Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

V Divatújdonságok Ab őszi-téli divatholmik, 51­íözékkiegészítők megjelentek a jóitokban. Képeinken erről tdunk beszámolót; A kalap hozzátartozik az őszi kosztümhöz, vagy téli­kabáthoz. A keskeny kari­májú, magas tetejű forma a legkedveltebb, s általában mindenkinek jól áll. Képün­kön drapp keskeny karimájú kalap barna sújtásdísszeL Horgolt ruhák Hideg téli napokra a turbán- forma lesz a legdivatosabb. Újdonság a szövet-szőrme kombináció. Egy szép, ötvös- fűvel díszített modelL A táskadivatban is hozott újdonságot az ősz, tél. A válltáska most a legna­gyobb divat.. Viselése ké­nyelmes, a legújabb divat- szinekben, feketében, barná­ban már forgalomba kerüL Hűvös már az idő, előkerül­tek a meleg holmik, e velük a téli ruhagondok. Az idén, — a tavalyi hidegből okulva, minél melegebb holmikkal egészítsük ki ruhatárainkat. Az idén igen divatos a hor­golt ruha, blúz. Készítése szó­rakoztató, viseletben jobban megtartja formáját, mint a kötött. Rajzunkon ilyen ru­hákat mutatunk be. A ruhákhoz körülbelül 70— 75 dkg zeíirfonal szükséges, kártolt gyapjúból 10—15 de­kával több. Zefir fonal hár­mas szálával, hármas horgo­lótűvel dolgozzunk. A szok­nyák egyenesek, a horgolást tehát alul, a csípőbőség felé­nek megtelelő láncszemsorral kezdjük. A megadott horgo­lást a szabásminta szerint ol­dalt fogyasztva, szaporítva kezdjük. Miután egyes része­ket elkészítettünk, nedves ru­hán át kivasalva dolgozzuk össze. Ingruha (1) derék felé eny­hén fogyasztva, horgoljuk. A minta leírása: 1 sor: egy-egy láncszembe rövid, majd hosz- szú ráhajtásos pálcát öltünk, a sor végéig. A következő és a többi sor munkamenete ugyanez, de úgy, hogy az elő­ző sor kispálcájába a követ­kező sor hosszúpálcája kerül­jön. A nyakpántot külön hor­goljuk, s a hegyes kivágást szegjük vele. A plasztron lehet másszínű kötött betét, de ez­zel a kivágással is viselhető a ruha. Pelerines ruha (2). Két szín­ből készíthetjük. A japán szabású vállrész a rádolgozott páé által (külön szalagnak horgoljuk) pelerin hatást kelt. Ha a ruhát oda-vissza haladó kispálca sorokkal horgoljuk, vastag, tömör anyagot ka­punk. Raglánmha (3). Hónaljig teljesen egyenesen dolgozunk, s innen a ragián szabásminta szerint fogyasztunk. Az ujj csuklóig hasítva borul a kéz­fejre. Horgolási mintája a következő: 1 sor: egy lánc­szembe két kétráhajtásos pál­cát öltünk, 1 láncszem, majd ismét_két pálca következik. A következő sC'oan a két pálca az előző sor egyláncszemes ívébe kerül és így folytatód­va érdekes mintát ad. A ru­hát keskeny bőröv szorítja a derékhoz. A nyakkivágást és a mandzsetátt színes piké dí­szíti. Princesz ruha (4). A ruha teil-részig két egyenes lapból áll. Formáját a deréknál bel­ső szűkítő varrással érjük el. Másszínű anyagból készítsük a vállrészt, a bővülő • ujjak­kal egybehorgolva. A csukló­ban pánt fogja össze, s a vál­lon három gomb a dísz. Hor­golása: a kezdő láncszemsor­ra kétráhajtásos pálcasort hor- go.unk, s a következő sorok­ban hasonlóan dolgozunk, oda-vissza. Puha, egyenletes anyagot kapunk. Az anyag- vastagság attól függ, hogy egy, két, vagy három fonalszálat használunk a horgoláshoz. Fóti Margit C VEREKEKNEK Heti étrendjavaslatunk Hétfő ebé* Karfiolleves, marhapör­költ makaróni, cékla, vagy vöröskáposzta salá­ta* almai. Vacsora: Gombafejek rántva, szal­maburgonya, vegyes sa­vanyúság, vagy kompót. Kedd ebéd: Szemes bableves, rakott­burgonya, gyümölcs Vacsora: Sonka tojással, citromos, vagy boros tea, házi apró sütemény. Szerda ebéd: Zöldségleves — csurgatott tésztával, sertéssült, bur­gonya és párolt káposzta, csőröge, fánk. Vacsora: Hidegsült, vaj, aöldpap- rika, citromos, vagy bo­ros tea. Csütörtök ebé* Marhahúsleves, kocka­tésztával, főtt hús, ecetes tormával, diós metélt, gyümölcs. Vacsora: Sertésfej-láb, kocsonya, forralt bor, házi apró tea­sütemény. Péntek ebéd: Halászlé, túróscsusza, te­pertővel, gyümölcs. Vacsora: Rántott hal, majonézes burgonyával, befőtt. Szombat ebéd: Raguleves, töltött tyúk, vegyesköret, savanyú, csokoládétorta. Vacsora: Hidegtál (sonkaszaMmi, vaj, francia saláta) for­ralt bor, — torta. Vasárnap ebéd: Zöldbableves, rántott ser­tésszelet — raseibni, sa­vanyúság, krémes szelet Vacsora: Hideg hús, boros tea. Rékai Rudolf a nyíregyházi Utasellátó h. vezetője Orvosi tanácsadás: Az életmód nagyon fontos dolog. Érdekes, hogy gyak­ran éppen azok az emberek, akik gonddal és hozzáértés­sel kezelik gépüket, rádióju­kat* vagy autójukat, hanya­gok és felületesek saját szer­vezetükkel szemben. Vannak emberek, akik rend­szeresen későn fekszenek le, naponta 'többször isznak fe­ketekávét, 20 vagy 25, esetleg ennél is több cigarettát szív­nak el mindennap és aztán azon csodálkoznak, hogy fá­radtak, álmosak, fáj a fejük, ég a szemük, szabálytalan az érverésük, nem tudnak koncentrálni és ingerlékenyek. Természetesen ezek a zavarok gyorsan elmúlnak, ha az élet­mód is rendbejött. Erre azon­ban nem szabad számítani, mert mint minden rosszul ke­zelt gép, a szervezet is elhasz­nálódik. Ebből következik, hogy gon- dösktdná kell a munka és pihenés, a fizikai és a szelle­mi tevékenység egyensúlyá­nak fentartásáról. Az élet­módhoz tartozik, hogy az ét­kezés is legyen változatos, de lehetőleg mindennap fogyasz- szunk zöldséget és gyümöl­csöt. Nem szabad helytadni an­nak a mende-mondának, hogy csak akkor egészséges az em­ber, ha jól kipámázza magát hájjal. Vannak emberek, akik lel­ki bántalmukban fogynak. Mások viszont híznak a lelki feszültségtől és agyoneszik magukat, mert az élet csaló­dását étellel akarják kárpó­tolni. Mindenkinek egyformán szüksége van teljes pihenés­re, azaz legalább 7-8 órai al­vásra. De amíg ébren va­gyunk, addig is megkívánjuk az aktív pihenést, tehát min­denféle olyan tevékenységet, amely eltér attól, amit fog­lalkozásunkban csinálunk, hogy kikapcsolódjunk, szóra­kozzunk. Ehhez tartozik a sport és a különféle játék, szellemi dol­gozóknál esetleg a fizikai munka. A kikapcsolódásra sok lehetőséget nyújt a kul­turális élet, olvasás, mozi, ki­állítás látogatás, zene, vagy színház, tehát ez azt jelenti, hogy részt kell venni a tár­sadalmi életben. Beigazolódott tény. hogy ideges ember kevesebbet pi­hen, mint a teljesen egészsé­ges és pihenéskor is magába vonul, kevésbé vegyül bará­tok közé. Bármilyen is legyen a pi­henés, arra kell törekedni, hogy az változatos és szóra­koztató legyen. Pályázati felhívás! A Magyar Nők Országos Tanácsa a nők háztartási munkájának megkönnyítésére és a magyar konyhakultúra továbbfejlesztésére pályázatot hirdet. A pályázat tárgya: A család heti étrendjé­nek összeállítása. A pályázat követelménye: Az étrend legyen korsze­rű, gyorsan készíthető magyar ételekből össze­állítva. Rleirnisaermen n yiség és költség feltüntetése. Az évszakok figyelembe vétele. Kiegészíthető a pályázat ügyes munkafogások és a gyermekek háztartási segítsé­gének ismertetésével, A legjobb pályaműveket a rádióban, sajtóban ismerte­tik. Első dij: mosógép, cent­rifugává!. Második dij: porszivógép. Ezenkívül több háztartási kisgép és korszerű edény ke­rül kiosztásra. A pályázat a következő címre küldendő: Magyar Nők Országos Tanácsa, Bu­dapest, VI. Népköztársaság útja 124. Beküldési határidő: 1964. december 1.‘ Makkemher! Vasárnap Jutka kirándult édesanyjával az erdőbe, s a fák alatt sok-sok makkot tá­lált. Kosárkáját teleszedte, s hazavitte. Apa kiválasztotta a leg­szebbeket, elővett egy csomó gyufaszálat, meg a kiskést és munkához látott. Jutka ér­deklődéssel figyelte, mi lesz ebből, s el nem mozdult Apa mellől! Apa pedig csodálatos dolgot talált ki. Egy kisebb­fajta makk lett az emberke feje. Két gombostűfej a ra- gyogő szeme, gyufavég az or- ra. Piros szájat Jutka festett. Egy nagy makk lett a törzs, gyufaszállal Apa ráillesztette a fejet, s gyufaszálból készült a makkember lába, keze. A makkember fejére kis kucs­mát kapott, lábára csizmát húzott Jutka. Apa még pipát, is dugott a szájába. Valóban hetyke legényke lett mire el­készült. — De gyönyörű! Köszönöm szépen! — örvendezett Jut­ka, s boldogan jászott üj já­tékával. _ —- Jutka, gyere vacsoráz­ni! — hívta egyszeriben Édes­anyja Jutkát a konyhába. Jut­ka hirtelenében a babaszobá­ba állította a makkembert és átszaladt Édesanyjához. A babák gyanakodva néz­ték az új jövevényt. — Vajon ki lehet? — ta­lálgatták. Sári baba, a leg­bátrabb hamarosan megkér­dezte: „ — Kihez van szerencsém? A makkember kivette szá­jából a pipát, meghajolt: — Én vagyok a makkem­ber — mutatkozott be. — Milyen különös név! — csodálkoztak a babák. — Kérlek meséld el a tör­téneted! — kérlelte Sári ba­ba. — Nagyon szívesen!... fe­lelte a makkember és el is kezdte: — Nyáron, az erdőben a tölgyfa gallyain a zöld leve­lek között üldögélünk, növe­kedünk. Aztán megérkezik az ősz, s amikor a hideg szél megrázza a fákat, lepergeti a leveleket, a megbámult mak­kok is sorban lepotyognak a gallyakról. A földön szertegtt- rúlnak és télen befedi őket a hó. Tavasszal, ha langyos eső locsolja, a nap süti a makk­népét, a földbe gyökeret, s levegőre leveleket hajt u makkocska, hogy fává növe­kedjék. Engem azonban Jut­ka felemelt a földről, hazaho­zott Apa pedig makkembert készített, és 'íme tír vagyok! — Ez roppant érdekes! — csodálkoztak a babák és el­ismerően bólogattak. A kony­hából behallatszott a rádió zenéje, s egyszer csak a makk­ember meghajtotta magát Sári baba előtt: — Szabad egy forduló­ra? — kérdezte, s máris tánc­ra perdültek. Táncra perdült a többi baba is, de a leg­szebben ropta a makkenber és a párja. Egyet jobbra, egyet balra, azután körbe, körbe. Egyszercsak megbotlott a makkember Sári baba ru­hájába és elterült a baba­szoba padlóján. A babák pe* dig sietve helyükre álltak, mert nyílt az ajtó. s vacsora után visszatért Jutka. Észre­vette a szerencsétlenül