Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 272. szám

A művelődésről tanácskoztak a járási tanácsok elnökei Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhelyettes tá­jékoztatója alapján a művelő­dés jelenlegi helyzetéről és további feladatairól tanács­koztak november 18-án Sza- bolcs-Szatmár megye járási tanácsainak vb. elnökei. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Molnár János, művelődésügyi miniszterhe­lyettes is. Szabolcs-Szatmár megyében az idén jelentősen bővült a művelődök köre, a kiállítások, szellemi vetélkedők, országjá­rók, színháznézők száma. Jók az eredmények a felnőttokta­tásban is. Az idén 12 000 dolgozó szerzett bizonyítványt va­lamilyen iskola kereté­ben. Dögén például hétszáz felnőtt kapcsolódott be az ismeretbő­vítő képzésbe és száznál több vesz részt a rendszeres isko­lai oktatásban. Példájukat kö­vették már Tiszamogyoróson, ahol 85 felnőtt iratkozott be az iskolába. A mezőgazdaságban is min­den eddiginél jobban igény­ük a szakmai műveltség fej­lesztését. Például háromezer­ötszáz gyümölcstermelési, 1200 öntözési és 12 000 növény és állattenyésztési szakmunkás­ra lenne szükség. A rendelke­zésre álló szakmunkások szá­ma nem haladja meg az ez­ret. Ennek a problémának megoldását segíti elő ti­zenöt falvakban szerve­zett tsz-akadémia, amely egyenként 160 órában nyújt segítséget a szak­mai alaptudományok meg­szerzéséhez. A művelődés és a mezőgaz­dasági termelés megszabja a jövő feladatait is Szabolcs­ban. Mindenekelőtt növelni fogják az irodalmi színpadok és szakkörök számát. Sajtó­házat kap Nyíregyháza, amely­nek felső emeletén egy kor­szerűen berendezett műte­rem lesz a festők számára. A vajai múzeumban lehe­tővé teszik, hogy a me­gye írói, művészei nyu­godt körülmények között alkothassanak. A megye székhelyén kultúrkombi- nát épül, amelyben modem kiállítási termet rendeznek be, s a mű­vészek alkotásait a helyszínen vásárolhatják meg a szabolcsi emberek. Kiépítik a körzeti művelődési otthonok rendsze­rét is. Ezek a létesítmények és megalapozott szervező munka lehetővé teszi, hogy Szabolcs megye dolgozóinak művelődési lehetőségei tovább javuljanak. Az Ittasság nem mentség G. J. nem emlékszik — Rési köztudat és az Az ember élete, testi épsé­ge elleni, valamint a garázda bűncselekmények elkövetői gyakran hivatkoznak arra, hogy cselekményüket a beszá- míthatóságot kizáró ittas ál­lapotban követték el. Bűnös­ségüket elismerik ugyan, de arra hivatkoznak, hogy jó­zanul hasonló cselekményt még soha nem követtek el. Arra számítanak, hogy súlyos fokú ittas állapotuk büntet­lenséget fog eredményezni, vagy legalábbis a büntetés enyhébb lesz. így pl: G. J. terhelt olyan súlyosan bántalmazta R. E. sértettet, hogy az koponyare­pedést és agyrázkódást szen­vedett. G. J. a kihallgatás so­rán azzal védekezett, hogy a cselekmény elkövetése előtt nagymennyiségű italt fogyasz­tott, s teljesen lerészegedett. Azt, hogy R. E. sértettet bán­talmazta, másoktól hallotta, egyébként semmire nem em­új Btk s ez az elkövetők javára fi­gyelembe nem vehető, a cse­lekmény annak tárgyi oldalá­hoz képest minősülhet szándé­kos vagy gondatlan bűntetté. Az idézett törvényhelyből, il­letve a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéséből következik, hogy ha valaki önhibából ere­dő és a beszámítási képességet kizáró ittas vagy bódult álla­potban kövét el bűncselek­ményt, azt úgy kell tekinteni, mintha beszámítási képesség­gel bírna. A bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy az elkövetett cselekmény alkal­mas-e valamilyen bűntett megállapítására. Tekintet nél­kül az elkövető ittassági fo­kára, a büntetést olyan mér­tékben kell kiszabni, mintha a bűncselekményt teljesen jó­zan állapotban követte volna el. ■ Dr. Karajz Károly, ügyész A Tatár SZSZK-től Szászhalombattáig 5635 kilenéteres elajíolyó mamiiiutvezetéken Hu moros tárcák Egy kis félreértés csehszlovákiai záluzi elága- Bizottsága elnökhelyettesének zas a szovjet balti-tengőn nyilatkozata, a Barátság olaj- elágazás befejezése után, az te!rkéraésckraePC30latban íel' olajvezeték 5635 kilométer hosszú lesz. A világ leghosszabb olajve­zetéke, amelyet öt szocialista ország közös erőfeszítésével építettek meg, valóság lett! Az olajvezeték „élete” 1959. decemberében kezdődött, ami­kor a KGST öt országa aláírta az olajvezeték megépítésére vonatkozó megállapodást. Az­óta eltelt öt esztendő, s a bá­tor terv gyakorlatilag elké­szült: a volgai olaj szeptember 21-én megtöltötte a föld alatti vezeték utolsó szakaszát. A Ta­tár ASZSZK-ban lévő Alama- tyevszk és Bratislava, Szász- halombatta, Plock. valamint Schwedt közötti acélcsövekben már több mint 1,5 millió ton­na olaj van. A csehszlovák— magyar—NDK és lengyel olaj- finomítóba irányuló rendsze­res és folyamatos szállítmá­nyok feltétele ez. Egy átlagos vegyipari üzem félévi üzemel­tetéséhez elegendő nyers­anyagmennyiségnek felel meg. A szovjet olajat ez ideig úgynevezett kombinált módon szállították. A Volga mentéről a szovjet vasút tartályokban Brodiba és Lvovba szállítot­ták. s csak innen jutott olaj, vezetéken külföldre. De az ide­iglenes megoldások időszaka véget ért: az olajfolyó most már a vezeték egész hosszá­ban, kelettől nyugatra höm­pölyög. A vezeték jelentős szakaszán a szovjet építők több mint egy méteres átmérőjű (1,020 mm) „mammut csövet’’ fektettek le. — MENNYI OLAJAT SZÁLLÍTOTT EDDIG A BARÁTSÁG OLAJVEZE­TÉK? — Több mint 14 millió ton­nát. Ezt a mennyiséget 1962 februárjától számítjuk, ami­kor átadtuk rendeltetésének az olajvezeték első szakaszát. Csehszlovákia, amely legha­marabb élvezte az olajvezeték jótékony hatását, eddig körül­belül 10 millió tonna olajat kapott. — LEHETNE NÉHÁNY PONTOS ADATOT KAP­NI A BARÁTSÁG OLAJ­VEZETÉK HOSSZÁRÓL? — A SAJTÓ NEMRÉG ARRÓL ÍRT, HOGY A SZOVJETUNIÓ AZ OLAJ­VEZETÉKEN KERESZ­TÜL, KÖRÜLBELÜL 11 MILLIÓ TONNA OLA­JAT FOG SZÁLLÍTANI A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOKBA. MI A TÉNYLE­GES HELYZET? — A szovjet olajszállítmá­nyok jóval magasabbak lesz­nek. Az új ötéves terv jóval nagyobb mennyiséggel számol, mint hogy arról eredetileg szó volt. Feltételezhető, hogy a jövőben az olajvezeték ka­pacitása új, párhuzamos vo­nalak építésének köszönhetően, emelkedik. Minden valószínű­ség szerint, 1966—1967 években már megépül az új vonal. Ezt mind a csehszlovák, mind a magyar vegyipar kapacitásá­nak növekedése követeli meg. Az ellenőrző bizottság vá­ratlanul toppant be. Elsőként a házfelügyelő közölte az ag­gasztó hírt. Saját szemével látta, amint a látogatók a főfeljáró felé indultak, és saját fülével hallotta, hogy a hetedik emeletre szándé­koznak felmenni. Az ingatlankezelő vezetője belesápadt a hírbe. A hetedik emeleten a vízcsapokból egyáltalán nem folyt a víz, annál inkább két lakószoba mennyezetén, mert alaposan beázott a plafon. S mindezen felül a padlásfeljárónál még mindig ott púposodott az