N. N: elvtárs véleményétől, vagyis annak az elvtársnak a véle­ményétől, akinek véleménye az ő véleményével egyezik. Az én egyéni véleményem tö­kéletesen egyezik M. M. elv- társ véleményével. Amint pe­dig önök is tudják, M. M. elvtárs sokat tehet — mon­dotta a nyakkendős ember. — Engedjék már meg, hogy én is elmondjam a vé­leményemet. Az én vélemé­nyem nem egyezik sem an­nak az elvtársnak vélemé­nyével, akinek véleménye N. N. elvtárs véleményével egyezik, de annak az elv­társnak véleményével sem, akinek véleménye M. M. elv­társ véleményével egyezik. A vita tárgyát részletesen ta­nulmányoztam és kialakítot­tam véleményemet, amely teljes mértékben egyezik K. K. elvtárs véleményével. Azt pedig önök is elismerik, hogy K. K. elvtárs nem beszél a levegőbe, hanem igen tekin­télyes személyiség — mon­dotta a barna zakós ember. — Sajnos, nem érthetek egyet az előttem szólók véle­ményeivel, akik N. N., M. M. és K. K. elvtársak vélemé­nyére hivatkoznak. A köte­lesség diktálja, no meg a lel- kiismeretem is, hogy kifejí sem önök előtt véleménye met, amely ellentétes az em­lített véleményekkel. Az é- véleményem S. S. elvtárs leményével azonos és ön:... jól tudják, kicsoda S. S. elv- társ — mondotta a csíkos pu- lóveres férfi. — Az én véleményem vi­szont egyezik azoknak az elv társaknak véleményével, aki:-: egyetértenek N. N., M. M , ? . K. és S. S. elvtársak vélemé­nyével. Bár ezek a vélemé­nyek látszólag ellentétesek, végeredményben azonosak, akarom mondani, azonos a céljuk — mondotta a megha­tározatlan korú ember. — Várjanak, elvtársakI Azt hiszem, enyém a legilletéke­sebb vélemény, hiszen a do­log az én szakmámba vág — próbálta hangját hallatni az az ember, aki egész idő alatt hiába kísérelt meg szóhoz jutni. — Miután valamennyien elmondták véleményüket, várjuk meg, amíg P. P. elv­társ hazajön külföldről, hogy ö is elmondja véleményét. Bizonyos vagyok benne, hogy P. P. elvtárs a legjobb és egyedül lehetséges véleményt fogja nyilvánítani e kérdés­ben. Már pozíciójánál fogva is — állapította meg az el­nök. — így van! — értettek egyet a többiek. Azután el­váltak és mindegyik hazavit­te a véleményét. Alekszijc Marjanovlcs Ű j könyv: Az I. Internacionálé és Magyarország A nemzetközi munkásosz­tály első harci szövetsége megalakulásának századik év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az MSZMP K. B. Párttörténe­ti Intézete az I. Intemacioná- lé és Magyarország címmel szép kiállítású művet jelente­tett meg a Kossuth Könyv­kiadónál. A tanulmánygyűjte­mény sok új adattal és szá­mos érdekes összefüggés fel­tárásával gyarapítja a Nem­zetközi Munkásszövetség és a magyar szocialista mozga­lom kapcsolatára vonatkozó ismereteinket. Az első magyarországi szo­cialista szervezet, az Átlalá- nos Munkásegylet megalaku­lásával foglalkozó fejezetben olvashatjuk: „Hrabje polgár r társ, akinek a közeli időben Londonból Magyarországra kell távoznia, megbízatik, hogy ebben az országban a szövetség nevében tevékeny­kedjék.” Az Internacionálá Főtanácsának 1866. szeptem­ber 18-i határozatából idé­zett pársoros megbízás arról tanúskodik, hogy az Általános Munkásegylet megalakítása az Internacionálé kezdemé­nyezésére történt. Hrabje Já­nos, a Londonban élő magyar asztalosmunkás a Főtanács említett határozatát követően hamarosan hazatért és meg­kezdte a szocialista szervező munkát. A tanulmányok bemutat­ják az Internacionálé fejlődé­sét és a magyarországi szocia­lista mozgalom kialakulásá­nak legfontosabb eseményeit. Az Általános Munkásegylet 1888 februárjában kibocsátott Alapító Kiáltványa már meg­kísérli, hogy tudományos alapon, a valóságos helyzetnek megfelelően elemezze a hazai munkásság helyzetét. Megál­lapítja, hogy „a gyáripar napról napra nagyobb kiter­jedést nyervén, mindinkább növekszik a nagy gyárak szá­ma, mindinkább szaporodnak az azokban felállított gépek és ezért növekszik az azok­hoz szükségelt bérmunkások száma is, — és ugyanazon mérvben, mint azok száma emelkedik, hanyatlik mind­nyájunk előtt minden remény, minden kilátás az egyéni ön­állóság és szabadság elnyer- hetésére. A munkás ezzel megszűnt ember lenni, ő áru­vá lett”. Elsősorban az Internaeioná- lé segítségének volt köszön­hető, hogy az Általános Mun­kásegylet hamarosan rátalált a proletár osztályharo útjára. 1869 augusztus 22-én már munkások ezrei gyűlnek ösz- sze a pesti Gázgyár előtti té­ren „szabad népállamot”, pol­gári demokratikus szabadság- jogokat követelve. A gyűlés végeztével a szónoki emel­vény felett magasra emelke­dik a nemzetközi proletáriá- tus vörös zászlaja. „És ekkor — írja az egyik kortárs — az ezrekre rúgó nép levett kalappal egy szájjal hangoz­tatta: esküszünk, hogy hűen fogunk kitartani.” Az Általános Munkásegylet hű maradt ehhez az eskühöz. Széles körű szervező munkát végzett egyes vidéki városok­ban, fiókegyleteket alakított, meggyőző szóval fordult nem­csak a munkássághoz, hanem a parasztsághoz és az értel­miséghez is. 1870—71-ben szo­cialista munkástüntetések zaj­lanak az ilyesmit még nem látott pesti utcákon. 1871. jú­niusában, a világtörténelem első proletárhatalmának, a Párizsi Kommünnek az emlé­kére rendezett tüntetésen pe­dig már „az új, az általános forradalmat” éltetik. Az első magyarországi szo­cialista szervezet az elmara­dott hazai osztályviszonyok között, állandó rendőri zakla­tással küzdve, az IntemaGÍo- nálé segítségével, betöltötte történelmi hivatását: a szo­cialista munkáspárt csirájává Vált Magyarországon. Az Ál­talános Munkásegylet és a vele kapcsolatban lévő mun- kásszervezetek magukévá tet­ték az I. Internacionálé marxi irányvonalát és az összes alapvető kérdésben ennek ér­telmében foglaltak állást. A proletár internacionalizmus nagy eszméjét és a szocializ­mus igazságait hirdették. Te­vékenységükben kiemelkedő szerepet töltöttek be azok a munkásvezetők — elsősorban Farkas Károly vasmunkás, az Internacionálé magyarországi megbízottja — akik rendsze­res összeköttetésben állottak az Internacionálé központjá­val és személy szerint Marx Károllyal. Éppen ez a kap­csolat volt a fő oka annak, hogy a kormány 1871 nyarán az Általános Munkásegyletet feloszlatta, vezetőit letartóz­tatta, majd később „hűtlen­ség” címén bíróság elé állít­tatta. A korabeli illusztrációkkal kiegészített kötet olvasói meg­győződhetnek arról is, hogy az Általános Munkásegylet tevékenységének időszakában az 1848-—49 eszméiért lelkese­dő polgári értelmiségi körök­ben is rokonszenvet váltott ki a munkásság szocialista szer­vezkedése, amely kezdettől fogva azt vallotta, hogy a proletariátus érdekei azono­sak az egész dolgozó emberi­ség érdekeivel. Balkányban a mezőgazda sági technikum gépészeti Ü kertészeti tagozat működik. A képen: dolgozatírás. Foto: Hammel Jásgat

Next

/
Thumbnails
Contents