Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Esemémjek sorokban Be« Bella, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke az FLN főtitkára fogadta a Rosidov-vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. Toűor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt Bulgáriában vendégeskedő fő­titkárát. A hatóságok és & vallalko­*ók túlkapásai ellen az argen­tin munkások sztrájkba lép­tek. Követelik azoknak a tár­saiknak a munkába való visz- szavételét, akiket a vállalko­zók — durván megsértve a szakszervezetekkel kötött egyezményt — elbocsátottak. Lange norvég külügyminisz­ter feleségével ötnapos hiva­talos látogatásra Mexikóba érkezett. Novemberben Stevenson lesz az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának elnöke. ▼orsóban október 30-án be­fejeződtek a lengyel—norvég kereskedelmi tárgyalások, amelyek eredményeként alá­írták a két ország közötti úi, három évre szóló kereskedel­mi és fizetési megállapodást. Az év első nyolc hónapjá­ban Kanada Kubába irányuló áruexportjának értéke 45 400 000 dollár volt, szemben az elmúlt év hasonló idősza­kának 6 000 000 dollárjával; Tovább tort a politikai feszültség Bolíviában L» Paz, (MTI): A bolíviai fővárosban pén­tek óta a hadsereg az úr. Az utcákon megerősített katonai járőrök, gépesített rendőroszta­gok cirkálnak. Pénteken And- red Kennedy La Paz-i érsek közben j árására tűzszünet jött létre az egyetem épületében véde­kező diákok és a nagy túl­erővel támadó katonai ala­kulatok között. A kormány megígérte, hogy szabad elvonulást biztosít a diákoknak és kiengedi bebör­tönzött társaikat. Később azonban megszegte adott sza­vát, s szombat reggeli hírügy­nökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek kijelentette, hogy a rendőrség „embertele­nül bánik a diákokkal” a kor­mány több tagja pedig bead­ványban követelte az őrizetbe vett nők és gyermekek sza­badlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai fe­szültség — jelenti az AFP hírügynökség. Az elnök a maga részéröl — mint a TASZSZ tudósítója je­lenti — rádióbeszédben utasí­totta el a lemondását követe­lő nyilatkozatot. Beszédében azzal vádolta a diákokat és a munkásságot, hogy „jellegzete­sen kommunista módszereket alkalmaznak”. Ezek sorában említette az amerikai diplo­máciai képviselet székháza ei­len intézett támadást. A TASZSZ La Paz-i hely­zetjelentésében arról számol be, hogy a városban szombat reggel óta nyugalom uralko­dik. A diákok és a munkások képviselői azonban közöl­ték, hogy tovább vívják harcukat a demokratikus szabadságjogok helyreállí­tásáért, a kormányzat megváltoztatá­sáért Algéria felszabadulásának 10. évferdaiáfa Mlkojan és Güpsel táviraÍTáltasa Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke táviratban köszöntötte Gürsel elnököt és a török népet az ország nem­zeti ünnepe, a köztársaság ki­kiáltásának évfordulója alkal­mából. Táviratában kifejezte azt a reményét, hogy a két ország viszonya a szovjet és a török nép érdekeinek megfelelően fejlődni fog a világbéke javá­ra: A török elnök választávira­tában kijelentette, osztozik Anasztasz Mikojan meggyőző­désében, Amerika Barna Háza Az American Nazi Party egy-egy látványos, sőt, néha bombasztikus megnyilatKozása rtlágszerte azt az érzést kelt­heti, mintha valamifajta nagy létszámmal rendelkező, befo­lyásos szervezet lenne Hitler mai, amerikai követőinek tár­sulata. A tényleges helyzet azonban egészen más./. Unatkozó katonatiszt E párt