Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 280. szám

Húsz év létesítményeiből A téli idényben 300000 tonna áru és ötmillió utas elszállítása vár az 5-ös MOV-re (Munkatársunktól): Tél előtt meglátogattuk az 5-ös számú Autóközlekedési Vállalatot, ahol Hekman György Igazgatótól arról ér- delclődtűnik; hogyan várják a telet, milyen intézkedéseket tetted a személy- és árufor­galom zavartalan lebonyolí­tásáért. — A vállalat személy- és teherszállítási feladata évről évre növekszik. Az év utolsó és a jövő év első negyedévé­ben közel nyolcszázezer tonna áru szállítását és több mint ötmillió utas kultu­ráltabb utazását kell biz­tosítanunk. Ez nem kis feladat. A mun­kát raár most úgy szervez­zük, hogy a hideg és az eset­leges rendkívüli, kedvezőtlen időjárás esetén is folyamatos, egyenletes legyen a szállítás. — Nemrég tartottuk meg a gépkocsipark műszaki szem­léjét. A tapasztalat: a műszaki állapot jobb, mint a tavaszi szemlén volt. Télen gyakoribb a gépkocsik meghibásodása. Ezért megte­remtettük a jobb és gyorsabb javítás feltételeit is. Nyíregy­házán, Kisvárdán és Máté­szalkán, a meglévő szerelő- és műhelycsarnokokat már elő­készítettük a téli üzemelésre. Gondoskodtunk a gépkocsik indításához szükség .-s kartel- kályhákról, a víz előmelegíté­séről. Intézkedtünk a szüksé­ges gépkocsitartozékok és fel­szerelések felülvizsgálatáról, megfelelő mennyiségű hajtó és kenőanyag beszerzéséről is. Viszont gondot okoz a Skoda ém Csepel gépkocsik alkat­részhiánya, a gumiab­roncsok beszerzése. A munkakörülményeket ne­hezíti, hogy létszámgondokkal küzdünk. A mintegy huszonöt szerelő pótlására az intézke désekeí megtettük. — Minden telephelyünkön megszerveztük a fagybrigádo­kat. Ha a rendkivüli időjárás megköveteli, bővítjük a lét­számunkat. Az 5 feladatuk, hogy a szabadban tárolt gép­kocsikat beindítsák, kemé­nyebb tél esetén szakaszos járatással üzemképessé te­gyék. Gondrakodtunk a meg­felelő oktatásukról és felsze­relésükről, amelyet csak a fagybrigád vehet igénybe. Intézkedtünk arról is, hogy a vállalat dolgozói meleg bundával, vattaruhával, Alkatrészek a föld alól A környék, a Rétköz akkor egyik legfontosabb termékét feldolgozó üzem igazi fejlődé­se akkor kezdődött, amikor idős Simon Mihály, Lippai Jó­zsef és a többi munkás szinte a körmével kaparta ki a föld alól a leszerelt üzem alkatré­szeit, ahova a tőkés tulajdo­nos rejtette a háború végén. Nehezen, de mégis megindítot­ták a termelést s már 1946- ban háromszáz nagyhalász! ember jutott keresethez az üzemben. Négy évvel ezelőtt nagy for­dulat következett be a rost­üzem életében. A régi, primitív törőgépeket turbinarendszerű automata gépsor váltotta fel. Ez a nyolcmillió forintos be­Az utolsó bognár JNonfényes műhely és Győrfi bácsi, aki nem szeretné, ha 8 lenne az utolsó bognár Jármiban Neonfénye® műhelyek. A vaslágyító mester fiatal, erőteljes temperamentumos barna ember. Neve Gaál László. A fafaragó, szekér­készítő túl van a hatvanon, alacsony vékonyka. Neve Győrfi Ferenc. Mindketten a jármi Alkotmány Tsz mesterek Ha elunja magát az öreg Győrfi, átlép felvidulni a kovácsokhoz, nézni az ügyes kezű harmadéves ta­nulót, Kovács Jancsit. Most is Itt van. Cseng az üllő. A fiatalabb tanuló ver rá, Kovács Jancsi pedig formálja, alakítja a vasat. Figyeli a mestere, de bá­mulja az öreg bognár is. — Igv van ez kérem — szólal meg az öreg hosszú hallgatás után. — Van akinek két tanulója ts van, nekem meg egy sincs. Magam uram, ha szolgád nincs. — Magának is volt — jegyzi meg tréfálkozva a kovács, — de bár ne em­lítette volna, mert az öreg egyszerre haragra gyűl. — Bár ne lett volna. Enyves volt a keze, túl kellett adni rajta. Győri Ferenc ae egyedüli bognár már Jármiban. — A többiek hűtlenek lettek a szakmához — mondja szomorkásán. — IU van a Borbás Miklós, ö is az én tanítványom volt. Alig szabadítottam fel, egy hónapig dolgozott, aztán abbahagyta. Jobban