járt makkembert: — Jaj. szegény! — kiáltot­ta, s felemelte, a Sári baba mellé állította. — Ezentúl te leszel a Sá­ri baba párja! — mondta Jut­ka, s addig kérlelte Apát, míg őt is megtanította makk­embert készíteni. Próbáld meg te is! Szűcs Mária Miért nincs a tevének szarva? Valamikor réges-régen a tevének gyönyörű agancsai voltak, a szarvas fején pedig semmi sem volt. Egy napon a szarvas szo­morúan panaszolta a tevé­nek: — Vendégségbe hívtak, de hogy mehetnék el, amikor egy csöppet sem vagyok GYERMEKREJTVÉNY EGY NfiPBALAiADA-KÖTET Vízszintes: Z. Megfejtendő. 13. Névelővel, valamely sze­mély. 15. Elpárolog, eltűnik. 16. Vissza: kertimunkát vé­gez. 17. Keserű belsőszerv. 19. Ilyen hal is van! 20. Iga­vonó. 21. Sír. 23. Hajó kapja, ha zátonyra fut. 25. Csak egyharmadrészben takaró!!! 26; Semmikor. 28. Személyes névmás. 29. Talajt lázit. 31. Odakünn. 33, Főzés alapanyag + régi orosz uralkodói cím. 35. Beléhelyezte. 37. Él. 38. Egymást előző két mgh az abc-ben. 39. ...Sámuel, ma­gyar király. 41. Saját szemé­lyem. 42. Rendhagyó igerag. 43. Vágóeszköz. 46. LS. 48. Véd (—’)„ 49. Amerikai tábor­nok, az amerikai észak—dél háborúban nagy szerepe volt 51. Elgázolt. 54. E helyre fér­cei. Függőleges: 1. Kosár. 2. Helyhatározó rag. 3. Félig eleven!!! 4. Húszonnégy órai. 5. Mezőgazdasági gép. 6. Ró­mai 501. 7. Kicsinyítő képző 8. Igekötő (—’). 9. Elemér be­ceneve. 11. Kiss Lajos. 12. ö semlegesnemben oroszul. 14. Népes helységben lakó. 18. Lötty. 22. Iskola beceneve. 23. Érzelmes költészet. 24. Bó­dult. 25. Ismeretterjesztő or­szágos szervünk. 26. Megfej­tendő. 27, Energia. 28. Morse- jel. 30. Tiltószó. 31. Mázol, szétdörzsöl. 32. Csavarja. 34. Földbevert faoszlop. 36. Vét, elhibáz. 40. Tág. 44. Erélyes közepe! 45. Ilyen disznó is van!í! 47. Satöbbi rövidítve. 48. Ama helyre. 49. Kis házi­kó. 50. ö, németül. 52. Kiej­tett mássalhangzó. 53. TA. 54. Iljusin típusú szovjet re­pülőgépek jelzése. 55. VÄ. Megfejtendő: A balladakö­tet összeállítója és a kötet címe. Múlt heti megfejtés: Vízi­labdacsapat, — a női tőrcsa­pat, — Véjrjú Vilmos, — Föl­di Imrével. Könyvjutalom: Olaj Zol­tán Nyírtass, Varga Gyuri Csenger, Mészáros Mátyás Fénveslitke, Borza István, Nyíregyháza. szép. Ha olyan szép agan­csaim lennének, mint neked — nézte vágyakozva a teve díszét. — Tudod mit. add kölcsön egy napra. Reggel visszahozom őket. Kölcsönadta így a teve * szarvasnak gyönyörű agan­csait. Reggel aztán lement a fo­lyópartra, az italéhoz, de a szarvasnak sehol nyoma sincs. Elkezdett inni, de amint meglátta magát a víz­ben, gyorsan felkapta a fe­jét, és elfordult, mert na­gyon csűnya volt a vízből visszatükröződő képmása. Aztán megint, ivott egy pár kortyot, de megint magasba emelte fejét és jobbia-balra tekingetett: nem jón-e a szarvas. De egész nap hiába várt. A szarvas ne jött, nem hozta vissza agancsait. Ugyan­is, amint. éppen a folyóhoz igyekezett, farkasok vették űzőbe. A közeli erdőbe mene­kült előlük, és onnan többé nem is jött elő. Sok idő telt el azóta de még ma is, ha a teve meglát­ja magát a vízben, felkapja a fejét, jobbra-balra fordítgaija, mintha még mindig azt néz­né, nem jön-e a szarvas, hogy visszaadja neki a kölcsönvett agancsokat. Mongol népmese Az „életmód”

Next

/
Thumbnails
Contents