alapításának ötlete tulajdonképpen egy hivatásos amerikai katonatiszt, Rockwell kapitány fejében született meg. akit. szolgálata a vi­lágtól távoleső izlandi tá­maszponthoz kötött, s aki kezdetben unalmas esti óráit ütötte agyon Hitler hírhedt könyvének, a Mein Kampf- nak olvasásával. E könyv ösztökélte arra: folytatja a náci méregkeverést, s a Füh­rer prófétája lesz az Egyesült Államokban. A New York-i polgármester annyira jelentéktelennek tar­totta. hogy engedélyt adott számára egy nyilvános gyűlés tartására, — több amerikai szervezet ugyanakkor heves tiltakozást jelentett be a ..gázkamra-program” nyilvános hirdetése ellen. Végül is bíró­ságnak kellett döntenie: az amerikai alkotmány biztosítot­ta szólásszabadság értelmében ehet-e fajok elpusztítására, emberek legyilkolására prog­rambeszédet tartani ? Ekkor Wagner polgármester vissza­kozott, s a bíróság Rock- welt 30 napi elzárásra vagy 100 dollár pénzbüntetésre ítél­te. Az amerikai nácik Führe- rének akkoriban még mind­össze hat követője akadt. Rockwell azonban az ítélet el­lenére elégedetten kijelentette1 — Fődig semmibe vett a sajtó. Most arra kényszerítet­tem őket, hogy írjanak ró- lanv A multimilliomos villája Bár az Egyesült Államok — úgy látszik — televény ta­laja az ultrareakciós „eszmék­nek”, talán a második világ­háború közelsége miatt, az amerikai Führer nem tudta áttörni a frontot. Pedig Ar- bowsmith, a többszörös mil­liomos, a fajgyűlölők támo­gatója, a bírósági tárgyalás Után rendelkezésére bocsátott egy luxusvillát Washington közelében. Nem fukarkodott az anyagi eszközökkel sem. Noha Rockwellnek évek során sikerült párszáz tagot verbuválnia, „szervezete” azonban időnként csupán gyűléseket rendezett. Különö­sebb érdeklődést nem keltett. Dühében röplapokkal árasz­totta el az embereket, iratait azonban többnyire olvasatla- nul dobták a szemétkosárba. Végül — körülbelül egy esztendeje — mécénásai meg­unták és hátat fordítottak ne­ki. Még Arrowsmith is kidob­ta. Azóta Amerika Führerje a Virginia állambeli Arling­ton városkában lopja a napot — egy öreg, szélsőségesen reakciós asszony jóvoltából. — Főhadiszállását „Amerika Barna Házá”-nak hívják. Az emeletes épületet sűrű drót­háló védi, mégpedig a szó szoros értelmében. Több ízben előfordult ugyan­is, hogy a járókelők kövekkel, rohadt paradicsommal dobál­ták meg. Háromszoros őrlán­con keresztül lehet azután be­jutni a „szentélybe", Rock­well dolgozószobájába, ahol biztonsági okokból állandóan leeresztve tartják a redőnyö­ket, s ahol egy vörösre lak­kozott kis oltáron áll Hitler bronzképmása. Itt adott Rockwell nemré­giben nyilatkozatot a Spiegel című nyugatnémet lap mun­katársának. A szokott náci recept szerint kijelentette: — Most úgy élünk, mint a patkányok, de 1972-re viszont már én leszek az Egyesült Államok elnöke. Egyébként célom az árja faj felvirágoz­tatása, a zsidó befolyás meg­szüntetése és a négerek visz- szakergetése Afrikába. Ezen­felül természetesen harcolok a kommunisták ellen... A veszedelmes program és cél világos. A konkurencia azonban erősebb. A, John Birch társaság, az amerikai reakciósok tömegszerveze te például, a Barna Ház nélkül is elég — „barna”. (ö. Gy.) Algír, (MTI): Vasárnap, november 1-én ünnepli Algéria népe a fel­szabadító harc kezdetének 10. évfordulóját. Az ünnepre va­lamennyi szocialista országból párt- és kormányküldöttség érkezett. Hazánkat — mint jelentettük — Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára képviseli. A fellobogózott Algírban szombaton este nyolc órakor Ben Bélla köztársasági elnök, az FLN elnöke rádió és te­levízióbeszédével kezdődnek az ünnepségek. Vasárnap dél­előtt Algir La Moutonniere nevű partszegélyén vonultak fel a nemzeti felszabadító hadsereg kintüntetett egységei, Algéria dolgozóinak képvise­lői és — a többi között — Afrika első kőolaj és textil­ipari főiskolájának diákjai. Az algériai forradalom 10. évfordulójára Algírba érke­zett szovjet párt- és kor­mányküldöttség Rasidovval az élen, megkoszorúzta az al­gériai forradalom hőseinek emlékművet Francia véienésTsk a srov'et-franc'a kereskedelmi egyezményről Párizs, (MTJ): Léderer Frigyes, az MTI tu­dósítója jelenti: A francia sajtó vezető he­lyen ismerteti az új szovjet— francia kereskedelmi egyez­ményt. A lapok kiemelik, hogy a francia—szovjet kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésé­re olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország gazda­sági céljai Nyugat-Németor- szágban és Nagy-B'ritanniában éles ellenállásba ütköznek. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy Franciaország megszegte a nyugati országok berni egyezményét, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyújtandó keres­kedelmi hitelek lejáratát. A szovjet—francia egyez­ménynek egy másik, új voná­sát abban látják a francia megfigyelők, hogy Franciaor­szág évi 550 0Ö0, tonnái'ól 1 830 000 tonnára emeli nyers­olajvásárlásait a Szovjetunió­ban. A Libération rámutat, az angol—amerikai kézben lé­vő franciaországi olajfeldol­gozó társaságok a múltban megakadályozták szovjet nyersolaj behozatalát, a fran­cia kormány most az államo­sított olajfinomítókban kíván­ja feldolgozni a szovjet nyers­olajat. (MTI) Űjalib ültetések a Ruhr-vidéken a bányabezárásai: ellen Dobsa István, az MTI tu­dósítója jelenti: Szombaton újabb bányász­tüntetések zajlottam le a Ruhr-vidéken. A bányászok oldalán sokhelyütt a városi képviselőtestületek tagjai és a helyi polgármesterek is részt vettek a tüntető felvo­nulásokon, hogy kinyilvánít­sák: aj bányásztársulatok ál­tal tervezett „nacionalizálási intézkedések” nemcsak, a bá­nyászok egzisztenciáját, ha­nem az egész lakosság érde­keit veszélyeztetik. A kon­szernek pillanatnyilag 30 bá­nya bezárását tervezik. Öt­venezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszti mun­kahelyét. A bányászok elkeseredését csak növeli, hogy a bányatu­lajdonosok külön prémiumot kapnak a bonni kormánytól. A szövetségi gyűlés által el­fogadott úgynevezett raciona­lizálási törvény értelmében ugyanis 375 millió márka kár­térítést kapnak azért, hogy most 30 millió tonnával csök­kentik az évi termelést. A bányatársaságok arra hivat­koznak, hogy azért kell be­zárni sok bányát, mert nö­vekszenek^ az eladhatatlan szénkészletek. A nagy ameri­kai olajtársaságok által Nyu- gat-Németországba szállított fűtőolaj ugyanis egyre in­kább kiszorítja a szenet és a háztartások húsz százaléka már áttért a szénfűtésről az olajfutésre. Nicosia, (MTI): Kiprianu ciprusi külügymi­niszter szombaton a ciprusi parlament ülésén beszámolt a szigetország nemzetközi hely­zetéről. Kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság segítsége „rendkívül fontos tényező a sziget védelmében, ugyanak­kor pedig fontos hozzájárulás a világbéke ügyéhez”. Kip­rianu hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió segítségét nem Kárpát-ukrajnai találkasások t VI. Hanna Mihajlovna Ladányi A munkácsi kerületi lap me­zőgazdasági rovatvezetője, Va- gyim Anatoljevics Druzsinyin ajánlotta: ha teljes képet aka­rok kapni a mai kárpát-ukraj­nai munkásemberről, feltétle­nül látogassam meg a Szoci­alista Munka kétszeres hősét, Hanna Mihajlovna Ladányit. Munkácstól harminc kilomé­ternyi az út Veliki Lucskiig, ahol a Lenin kolhoz csoportve­zetője ez a szovjetuniószerte is­mert és tisztelt csoportvezetőnő. 1947-ben lépett a kolhozba. Három hold földjük volt az­előtt, egy nagyon régi, roska­dozó házuk, egy tehénkéjük. Egy esztendőre rá már kitün­tetést kapott Hanna Mihaj­lovna: a Dicső munkáért ér­demérmet. 1949-ben nagy terü­leten termelt rekord naprafor­gó-terméséért a legnagyobb el­ismerést kapta meg: a Szoci­alista Munka Hősének járó aranycsillagot és a Lenin-ren- dec. 1853-ban a kukoricával hívta fel magára az ország fi­gyelmét. Űjra Lenin-renddel tüntették ki és az Összszövetsé- ] gi Mezőgazdasági Kiállítás igaz­gatósága egy Pobeda autóval jutalmazta meg. 1956-ban ki­érdemelte a második arany­csillagot, 1960-ban a Dicső munkáért érdemérmet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak határozata alapján 1961- ben a község parkjában Han­na Mihajlovnának bronz mell­szobrot állítottak. (A rendelet szerint ez mindenkinek jár, aki a Szocialista Munka Hőse címet kétszer nyerte el.) Bevallom, kicsit csalódtam a találkozáskor. Termetes, erős és fiatal asszonynak képzel­tem őt. Anna Mihajlovna vi­szont alacsony és vékony. — A munkából jöttem — mondja végtelen egyszerűséggel, s el­nézést kér, hogy nem készült vendég fogadására. Sötétkék, apró, fehérpettyes kartonken­dőben, két parhet ruhában, kék karton félkötényben, posz­tó papucsban áll. — Meghí­vom, de hova is menjünk? — töpreng, s mondja, hogy ne­héz a választás, mert éppen e napon költöznek új lakásba. A régiben már, az újban még nincs rend ... Az új lakás van közelebb. Most építették. Hátul az utol­só cserepeket rakják a nyári­konyhára, az ajtókat szerelik a gépkocsigarázsra. — Megvan még a Pobeda? — Meg volna, de kicserél­tük Volgára. Jó, hogy van, a fiam orvos Ungvárnn, most as­pirál, a kocsival gyakran meglátogat. A frissen festett kétszoba, összkomfortos lakásban nem látszik meg, hogy költözköd­nek. Mindenütt rend, tiszta­ság. A törékeny, barna asz- szonyka hellyel kínál bennün­ket, aztán pillanat türelmet kér. Hamarosan jön. egy tá­nyéron sült halat, egy butel- lában bort hoz. — Ez saját termés, a régi háznál szüreteltük a lugasról. Elmegy kenyérért. Körülné­zek a szobában. Szép új kom­binált bútor van benne, rádió, lemezjátszó, s az asztalon ren­geteg lemez. Visszajön, észre­veszi; hogy bámészkodók, s beszól: — Régen voltam már fiatal, ötvenéves leszek december 14-én, de nagyon szeretem a zenét. Besiet a szobába, feltesz egy lemezt. Kaukázusi, mondja, nagyon jól illik a kaukázusi halhoz. Nógat, hogy üljünk le és kóstoljuk meg az ételt. Ke­nyeret veszek a tányérról, szen fehéret. Alatta másszínű kenyér van. Észreveszi, hogy látom, s szól: „Látja. látja, most szégyellem magam. Öt éve sütöttem utoljára kukorica kenyeret, meg tegnap este. Nagyon szeretem, és most úgy megkívántam... — Csak az tud száz mázsát termelni egy hektáron, aki sze­reti is a kukoricát — szól köz­be Homickij elvtárs, a főag- ronómus. És Hanna Mihaj­lovna nagyon szereti. Sorolják, hogy tizenhét éve agronómiái tanfolyamot vég­zett ez az asszony, s mivel vonzódott a mezőgazdasághoz, sokat olvasott is hozzá. 1948- ban egy nagy kijevi tanácsko­záson érdeklődött a többiektől. Később eljárt Ukrajna külön­böző gazdaságaiba tapaszta­latokért. — Ennyi az egész? — Igen. Most pedig már a Ladányi iskola a híres. Az egész ötvenmilliós köztársa­ságból jönnek ide a csoportve­zetőnők, hogy tavasztól őszig tanuljanak a gyakorlatban An- Ra Mihajlovna ötvenholdas te­rületén. A kétszeres mnnkahősnő Október és a béke J Jurij Francev akadémikus a Pravdában „Október és a béke” című cikkében elemzi a szovjet külpolitika lenini elveit. Francev rámutat, hogy —- ! elször: Lenin határozottan ál- | lást foglalt a nemzetközi kér­dések tárgyalások útján tör­ténő megoldása mellett. Ezen a® úton halad a mi pártunk, a szovjet kormány. Másodszor: Lenin új módon j vetette fel az állam és a nép nemzetközi ügyekben betöl­tött szerepét. Harmadszor: Lenin felve­tette azt a kérdést, hogy a szocialista állam milyen ál­láspontra helyezkedik a nem- j zetközi jog egész kialakult ■ rendszere, a szerződések é* ! egyezmények rendszere irá- * nyában. j Lenin világosan látta a I szovjet Oroszország ellen foly- ; tatott imperialista háború I éveiben is, hogy elkerülhetet­lenül bekövetkezik az az idő­szak, amikor egymás mellett élnek majd szocialista és ka­pitalista államok. Francev emlékeztet Marx­nak arra az 1867-ben elhang­zott megállapítására, hogy a I különböző országok munkás- osztályának összefogása vég­ső soron lehetetlenné kell hogy tegye a népek közötti háborút. Francev, miután megálla­pítja, hogy kérdése az egesa jelenlegi élet alapvető kérdé­sévé vált, a következődet ír­ja: a szocialista országok, a kapitalista országok munkás- osztálya, a hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom — korunk minden forradalmi ereje — egy csatasorban küzd az imperialista agresszió és a háború kirobbantásának po­litikája ellen. kötötte semmiféle feltételhez és nem kért annak fejében po­litikai ellenszolgáltatásokat. A ciprusi külügyminiszter a továbbiakban a nyugati hatal­mak magatartásáról beszélt. Kijelentette, hogy „a londoni és a nicosiai megbeszélések so­rán állandóan nyomást gyako­roltak a ciprusi kormányra és zsarolni próbálták. Erőfeszíté­seik arra irányultak, hogy a ciprusi kérdést kívül tartsák az ENSZ-en” — hangoztatta s külügyminiszter. tagja az ukrán parlamentnek. Tanára a község esti, Kémia és termés nevű középiskolájának, amely a legjobb előadónak já­ró oklevéllel tüntette ki. Részt vesz a mezőgazdasági plénu- mokon, küldötte volt a XXII. pártkongresszusnak. Módsze­reit ismerik Romániában, Csehszlovákiában és hazánk­ban. — Azelőtt álmodni sem mer­tem, ami most van. Elhiheti, nagyon be kellett osztani a há­rom holdon — mondja, s kér, ne kínáltassuk magunkat. Ukrán hallgatót játszik a hanglemez, a dallama nagyon hasonlít a miénkhez. Megnéz­nénk a kukoricát — szólunk, s kérjük, üljön be mellénk a kocsiba. Nem — szabadkozik — megszokta már a motort, az agronómus háta mögé ül és po­roznak előttünk a földekre. — Egyszerű asszony — mondja mellettem Druzsinyin elvtárs. — Sokan mások az 6 helyében azt hinnék, hogy megfogták az isten szakállát. De ő olyan maradt, amilyen volt. Tanárok előtt beszél az egyetemen, s nincs zavarban. Mint képviselő ügyeket, pana-’ szokat intéz, de ő nem panasz­kodik. Pedig reggel hétrei amikor elindul a munkába; már megfőzött, kitakarított- kimosott, hogy otthon is rend legyen. Hogy mikor kel éi hogy bírja? Kopka Játtör* Kiprianu beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents