Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 275. szám

Á CSALA\D oldala — Mit csináljunk vasárnap délután? — ez a kérdés sok­szor elhangzik falun és váro­son egyaránt. A vidékiek ál­talában arra a megállapodásra jutnak, — s ez elsősorban a kis helyekre vonatkozik, — hogy könnyű azoknak, akik a városban laknak! Pedig a vá­rosban éppen úgy, mint a fal­vakban gondot jelent a vasár­nap délutáni időtöltés helyes megválasztása. A vasárnap legyen a csalá­dé! Szemrehányás és vita helyett Igen, de hogyan? Hiszen mindenkinek megvannak a maga kívánságai, igényei. Nem lehet arra kényszeríte­ni a nagymamát, hogy cuk­rászdába menjen, vagy a fiatal leányt, hogy a templomba vo­nuljon. A családfő is gyakran érvel azzal, hogy egész héten dolgozott, mikor legyen a ba­rátaival, ha nem vasárnap dél­után? A háziasszony pedig, na­gyon sok családban éppen ezt az időt választja az elmaradt háztartási munkák végzésére. Hány helyen zúg a porszívó, mosnak, varrnak, szekrényt rendeznek! Ilyen körülmények között, a jó és bőséges vasárnapi ebéd befejeztével mindenki elpáro­log a maga dolga után, s csak estére, vacsoraidőre kerül elő. Ekkor pedig következik a ma­gyarázkodás, szemrehányás és a- vita, 8 keserű szívvel tér nyugovóra a család. Reggel pe­dig ismét kezdődik a munka­hét, gondjával, elfoglaltságai­val . : . ősi és kedves formája a va­sárnapok eltöltésének a csalá­Izléses, modern az állólám pa a szobában. A képen lát­ható nemcsak a megvilágítandó tárgyra bocsát fényt, hanem a szoba általános világítását is biztosítja, a nyitott felsó része. GYEREKEKNEK Ez Budapest és ma már Nyíregyháza női télis vpka di­vatjai is. Minden színben kap­ható. viselése különösen a fi­atalabb korosztálynak igen előnyös. Játsszunk együtt Kérdezz 5. Mikor és ki jutott al el­sőnek a Délj-sarkra? . 6. „A kutya ugat, a karaván halad.” Horniam származik ea a mondás? 7. Milyen volt a „könyv­mozi”? 8. Ki hirdetett elsőnek har­cot a babona ellen? Felelek GYERMEKREJTVÉNY Ady Endre 1. A tizedik században. 393­ban kezdődött, s 961-ig tartott. Ebben az időszakban a ma­gyar csapatok ismételten le- lecsaptak nyugatra és Bizánc felé. 2. A legutóbbi hivatalos ki­mutatás szerint 3260. 3. Élt: Xorponay Jánosai Géczy Julianna volt a neve. A császáriak kivégezték. 4. A friss csipkebogyó, amelynek minden száz grammjában 200 milligramm C-vitamin van. 5. Roald Amundsen norvég sarkutazó, 1911. december 14- én. 6. Tulajdonkeppen török közmondás, de átment a ma­gyar közhasználatba is. Első­nek Pulszky Ferenc mondta az Akadémia 1888. december 17-i ülésén. 7. Külsejére nézve könyv, mégpedig rugalmas papírla­pokra nyomott, szorosan ösz- szefűzött könyv. Egy-egy pa­pírlapon a mozgás kölönboző mozzanatait örökítették meg. Ha hüvelykujjunkat jó erősen végighúztuk a könyv oldalré­szén, a lapok gyors egymás­utánban követték egymást, és a mozgás illúzióját keltették, 8. I. e. 300 körül Epikuros* görög filozófus. Azt tanította, hogy a világon minden ter­mészetes úton megy végbe, s a babonák kiküszöbölését kö­vetelte.------------— Az ügyes fiú Spanyol mese király. A fiatal királyfi itt is ügyetlenkedett: az istálló­ból jött vissza megkérdezni, melyik lovat nyergeljék,. es minden darabot: takarót, nyerget, szerszámot, sarkan­tyút külön kérdezett meg. Szaladgált ide-oda, míg ösz- szeszedte, ami a királynak a kilovagláshoz kellett. Másnap a középső fiát tette próbára, de az is ilyen sze­lesen és ügyetlenül végezte a rábízott feladatot. Ezután a legkisebbik fiá­nak adta ugyanazt a megbí­zatást. A legfiatalabb királyfi na­gyon korán, még mielőtt az apja fölkelt. jelentkezett nála. Megint a ruháját kérte a király, erre a fid megkér­dezte, melyik ruhadarabot kívánja. Értük ment, és ma­ga vitte be apjának. Segített neki öltözködni, nem is hagy­ta. hogy a komornyik vé­gezzen szolgálatot a király körül. Aztán megkérdezte, melyik lovat nyergeliesse, melyik takarót, nyerget ét szerszámot tegyék a lóra. me­lyik sarkantyúját. melyik kardját kívánja a király fel­öltem. és csak mikor már mindent tudott, akkor ment le az istállóba, és vezette « király elé a lovat meqnyer- gelve, ahogy a király kívánta. Most aztán látta a király, melyik fia a legügyesebb. Egy királynak volt három fia. Nem tudta, melyiknek hagyja majd a királyságát. Azt gondolta magában, majd kipróbálja őket, s amelyik a legokosabban viselkedik az lesz az utóda. Egy napon hát azt mondta a legidősebb fiának, hogy másnap kora reggel ki altar lovagolni, őt is magával vi­szi. Csakugyan másnap be is kopogtatott a fiú az apjához, de nem olyan korán, mint a király szerette volna. — Hozasd el a ruhámat, hogy felöltözködjem — szólt a király a fiához. A fiú kiszólt a komornyik­nak, hogy hozza be a király ruháját. _ Melyik ruhát? — kér­dezte a komornyik. Erre a fiatal királyfi visz- szafutott apjához, és megkér­dezte, melyik ruhát akarja felvenni. — a rövid ujjú köntöst. — A herceg visszaszaladt a ko­mornyikhoz, és a rövid ujjú 'cöntöst kérte. — Melyik rövid ujjú kön­töst? — kérdezte a komor­nyik. Megint irisszaszaladt a ki­rályfi, hogy megkérdezze ap- i át, melyik köntöst akarja F elvenni. Így csinálta ezt minden ruhadarabbal, míg végre a király felöltözhetett. Most a lovát hozatta elő « di összejövetel. Mindenhol vannak közös emlékek, célok, témák. Ha minden hónapban más, más családnál találkoz­nak a rokonok, és mindenki hozzájárul a vendéglátáshoz, a vasárnapok okos felhasználá­sát már meg is oldottuk. Egy­szerű legyen az uzsonna, ne okozzunk sok munkát a ven­déglátó családnak. Igen, uzsonna, mert a családi össze­jövetel csak délutánra vonat­kozzék. Így nem lehet terhes sem az idősebb, sem a fiata­labb családtagok részére. Es­tére vehetünk' mozi, vagy szín­házjegyet, a fiatalok pedig el­mehetnek együtt a zenés, tán­cos szórakozóhelyre. Menjen velük a családfő is, ha nagyon ragaszkodik hozzá. Ez utóbbit kifogásolják leg­jobban az asszonyok. Persze joggal. De hát szervezés kér­dése, beosztás dolga, hogy már délelőtt legyen módja és ideje a férjnek találkozni a barátai­val. Ha ezeket az órákat sem hagyjuk meg számára, szem­rehányást teszünk, akkor csak azért is elmegy vagy pedig nincs abban köszönet, ha ott­hon marad. A közös szórako­zások megszervezésével elma­radnak a külön utak, az egyé­nileg elképzelt programok. Asszonyi gondoskodással meg­oldható, hogy a férj baráti társaságából családok barát­sága alakuljon. A feleség is kísérje el a férjét a vendéglő­be, cukrászdába. /Másként kezdődik a hét Már a hét közepén kezdjük tervezni, és szervezni a vasár­nap délután okos eltöltését. Vegyük meg előre a mozi-, vagy színházjegyet. Beszéljük -meg együtt a családban, kinek milyen elképzelése van, kiket hívjunk meg, vagy hová láto­gassunk el. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét, kíván­ságát is. Beszéljük meg a nagymamákkal, hogy nekik se legyen a vasárnap terhes, a házőrzés, a gyerekdajkádás miatt' A család erős kötelék, nagy­szerű közösség. Az együtt töl­tött szabad órák még meg­hittebbé, még szebbé tehetik. S ha közösen, együtt, egymást meghallgatva , megsegítve, te­remtjük meg a vasárnapok szépségét, másként kezdődik majd a hét, s örömmel gondo­lunk a hét pihenőnapjára, az Hol, hogy töltsük a vasárnapot? E heti étrendjavaslatunk rétes. Vacsora: gépsonka, té­liszalámi, mustár, vaj, citro­mos tea. Lyoni sertésborda készí­tése: A sertésbordát úgy ké­szítjük el, mint a natúrbor- dát. Zsírjából pecsenyelét ké­szítünk és ezt rászűrjük a fe­dő alatt tartott bordákra. Ezt így tartjuk tálalásig. A hagy­mát vékony szeletekre vágjuk és pirosra, ropogósra sütjük. A burgonya elkészítése egye­zik a pirított burgonyáéval, azzal a különbséggel, hogy a hagymát vajban pirítjuk meg, majd a félig megpirult bur- gonyhához öntjük és gyakori keverés mellett együtt pirít­juk; Tálalása: A tányér egyik ol­dalára halmozzuk a lyoni bur­gonyát, mellé a lesütött bor­dákat és ezt megszórjuk az addig melegen tartott ropogós hagymával. Mielőtt a bordára tesszük a hagymát, a bordát pecsenyelével leöntjük. Tóth Zoltán, a nyíregyházi MÁV Utasellátó vezetője. Hétfő: ebéd: Karalábéleves, gránátos kocka, uborka. Va­csora: Virsli mustárral, citro­mos tea. Kedd: ebéd: Lencseleves, •értés vese-vellő, burgonya, cékla, szőlő, Vacsora: rakott karfiol. Szerda: ebéd: Káposztaleves kolbásszal, pirított sonkaszele­tek burgonyapürével, ecetes paprika. Vacsora: olajos hal citrommal, tea. Csütörtök: ebéd: Gulyásle­ves, tejfeles zöldbabfőzelék tükörtojás feltét. Vacsora: császárszalonna, gyulai kol­bász, zöldpaprika, tejeskávé. Péntek: ebéd: Zöldségleves. sonkás metélt, gyümölcs. Va­csora: héjába sült burgonya, vaj, felvágott, csalamádé. Szombat: ebéd: Köményma­gos leves, vadas marhasült ma­karónival, császármorzsa. Va­csora: tojáslepény sajttal, bor ros tea. Vasárnap: ebéd: Orjaleves, ffnommetélttel, sertésborda lyoni módra, uborka, almás 1. Mikor voit a kalandozá­sok kora? 2. Hány helység van ha zánkban? 3. Élt-e Jókai regényhősnő je, a lőcsei fehér asszony? 4. A gyümölcsök közül me­lyik tartalmazza a legtöbb C­vitamint? 34. .;.kő (meteor). 36. Ilyen földben nő csak valami. 40. Igavonó. 44. Római 1055. 45. Ütötte vala. 47. Egymást előző két más­salhangzó. 48. RIB. 49. Vissza: fehérnemű. 50. Tól-tól oro­szul. 52. Magia. 53. EW. 54. Krajcár rövidítése. 55. E. CZ. Megfejtendő: Ady Endre két verse: vízszintes 2 és függőle­ges 26. Múlt heti megfejtés: Petőfi Sándor — Föltámadott a ten­ger. Könyvjutalom: Demeter Sándor, Nyíregyháza, Sajtos Mária, Nagykálló, Molnár Zsuzsanna, Csenger, Bíró Jó­zsef, Paszab. Vízszintes: 2. Megfejtendő ! Ady költemény. 13. Igen fel- i hős (az ég). 15. Túlzottan ked- 1 veskedő. 16. Ajándékoz. 17. 4 Kosár. 19. Bátorkodik. 20. 1 Kétjegyű mássalhangzó. 21. s Azonos betűk. 23. Használt f árucikkek adás-vételével fog- f lalkozó állami szerv. 25. Za- 1 mat. 26. Kürt. betűi keverve. 28. Állóvíz. 29. Okozatot elő- , zi meg. 31. Ebből kel ki a . hernyó. 33. Bő étkezéssel egy­bekötött mulatozások. 35. , Fegyver... (Világos). 37. Já- ‘ vor Pál. 38. Helyrag. 39 .Női ’ énekhangszín. 41. És, latinul 42. Sír. 43. TMÜ. 46. Nagy Ti- £ bor. 48. Azonos mássalhang- ] zók. 49. Év, oroszul. 51. Ru- 5 hája. 54. Bajból kihúzó. : Függőleges: 1. Fegyvere, amivel a nyílvesszőt eJövi. 2. Fordított helyrag. 3. Ilyen szó is van. 4. Előkelőségek. 5. Rajztinta. 6. Szén és kén vegy jele. 7. Saját magam. 8. Taga­dószó. 9. Nevezetes történelmi városunk. 10. .. .eget (kuldus). 11. ED. 12. Elme. 14. Hirtelen odanyuL 18. Tetejére 22. Pat­kó közepe!!! 23. ...László, a közebnuitban elhunyt neves író és kritikus. 24. Létezett. 25. IET. 26. Megfejtendő Ady vers (utolsó előtti kockában két betű). 27. ...Roy Scott regénye). 28. Morsejel 30. Ki­csinyítő képző. 31. Műtrágya- gyáráról híres helység. 32 Bi­zonyos időt eltölt egy helyen. az arcidegzsábánál sem az okot nem ismerjük pontosan, sem a szokásos fájdalomcsil­lapítókkal nem értünk célt. Az idegsebészet azonban sokszor sikerrel lép közbe, és segítsé­gével a zsábás fájdalmat az esetek kilenctized részében meg lehet szüntetni. összegezve a dolgokat, meg­állapíthatjuk, hogy ha ritkán fejfájásunk támad, minden különösebb aggály nélkül ve­gyünk be egy-egy tablettát. Ha azonban rendszeres a fei" fájás, amikor tehát a fejfájás tünet, amelyet egy szerveze­tünkben fellépő megbetegedés idézhet elő, forduljunk szak­orvoshoz, és ne szedjük mér­téktelenül a fájdalomcsillapí­tók tucatjait. Hiszen a felso­rolt okok mellett a rendetlen életmód, a kevés alvás, a csa­ládi békétlenség, és általunk talán nem is sejtett lelki té­nyezők is okozhatnak fejfá­jást élénkségben nyilvánulnak meg. A migrénes fejfájás rendszerint féloldali fejfájás­sal és hányingerrel, hányással, valamint látási panaszokkal jelentkezik. A különféle föl­tevések közül a svájci Heyck szolgáltatta a migrénes roham eddig legvalószínűbb magya­rázatát. Szerinte a migrén kó­ros következményeit az agy bizonyos részében képződő oxigénhiány idézi elő. Ez vi­szont a véráramlás csökkené­sére vezethető vissza. AZ ARCIDEGZSABA E betegség keletkezésének okát mindmáig nem ismerjük pontosan. Az arcidegzsába kü­lönleges jellegű a fejfájások között. Amíg ugyanis a más eredetű fejfájás okát többnyi­re ki tudjuk küszöbölni, sőt a fájdalmat gyógyszeres keze­léssel meg tudjuk szüntetni, ősrégi panasz, de a mai ci­vilizált ember mégis gyakrab­ban szenved tőle, mind elődjei. A fejfájást különféle okok idézhetik elő. Ilyenek többek között a nyak izmainak reu­más gyulladásai, a gerincosz­lop nyaki részének megbete­gedései, a magasabb vagy az alacsonyabb vérnyomás, az idő­sebbkori érelmeszesedés, a ko­ponyasérülések, a vérszegény­ség, az idült alkoholizmus, a nikotinmérgezés, különféle ipari ártalmak, az idült szék­rekedés és — rendkívül rit­kán — a koponyán belüli da­ganatok. A MIGRÉN A efajta fejfájásra jellemző a fájdalom rohamszerűsége. A rohamok közötti időszakokban a betegnek nincs panasza. A rohamok közeledtét bizonyos tünetek jelzik, ezek, hol látási panaszokban, hol fokozottabb ORVOSI TANÁCSOK: Néhány szó a fejfájásról

Next

/
Thumbnails
Contents