dukál neki a gépkocsivezetés. Kállai Józsefből pedig da­rálós lett a szövetkezetben. Én csinálom már csak egyedül. Mig bírom. Ha ed­dig kitartottam, már nem változtatok szakmát. Az Alkotmány Tsz hu­szonöt szekerének a rend­betartásáról, javításáról kel­lett gondoskodnia. Egy esztendeje még új szekere­ket is csinált. — De egyedül már nem megy. A javításra is alig futja az idő, meg az erőm is fogytán. Láthatja, nem vagyok derék ember, de még eddig reggeltől estig húztam a fűrészt. Ilyenkor ősszel, amikor csak fel­bori tgatják a szekeret a tengerivel, burgonyával, könnyen törik a lőcs, rúd, s ebből kell sokat csinálni. Az idén, nyárig még csak győztem. Ilyenkor be kel­lett, hogy segítsen más is. Utána újra magam marad­tam. Valahogy nem fülltk a foga senkinek ehhez a munkához. Igaz is, hisz tíz küllő elkészítéséért 1,2 munkegységet írnak. Mi az, amikor erős fél napig fa­ragja ki az ember. Valaki­nek mégis csinálni kelL Az öreg rágyújt —• Nekem lassan már lejár. Hiába akarom egye­dül, hogy legyen aki a nyomdokaimba lép, akinek átadhatom a műhelyt, ha más nem akarja... Tessék szétnézni — mutat körbe. — Ezek az én saját szer­számaim. Még ezt sem vet­tek. — Miért nem szól a ve­zetőségnek? — szól rá a kovács. — Miért miért? Mert már sokszor szóltam, s restellek. Még a szerszám- kopásért és használatáért sem fizetnek. Nem, hogy újat vennének. — Magának kell utána­járni. — Hiába. — Én nem panaszkod­hatok. Ha pénzt kértem, mindig adtak. Fel is sze­reltem a műhelyt. Ha jön­nek ellenőrizni, csali cso­dálkoznak olyan modern. Magának is adnának, csak sarkallja őket — válaszol a kovács. Talán, ha nem lenne olyan szerény az öreg bog­nár. Nem veri az asztalt. Azért mégis több segítsé­get várna. Maga miatt is — meg azért is, hogy ne ő legyen Jármiban az utolsó bognár... Farkas Kálmán Üzemi étkeztetés A gépesítés, korszerűsítés nyomán megszabadultak a gyáriak a portól, ezenkívül fel­újították a fürdőt, a szociális helyiségeket. A tárolószínből kiképzett matracüzemet —. amely eddig télen íűthetetlen volt — teljesen átalakítják, központi fűtéssel látják el, padlózzák. Ezzel még a tél beállta előtt készen lesznek. Legközelebbi tervük, hogy megoldják a dolgozók üzemi étkeztetését 1965-ben: elképze­lés szerint a helyi vendéglőből hordják majd ki az ebédet a ma már félezernél is több munkást foglalkoztató kender'' gyárba. (aaf 1964. november 28. A magyiizesisS áermelés kulcskérdése Beszélgetés Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettessel a mezőgazdasági építkezésekről tervezésére. Elgondolásunk szerint így egészségesebb össz­hangot lehet teremteni, jobban lehet gazdálkodni az építő­anyaggal, az építőipari gépek és kézi munkaerő kapacitásá­val egyaránt. Természetesen szükséges, hogy az építőanyag­ipar is lépést tartson a megnö­vekedett feladatokkal és a jö­vőben kielégíthesse a mezőgaz­dasági építkezések anyagigé­nyét. Az építési beruházások sikeresebb megvalósítása érde­kében növelni kell a felelős­séget és felkészültséget a ter­vezésben és a kivitelezésben. Az állami építőipartól és épí­tőanyagipartól azt várjuk, hogy végezze el a nagyobb mező- gazdasági építési beruházáso­kat, javítsa a tanácsi, a szö­vetkezeti és a saját erőből tör­ténő építkezések anyag- és épületelem ellátását; adjon se­gítséget az épületelemek sze­reléséhez. — A mezőgazdaságban jól építkezni semmivel sem köny- nyebb feladat, mint megfelelő ipari épületeket vagy lakóhá­zakat létesíteni. A népgazda­ság több ágának erőfeszítése, jó összehangoltsága szüksé­ges ehhez — fejezte be nyilat­kozatát dr. Soós Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes. ____________________H. L. zögazdasági építmények tervei nem megfelelőek. Mindenek­előtt tehát a tervezési alapel­veket kell tisztáznunk és a tervezés színvonalát javítani. Bizonyos sikereket értünk ei az idén abban, hogy a mező­gazdasági építkezések számára megfelelő típusterveket alakít­sunk korszerű, könnyű, tipizál­ható épületszerkezetek gyártá­sával és alkalmazásával. Ez alapja annak, hegy a nagyüze­mi gazdálkodás érdekeit leg­jobban szolgáló épületeket a lehető leggazdaságosabban emelhessenek a tsz-ek. A to­vábbiak során a tervek feles­leges változtatása helyett a legjobb tervek korszerűsítésére, gazdaságosabbá tételére fordít­juk a fő figyelmet. — A korszerű és gazdaságo­sabb épülettervek mellett az is kívánatos, hogy előrelátób­bak, az üzemek termelésének fejlesztésével összehangoltab- bak legyenek a termelőszövet­kezetek építkezései. Ezért azt tervezzük és javasoljuk a ter­melőszövetkezeteknek: készít­senek alaposan megfontolt táv­lati fejlesztési tervet; és ezt vegyék is komolyan, e szerint építkezzenek. Az építési beru­házások tervszerűségét azzal is növelni kívánjuk, hogy a jövő évtől kezdve rátérünk az építési beruházások kétéves A termelőszövetkezetekben az év végén leltárt készíte­nek, amelyben évről évre mind nagyobb értéket képviselnek az épületek, mert minden év­ben építenek újat, vagy a már meglevőt korszerűsítik. Felke­restük dr. Soós Gábor, föld­művelésügyi miniszterhelyet­test, — akinek felügyelete alá tartoznak a tsz építkezések is —, hogy tájékoztatót kérjünk a mezőgazdasági építkezések helyzetéről. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a miniszterhelyettes válaszait. — Hol tart jelenleg a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit megterem­tő építkezés? — A legutóbbi 3—4 évben, vagyis a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta, sok új gazdasági épületet emeltek a termelőszövetkezetekben. Az új épületeket, — a korszerűsí­téseket és a felújításokat is számbavéve — 1961—1962 és 1963-ban az egész mezőgazda­ságban 374 000 szarvasmarha férőhellyel, 1 425 000 sertés­éi 560 000 juh férőhellyel gya­rapodott a nagyüzemi épületál­lomány. Ezenkívül felépült 30 000 vagon különféle termény befogadására alkalmas magtár és mintegy 60 000 vagonnyi ku­koricatárolóhely. Ezeknek az építési beruházásoknak az ér­téke meghaladja a 10 milliárd- forintot. Ez is bizonyltja: nép­gazdaságunk nagy erőfeszítés­sel törekszik a nagyüzemi gaz­dasági épületek gyarapítására, hiszen az előbb említett ösz- s::sg a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok összes beruházásainak mintegy 40 százalékát képezi. Természete­sen az egyes gazdaságok épít­kezéseihez még hozzá kell számítanunk az öntözőtelepek­re, utakra, kutakra, víztornyok, gépszínek és javítóműhelyek építkezésére fordított összeget is. ’ “ Hogyan valósultak meg az idei építkezési tervek? — A termelőszövetkezetek idei beruházásának csaknem a fele — két és fél milliárd fo­rint — építkezés. A tervbe vett építkezések reálisak és szükségesek. Reálisak, mert a tervek készítésekor figyelembe vettük mind az állami, mind a tanácsi építőipar, valamint a házi építőbrigádok teljesítő képességét. És égetően szüksé­gesek is, mert a nagyüzemi épületek nélkül elképzelhetet­len az egyes termelőszövetke­zetek további fejlődése. Ezért ebben az évben a mezőgazda- sági építkezéseket már az is jellemezte, hogy az átmeneti megoldást jelentő szerfás épít­kezések helyett, a korszerűbb technológiát lehetővé tevő, tartós épületeket tervezetünk és fokozottabb figyelmet for­dítottunk a járulékos beruhá­zások fokozatos pótlására is. — Már az érr elején sok gondot okozott a tavalyról át­húzódó építkezés. Akkor ab­ban reménykedtünk: az idén ezt a lemaradást sikerül csök­kenteni úgy, hogy az idei kez­désre és befejezésre tervezett épületek is elkészülnek. Saj­nos nem így történt. Év köz­ben az Építésügyi Miniszté­rium vállalatai az év elején elvállalt tsz-építkezések ke­retét kereken 80 millió forint­tal csökkentették. A tanácsi építőipari vállalatok ugyan­csak év közben 26 millió fo­rintos építkezés szerződést visszamondták. Úgy igyekez­tünk segíteni, hogy a termelő- szövetkezetek eredetileg 87G milliósra tervezett országos ház építési keretet egy mil­liárd forint fölé növeltük. Del ezzel a megnövekedett feladati tál a tsz-ek házi építőbrigád-, jai előreláthatóan — elsősort­ban a gyakori anyagellátási problémák miatt — sajnos nem tudnak megbirkózni. Végerei- ményben tehát, bár sok *j épülettel gazdagodnak termelő- szövetkezeteink, mégis több tesz a Jövő évre áthúzódó épít­kezési beruházás, mint tavaly volt. — Milyen tervek, el­gondolások vannak a nehézségek leküzdésé­re? — A párt Központi Bizottsá­ga ez év februárjában megtár­gyalta az építőipar helyzeté 6s megfelelő határozatot ho tott. A határozat a többi kö kött megállapította, hogy a me A nyíregyházi építőipari munkásszálló Foto: Hammel Józaal Jubilál Tör«í»ép és automata — Száműzték a port — Matrac, tengerparti növénnyel — Jövőre 60 éves Rétköz leananvobi» svára I Jövőre lesz hatvan éve, hogy megkezdődött a termelés a I nagyhalászi kendergyárban. Az alapítástól számított negy­ven éven át egy törő-, egy tíz- állásos tilógépnél és kenderfi­nomítónál alig negyvenen dol­goztak, s a felszabadulásig mindössze 8 áztatómedence jelentette a „műszaki fejlesz­tést.” ■uházás nemcsak a teljesít- irány fokozására adott lehető­séget, általa 70 százalékkal bökkent a porképződés, a gyáriak egészségének több év­tizedes veszedelme. Ez tette le­hetővé, hogy egyre több tilolt tender indul útnak osztályozás jtán Nagyhalászból a feldolgo- 5Ó üzemekbe, ahol kötélkészí- tósen kívül térítők, ágynemük ás más közhasználatú termék készítésénél hasznosítják. Száztizeim égy szekrény naponta Most tíz éve éppen, hogy fel­avatták a gyár matracüzemét Kezdetben nyolcán mindössze 54 darab matracot készítettek naponta, — ma az évi tér? 320 ezer matrac, félszáz mé­retben. A kórházak, diákottho­nok és munkásszállások épp úgy megkedvelték a nagyhalá­sziak termékét mint a csalá­dok. Az afrikkal, ezzel a ten­gerparti növénnyel bélelt mat­racuk rugalmasság s kényelem szempontjából a legszigorúbb igényeket is kielégítik. Annak ellenére, hogy a „har­madik lépcső”, a lemezüzem csupán hatéves múltra tekint vissza, híre már eljutott az or­szág minden részébe. Amíg ko­rábban a pozdorját, a rostüzem melléktermékét eltüzelték, vagy fillérekért értékesítették, addig utóbb préseléssel, mű­gyanta keverésével nagy szi­lárdságú bútoriemezeket ké­szítenek belőle. A nyert lemez — kiváló hőszigetelő képessége révén — falburkolásra is fel­használható. Jelenleg száztíz dolgozó naponta 114 kétajtós szekrényhez elegendő bútorla­pot termel, ami éves szinten 5,5 ezer köbméter lemez gyár­tását jelenti. Utóbb áttértek a hosszúszálú bútorlemez gyártá­sára, amely nagy könnyítést je­lent a feldolgozó üzemeknek, hasznot a népgazdaságnak: szinlemez borítás nélkül fé­nyezhető a nagyhalászi bútor­lap! rakat okozna, vagy nehezíte­né a személy- és teherszállí­tást, átcsoportosítással oldjuk meg a feladatokat. Két jól felszerelt műhelykocsink, a legjobb szakemberekkel meg­erősítve állandó szolgálatot tart. URH adó-vevő készülék­kel felszerelve kapcsolatban lesz a megye egész területé­vel. Ha valamelyik gépkocsi meghibásodna, gyorsan a segítségére tudunk sietni. Megtettük az intézkedést ar­ra is, hogy a Közúti Igazga­tósággal állandó kapcsolatot tartsunk, időben tájékozód­junk az útviszonyok felöl. lábbelivel és melegítő itallal legyenek ellátva, jól fűtött helyiségek és pihe­nőhelyek álljanak rendelkezé­sükre. — Mivel a javítóműhelyek szűkek, kapacitásuk a gép- kocsiparkhoz viszonyítva ki­csi, ezért éjjel nappali mű- szaikot szerveztünk. Ahol a szerelők szabad ég alatt dolgoznak majd, fo­kozottabban gondosko­dunk róluk. A tavalyi jó tapasztalatok nyomán megszerveztük a komplex szállítást segítő és szerelőjavító brigádokat. Ha a kedvezőtlen időjárás zava­A gépkocsik állapota jó — Fagybrigádok, állandó készenlét Gondoskodás a dolgozókról 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents