Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 275. szám
Őszinte szavak és tettek ideje Megjegyzések egy pártiaggyűlésről 1 » Elkészült a sóslói közmű — Mikor lesz aszfalt, világítás az Arany János utcán — Lj bölcsőde csak jövőre... Beszélgetés dr. Ördögit Jánossal a városiéilesztés niwimniM iiwn «IP idei r eredményeiről, »7 elmaradt építkezések ről Egy évvel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a város vezetői milyen új létesítményekkel akarják fejleszteni Nyíregyházát 1964-ben. Közeledik az év vége s dr. ördögh Jánostól, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesétől kértünk tájékoztatást: hogyan sikerült megvalósítani az elképzeléseket, terveket. — Mennyi volt a város fejlesztési alapja, hogyan állnak a teljesítéssel? — A fejlesztési alap közel 15 millió forintra emelkedett. A harmadik negyedév végéig a tervet 84,2 százalékra teljesítettük. Néhány betervezett építkezés azonban különféle okok miatt elmaradt, de helyette mást valósítottunk meg, vagy valósítunk meg a még hátralévő időben. Van remény arra, hogy év végére 100 százalékos lesz a teljesítés. Szeretném kiemelni, hogy ebben igen nagy szerepük van azoknak a fiataloknak, üzemek, vállalatok dolgozóinak, akik társadalmi munkában segítettek. Különösen szembetűnő ez az igyekezet a Sóstón. Néhány példát szeretnék említeni. Az Építőanyagipari Vállalat betonvonatot készített a gyerekek részére, a Mezőgazdasági Gépjavító pedig 30 ülőpad és 20 fekvőpad vasvázát állította elő. De kivette részét a Faipari Ktsz, VAGÉP, Vas- és Fémipari Ktsz, házipari szövetkezet is. A társadalmi munka értéke, beleértve természetesen a parkosításnál, utcaépítésnél végzett munkát is, megközelíti a 300 ezer forintot. — Melyek a leglényegesebb munkák, amelyeket már befejeztek, vagy a befejezéshez közelednek? — Igen nagy volumenű munka az északi nagykörút építése. Tizenkét lakást kellett szanálni, hogy zavartalanul tovább dolgozhassunk. Ez évben befejezzük a földmunkát, körülbelül egymillió forint értékben. Igen sok helyen építettünk járdát, aszfaltburkolattal láttuk el az úttesteket. Folyamatban van a déli ipari bekötő út építése, mely a nagykállói és a debreceni utat köti össze, és ugyanakkor biztosítja a később meginduló ipari központ építéséhez a forgalmat. A munka jó ütemben hajad, az 1964-re tervezett alapozást el is végezzük. Két új kutat létesítettünk a Benkő és a Manda bokorban. A kutak nemcsak az iskolák, hanem a kultúrház ivóvizproblémáját is megoldják. Befejeződött a stadion körülkerítése, elkészült az MHS kispuska lőtérnél az öltöző. Igen nagy építkezés folyt a Sóstón. Elsősorban közművesítést végeztünk, a csatornák miatt sokat bosszankodtak a túlzott türelmetlenségével, az egymás közt jelentkező gyakori súrlódásokkal kapcsolatban — mert úgymond: a terv érdekében tették. A vezetőség általánosságban elhangzott beszámolóját a gondokkal kapcsolatban olyan — szintén általános — felszólalások követték, hogy „elvtársak, mondjuk meg bátran a véleményünket, rendet kell teremteni” és így tovább. Mi a való helyzet mind Mátészalkán, mind a többi üzemben? — Nem más, mint az, hogy mind a pártvezetők, párttagok, mind a gazdasági vezetők szeretnék megszüntetni a korábbi évek áldatlan állapotát, csak nehezen birnak szabadulni a régi értelemben vett utasítási, alárendeltségi helyzetből. Hiányzott Mátészalkán is eddig a nyílt, őszinte beszélgetés; a pártszervezet feladatának tisztázása, a gazdasági vezetőkkel való kapcsolat rendezése. Az újjáválasztott pártvezetőségnek ezt mielőbb meg kell tennie. E lépés megtételében ma már segítségükre lehet és van a termelési igazgatóságon kibontakozó egészséges szellem, s nem kisebb támogatást várhatnak — a járási pártbizottságon túl — az igazgatóság pártszervezetétől. Hibák jócskán vannak még a szálkái gazdaság vezetésében, s a pártszervezet is küzd az örökséggel, amelynek korábbi nyomasztó hatása kezd felszakadozni. Ma már nincs szükség a régi hibák ismételt felhány- torgatására, de arra igenis fontos törekedni, hogy a még meglévő egyenetlenségeket bátor, őszinte légkörben nyesegessék. S ezt úgy kell tenni, hogy a gazdasági vezetők ne nélkülözhessék a pártszervezet a pártvezetőség segítségét a termelés, a munkaszervezés alapvető kérdéseiben; úgy, hogy a következő évben maradéktalanul érvényesüljön a párt termelést irányító, ellenőrző szerepe. Samu András ban fellelhető hiányosságok. A munka gazdasági értékelése hangzott el, s nem a számok mögötti gondok feltárása. Sajátos helyzetet hozott felszínre a szálkái gazdaság taggyűlése, olyat, amely nem kizárólag mátészalkai, hanem legtöbb üzemben kisebb vagy nagyobb mértékben még megtalálható. Ezért is nem lehet egyértelműen a szálkái állami gazdaságban meglévő, ható helyzetet csak erre az üzemre korlátozni. Több mint egy évtizeden át hatott igen-igen károsan az állami gazdaságokra egy vezetési stílus, amelynek következtében kialakult az üzemekben az a gazdaságvezetési módszer, amely a termelési célok elérésében csak másodrendűén foglalkozott az emberrel, az ember nevelésével, aki a feladatok megvalósításának elsőrendű részese! így került sokszor háttérbe a pártszervezet kezdeményezése is a termelésben, a tennivalók meghatározásában, előkészítésében, s tevékenysége legtöbbször arra korlátozódott, hogy enyhítse, azokat a súrlódásokat, amelyek a szakvezetők és a dolgozók között jelentkeztek. Nem a termelési utasításokkal volt a baj, hanem azok merevségével. A feladatok meghatározása nem járt együtt a kellő felvilágosítással, buzdítással. A dolgozók legtöbb esetben csak a fizetésen keresztül voJt érdekelve a termelésben, nem érezte, nem tudhatta tevékenységének jelentőségét, így csorbát szenvedett kezdeményező készsége is. Mátészalkán nemrég előfordult — nem a taggyűlésen hangzott el! —, hogy néhány dolgozót a munkából haza akartak küldeni amiatt, hogy nem vett reszt a véradásban... A taggyűlésen egyik felszólaló elmondotta: a szakszervezeti bélyegeket azokra az időszaki dolgozókra is ráerőszakolják, akik nincsenek benne a szervezetben. A szálkái pártszervezet vezetősége „várakozási álláspontra helyezkedett” a gazdasági vezetők Mi az hogy bakó? Kopott házak végnapjai — „Ta^v áruház, nagy választék“ íjfehértón, 1964-ben vendégek. Viszont ezzel a munkával végeztünk, és jövőre már sokkal impozánsabb környezet fogadja a kirándulókat. Tovább folytatjuk a lelátóval kombinált öltöző építését. A lelátó alatt ötszázan öltözhetnek, s mivel a medence vizének hőmérséklete szabályozható lesz, szeretnénk az úszósportot télen is folytatni. A villanyhálózat bővítésére 1,2 milliót fordítottunk, igen sok tanyaközpont ; került bekapcsolásra. Több tervezett építkezés j elmaradt. Mi ennek az oka. és mikor fogják megvalósítani? — Terveztük, hogy az Arany János utcán aszfaltutat építünk és felszereljük az utcai világítást. A kandeláberek már állnak, de az út építése elmaradt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a jövő évben elkészül a csatorna, víz- és gázvezetékek lefektetésének terve. A kivitelezés nagyarányú földmunkát Igényel, s ezért fel kellett volna vagdalni az úttestet. Úgy terveztük, hogy először a vezetékrendszert építjük ki, csak utána aszfaltozunk. Elkészült a Hunyadi utca csatornázása, de ott ennél jóval nagyobb volt az Igény. Szerettek volna betonutat kapni. Erre nincs lehetőség, mert a Hunyadi utca egy belső gyűrűs- forgalomnak lesz szerves része, de a megvalósításra csak később kerül sor. Kisajátítási problémák miatt nem készült el a Sarkantyú utcai 60 személyes bölcsőde. Jövőre fogjuk megvalósítani. Elmaradt a borbányai kultúrház építkezésének beindulása. Egyrészt, 1945 tavaszán Nagykállóból Debrecenbe egy hosszú községen gyalogoltam keresztül. Akkor Ujfehértó házai ütötten, kopottan — talán nem is a háborútól, inkább a mérhetetlen szegénységtől és nyomortól — szinte összerogyni készülve álldogáltak az út mentén. A máiét már magyarázni kell Húsz év múltán a főutca nem rövidült, ma is nyolc kilométer hosszú és sok az új ház. A piactéren tábla hirdeti „Nagy áruház, nagy választék”. Az áruház valóban nagy és szép, ám vele szemközt földhöz lapult épület áll, benne piszkos portálu kis üzletek. Ez még idézi a régen látottakat, de a kopott üzletek, műhelyek helyén 1966-ban több mint 10 millió forintért kultúrkombi- nátot, művelődési házat, éttermet és OTP-palotát építenek. Ujfehértóról, a község jelenéről és jövőjéről Tószegi Ferenc tanácselnököt és Füzes József párttitkárt faggattam. Igazat kellett adni: a megye legnagyobb, több mint 15 ezer lakosú községéről nem lehet csak jelenben és jövőben beszélni. Az elnök azt mondta: — A fiam megkérdezi tőlem, mi az. hogy bakó. Mert néha mesélek arról, hogyan és mint volt, amikor még én jártam iskolába. Csodálkozik, hogy a bakó vászontarisznya, s abban volt az irka, ceruza és ha jutott, máié. A mélát is magyarázni kell. Hogy mi mit éltünk át, a fiaink csak beszédből ismerik. Mi tudjuk, hogj az akkor még 18 ezeT lélekszá mű községben — Kálmánház: önálló község lett — 38 iskola tanterem volt 45 tanítóval é a község lakosainak 60 száza léka analfabéta maradt. Ma 4 mert nem kaptunk kivitelezőt* másrészt felmértük az igényekéi és megállapítottuk, hogy nincs szükség egy 2,5 millió forintos nagyságrendű kultúr- kombinátra. A fiatalok nagy része a városba jár, könyvtárnak, tánchelyiségnek, mozinak egy kisebb is megfelel. A terveket már ennek figyelembe vételével készítjük el. Á Széna téren elhúzódott a benzinkút építése, emiatt ki kellett hagyni egy útépítést. Felsőbb i”"on mintegy 25 házban a lakók már beszerelték a villanyt. Azonban ahhoz, hogy meg is gyújthassák, legalább 600 méter vezeték szükséges. A városi tanácsnak megvan hozzá a pénze, de szeretnénk megkérni a MEGYEVILL-t, hogy segítsen a kivitelezésben. Több mint 25 családról van szó. Ezek lettek volna azok a fontosabb létesítmények, amelyeket különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani. A jövő évi tervezésnél azonban fokozott figyelemmel kísérjük őket. Bogár téren« Decemberben, januárban• Tapasztalatcsere-sorozat a csengeri járásban Négyszázhuszonöt, zömében mezőgazdasági ismereteket nyújtó előadáson több, mint 12 ezer hallgató volt jelen az elmúlt népművelési évad során a csengeri járásban. Félezer felnőtt dolgozó vizsgázott eredményesen az általános iskola felső tagozatán, míg a kihelyezett technikumi osztályokban, a gimnázium levelező tagozatán 106 dolgozó tett eleget a vizsgakövetelményeknek. Ezenkívül 63 analfabéta tanult meg írni, olvasni. Idei gazdag művelődési programjuk központjában továbbra is a szakemberképzés áll. Csengerben, Gacsályban, Komlódtótfalun, Nagygécen, Pátyodon és Porcsalmán nyílik szakmunkásképző ^skola első évfolyama, míg Csenger- újfaluban és Tyúkodon másodéven tanulnak a termelő- szövetkezetek tagjai. A hallgatók többsége a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gyümölcstermelés és az öntözéses gazdálkodás tudnivalóit sajátítja el. Nyolc községben rendeznek december és január hónapban tapasztalat- csere jellegű előadásokat. Nagyhódoson a gyümölcstelepítésről, Csengersimán a tejtermelés fokozásáról. Számos- becsen a növényvédő szerelt alkalmazásáról, Csengerújfa- luban a helyes takarmányo zásról. Tyúkodon pedig • magkender termeléséről tanácskoznak a környékbeliek. 20 év létesítményeiből Szatmárcsekén emeletes Iskola épült. Hammel I. felvétet* igen figyelemre méltó gondolat hangzott el a vezetőségi ülésen. A vezérgondolat, amely köré a részletkérd ések tömörültek: a párt termelést befolyásoló, ellenőrző szerepe az üzemben. És ezzel kapcsolatban az összesített vélemény: a párttagok, túlnyomó többségükben, saját termelési területükön becsületesen helytállnak, de a vártszervezet kollektív ereje nem érvényesül az üzem gazdálkodásának politikai irányításában. Több megtörtént példát mondtak el a gazdasági vezetők türelmetlenségéről. S arról, hogy az üzem vezetői a pártvezetőség tagjaival szinte nem találkoztak mint pártmunkásokkal, csak akként, hogy ki-ki milyen munkakört tölt be a termelésben, és ezt a munkaszervezésben meglévő beosztott — és vezető viszonyt, amelynek, ahogy kifejezték, a hangneme sem volt mindig egészséges, * vezetőségi tag mint pártmunkás soha nem tudta igazán áttörni A hosszantartó vita után kezdte meg a pártvezetőség beszámolója elkészítését. A Mátészalkai Állami Gazdaság pártszervezetének veze- tőség-újjáválasztó taggyűlésén nemcsak annak volt szokatlan a beszámoló, aki részt vett a vezetőségi ülésen; a párttagok is csalódtak, ami kifejezésre jutott a felszólalások gyér voltában, A vezetőség, szemben a korábban elhangzottakkal, általános kritikáját adta a pártmunkának, a gazdasági vezetőkkel való, kapcsolatának. A beszámoló bevezetőben bőven ismerete a szervezeti szabályzatnak azokat a részeit, amelyek a bí- rálat-önbírálattal, a kollektív vezetés fontosságával, a hibák feltárásának jelentőségével foglalkoztak: azokat, amelyek az üzemben égető problémaként jelentkeznek. A pártszervezet életében, belső tevékenységében meglévő gondok felszínre kerültek, de általános felsorolásként jelentkeztek a termelésben, annak irányitásátanulócsoport van, kilencven- hét nevelővel, ezenkívül gimnázium, kihelyezett mezőgazdasági technikum, 400 személyes tanyai kollégium. A mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamon négy osztályban 150 fő tanul. A szobába, ahol beszélgetünk, minduntalan bekopog valaki. Jön a védőnő, kocsit kél másnapra, hogy tanyai látogatásokat tegyen. Meglesz. Másik embér közli, hogy kimegy a Kossuth Termelőszövetkezetté a házhelyeket rendezni. Harmincnyolc modern lakást építenek a tanyaközpontban. Megint másik ember a Hajdúság; Iparműveknél szeretne dolgozni. Majd intézkednek!, A hosszúság titka — Mindennap így van. De ki törődött így vélünk, az emberekkel. Éppen a napokban tartottuk meg a község fel- szabadulásának évfordulóját. Ott elmondtam, hogy szülőotthont építettünk, tbc-gondozót, korszerű kenyérgyárat, két napköziotthont, nagy áruházat, tizenhat kilométer villanyhálózat-bővítést végeztünk és az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben se szeri se száma a beruházásoknak. Arról nem beszéltem, hogyan éltek a cselédek, agrárproletárok Volt 55 nagybirtokos, a földterületnek 75 százaléka a; övék és volt a községnek 1? ezer lakosa, ebből 2100 cseléd 5—6 ezer olyan ember, ak örökké éhezett. Hogy a közsés ilyen hosszú, az is annak kö , szönhető, hogy a földesural csak az út mellé engedélyeztél , az építkezést. í A tanyákat már villamosítot i ták, iskolákat is építenek: ; - Mályvás kertben például c 3 tan termeset. A még több mun kaalkalom biztosítására is j vannak elképzelések, tervek. Erről a párttitkár beszélt: Elvándorlók és otthonmaradók — A község határterületének túlnyomó része homok, leginkább csak a gyümölcstelepítésre alkalmas. A föld most két állami gazdaság, két tsz, nyolc tszcs között oszlik meg. A tszcs- tagokkal beszéltünk, hogy telepítsenek táblás gyümölcsöst. Az elgondolást helyeselték, így tavasszal már 300 holdat ültettünk és fokozatosan elérjük majd a 2500 holdat. A kísérleti gazdaság 100 holdas faiskolát létesít, ez is enyhíti majd gondunkat. A ktsz ládagyárat akar építeni, van hozzá alkalmas épületünk. így, ha nem is szüntetjük meg teljes egészében az elvándorlást, de módunk lesz csökkenteni. Közmű, gimnázium, ivóvíz Nehéz megértetni az emberekkel, hogy amit kapott és kap a község, nem az égből pottyant. A távlati tervünk például tartalmazza a közművesítést. Három törpe vízmüvet építünk majd, hogy mindenkinek és mindenütt legyen jo ; ivóvíz. A gimnázium nyolcmil- . lió forintért épült. Ezekért ne- 1 künk is adni kell valamit. ! Délután a kísérleti gazdasag • fiatal mezőgazdasági mérnöké- : vei beszélgettem. A vendéglo- : bői, ahol a feketekávét ittuk, a térre lehetett látni, A mér- - nők arról beszélt, monográfiát i kellene írni a községről. I Seres Ernő