építéskor összeszedett tüzre- való hulladék garmadája. Az öreg házfelügyelő in­gajáratként loholt a bejárat és az iroda között. Minden bejelentése közelebb vitte a katasztrófához az ingatlanke­zelő főnökét... A bizottság a feljárathoz érkezett. A bi­zottság beszállt a liftbe. A bizottság megnyomta a hetes számú gombot. A főnök agyában egy szem- pillantás alatt megszületett az elhatározás: a kapcsolóhoz — Az üzemben lévő vonal hossza 4230 kilométer. A Két szőrmegallér megoldás: balolda’t egy vörösrőkából, jobboldalt egy hörcsögp rémből készült gallér. ugrott s a lift a bizottsággal együtt két emelet között azonnal megállt. Aztán a hátsó bejáraton szerszámok­kal felszerelt alakok szalad­tak be. S a hetedik emelet arculata a megrökönyödött lakók szeme láttára hirtelen megváltozott. A víz a csa­pokból kezdett csöpögni és nem a mennyezetről. A do­log leginkább az érzéke­nyebb lelkű lakókat hatotta meg. Küldtek is egy levelet a városi végrehajtó bizott­sághoz, s kérték, hogy állít­sanak bronzszobrot az IKV vezetőjének. 4 óra, 22 perc és 5 másod­perc múlva a helyreállítás befejeződött. A főnök elé­gedetten kapcsolta be az áramot. A lift megremegett és lassan elindult felfelé... Másnap mégis elbocsátot­ták állásából a lakáshivatal főnökét. A bizottság ugyanis a lift működését ellenőrizte. V. K. Téli divat Az idei, téli divat sokkal változatosabb, mint az elő­ző években volt bármikor. Hordják a télikabátokat, de a tervezők ajánlják a vas­tag anyagból készült kosz­tümöket is. A kabátok vo­nala egyenes, elől karcsúsí­tott, szőrme diszitéssel, vagy különleges gallérmeg­oldással. A kosztümök a térdet fedik, a szoknyák vo­nala egyenes, az ujjak hosz- szúak és szűkek. Az öltö­zéken sok a gombdíszítés. A sportöltözéknél újdonság a karcsúsító hatású, magas, szűk derekú nadrág, pán­tokkal is viselik. A puló­verhez rendszerint pelerin szabású, rövid köpeny tar­tozik. Színházi bemutató Nyíregyházán Szántó — Szécsén — Fényes: Duna-partirandevú lékszik. Az alkoholizmus ha­tása a bűnözésre közismert. Társadalmunk érdekében egy sor intézkedés született, ame­lyek célja az alkoholfogyasz­tás elterjedésének meggátolása, vagy az alkoholisták megne- velése. Ezek mellett szüksé­ges volt, hogy a büntetőjog eszközeit is alkalmazni lehes­sen, az alkoholfogyasztással összefüggő bűnözéssel szem­ben. Ezt a követelményt a Btk. megjalk olásán ál figyelembe vet­ték, s a Btk. 22. §-a úgy ren­delkezik, hogy a Btk. 21. §-ban foglalt büntethetőséget kizá­ró, illetve korlátozó körülmé­nyeket (elmebetegség, öntu­datzavar, gyengeelméjűség) azok javára, akik a cselek­ményt önhibából eredő ittas, vagy bódult állapotban követ­ték el. nem alkalmazhatók. A Legfelsőbb Bíróság XXXIII. sz. elvi döntésében leszögez­te, hogy ha a cselekményt önhibából eredő ittas, vagy bódult állapotban követik el, Mozgalmas az élet estén­ként a kisvárdai járási műve­lődési házban. A különböző szakkörök és művészeti cso­portok tagjai hasznos szóra­kozással töltik szabad idejü­ket. A legnépesebb csoportja a színjátszóknak van. A cso­port most ketté vált, az egyik Mogyoróssy Gyuláné vezetésével egy vígjáték, a másik csoport Kézy Béla ve­zetésével Dobozy: Holnap folytatjuk című drámájának Igazán nem mondhatjuk, hogy a valóban fordulatos, szellemes szövegű, mai tárgyú vígjátékoknak, jó muzsikájú, zenés daraboknak bővében len­nénk. Mint mondani szokták: nehéz műfaj a könnyű mű­faj, ,,a múzsák neveletlen gyermeke.” A régi darabok között szok­tak hát szorultságukban válo­gatni a színházak vezetői. Többnyire akad olyan, melyet leporolva, kicsit megújítva elő­adhatnak. Ezt tette a Debreceni Csoko­nai Színház dramaturgiája is ezzel a zenés vígjátékkal, mely a harmincas évek szóra­koztató iparának terméke. Messze áll az irodalmi színvo­naltól, arra viszont elég jó olvasópróbáit kezdte meg. Mindkét csoport lelkesedéssel készül a bemutatóra, s min­dent megtesznek a siker érde­kében. Négyen a megyei színjátszó-rendezői tanfolyam­ra járnak, ezzel is biztosíta­ni akarják a csoportban a rendezés és a művészi munka színvonalának emelését. ifj. Vincze Péter, Kisvárda volt akkoriban, hogy ügyes csomagolásban fricskázgassa, ha nem is erősen, a nagypol­gárságot, hogy karikatúráját adja a henye életmódnak, ki­figurázza ä polgárság pénz­imádatát, sznobizmusát, laza erkölcsét. Mindezt jól pergő történet keretei között, számtalan kő- mikus helyzet jó kiaknázásá­val, néhol szellemes, máshol sablonos, de mégis mindenkor hatásos szójátékok petárdáit pukkantva. Nem félve attól sem, hogy a sokszázadosan sablonos, de mindmáig hálás anyós—vő konfliktus és a ba­bonás 13-as szám okozta bo­nyodalmakat is felhasználják. Egy fonákjára fordult hely­zetre épül a darab; a gyáros és családja kénytelen a felszolgá­ló személyzet szerepét elvállal­ni azon a vacsorán, amelyet, jó üzlet reményében, palotá­jukban rendeznek egy ameri­kai pénzember tiszteletére, — az inas és a szobalány vi­szont, a kényszerhelyzet foly­tán, vendégek ezen a vacsorán. Idegen ugyan ez a világ már a mai színházlátogató kö­zönségnek, mégis jól mulat a pipogya férj vezérigazgatón az erőszakos, házsártos és „ma­gasan előkelő” anyóson, a hiú és korlátolt feleségen, műve- letienségükön, az urakat bosz- szantó inason és szobalányon. Egy letűnt világ figuráin mu­lat a mai közönség. Jó érzés­sel. hogy ennek már vége (er­re talán tudatosan nem is gon­dol), de bizonyos hiányérzettel is. Egyrészt, mert mégis csak felszínesen megírt figurák és szituációk vannak a darabban, másrészt azt is hiányolja, hogy nincs elegendő színvonalas mai témájú vígjáték. Mindez azonban nem változ­tat azon a tényen, hogy a Deb­receni Csokonai Színház jó előadást produkált. A színé­szek hozzá adták szerepükhöz, belejátszották azt ami hiány­zott belőle. Jó vígjátékká va­lójában ők tették, a rendező segítségével és a jó muzsika, a darabot. Bángyörgyi Károly Jászai-díjast ilyen szerepben, ilyen komikus szituációkban most láttuk először (Forgács vezérigazgató). Újat adott és jót. Vésely Margit a korát fe­ledni akaró, még élni vágyó erőszakos anyós szerepében kapott sok tapsot, megérdemel­ten. Kőrössy Anni (Helén) a vezérigazgató úri hisztérika fe­leségét játszotta, aki az üzlet érdekében olyasmibe is bele megy, ami egyébként „úri fel­fogásával” összeegyeztethetet­len. Szabó Ildikó (a szobalány) és Sinkó László (az inas,) az urukat leckéztető személyzet jói összehangolt játékukkal, egyé­ni színek felvillantásával gaz­dagították az előadást. Mr. Smith szerepét Kiss László, Liliant, a lányát Zakariás Klá­ri játszotta. A darabot Ruszt József rendezte. A kifejező díszleteket Csányi Árpád Já- szai-díjas, a ruhákat Greguss Ildikó tervezte. Seregi István Fekete posztóból készült, újvonalú karcsúsított de­rekú vállpántos női nad­rág, zöld kámzsanyakú gyapjúpulóverrel. 1964. november 19. Olvasónk írja: Színjátszók között f-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents